HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Nemzetközi Lovas Magazin, 2001 Március
Az újság oldalainak lapozása



Tartalomjegyzék 2001/03

"Webes" vágta fotók korábbi nagy versenyekről

1. Fajtakalauz
A fríz ló
2. Bryan Neubert - a musztángokkal táncoló

3. Idegen tájakon "Izlandon jártam..."
4. CSI Zürich Pénz, siker, lovaglás felsőfokon
5 .Egy igazi "szamaras" Vendégségben Szamaras Lászlónál
6. Lóversenyről kezdőknek 2. rész
7. Lóversenyhírek
8. Lovas Paradicsom"beszélgetés a thai hercegkisasszonnyal,
9. Hírek
10.Arab szépségek a királyi kertben Asil World Cup 2000
11.Fogathajtó versenynaptár Tizenkét országos verseny 2001-ben
12.2000 méter Kisfilm egy galoppfutamról
13.Olvasóink írják
14.Hírességek nyeregben Kaszás Gergő
15.Lovasbál Gödöllőn
16.Monty Roberts: Az igazi Suttogó
17.Póni Expressz"



Lóversenyről kezdőknek 2.rész
A Turf szereplői
Gál László

A tenyésztő "állítja elő" a versenyzés alapanyagát, a versenylovat. Ménesében tenyészkancákat tart, melyeket korábban származásuk ill. versenykarrierjük és megfelelő egészségi állapotuk alapján választott ki.….
A tenyésztő

A tenyésztő "állítja elő" a versenyzés alapanyagát, a versenylovat. Ménesében tenyészkancákat tart, melyeket korábban származásuk ill. versenykarrierjük és megfelelő egészségi állapotuk alapján választott ki. Ezeket a kancákat gondos pedigrisztikai (származástani) mérlegelés után párosítja a minél jobb utódok reményében a megfelelő tenyészcsődörhöz. Az apamén lehet saját tulajdona, bérbevett csődör, vagy máshol álló, de bérfedezést vállaló tenyészmén. Ez utóbbi esetben az angol telivér kancát utaztatják a ménhez fedeztetni, mivel a mesterséges termékenyítés eredményét nem ismerik el a méneskönyvek telivérnek, ügető esetében azonban jellemzően házhoz viszik a megvásárolt spermát. A megszületett csikók a ménesben nevelkednek legalább egy évig, aztán éves csikóként (yearling) vagy kétévesen kerülnek eladásra.

A tenyésztő költségeit nagyrészt a csikók vételára, másrészt, egy normális keretek közt zajló versenyéletben a megnyert díjakból jutó részesedés, az eladott, tehát más tulajdonában álló lovak eredménye után is járó tenyésztési prémium hivatott fedezni. A tenyésztők többsége persze maga is futtat, egyrészt az el nem kelt lovakat próbálja versenyeztetni, másrészt az eleve eladásra nem kínált, származása szerint továbbtenyésztésre szánt lovak képességvizsgálata is az ő neve alatt zajlik.

A futtató

A futtató vagy más néven tulajdonos (owner) a versenyélet legjelentősebb finanszírozója. Ő az aki megveszi a csikót a tenyésztőtől, fedezve ezzel a tenyésztési költségeket, majd tréningbe adja az idomárnak, fizetve a ló tartását és a vele foglalkozók munkadíját. Az ő bevétele a ló eredményes szerepléséért járó versenydíj, ennek kellene fedeznie az egyszeri vételi kiadást és a folyamatos tartási költségeket. Ez persze még jól működő lóversenyéletben is ritka, a futtatók jellemzően nem üzleti vállalkozásként fektetnek be a versenyzésbe, hanem lószeretetből, hobbiból, divatból vagy a dicsőségért, amit a sikerekkel jár. Igen széles a skála a tulajdonosok társadalmi pozícióit, anyagi helyzetét illetően a folyamatosan negyven-ötven lovat tartó nagyfuttatótól az egy-két, esetleg csak fél lovat tartó kistulajdonosig. Van aki vállalkozása nyereségét fordítja részben vagy egészben e passziójára, van, aki örökség révén jut több lehetőséghez és van, aki szinte a szájától vonja meg a falatot, hogy legyen kinek almát, sárgarépát vinni. A Turf persze nem egyszer kiszámíthatatlan. Hosszú távon persze a nagyok valószínűleg elérik céljukat, előbb-utóbb beesik a várva várt klasszis, egy derbynyerő, ám van úgy, mint öt éve Zsoltány esete bizonyítja, hogy egy fillérekért felesben vásárolt és tartott ló nyeri a Derbyt milliókba került, egyébként kitűnő évjárattársai előtt.

Ahogy a tenyésztők nagy része futtat, úgy a futtatók egy része tenyészt is. Van, ahol ez a két szerep teljesen összefonódik: a futtató saját céljaira tenyészt versenylovakat, de általában a legtöbb tulajdonosnak álma, hogy egyszer saját tenyésztésű lóval nyerjen derbyt. Többnyire a futtató az, aki külföldről is vásárolva versenylovat biztosítja a tenyésztésnek a megfelelő vérfrissítést.

Az idomár

Az idomár, vagy közismertebb néven a tréner (megszólítása mindenkor "mester"!) a ló versenyre való felkészítéséért felelős. Vezet egy kisebb, jól behatárolható közösséget, a nevével jelzett istállót. A rábízott lovak számától függ az istállószemélyzet létszáma: lovászok, a közülük már kiemelt, versenylicenc-szel bíró segédhajtó (az ügetőn) ill. lovastanuló, zsokéjelölt (a galoppon), valamint a hivatásos hajtó ill. zsoké. Az idomár jellemzően vállalkozó, aki istállóját gazdasági egységként is vezeti, elszámol tulajdonossal, alkalmazottakkal, pályával egyaránt.

Legfőbb feladatai, persze a lóval kapcsolatosak. Feladata végezni vagy irányítani a csikók betörését, nyereg alá ill. kocsiba szoktatását, az ügetőn a megfelelő jármód kialakítását, és a versenylóvá nevelést, majd a versenylovak formába hozását ill. formában tartását, versenyekre felkészítését, tréningezését. Ugyanakkor felelősséggel tartozik a ló egészségéért, feladata e tekintetben leginkább az egészségi problémák felismerése, esetleg kezelése. Az ügetőn az idomár általában hajtó is, tehát a felkészítés realizálása, a verseny is az ő kezében teljesül. Régebben létezett (elvben ma is van) az ún. gyalogidomár státusz, olyan tréner, aki nem hajt versenyben, csak irányítja a felkészítést. Nem ritka a tulajdonos-idomár engedély, amely csak saját lovak tréningjét engedélyezi (mintegy saját felelősségre), idegen lovat nem vállalhat.

Az idomár személyisége, bizonyított szakértelme, korábbi eredményei jelentik a garanciát a tulajdonos számára, hogy jó helyre kerül a lova. Javadalmazása megállapodás szerint piaci alapon történik. Bevétele a tartásdíj és a "százalék", ami a nyert versenydíjakból való jutalék mértékét fejezi ki. Az idomárok foglalkoztatása is elvben piaci alapon történik: a sikeresebb tréner esetenként egy kisebb istálló lólétszámának (lot-jának) többszörösével dolgozik.

A legsikeresebb magyar galopp tréner Imperiál egykori idomárja, a ma is aktív Aperianov Zakariás, aki pályafutása során tizenhét derbygyőztest nevelt, és tizenötször volt champion.

A versenylovas

A versenylovas, vagy közismertebb nevén zsoké, általában lovászként kezdi szakmai pályafutását. Ha munkában rátermettséget igazol, trénere lovaglási engedélyt kér számára, és mint lovastanuló a nyilvános versenyekben is lovagolhat, ahol 3 és 1 kg engedményt kap az általa vitt ló, ezzel ösztönzik az idomárokat a fiatalok foglalkoztatására. Újra bizonyítania kell, csak a tizedik nyerése után kap ostorhasználati jogot. Ezután már csak 2 és 1 kg az engedménye, de az ostorral együtt ez elég csábító ahhoz, hogy a legfoglalkoztatottabbak közé kerüljön, tehetségét végleg bizonyíthassa. Huszonöt verseny után zsokéjelöltnek nevezik, ekkor már csak 1 és 1 kg engedményt kap, végül a 40. versenyével nyeri el a zsoké minősítést, ettől kezdve nincs engedménye.

A zsoké a versenyüzem sztárja. Rátermettségével segíti lovát a minél jobb teljesítmény elérésére, sikerében (vagy kudarcában) osztozik. Általában alacsony termetű, könnyűsúlyú ember, hisz felszereléssel együtt kell tudni vállalnia az általában 50-60 kg közötti súlyt, mint lovaglási terhet. Sok karrier tört meg az elnehezedés miatt. A pályafutása esetenként (különösen fiatalkori elnehezedés esetén) nem egyszer az ügetőn folytatódik, mások istállómunkában, abrakmesterként, idomárként szolgálják tovább az üzemet. Persze akad olyan csoda, mint Kállai Pál, aki amerikai sztárzsoké is volt, több, mint kétezer versenyt nyerve az ottani konkurenciában, 68 évesen ma is lovagol, sőt, a tavalyi Derbyt Rodrigóval soha nem látott, 600 méteres öldöklő finis után nyerte meg.

A hajtó

A hivatásos hajtó majdnem az az ügetőn, mint a galoppon a zsoké. Az ügetőn azonban a tényleges főszereplők általában trénerek is, hivatalosan idomárhajtók. Az út azonban hasonló. A kezdet ugyanúgy istállószolgálat lovászként, majd amikor hajtási engedélyt kap valaki, akkor segédhajtóvá válik. Ekkor a legkisebb díjazású díjakban 20 méter engedményt kap a 30. verseny kinyeréséig. A 60. verseny után lesz hivatásos hajtó, de már 50 után díjazástól függetlenül minden futamban hajthat. Az igazi révbe érést az jelenti, amikor egy futtató rábízza lovait, idomári engedélyt kap.

A hajtónál a súlyviszonyok nem igazán meghatározók. Verseny közbeni feladatai, lehetőségei is merőben mások, mint egy versenylovasnak. Mivel mögötte ül, nincs közvetlen kapcsolata a lóval, elsősorban a szárral és az ostorral tudja kifejezni akaratát. A pálya kisebb kerülete és így a több kanyar miatt fontos a verseny közbeni pozíció, az igazi művészet úgy haladni belső (rövidebb) pályán, hogy a megfelelő időben utat kapjon a finisre. És ami itt különösen fontos: végig megőrizni a lóval a megfelelő ügető jármódot, elkerülni a hibázásokat, vagy mielőbb, minél kevesebb veszteséggel korrigálni őket.

Minden idők legsikeresebb magyar hajtója Marschall József volt, tizenkilencszer volt hajtó-champion és hatszor nyert Ügetőderbyt. A róla elnevezett emlékverseny az egyik legmagasabb díjazású magyar futam, szeptemberben futják nemzetközi mezőnnyel.


Versenyközegek

Lóversenyzést Felügyelő Bizottság: nem igazán versenyközeg, az egyetlen szervezet, ami fölöttük áll. Kijelöli a versenyintézőség tagjait, dönt az engedélyek (licence-k) kiadásáról, fellebbezési fórum a versenyintézőség döntéseinél, általában a lóversenyzés legfőbb felügyelő szervezete.

Versenyintézőség (V.I., ejtsd: véi): A versenynap legfőbb őre, a pálya állapotától a szereplők megfelelő öltözködéséig minden az ő ellenőrzési hatáskörébe tartozik. Leginkább persze a futamok felügyelete, a szabályok betartásának ellenőrzése. Számonkérési, büntetési jogköre van szabálytalanság, hanyagság, sportszerűtlenség esetén. Szakszerű és korrekt működése a színvonalas lóversenyélet egyik garanciája.

Versenytitkár: elsősorban a versenyélet szervezése, feltételrendszerének kialakítása a feladata. Az éves versenynaptár és az egyes versenynap programjának a megszerkesztése egyaránt hozzá tartozik.

Hendikepper: galopp munkakör. A versenyek eredményeinek feldolgozása, a lovak futott formáinak értékelése, a hendikep beállításoknak a futások alapján történő folyamatos módosítása a feladata.

Starter (indító): a start technikailag korrekt lebonyolításáért felelős, és azért, hogy senki ne szerezzen (se szándékosan, se akaratlanul) jogtalan előnyt. A fegyelmezetlen indulókkal szemben szankcionálási joga van.


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása




powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu








Top 100 Best Websites