Betétdíj – a KVM vizsgálja a szabályozás módosítását

Az Európa legszigorúbbjának tekinthető német betétdíj-rendszer elemzésével vizsgálja a magyar hulladék-visszaváltás szabályozásának módosítási lehetőségeit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) - nyilatkozta Borsányi-Bognár Levente, a szaktárca főosztályvezető-helyettese szeptember 5-én. Elmondta, hogy a munka részeként a közelmúltban, magyar meghívásra delegáció érkezett a német környezetvédelmi kormányzat részéről, akik részletes beszámolót adtak az általuk működtetett szabályozásról. A főosztályvezető-helyettes elismerően nyilatkozott a hatékonynak bizonyuló német rendszerről. Szerinte megfontolandó, hogy egyes elemeket a magyarországi gyakorlat is átvegyen. Ehhez azonban először közgazdasági elemzéseket kell végezni. Ismertetése szerint Németországban jelenleg minden legalább 200 négyzetméter alapterületű bolt köteles az összes létező italcsomagolás-fajtát visszaváltani, és azért a betétdíjat visszafizetni, függetlenül attól, hogy ott vásárolták-e a terméket. A boltok az újratölthető italcsomagolások szortírozása után az egyszer használatos üvegeket, palackokat, alumíniumdobozokat zsákokba rakják, amelyeket aztán hulladékkezelést koordináló szervezetek szállítanak el hasznosításra. A boltok számára a betétdíjat a koordináló cégek térítik meg, miután annak ellenértékét megkapták a gyártótól, illetve importőröktől.

A német rendszer lényegében hasonló a magyarországi szelektív hulladékgyűjtéshez, azzal a különbséggel, hogy az italcsomagolások hulladékait nem színes kukákba, hanem boltokba kell visszavinni. A két rendszer közül azonban a német jóval hatékonyabb a magyarnál, hiszen a német szabályozás anyagilag közvetlenül is érdekeltté teszi az embereket abban, hogy vegyenek részt a környezetbarát hulladékkezelésben.

A magyar rendszer hasonlít abban is a némethez, hogy a szelektív hulladékgyűjtés keretében itt is többnyire koordináló szervezetek végzik a hulladék begyűjtésének és hasznosításának megszervezését. Az embereket ugyanakkor a rendszer csak annyiban ösztönzi anyagilag, hogy a színes kukákba dobott szeméttel csökken az otthoni hulladék mennyisége, s ezáltal adott esetben a szemétdíj is.

Borsányi-Bognár Levente utalt arra, hogy Magyarországon a betétdíj alkalmazása jelenleg önkéntes. A rendszert azok a cégek alkalmazzák egyes kereskedelmi egységeken keresztül, amelyeknek valamiféle gazdasági érdeke fűződik ehhez. Példaként a söripart említette, ahol népszerűek a visszaváltható üveges termékek. A főosztályvezető-helyettes jelezte, hogy a Németországban 2003-ban bevezetett jelenlegi rendszer eredeti célja a magyarországihoz hasonlóan az újratölthető csomagolású termékek visszaszorulásának megfékezése volt, ezzel elejét véve az eldobható csomagolások térnyerésével növekedő hulladékmennyiségnek.

A német rendszer eredményeként az újratölthető termékek aránya ugyan csak egyes iparágakban javult, azonban ennél jelentősebb eredménye lett a szigornak városképi, illetve hulladékgyűjtési szempontból – a visszavétel közvetlen anyagi érdekeltsége miatt az utcákról lényegében eltűntek a korábban szanaszét heverő, eldobott italos csomagolási hulladékok.

Meg kell vizsgálni, hogy a német rendszer magyarországi átültetésével a feldolgozóipar meg tudna-e megbirkózni az ugrásszerűen megnövekvő, újrahasznosításra váró hulladékkal. Ezen kívül kérdéses az is, hogy a boltok fel tudnának-e készülni a visszavételre és a visszaváltott csomagolások raktározására. Németországban volt idő a felkészülésre, hiszen 1991-ben kezdték meg, és 1995-ben fogadták el a szabályozásnak ezen formájának alapját. A rendszert először az iparral kötött megállapodások alapján, visszavételi arányokhoz kötötten működtették, majd amikor ez kudarcot vallott, hatályba lépett a kötelező rendszer.

Termékdíj - Magyarország visszautasítja az uniós kifogásokat

Visszautasítja a termékdíj-rendszerrel kapcsolatban még nyáron jelzett európai uniós kritikákat a magyar kormány – áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szeptember 12-i közleményében. Az üdítőital-gyártók várják az uniós állásfoglalást. A közlemény utal arra, hogy az Európai Bizottság július elején küldött hivatalos felszólítást Magyarország számára, amelyben kifogásolta a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás kereskedelmi csomagolásra vonatkozó egyik részét. Az EU szerint a magyar szabályozás diszkriminatív, mert a belföldi gyártókat előnyben részesíti.

A magyar kormány részletes észrevételeket fogalmazott meg és juttatott el az Európai Bizottság számára a felszólítás kapcsán. A kormány leszögezi: a termékdíj törvény nem nemzeti hovatartozás szerint, a hazai termékek védelme érdekében, hanem objektív kritériumok alapján, környezetvédelmi célok elérése érdekében született. A szabályozás ugyanúgy, ugyanolyan feltételekkel, bármilyen különbségtétel nélkül vonatkozik az importált, az EU-ból behozott és a hazai termékekre – áll a Külügyminisztérium által elküldött válaszban.

A magyar kormány álláspontja szerint a termékdíj meghatározásának szabályait objektív alapon, jogszerű, a közösségi joggal összeegyeztethető célt követve, az EU csomagolási irányelvében is meghatározott hulladékkeletkezés megelőzésének érdekében állapították meg.

A magyar kormány válaszában hivatkozik Németország esetére, amelynek szabályozását az Európai Bíróság is tárgyalta és végül nem gördített akadályt a rendszer folytatása elé.

A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége közleményben úgy reagált: a kormány válaszlevelét nem kívánják kommentálni, várják azonban az uniós eljárás lezárását. Hozzáteszik: korábbi álláspontjuknak megfelelően továbbra is úgy gondolják, hogy a szelektív hulladékgyűjtés sikere igazolja, létezik a jelenlegi szabályozástól eltérő, a környezetvédelmi szempontokkal és az uniós irányelvekkel harmonizáló megoldás. Emlékeztetnek: az érintett cégek szakmai szövetségei ennek kidolgozására már tárgyalásokat kezdtek a környezetvédelmi tárcával.

Persányi: várhatóan teljesül a 2012-es EU-s hulladékcél

A csomagolási hulladékok újrahasznosítása terén vállalt uniós kötelezettségét a jelenlegi bíztató eredmények alapján 2012-ig képes lesz teljesíteni Magyarország – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szeptember 25-én, az Újrahasznosítási Hét megnyitója alkalmából Budapesten.

A miniszter utalt arra, hogy legkésőbb hat éven belül a csomagolási hulladékok legalább 60 százalékát újra kell hasznosítani, ráadásul 55 százalékát anyagában. Megnyugtató a helyzet, hiszen tavaly a csomagolási hulladékok 47,1 százaléka anyagában, 3,4 százaléka pedig energetikai úton, azaz égetéssel hasznosult újra. Hozzátette, hogy a tavalyi év is uniós határidő volt, akkorra 50 százalékos, illetve 15 százalékos újrahasznosítási arányokat írt elő Brüsszel. Az arányok javítását a szelektív hulladékgyűjtés terjedése segíti. Jelenleg 500 településen 4 ezer helyen találhatók olyan színes kukák, amelyek különválogatott háztartási hulladék kidobására szolgálnak. Ezekhez az úgynevezett szelektív hulladékgyűjtő szigetekhez a lakosság fele már most hozzáfér. A szigetes hulladékkezelő rendszernek a kiteljesedésével az ország 2010-re zárkózik fel a régi EU-tagállamok szintjére – hangsúlyozta Persányi Miklós.

Viszkei György, a csomagolási hulladékok 80 százalékának újrahasznosításáért felelős Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy a három év alatt megtízszereződött a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből származó hulladékuk mennyisége.

Amíg a kht. 2003-ban csupán 4 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze színes kukákból, addig az idén várhatóan már majdnem elérik a 40 ezer tonnát. A terveknek megfelelően 2012-ben már 160-170 ezer tonna lesz a közvetlenül a lakosságtól származó, újrahasznosított hulladék.

Az Öko-Pannon tavaly 317 ezer tonna csomagolási hulladékot gyűjtött be összesen, döntően kereskedelmi, ipari egységektől. A 2012-es uniós cél teljesítését kizárólag ilyen forrásokból nem lehet teljesíteni, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek hulladékára feltétlen szükség van. Persányi Miklós megjegyezte, hogy a szigetek terjedése mellett a tárca keresi a módját a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésének.

Siklóssy Mihály, Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. főosztályvezetője közölte, hogy Budapesten a VII. kerület 60 házában kísérleteznek már a kapualjakban elhelyezett színes kukákkal. A kezdeményezés sikerességétől függően a főváros 2010 után kíván komolyabban gondolkozni ezzel a gyűjtési móddal.

Viszkei György hozzátette, hogy a házhoz menő gyűjtés jelenleg legfeljebb a kertvárosokban éri meg. A „szigetes” megoldáshoz képest a 1,5-2-szer több összegyűjthető hulladék elszállítása ugyanis csak itt kerül arányosabban többe. Bérházak esetén jóval drágább a gyűjtés házakból, mint hulladékszigetekről.

Logisztikai fejlesztések fóruma a REevolutio kiállításon

Logisztikai fejlesztésekre 40 milliárd forint jut 2007-2013 között két operatív programból – hangzott el a REevolutio kiállítást kísérő egyik szakmai tanácskozáson szeptember 14-én. A logisztikai fejlesztéseket elemző előadók közül Kurdi Mónika, a MÁV Cargo marketing igazgatója úgy vélte, hogy az uniós támogatásból logisztikára jutó 40 milliárd az ő cégének is kevés. Az összeg egyébként a közlekedésfejlesztési, valamint a gazdaságfejlesztési operatív programokból jut a logisztikának, úgy hogy az előbbiből a kerítésig tartó infrastruktúrát lehet finanszírozni, az utóbbiból pedig magát a logisztikai központot.

A 90-es években tervezett állami logisztikai létesítményeket felülírta az idő – mondta Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet Kht. tagozatvezetője. Mint mondta, a záhonyi projektből semmi sem lett, a bajai és a szegedi logisztikai fejlesztéseknek pedig a dél-szláv háború lett a gátja.

Átadták a Gödöllői Innovációs és Logisztikai Parkot

Mintegy 1 milliárd forintos beruházás keretében megvalósult a Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park – a 40 hektáros létesítményt szeptember 19-én adták át.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere az átadáson elmondta: a parkban egy befektetői csoport a Szent István Egyetem mezőgazdasági művelésből kivont területén elsősorban kis- és közepes vállalkozók számára kínál lehetőséget műhely és iroda működtetésére. A környéken már 6 olyan multicég telepedett le, amelyek többféle megbízást adnak a helyieknek.

A kis- és közepes cégek közül többnek már kicsi a városban működő telephelye, ráadásul bővíteni is akarják tevékenységüket. Eddig 15 letelepedni szándékozó vállalkozóval kötött az ipari park előszerződést, a terület négyzetméterét 7.500 forintért veheti meg az érdeklődő.

Gödöllő évi 9,2 milliárd forintos költségvetésében a vállalkozók által befizetett iparűzési adó 2,2 milliárdot tesz ki. Az ipari park benépesülése után a város évi 300-400 millió forint többletbevétellel számol. A park vonzerejét növeli a szomszédságában lévő, bővíthető repülőtér és az épülő M0-ás kőgyűrű nyomvonalának közelsége. Gémesi György elmondta: a prognózis szerint 3 éven belül telik meg a park az ide települő vállalkozókkal és logisztikai központokkal.

Ingatlanpiac – Magyarország logisztikai szerepe felértékelődik

Az Európai Unió újabb keleti bővítésével Magyarország logisztikai szerepe felértékelődik, de spekulatív céllal Budapest környékén túl nem érdemes logisztikai létesítményeket építeni – hangzott el egyebek mellett a Budapest Business Journal (BBJ) és a ReSource ingatlanpiaci konferenciáján október 18-án Budapesten.

Balogh Attila, az Eston International vezető tanácsadója az új kormányzati negyed kapcsán vetett fel problémákat. Például azt, hogy a 300 ezer négyzetméternyi, 33 ingatlanból álló jelenlegi kormányzati ingatlan-portfóliót miképpen lehet majd értékesíteni. Az épületek egy része ugyanis elavult, viszont más részük a fejlesztők által preferált területen fekszik. Így az eladás időzítése kritikus lehet. Az új 160-180 ezer négyzetméteres kormányzati negyed helyszíne még nem eldöntött, de gyakran felmerül néhány Duna melletti helyszín, amely hajóval jól összeköthető a Parlamenttel. A Duna szerepével a város jövőbeni fejlesztésében más előadások is foglalkoztak.

Az európai logisztikai fejlesztések kapcsán az előadók úgy vélték, hogy a közúti áruszállításnak még sokáig nem lesz konkurenciája, bár a multimodális (vasúttal, hajóval esetleg repülővel is megközelíthető) központok felértékelődnek. Czifra Balázs a Slough Estates Hungary képviseletében felrajzolt egy vastag vonalat Európa térképére, amely Skóciától, Franciaországon és Németországon át az Ibériai-félsziget déli részéig húzódott. Ez az európai áruszállítás fő ütőere, ebből ágaznak le vékonyabb erek, például Lengyelországon át Oroszország felé, illetve – Magyarországot is érintve – tovább délkeleti irányba.

Az európai szállítási útvonalakhoz képest a magyar sokkal szimplább. Az áruk zöme az M1 autópályán érkezik, majd Budapestet érintve az M5 autópályán és a 4. számú főúton halad tovább, de egy kis ér tart az M3 autópályán is Tiszaújváros felé. Mindezt Wachsler Tamás, a Harbor Kft. ügyvezető igazgatója vázolta előadásában. Miután az áruk Budapestnél „fordulnak”, spekulatív céllal logisztikai központot építeni másutt (például Hegyeshalomban) nem kifizetődő – állította az előadó.

Logisztikai fejlesztések Budapesten túl is

A magyar logisztikai fejlesztések mintegy 90 százalékát teszik a fővárosba, illetve annak közvetlen környékére az elemzők. A főváros körül is az M1 és M0 autópályák vonala mentén valósultak meg a fejlesztések az utóbbi években. A keleti szektorban most készül az első projekt, az M3-2/A-M0 közti területen.

A logisztikai létesítmények a nagy kereskedelmi központok és a gyártóhelyek közelébe települnek, illetve oda, ahol az árukat átrakják. Az áruházláncok és a termelő vállalatok is sokáig Budapestről látták el egységeiket áruval, akkor is, ha 100 kilométert kellett szállítani azokat. A decentralizálás megindult, de még távol áll attól, hogy a fővárosiakhoz hasonló méretű létesítmények lennének a vidéken is.

Az elmúlt négy évre tehető a székesfehérvári Logisztár felfutása. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő logisztikai központban a MÁV Cargo is érdekelt. A helyi multinacionális cégek azért tették ide saját ellátásukat, mivel így biztosabb a valós idejű ellátásuk, mint Budapestről. (Ezek a társaságok egy gyenge óra raktárkészlettel rendelkeznek, az ellátásukat a logisztikai központra bízzák.)

Van kisebb logisztikai központ Nagykanizsán, de nyugatra haladva a soproni és a győri a számottevőbb. Sopron egy vasúti átrakóból fejlődött ki, míg a győrinek előnye, hogy dunai kikötővel is rendelkezik. A szakértők viszont hiányolják a vasúti összeköttetést, illetve megjegyzik, hogy a legtöbb árut igénylő cég, az Audi maga intézi az ellátását, napi két irányvonatot közlekedtetve a magyar üzem és Ingolstat között.

Keletebbre fordulva, Északon Miskolc és Tiszaújváros verseng egymással. Miskolc az utak és vasutak találkozásánál fekszik, így az elhelyezkedése előnyösebb, viszont az áru Tiszaújvárosban található, illetve oda tart. Záhony az államilag kijelölt logisztikai centrumok egyike, de a funkciója visszaszorult, az eszközei pedig elhasználódtak.

Délebbre nézve, Debrecen élvezi Záhony visszaszorulásának előnyeit. Ráadásul bekapcsolódhat a légi áruszállításba is. Szolnok hátránya, hogy az autópálya nem érte el. Amíg a vasúti szállítás dominált, nagy átrakó központ volt, de mára elvesztette jelentőségét.

A déli végeken Szeged és Baja áll a vártán. Mindkettőnek szerepe lenne a délre irányuló áruforgalomban, de a délszláv háború visszavetette a kereskedelmet, így logisztikai szolgáltatásra sem volt szükség. A jövőben viszont komolyabb szerephez juthatnak.

A Dunával kapcsolatosan megjegyzik a szakértők, hogy az évből 3 hónapig hajózható, a többi időben vagy alacsony, vagy magas a vízszint. A gazdaság a jövőben várhatóan logisztikai szerephez juttatja Kecskemétet, Békéscsabát és Veszprémet is.

Kiállítások, szakmai rendezvények

IPACK Nemzetközi Csomagolástechnikai és Élelmiszer-feldolgozóipari Kiállítás Isztanbul 2006. november 23-26. Bővebb információ: e-mail: sziraky@interpress.hu

ProPak Indonesia 2006 19. Nemzetközi Feldolgozó- és Csomagolóipari Kiállítás Plastics and Rubber Indonesia Műanyag- és Gumiipari Kiállítás Jakarta, 2006. november 29- december 2. Bővebb információ: www.pamerindo.com

POLLUTEC 2006. 22. Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás Lyon 2006. november 28-december 1. A Pollutec-en 32 ország több mint 2400 kiállítója mutatja be a termékeit és szolgáltatásait. A kiállításon számos kísérőprogramon is részt vehetnek a szakemberek. A kiállítás idei díszvendége Brazilia. Bővebb információ: www.pullutec.com. Ingyenes belépőket kizárólag az interneten lehet kérni a www.pollutec.com weboldalon a „request a free entry badge” rubrikában, jelszó:GB.

PACKAGING AND LABEL Csomagolóanyagok és Címkék Kiállítás Minszk 2006. november 29-december 2. Bővebb információ: e-mail: sziraky@interpress.hu

UPAKOVKA Nemzetközi Csomagolóipari Kiállítás Moszkva 2006. december 13-16. Bővebb információ: e-mail: sziraky@interpress.hu

INDIAPACK 2006. Nemzetközi Csomagolóipari Kiállítás, és Konferencia Mumbai (India) 2006. december 11-14. Bővebb információ: Tafcon Projects(I) Pvt Ltd. telefon: 0091-022-26331042,

e-mail: trade_trendz@rediffmail.com honlap: www.rediffmail.com