Transpack, csomagolási, anyagmozgatási magazin 2005 Június
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


 
CSAOSZ Hírek
Megkezdődött az italoskartonok újrahasznosítása
Az EU csomagolási irányelvének 2004. évi módosítása ...
Biztonságos rakatképzés csúszásmentes polietilén zsákkal
Pack-pakk
Az aktív csomagolás az „INTERPACK 2005” tükrében
Egységrakomány-képzés és rögzítés I.
RFID, ahol a világ tart
Axiál Kft. az anyagmozgatásban
KITEKINTŐ
Az élelmiszeripar termelési logisztikai folyamatainál alkalmazott berendezések jellegzetességei II.
A termelési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái IV.
Kis teherbírású, függőleges modulokból felépülő, számítógépes irányítású tárolórendszerek
Tavaszi újdonságok
Renault Delta Truck
A csomagolóanyagok környezetvédelmi kérdései és a csomagolási hulladékhelyzet az észak-magyarországi régióban
A NYOMDAIPARRÓL ÉS TECHNOLÓGIÁIRÓL
Kriogén fagyasztási eljárások az élelmiszeriparban
Változások az emelőgép-üzemeltetés szabályaiban
A beépített tűzjelző berendezésekről

Prof. Dr. Cselényi József

egyetemi tanár, Dr. Németh János egyetemi docens

Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Az élelmiszeripar termelési logisztikai folyamatainál alkalmazott berendezések jellegzetességei II.

Jellegzetes szállítóberendezések és jellemzőik

A korlátozott terjedelem miatt itt csak néhány szállítóberendezés elemzésére térünk ki, mint a szállítószalagok és a függőkonvejorok, mert ezek nagy számban és széles választékban kerülnek alkalmazásra az élelmiszeripari technológiákban.

Szállítószalagok

A szállítószalagok széles konstrukciós változatban fordulnak elő az élelmiszeriparban, mert alkalmas ömlesztett anyagok és darabáruk viszonylag nagy távolságra történő szállítására. A vonóelem egyben szállítóelem is, amelynek változatos kialakítása lehetővé teszi a nagy meredekségű szállítást (a kazettás szalaggal, vagy flexoliftel függőleges szállítás is megvalósítható). Speciális kialakítású vonóelemmel (csúszóágyas, görgős megtámasztású, pálcás, elemtagos stb.) megvalósítható vízszintes és függőleges síkbeli íveket tartalmazó, térbeli nyomvonal kialakítása is. A heveder készülhet fémből, fémhálóból, műanyagból, gumival bevont műanyagból, acélsodronnyal erősített teherviselő betétekkel kombinált gumihevederből, kiskocsiként felfogható elemtagokból stb.

A vonóelem, vagy heveder megtámasztása lehet csúszó ágyas, fix beépítésű-, vagy fűzéresített kialakítású, görgős megtámasztás. A heveder a jobb szállítóképesség eléréséhez érdesíthető, ill. hossz- és keresztirányú bordával ellátott. Az anyagkeresztmetszet növelése céljából vályúsítható a heveder, amit 2, 3, ritkán 5 db görgő vályúformára hasonló alakzatban elrendezve a hevedert ezen alakra kényszeríti. Legújabban a kiporzás megakadályozására a szállítóelemet zárt kör, vagy ellipszis alakra kényszerítik. A szállítószalagokat a heveder szélessége, a szállítóberendezés hossza, és a szállítási sebessége alapján szokás még osztályozni, amikről a vonatkozó szabványok (DIN, ISO), és katalógusok (Continental, Siegling, Yokohama stb.) adnak tájékoztatást. A szállítószalagok hajtása történhet súrlódó hajtással vagy kényszerhajtással. A kényszerhajtású rendszereknél általában alkalmaznak egy fokozatmentes áttétel megvalósítására alkalmas iker-kúptárcsás súrlódó hajtást (PIV-hajtás), amellyel a dinamikai viszonyok kedvezően befolyásolhatóak. A vonóelem feszítése egyszerű, nem szabályozott (merev, rugós, hidrosztatikus, súlyfeszítés), vagy szabályozott lehet. A szállítószalagok többsége folyamatos üzemű, ezért összetett, folyamatos szállítási rendszerekben alkalmazzák főképpen. Mindezekhez meg kell jegyezni, hogy az élelmiszeripar alkalmazott szállítószalagok hosszúságban, hevederszélességben és teljesítőképességben lényegesen kisebb intervallumban mozognak, mint a bányászatban, a szilikátiparban, a vegyiparban vagy az energiaiparban.

A szállítószalag alkalmazásának előnyei:

· könnyen szabályozható a teljesítménye,

· viszonylag nagy távolság áthidalására alkalmas,

· viszonylag könnyen tisztítható (a heveder fedlapja tapadásgátló anyag is lehet),

· elemtagos szalaggal térbeli kiszolgálás is megoldható,

· az elemtagos szalagról a folyadék könnyen eltávozik,

· a kazettás szalaggal függőleges szállítás is megvalósítható,

· a szállítószalag építőelemekből könnyen összeállítható.

A szállítószalag alkalmazásának akadályai:

· a műanyag, ill. gumi vonóelem relaxációs nyúlása nagy, ezért idővel könnyen kilazul, és a súrlódó hajtás megcsúszhat,

· a sérült heveder betétanyaga duzzadhat, gyorsabban kifárad és elszakad,

· a műanyag-és gumi vonóelemet jelentősen túl kell méretezni az ütköztetett, erőzáró végetlenítés miatt,

· a korszerű vonóelemek (aramid) drágák,

· a vonóelem kardossága, és a támasztások hibája heveder félrejárást okoz.

A szállítószalagos tojásválogató-rendszer elvi ábráját mutatja a 2. ábra, ill. a szállítószalagos tésztakelesztő rendszer elvi felépítését mutatja a 3. ábra.

Függőkonvejorok

Az élelmiszeripar elsősorban egypályás függőkonvejorokat alkalmaz, amelynek működési elve alapvetően azonos a hagyományos függőkonvejorokéval, ezért erre kritériumok megfogalmazása nem szükséges. A függőkonvejorok élelmiszeripari alkalmazása számos sajátosságot tartalmaznak, amelyek részletezése érdekében szükséges áttekinteni, hogy ezek elsősorban az élelmiszeripar mely részterületein kerülnek alkalmazásra. A legfontosabb alkalmazási területek a következők:

· A húsiparban kiemelt és fontos szerepet töltenek be, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy a függőkonvejorokat elsőként Amerikában a tömegszerű húsfeldolgozásban alkalmazták. A húsipari felhasználásra az alábbi területeken találunk példákat:

o Függesztett eljárású sertés vágóvonalak;

o Marha-vágóvonalak;

o Gyorshűtőbe, ill. onnan vagy közvetlenül a vágóvonalakra való szállításoknál;

o A tartósítóknál, ill. a füstölőknél a technológiai folyamatokon való átszállításoknál, ill. a feldolgozó soroknál a be- és a kiszállítások végrehajtására.

· A baromfifeldolgozó iparban a liba, a kacsa, a bojlercsirke stb. vágási folyamata, ill. feldolgozásának egy része (automatikus kábítás, véreztetés, zsigerelés stb.) ugyancsak a függőkonvejorokon végzi a műveleteket.

· A dohányiparban a fermentálásra előkészített dohánybálákat függőkonvejorok szállítják a fermentáló kamrákba, ahol állványzatra rakják fel azokat. A cigaretta gyártásánál - mint a legjobban gépesített művelet - a fermentálóból bálában érkező dohánylevelet, a cigarettakeretet, valamint a dobozolt árukat a raktárba gyakran függőkonvejorokkal szállítják.

· Az élelmiszeriparban azokon a területeken, ahol a késztermék dobozokban, rakodólapokon, ill. minikonténerekben tárolásra, raktározásra kerül, gyakran alkalmazzák a függőkonvejoros beszállítást, esetleg a kiszállítást is. Ezekre különösen akkor kerül sor, ha;

o A raktár és a csomagoló egységrakomány-képző sor közel (30-60 m távolságon belül) található,

o A raktár belépési pontja és a csomagoló egységrakomány-képző berendezés kilépő pontja között szintkülönbség adódik.

A fenti alkalmazási területeket elemezve a következő eltérő sajátosságok adódnak élelmiszeripari ágazatonként:

· A húsipari és a baromfifeldolgozó ipari konvejoroknál kiemelt szerepe van a magas higiéniai követelményeknek, amit a berendezések kialakításánál és üzemeltetésénél (kenőanyagok megválasztása) is figyelembe kell venni. Például a függesztéknek (horognak) rozsdamentes acélból vagy fröccsöntött műanyagból (poliamid) kell készülni, a futóművek, a vezetőlécek és egyéb súrlódó helyek kenését úgy kell megoldani, hogy kizárt legyen a húsáru szennyeződése. Ezeken a területeken a konvejor haladási sebességét, ill. az egyes munkahelyek, technológiai berendezések konvejorpálya irányú méretét úgy kell megválasztani, hogy az áthaladás alatt a technológiai művelet megfelelő minőségben elvégezhető legyen, vagy az azonos műveleteket végző munkahelyek számát kell ennek az elvárásnak megfelelően megnövelni. A hús- és baromfifeldolgozó iparban gyakran több egymással együttdolgozó egypályás konvejor kerül kiépítésre. Általában két konvejorpálya között olyan technológiai műveletek kerülnek megvalósításra, amelyek vízszintes síkban végezhetőek csak megfelelően el. (4. ábra).

Az 1. ábra szerint az 1. és a 2. konvejorpályán más-más termékfajta feldolgozása folyik, ill. a pályákról lekerülve vízszintes síkban fekvő munkahelyekre, majd ezt követően mindkét termékfajta rákerül a 3. pályára. Feltehető a kérdés, hogy a három pálya nem volna-e kiváltható egy kétpályás konvejorral. Kétségtelen dolog, hogy a vázolt összetett feladat egy kétpályás konvejorral is megoldható lenne, de ebben az esetben az L1 és az L2 pontoknál le kell adni a terméket és az F3 pontban (esetleg másik F4 pontban is) ismét feladásra kerül. A lényegesen drágább kétpályás konvejor előnyei (pl.: eltérő műveleti idejű munkahelyek kiszolgálása, műveletközi tárolás stb.) nem használhatóak ki.

·

A húsiparban (sertés- és marhavágóvonalak) lényegesen nagyobbak a függeszték terhelések, és ezért a pálya és tartozékai robosztusabb kivitelűek, mint a baromfifeldolgozó iparban alkalmazott konvejoroké.

·

A dohányiparban, ill. ahol dobozok, egységrakományok raktárba való be- és kiszállítására általában rövidebb hosszúságú, térbeli elhelyezésű konvejorpályák adódnak. Ezeknél a függeszték terhelése a közepes kategóriába esik.

A függőkonvejorok egy része több szinten, párhuzamos sorokban is futhat (hűtőkonvejorok, tárolókonvejorok stb.), ha az építészeti adottságok ezt lehetővé teszik, ill. megkívánják. A függőkonvejorok terhelhetőségét Q (db/h), vagyis darab/óra dimenzióban lehet mérni, amelynél a darab alatt leginkább egy függesztéket értünk, hiszen egy-egy függesztékre ritkán helyeznek el több azonos terméket ezen iparágakban. A konvejor névleges teljesítőképességét a se

besség (v) (m/min) és a függesztékosztás (e) ismeretében számítjuk:

Q=60*v/e (db/h)

Könnyen belátható, hogy a teljesítőképesség növelésének határt szab az e/v követési idő, illetve a t

T technológiai idő, amely

e/v>=tT

Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor csak párhuzamos sorok beiktatásával oldható meg a szállítási, ill. kiszolgálási feladat.

A függőkonvejorok esetén a termék folyamatos nyomkövetése a következő módokon lehetséges:

·

A terméknek a feladáskor kell kódokat (általában vonalkódot) a megfelelő helyen és kivitelben, úgy és oda (általában a függesztékre helyezve) elhelyezni, hogy ne sérüljön meg a szállítás során. Ha a termék ismételten pályára kerül, akkor azt, ill. a függesztéket új kóddal kell ellátni.

·

A konvejorpályán bekövetkező technológiai műveletek, átalakítások megfelelő helyen elhelyezett CCD kamerákkal (digitális képalkotó eszközök), ill. a pálya megfelelő helyén beépített elektronikus súlymérlegekkel követhetőek.

·

A termék feladásakor történő kódleolvasótól, valamint a CCD kamerától nyert információk, ill. az elektronikus mérlegek jeleinek felhasználásával a termelési folyamat, ill. részfolyamatai felügyelhetőek, ill. az irányító számítógépek a korrekciókhoz szükséges jeleket a végrehajtó eszközök hajtásaihoz juttatva szabályoznak.

Az előzőekben tett megállapítások egyértelműen bizonyítják, hogy az élelmiszeriparban alkalmazott tradicionális függőkonvejorok kiegészíthetőek olyan elemekkel, amelyekkel napjaink logisztikai rendszereivel szemben támasztott fokozódó követelmények jól teljesíthetőek









Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu