Transpack főoldal   Transpack-2006-Június






Tartalomjegyzék A nyomdák alap- és segédanyagairól, a nyomdafestékekről Kitekintő Utolsó lap

Üzemi daruk, épületbeli daruk és ezek automatizálásánál jelentkező identifikálás

Szerző: Dr. Cselényi József




Napjainkban, amikor az iparban a nehéziparból egy jellegében más: könnyűgépipar – mechatronika, járműipar elektronika – informatikai ipar válik meghatározóvá az üzemi daruk is átalakulnak. A kisebb teherbírású, automatizált megoldásokra, pótlólagos automatizálásokra egyre több igény jelentkezik. E munkában röviden áttekintjük az üzemi daruk változatait, ezen belül kiemelten kezelve az épületen belülieket és részletesebben foglalkozunk az automatizálás kérdéseivel, kiemelten kezelve az identifikálás problémakörét.

Az üzemi daruknak alapvetően három fő típusát különböztetjük meg:

a. híddaruk,

b. bakdaruk,

c. függődaruk.

A felsorolt három főtípus közül a bakdaruk általában csak szabadtéren, a függődaruk csak épületen belül, a híddaruk mindkét helyen, de nagyobb gyakorisággal épületen belül fordulnak elő.

A felsorolt daruk mindegyikének sajátossága, hogy a kiszolgált térfogat egy hasáb, amely magasságát a daru emelőmagassága határozza meg, amit épületen belül az épület belméretei határolnak. A kiszolgált téglalap alapterületet hosszirányban az épület, szabad téren a tárolótér vagy rakodótér méretei korlátozzák, keresztirányban adódó méreteket a daruk fesztávot adó darupálya méreteiből lehet leszármaztatni. A kiszolgált alapterület hasznos méreteinél figyelembe kell venni az emelt teher súlypontjának helyzetén túl a daru, ill. az emelt teher méreteitől függő biztonsági sávot is.

A bakdaruk sajátosságainál – konzolos kivitelnél (konzol lehet egy vagy kétoldali) a darupályán túl a konzol méretétől függően keresztirányban megnövelhető a kiszolgált alapterület. Ez lehetővé teszi olyan munkahelyek, szállító járművek kiszolgálását is, amelyek nem kerülhetnek a darupályákon belülre.

Az épület (szabadtér) belméretei, a kiszolgálandó objektumok elrendezése szükségessé teheti több, párhuzamos darupálya kialakítását. A függődaruk kialakítása lehetővé teszi olyan pályarendszer kialakítását, amelynél az emelőszerkezetet hordozó futómacska át tud lépni az egyik darupálya kiszolgálási zónájából a másiknak a zónájába.

A futódaruk, bakdaruk és függődaruk emelőműve általában kötéldobra alapuló villamos hajtású megoldást jelent, amely a futómacskára építve a daruhíd vagy a portál főtartóján végzi mozgását. Ritkán előfordulnak olyan megoldások is amelynél egy futómacskára két emelőmű kerül: normál emelőmű és finom emelőmű, amely emelési sebessége lényegesen kisebb, ill. amelynél a daruhídon két futómacska – nagy és kis tömeget emelő – kerül beépítésre.

Az előzőekben részletezett daruhídnál a futómacska és a daruhídhajtás is villamos hajtásúak: ezekre a darukra jellemző a három motoros villamos hajtás, ezért nevezik ezeket hárommotoros daruknak is.

A híddaruk két fő típus jellemzi az 1. ábra.

Az 1.a. ábra egyfőtartós megoldás, amelynél a futómacska vagy a daruhíd felsőövén vagy az alsóövön fut. Az egyfőtartós keréktávja általában lényegesen kisebb, mint a kétfőtartójú, ezáltal a kiszolgálási zóna holttere kisebb lehet.

Az 1.b. ábra egy kétfőtartós darut ábrázol. Mindkét darunál szükséges a daruhídra a kezelő járda ráépítése is.

A 2.a. és 2.b. ábra egy tengelyhajtású változatokat mutat az újabban elterjedt kétmotoros, kétoldali hajtásra, ill. az egymotoros centrikus hajtásra. Ha nagyobb a terhelés, nagyobb a fesztáv, ill. egyenetlen a pálya, akkor az egyenletesebb futás, a futókerekek kopásának és a beékelődés, befeszülés esélyének a csökkentése érdekében indokolt a kéttengelyes, illetve a költségesebb kéttengelyes kétoldali ill. centrikus hajtás változat. Ha a kétoldali hajtást, ill. a centrikust vizsgáljuk, akkor megállapítható a helyesen kiválasztott villamos hajtásoknál a kétoldali hajtás is képes megfelelő együttfutást biztosítani. Ugyanakkor dupla motorszám esetén is a kétoldali hajtás általában olcsóbb lehet, mint a transzmissziós tengelyű, nagyobb teljesítményű központi hajtás. (Meg kell jegyezni, hogy három motoros híddaru elnevezés csak az egytengelyes, központi hajtásra érvényes, egyébként 6 motoros hajtás is lehet.)

A 3. ábra a kézi működtetésű daruk különböző változatait mutatja. A 3.a. ábra változatai gyalogkísérlésű, a 3.b. ábra a kabinból működtetett eseteket foglalja össze. A gyalogvezérlésű daruknál a következő esetek adódhatnak:

· a működtető vezeték a daruhíd egyik szélső állásánál áll rendelkezésre,

· együtt mozog a kezelő a futómacskára szerelt vezetékkel, így a kezelőnek ténylegesen kísérni kell a futómacskát,

· a működtető vezeték úszókábeles, az emelt terhet tetszőleges közelségből követheti,

· nincs vezeték, infravörös vagy rádiófrekvenciás távvezérlést alkalmazunk.

A 3.b. ábra szerint a daruhídra felszerelt kabinból működteti a darukezelő a darut, amelynek a következő változatai adódhatnak:

· a kezelőkabin a daruhídnál a pályához közeli részre fixen felszerelt,

· a kezelőkabin a daruhíd fesztávjának közepére telepített,

· a kabin együtt mozog a futómacskával,

· a kabin a futómacskától független mozgást tud végezni.

A 4.a. ábra egyfőtartós, a 4.b. ábra kétfőtartós függődarukat mutat be. Mindkét esetben a futómacska alsó övön fut, így lehetőség nyílik az egyik pálya kiszolgálási teréből a másikba való átmenetre. Ezáltal hatékonyabbá válhat a kiszolgálás. A függődarukat főleg a kisebb teherbírás (nem nagyobb, mint 3 tonna) alkalmazzák. A függődaruknál szükség szerint az egyes pályához körívalakú pályaszakaszok is csatlakozhatnak.

Az 5. ábra egy kétkonzolos, két főtartós bakdarut mutat be, ahol a futómacska a felső övön fut.

Természetesen a bakdaruknál is gyakran előfordul – főleg kisebb teherbírásnál – az egyfőtartós, alsó övön futó futómacskás daru is.

A bakdarus szabadtéri rakodóhelyek, tárolóhelyek kialakítása különösen ott fontos, ahol iparvágány is van és azon keresztül konténeres szállítás is folyik. Ugyancsak fontos a bakdaru alkalmazása ömlesztett anyagok szabadtéri tárolásának kiszolgálásakor is.

A bakdaruk üzemeltetésének sajátosságai a következők:

· a konzolon történő emelés – süllyesztés következtében jelentős állékonysági problémák adódnak, különösen a szabadtéri daruknál, ahol az alátámasztáson kívül történő emelőerő, ill. a gyorsulásoknál és fékezéseknél fellépő tömegerőkön kívül még a szélhatás is szerepet játszhat,

· a fellépő, időjárástól függő nedvesség, por és egyéb környezeti hatások a pályáknál fellépő súrlódási viszonyokat módosítják.

Az üzemi daruknál, épületbeli daruknál is egyaránt fontos szerepet játszanak az emelőműre ráépített tehermegfogó szerkezetek. Ezek egyre nagyobb mértékben váltják ki a hagyományos horogmegfogásos, ill. a teherkötözéses megoldásokat.

Az előzőekben tárgyalt daruknál alkalmazható tehermegfogók közül a továbbiakban csak az automatizálhatók kerülnek említésre, vagyis azok, amelyeknél nem szükséges a tehermegfogásnál az ember közreműködése:

- Darabárus megfogók:

· ollós mechanizmusú, súrlódó erővel működők,

· alakzáróak, amelyeknél a forgószerkezet fejének, profiljának az alakja biztosítja a tehermegfogást, ezek között találhatók: speciális, az áru alakjához, formájához alkalmazkodóak pl.:

§ papír,

§ dróttekercs,

§ hengeres furaton való megfogást biztosító, és még sokféle más,

- konténer megfogók, amelyek általában a konténer négy sarokpontját fogják meg,

- emelőmágnesek, amelyek csak mágnesezhető anyagokat tudnak megfogni,

- vákuumos megfogók.

Meg kell jegyezni, hogy a két – ha az áru méretei szükségessé teszik – vagy több mágneses vagy vákuumos megfogó fej is elhelyezhető az emelt terhen. A tehermegfogásnál fontos elv, hogy a teher súlypontja felett kerüljön megfogásra, ezt segítse elő a megfogó szerkezet is. Vannak olyan speciális megfogó szerkezetek, amelyeknél az automatikus súlypontbeállítás biztosított.

A legtöbb tehermegfogónál (kivéve a mágnesest és a vákuumost) a zárást és a nyitást általában külön hajtómotor végzi. Külön hajtómotor nélküli tehermegfogók csak speciális helyzetekben képesek a nyitást, ill. zárást elvégezni.

Ömlesztett anyagok megfogására markolók szolgálnak, amelyek általában kétkötelesek (emelő-süllyesztő, záró-nyitó kötél). A tehermegfogók egyes változatainak részletes bemutatása nem képezi e dolgozat témáját.

A továbbiakban az üzemi daruk automatizálásával, azon belül is kiemelten az identifikálással kívánunk foglalkozni.








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása