Transpack főoldal   Transpack 2008 október






Tartalomjegyzék Legújabb fejlesztések a csomagolástechnika területén A látvány értéket teremt Utolsó lap

A GS1 és a hulladékgazdálkodás

Szerző: Fekete Balázs

Az ipari és kereskedelmi szektorokban a GS1 Rendszer ismert és elfogatott szabványrendszer az elosztási lánc teljes vertikumában. A GS1 szabványok hulladékgazdálkodási szektorban történő használata kiegészíti, ezáltal teljessé teszi a termékek életciklusát.




Mi a GS1?

A GS1 a globális szabványosítás területén működő, több mint harminc éve alakult, semleges, non-profit szervezet. A GS1 Központi Iroda Brüsszelben található, a szervezet azonban a világ 108 különböző országában megtalálható nemzeti tagszervezetek hálózatán keresztül működik.

 

A GS1-et eredetileg az élelmiszer- és más fogyasztási cikkek szektorainak gyártói és kiskereskedői alapították az elosztási lánc hatékonyságának fejlesztése céljából. Napjainkban a GS1 Rendszert több mint 1,4 millió[1] cég használja különböző ágazatokban a világ 140 országában. Ezen ágazatok között megtalálható többek között az egészségügy, a szállítás és logisztika, a légiközlekedés, a hadügy, a vegyipar, a vámügy, a számítógépes hardver és szoftverfejlesztés vagy éppen a hulladékgazdálkodás is. A GS1 Rendszert használók között egyaránt megtalálhatóak a nagy multinacionális cégek és a kis- és középvállalatok; a vezető márkák (tulajdonosai) és az egyéni vállalkozók.

 

Mi a GS1 feladata?

A GS1 a globális elosztási láncok számára fejleszt szabványokat és elősegíti ezek alkalmazásba vételét. A GS1 Rendszer szabványok olyan portfoliójából áll, amelyek lehetővé teszik a termékek és szolgáltatások globális és egyedi azonosítását, az adatok különböző adathordozókon – vonalkódokon és rádiófrekvenciás azonosító címkéken (RFID tag) – történő megjelenítését, valamint az adatok adatbázisokban történő tárolását és az adatbázisok közötti hatékony és biztonságos adatcserét szabványos adatformátumok és elektronikus üzenetek segítségével.

 

Jelenleg több mint ötmilliárd – GS1 szabványokon alapuló – tranzakció megy végbe naponta: ebből is látható, hogy világszerte a legszélesebb körben használt szabványrendszerről van szó.

 

A GS1 és a hulladékgazdálkodás

Az Európai Unió kiemelt hulladékáramokkal kapcsolatos jogszabályai a környezet megóvásának felelősségét a „gyártókra” hárítják. Ezáltal a hulladékgazdálkodásban is érintetté válik az a közel 400 ezer tagvállalat, amely használja a GS1 Rendszert Európában. Ezen előzmények késztették 2006-ban a GS1 Európát[2] a „Waste Management” projekt elindítására, amelynek célja annak feltérképezése volt, hogy a GS1 Rendszer szabványainak a hulladék elosztási lánc folyamataiban történő alkalmazása milyen mértékben tudja segíteni a jogalkotók hulladékgazdálkodással kapcsolatos célkitűzésit, illetve a jogalkalmazók ez irányú feladatait és kötelezettségeit. A projekt külön fókuszált a csomagolási hulladék, az elektromos berendezések, valamint az elemek és akkumulátorok csoportjaira.

 

A GS1 Európa „Waste Management” projektjének célkitűzése egy közös stratégia kidolgozása arra vonatkozóan, hogy miként tudja a GS1 Rendszer elősegíteni a hulladék szektorra vonatkozó Európai Uniós szabályozásnak való megfelelést, a már a GS1 Rendszerrel kapcsolatban lévő felhasználók által használt rendszerekkel összehangoltan. Továbbá, hogy a GS1 Rendszer használatával miként növelhető a hulladékgazdálkodás elosztási láncának hatékonysága, átláthatósága és nyomon követhetősége.

 

Hogyan működne a GS1 Rendszer a hulladékgazdálkodásban?

A GS1 Rendszer olyan szabványokat kínál, amelyek az egyes objektumokat globálisan és egyedileg azonosítják. A termékek azonosítása a Global Trade Item Number (GTIN, Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám) segítségével történik. Minden termékhez különböző tulajdonságok rendelhetőek: méretek, leírások, összetétel, klasszifikáció stb. A GS1 Rendszer olyan adatmodellt kínál, amely részletes struktúrát határoz meg az adatok – központi adatbázisokban történő – következetes tárolásához. A rendszerben minden termék a globálisan egyedi azonosítást biztosító GTIN számmal rendelkezik. A GS1 Rendszerben természetesen a hulladék is terméknek. Az egyes tulajdonságait leíró adat lehet például a hulladék meghatározása, klasszifikációja, méretei és súlya, a rá vonatkozó speciális szállítási és hulladékkezelési követelmények stb.

 

Egy jogi személy (pl. egy cég), vagy egy fizikai hely (pl. egy raktár) a Global Location Number (GLN, Globális Helyazonosító Szám) használatával azonosítható. A GLN a GTIN-hez hasonlóan világszerte egyedi azonosító és alapvetően az elektronikus üzenetekben használatos. Minden GLN-hez hozzáláncolt attribútumok tartoznak: nevek, címek, cégadatok és engedélyek.

 

A GS1 Rendszerben egy önálló szállítási/logisztikai egységhez egyedi „rendszám” rendelhető, amit Serial Shipping Container Code-nak (SSCC, Szállítmányazonosító Sorszám) nevezünk. Ez a szám világszerte azonosít például egy adott raklapnyi árut.

A vagyontárgyak közül az állóeszközök azonosíthatóak Globális egyedi tárgyazonosító számmal (GIAI, Global Individual Asset Identifier), a visszatérő eszközök Globális visszatérő tárgyazonosító számmal (GRAI, Global Returnable Asset Identifier) is.

A GTIN, GLN, GIAI, GRAI és SSCC azonosító kulcsok mind ISO szabványban rögzített adatstruktúrák. Mindegyikük megjeleníthető GS1 vonalkód jelképeken és rádiófrekvenciás azonosító (RFID) címkéken is.

 

A fentiekből következik, hogy a hulladék elosztási láncban érintett termékek, hulladékok, szervezetek, szállítási és hulladékkezelési eszközök globális és egyedi azonosításához a GS1 olyan megoldásokat kínál, melyek során a szükséges adatok és információk adathordozókba építhetőek, és segítségükkel megvalósítható a különböző adatbázisok közötti kommunikáció.

Az adat- és információcseréhez a GS1 elektronikus üzeneteken alapuló, a gyakorlatban alkalmazott szabványokkal rendelkezik, melyek lehetővé teszik a különböző szervezetek közötti információcserét nemzetközileg felismerhető formátumokban.

 

 

Ábra: Szervezetek, termékek és hulladékok azonosítása a nyomonkövetés érdekében

 

Kompatibilis-e a GS1 Rendszer az RFID-val?

A hagyományos adathordozók - mint például a vonalkód - mellett a GS1 az MIT-vel (Massachusetts Institute of Technology) egyetértésben átvette és továbbfejlesztette a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) technológiáját. Világszabványok jöttek létre EPC (Electronic Product Code) név alatt, így az RFID nyílt üzleti környezetben is alkalmazhatóvá vált. Az EPC alkalmazások fejlesztése és gyakorlati alkalmazásba vétele jelenleg is folyamatban van a kereskedelmi szektor különböző területein. Az EPC egy olyan megoldás, mely a hulladék RFID címkével történő ellátását és nyomon követhetőségét is lehetővé teszi.

 

Összegzés

Összességében a GS1 Rendszer szabványainak alkalmazásba vétele a hulladékgazdálkodási szektorban átjárhatóságot tesz lehetővé a kereskedelmi és a környezetvédelmi / hulladékgazdálkodási elosztási láncok között. A célok a hulladék elosztási láncban is változatlanok: a gazdaságosság és a hatékonyság növelése a különböző hulladékáramok menedzsmentje során.

 

Szerző :

Fekete Balázs vezető szakértő, 

GS1 Magyarország Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.



[1] Ebből közel 400 ezer az Európában működő vállalatok száma

[2] Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamaiban, illetve egyéb országokban működő 44 GS1 tagszervezet együttműködése








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása