Transpack, csomagolási, anyagmozgatási magazin 2004 November
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


 
CSAOSZ Hírek
Pack-pack
Ambiciózus célokkal indul az italoskarton-gyártók összefogása
Óriási plusz a formaszabadság
Az élelmiszeripari csomagológépek I.
Hűtveszállítás...
Élelmiszerbiztonság - biztonságos csomagolás
Packforum a pultkész csomagolások jegyében
Élelmiszerek hullámpapírlemez alapú csomagolása I.
Korszerű élelmiszercsomagolások IV.
Széchenyi István egyetem...
Lipcsei vásárok - ahol Európa találkozik
A NYOMDAIPARRÓL ÉS TECHNOLÓGIÁIRÓL
Új papírmegmunkáló gépek a piacon - elérhető áron
Az intelligens csomagolás
KITEKINTŐ
IKB Leasing...
Fej- és átmenő...
Költségoptimalizált logisztikai szolgáltatások
10 éve a piacon - Élen a hajtástechnikában
A szállítmányozás szolgálatában
Mobil jövő
A termelés logisztikai...
KÖNYŰSZERKEZETES ÉPÍTÉS

Kiss Rozália

Élelmiszerbiztonság - biztonságos csomagolás

Helyzetkép

Élelmiszerminden olyan növényi, állati vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan,
előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Az élelmiszerekkel
érintkező
csomagolóanyag védi az élelmiszert a szennyeződésektől, a tápérték- és minőség csökkentő hatásoktól. Az élelmiszer csomagolásakor úgy teszik a csomagolóanyagba, hogy annak felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen megváltoztatható. Van egyedi fogyasztói (max. 10 kg vagy 10 l), gyűjtő és kínáló és nagyfogyasztói csomagolás. Az élelmiszeripar jogi szabályozása rendezettnek mondható, EU konform. Az élelmiszerekre az Élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. Törvény vonatkozik továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv és a 178/2002. EU rendelet. Az élelmiszerbiztonság az élelmiszerminőség részkövetelménye, az a garancia, hogy a fogyasztót az élelmiszer vagy étel elfogyasztása után semmilyen károsodás nem éri. Az élelmiszerbiztonság kulcsfontosságú a termelés, a gyártás, a kereskedelem és a vendéglátás területén.




A magyar élelmiszer ellenőrzés több hatóság hatáskörébe tartozik, az ésszerű koordináció és az egyszerűsítés érdekében hozták létre a

Magyar Élelmiszer-Biztonsági Hivatalt (MEBiH) amely az Európai Élelmiszer-Biztonsági Hivatal (EFSA) hálózatának része. A MEBiH a mezőgazdasági, az egészségügyi és a gazdasági tárca közös felügyelete mellett 1 éve működik. Dr. Biacs Péter főigazgatóval mint az élelmiszerbiztonság legszakavatottabb képviselőjével beszélgetek. A hivatal szakmai
döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs, koordináló szervezet, felépítését tekintve kockázatbecsléssel, nyomonkövetéssel és gyors vészjelzéssel foglalkozó osztályok vannak. Egy Tudományos Tanács felügyeli a 8 szakbizottság (panel) munkáját, amelyek létrehozásánál a Hivatal az európai mintát követte. Ezek közül az egyik panel feladatkörébe tartoznak az élelmiszer adalékanyagok, segédanyagok és az élelmiszerekkel érintkező anyagok, azaz a csomagolóanyagok. A csomagolás megítélésénél két fontos szempontot emel ki Biacs úr, a védelmet és a biztonságot. Az egyik alapvető követelmény, a másik is ugyanolyan jelentőséggel bír, hiszen az élelmiszerekkel közvetlenül érintkeznek a csomagolóanyagok.

A higiénés körülményeketaz ÁNTSZ, a gyártás egyéb körülményeit az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás ellenőrzi, a kereskedelmet és a vendéglátást pedig az a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF). Az FVF felépítéséről Schreiberné Molnár Erzsébet ad átfogó képet. Az FVF felügyeleti szerve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium. A 19 megyei és a Fővárosi Felügyelőség feladata a piacfelügyelet, a fogyasztói érdekek védelme. Mivel az élelmiszerek döntő többségénél a forgalomba hozatal előtti engedélyeztetést a gyártók és importálók számára megszüntették, az élelmiszerbiztonság illetve a fogyasztói bizalom csak fokozott piacfelügyeleti ellenőrzéssel tartható meg. Az ellenőrzési és vizsgálati munka összehangolását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen a FVF Élelmiszerbiztonsági Tanácsa látja el.

Mit teszünk az élelmiszerbiztonságért?

A teljes élelmiszerláncban a termelés, feldolgozás, szállítás, raktározás, eladás, fogyasztás területén kötelező a HACCP rendszer bevezetése, amely a veszélyek elemzésén és a kritikus ellenőrzési pontok meghatározásán alapuló szabályozás.

Kétféle gyorsriasztási rendszeris bevezetésre került. Az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) megszervezte az Élelmiszerek és Takarmányok Gyors Riasztási Rendszerét (RASF), amelybe Magyarország is bekapcsolódott. A RASF hazai szervezete a MEBiH-ban működik. A központ eldönti, hogy a kifogásolt esemény csak információ értékű vagy olyan intézkedést von maga után, mint a kereskedelmi forgalomból való kivonás, megsemmisítés, karanténba zárás. Közel egyforma arányban fordulnak elő a kémiai mikrobiológiai szennyezettségre utaló riasztások, toxinok és más mérgező anyagok kisebb számban kerültek regisztrálásra. A másik gyors riasztási rendszer a RAPEX, amely a FVF titkárságán működik. Az európai országok fogyasztóvédelmi szervezetei között biztosítja a gyors információcserét a veszélyesnek ítélt termékről. Van egy Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR), amely a hazai társhatóságok által közösen használt adatbázis. A fogyasztók tájékoztatására a FVF nagy hangsúlyt helyez. A médiában, az interneten közzéteszik az egyes termékek és szolgáltatások összehasonlító vizsgálatainak eredményeit. A Fogyasztóvédelem és a Fogyasztóvédelmi Szemle című szaklapok és a különböző kiadványok (Jó, ha tudjuk az élelmiszerekről, E-számok, Háztartástan) a fogyasztók tájékoztatását szolgálják. Fogyasztókapcsolati iroda és kétféle fogyasztói kommunikációs központ (www.vevocsevely.hu és www.trapexnet.hu) működik.




Biztonságosak-e az élelmiszercsomagolások?

Teszem fel a kérdést az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) munkatársának Dr. Simkovits Gabriellának, hiszen minden új élelmiszeripari csomagolóanyag felhasználhatóságát az OÉTI engedélyezi. Az élelmiszer csomagolásoknál káros vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait károsan befolyásoló anyag nem kerülhet az élelmiszerbe, illetve az átkerülő komponensek határértékei szigorúan szabályozottak. A kiindulópontot az EU előírások jelentik. A csomagolóanyagok közül a műanyag a legkritikusabb anyagfajta. Bár a makromolekula minden esetben ártalmatlan a gyártásnál, feldolgozásnál felhasznált adalékanyagok (pigmentek, töltőanyagok, katalizátorok …) többé-kevésbé kioldódhatnak. Az esetleges kioldódás ellenőrzését élelmiszerutánzó modelloldatokkal (vizes, savas, alkoholos, zsír) végzik mindenhol a világon. A kioldódott anyag azonosítása gázkromatográfiás módszerrel történik. A modelloldatok kiválasztásánál a becsomagolni kívánt termék a mérvadó, pl. sör esetében 10%-os, bor esetében 15%-os alkoholos oldattal, ételecetnél 10 vagy 20%-os ecetsavas oldattal végzik a vizsgálatot. A gyorsított extrakciós vizsgálat 40 C-on történik 10 napig, de ha az élelmiszer forrón kerül töltésre, magasabb hőmérsékleten 1-2 órás extrakciós vizsgálatot végeznek. A tényleges beltartalommal a felhasználónak kell elvégezni a tárolási tesztet. Az OÉTI csak a csomagolóanyag élelmiszeripari célra történő megfelelőségét igazolja. Egyéb alkalmassági vizsgálat elvégzése a gyártó/felhasználó feladata. Érdekességképpen lágy PVC élelmiszerrel nem kerülhet érintkezésbe, kivéve, ha kis felületen kis mértékű kioldódásra lehet számítani mint pl. koronazáras záróelemek betétjeinél, amelyeket ma már többnyire poliolefin anyagúval váltanak fel. Az engedélyeztetésre beadott vizsgált csomagolóanyagok legtöbbször megfelelnek az élelmiszeripari előírásoknak, 1-2%-ban előfordul, hogy nem megfelelő a termék, főleg importtermék esetében.

Milyenproblémák fordulnak elő általában vagy milyen hiányosságok tapasztalhatók?

A gyorsriasztások közül kb. havi 60 esetből 1-2 esetben problémás a csomagolás. A fogyasztóvédelem a közétkeztetés/vendéglátás területén tapasztalta a HACCP rendszer hiányát kb. 30%-ban. Egyébként a cégek a tanácsadóktól jutnak információhoz, és hogy az mennyire kielégítő, függ a cég felkészültségétől. Az ellenőrzések során a FVF általában a kiskereskedelem, nagykereskedelem, vendéglátás területén 50-60%-ban tapasztalt hiányosságot. A leggyakoribb hiba a tárolási körülmények be nem tartása, lejárt szavatossági idejű termékek forgalmazása, az árfeltüntetés hiánya, a jelölések pontatlansága. Ilyen esetben a cégek ellen szabálysértési eljárás indul, minőségellenőrzési vagy fogyasztóvédelmi bírságot kell fizetniük. Egyedüli termékcsoport az utóbbi 2 hónap ellenőrzései során a gyógynövények, amelyeknél több csomagolási hibát tapasztaltak, nevezetesen originálhatósági, fényáteresztési és jelölési hiányosságokat.

A jövő, a fejlődés útja

A jövőt tekintve rövidesen megjelenik az ISO 22000 világszabvány, amely összefogja az élelmiszerbiztonság területén alkalmazott módszereket, eszközöket az egységes alkalmazás érdekében. Az FVF európai színvonalú, jól felszerelt élelmiszer vizsgáló laborjában megbízhatóan tud élelmiszerbiztonsági és egyéb minőségi vizsgálatokat végezni. A csomagolást illetően csak a jelölések megfelelőségét ellenőrzik. Az OÉTI csomagolásvizsgálata arra terjed ki, hogy a felhasználás várható körülményei között ártalmas kioldódással kell-e számolni.

Hogy az adott felhasználási célra alkalmas-e a kész csomagolás,a gyakorlatban dől el és nincs alkalmazástechnikai vizsgálatokkal alátámasztva. Pedig egy rosszul megválasztott vagy hibás csomagolás veszélyeztetheti az élelmiszer biztonságát. Kapcsolódva a Biacs úr által megfogalmazott egyik stratégiai célkitűzéshez (azaz az EU-rendeletek teljes körű hazai alkalmazása valamint a nemzetközi jogszabályok állandó EU-harmonizációja) véleményem szerint a csomagolás területén érvényesíthetnénk ezt a stratégiai törekvést, mivel a jelenlegi jogi háttér csomagolásra vonatkozó része nem mondható teljes körűnek. „A jó legnagyobb ellensége a tökéletes.” Létezik több olyan külföldi szabvány, amelyekben rengeteg csomagolásra vonatkozó
előírás van. Az egyik ilyen a BRC Global Food Standard (2002 április, angol) és a BRC Packaging, a másik az IFS International Food Standard (2004 január, német). Mindkettőből átvehetnénk a csomagolásra vonatkozó használható előírásokat.

A másik fontos dolog, hogy a gyártóknál, felhasználóknál a csomagolási specifikációk hiányoznak vagy kiegészítésre szorulnak. A gyártók kaphatnának egy eligazítást a használható specifikációk kidolgozásának módjáról, a felhasználók pedig termék csoportonként egy sablont, amelyet méretre szabhatnának, pontosíthatnának igényeik szerint. Mi fogyasztók pedig megelégedéssel nyugtázhatnánk, hogy tökéletesebb, biztonságosabb csomagolásban kapjuk az élelmiszereket.









Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu