HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Nemzetközi Lovas Magazin, 2001 Március
Az újság oldalainak lapozása



Tartalomjegyzék 2001/03

"Webes" vágta fotók korábbi nagy versenyekről

1. Fajtakalauz
A fríz ló
2. Bryan Neubert - a musztángokkal táncoló

3. Idegen tájakon "Izlandon jártam..."
4. CSI Zürich Pénz, siker, lovaglás felsőfokon
5 .Egy igazi "szamaras" Vendégségben Szamaras Lászlónál
6. Lóversenyről kezdőknek 2. rész
7. Lóversenyhírek
8. Lovas Paradicsom"beszélgetés a thai hercegkisasszonnyal,
9. Hírek
10.Arab szépségek a királyi kertben Asil World Cup 2000
11.Fogathajtó versenynaptár Tizenkét országos verseny 2001-ben
12.2000 méter Kisfilm egy galoppfutamról
13.Olvasóink írják
14.Hírességek nyeregben Kaszás Gergő
15.Lovasbál Gödöllőn
16.Monty Roberts: Az igazi Suttogó
17.Póni Expressz"



CSI Zürich
Pénz, siker, lovaglás felsőfokon
Cziglányi Béla

Százharmincmillió forintnak megfelelő össznyeremény, az egyik főszám nyertesének egy 200-as Mercedes, a legtöbb pontot elérő lónak egy kiló színtiszta arany… Szinte felfogni is nehéz, amit az ember a február 1-4-ig terjedő négy napban a tizennegyedik zürichi CSI díjugrató versenyen látott és átélt.
Óramű pontossággal kezdődő programok, tizennégy lélegzetelállító versenyszám szédítő magasságokra feltett rudakkal, és a mindenen átható nehéz pompa uralta a rendezvényt.
Ki gondolná, hogy ennek a négynapos nemzetközi csillogásnak az ötlete az 1984-es Los Angeles-i Olimpia hatására pattant ki a két testvér, Urs és Rolf Theiler fejéből? Újításuk lényege az volt, hogy Zürich központjában az eddigiekhez képest egy teljesen más alapokra helyezett lovas eseményt szerveztek. Bár ötletüket kezdetben sokan kinevették, ők mégis befektettek 1,7 millió svájci frankot az üzletbe, hogy elérjék céljukat: legyen egy olyan - jelentős - lovas esemény, ahol a sport és a show, a szórakozás szinte egyformán hangsúlyos szerepet kap.
Álmuk már az első verseny megnyitásával, 1988 július 7-én valóra vált. Addigra a korábban szabadtéren lefolytatott verseny színhelyét egy újabb félmillió frankos beruházással fedett Lovas Stadionná alakították át. Az épületegyüttes - hatalmas sátrakkal körülvéve - azóta minden évben a díjugratás nemzetközi központja négy napig. A két testvér ma is tevékenyen részt vesz az előkészítésben, lebonyolításban egyaránt, másik két társelnökkel együtt. Rajtuk kívül még további ötszáz ember dolgozik minden évben a sikerért.
A tavaly megújított szponzorszerződések révén 10 millió frankot kapott a versenyszervezés, amelyből hatot az idén el is költöttek. Legtöbbet a főszponzorrá előlépett Mövenpick biztosított, de a neves pénzintézet, a Credit Suiss sem adta alább az igencsak megtisztelő - és sokba kerülő - társszponzori rangnál. A svájci Mercedes, bár egy luxusautót ajánlott fel az egyik versenyszám győztesének, csak a harmadik lehetett a szponzorok rangsorában.
Ennyi pénz hatására csoda-e hát, hogy még a tavalyi negyvennégyezres nézőrekord is megdőlt újabb pár ezerrel. Csak vasárnap 11 520 fizető néző volt a főszámon. És ebben nincsenek benne a 16 éven aluliak, akik a Credit Suiss szponzorálásának köszönhetően ingyen mehettek be! S bár csak pár napja ért véget a verseny, s így a pontos statisztika még nem ismert, de becslések szerint a városban és környékén a CSI hétvégéjén huszonötmillió frankot költöttek el az emberek. Egy egyszerű kis számológéppel nem is lehet kiszámolni ezek forint megfelelőjét, hiszen nagyjából 170 egységnyi magyar fizetőeszköz tesz ki egyetlenegy svájci frankot…
A verseny élvezetéből az sem maradt ki feltétlenül, aki személyesen nem tudott eljönni Zürichbe. Az Interneten keresztül két kameraállásból volt követhető a pályán zajlott esemény. Aki nem rendelkezett megfelelő technikával, vagy ott volt a versenyen ugyan, de éppen kiment meginni egy pohár pezsgőt, annak az egyik szponzor, az Ericsson cég jóvoltából sms üzeneteken keresztül volt módja követni minden lényeges történést.
A világ legnagyobb pénzdíjait kiosztó, egyszersmind legtöbb nézőt vonzó fedett pályás versenyének hírében álló viadalra a lovasok is szép számmal jelentkeztek: a világranglista első tíz helyezettje már októberben biztosította a rendezőket részvételéről. Úgy is fogalmazhattunk volna: a Sydney-i Olimpiai Játékok kilenc érmese… Nem akármilyen gárda.
Azért volt, aki távolmaradásával tüntetett. A svájci Lesley McNaught nem is válaszolt a hazai pályára szóló meghívásra, sőt, mi több, ő maga Floridában, lova, Dulf pedig Normandiában bújt el a kíváncsiskodók elől. Az egyik alapító testvér, Rolf Theiler, akiről már említettük, hogy még mindig aktív (ő a zürichi CSI egyik társelnöke a négy közül, de a Svájci Lovas Szövetségnek is tagja), a nemzeti válogatottból való kizárással fenyegette meg a renitenskedő lovas hölgyet. Mcnaught - úgy hírlik -, nem kapott a szívéhez a hír hallatán. Azt rebesgetik, az ügetősport felé hajlik az érdeklődése.
Nézzük, hogyan is zajlott le a négy nap. A szervezők idén is a már jól bevált gyakorlatot követték, és több válogató versenyszám beiktatásával négy napra széthúzták a versengést. Így kívánták megelőzni, hogy a lovak esetleg egyetlen nagy igénybevételnek legyenek kitéve.
Minden napra jutott egy nagydíj. Az elsőn, csütörtökön, két kisebb szám után este fél nyolcas kezdettel rendezték meg a százezer frank összdíjazású Swiss Life Nagydíjat. Ez egyúttal az első "előfutam" is volt a pénteki és a vasárnapi fő számra. A nap legrangosabb versenyét - és harmincezer frankot - a negyvenhárom induló közül a belga Ludo Philippaerts nyerte meg a hosszúnevű Verelst Ottorengo von der Kopshoev nyergében. A német Lars Nieberg majdnem két másodperccel bizonyult lassabbnak a szintén nem rövid névvel büszkélkedő Loro Piana Esprit FRH négylábújával, így őt "csak" 15 000 frank illette meg. A holland Jeroen Dubbeldamnak az olimpián oly kitűnően szereplő lova, De Sjiem ezúttal egyet vert, s így harmadik lett. Érdekességként megemlítjük, hogy az utolsó díjazott helyezett a tizedik volt. Jos Lansik foglalta el ezt a helyet, de körülbelül háromszázötvenezer forintnak megfelelő frankkal ő is gazdagabb lett. Ha már a helyezettek díjazása szóba jött: a versenykiírást lapozgatva feltűnt, hogy általában a 8-10. helyig díjazták a lovasokat. A hétvége legutolsó száma, a vasárnapi főverseny még ezen is túl tett, hiszen tizenötödik helyezettje is pénzdíjjal mehetett haza, hogy ne vegyék el a kedvét az indulástól.
Az estét a pontban tízkor kezdődött showműsor zárta: ukrán lóakrobatika, kozákok, voltige, no, és nem utolsó sorban a fiatal Lorenzo. A camargue-i lovas gyönyörű puszta hatosán állva vágtázott fel s alá, hogy aztán a végén bemutassa: a különös hatos fogat díjugratásban is megállja a helyét. A nézők többsége szerint ez a műsorszám volt az est csúcspontja, bár a szervezők a svájci érmes díjugratók felvonulását szánták annak. Szó se róla, gyönyörű látvány volt az olimpián, világ- és Európa-bajnokságon díjazott lovasok parádéja.
A rendezők valószínűleg már jó előre gondoltak arra (mire nem, édes Istenem!), hogy másnap, pénteken emiatt nem kezdhetik a napot az előzőhöz hasonlóan délelőtt tizenegykor. Ugyanis a nyitó versenyszámban, a híres pezsgőgyár, a Perrier-Jouet díjáért csak délután fél háromkor lépett az első versenyző a pályára.
Aznap is volt show, de szerencsére korábban, este nyolckor, úgyhogy utána mindenki felfrissülten és egyúttal felajzottan várta, hogy a tízkor kezdődő "Mercedes Swiss Master"-ban a két válogatóverseny után bennmaradt tizenöt lovas közül ki nyeri meg a Mercedes 200 Classicot. Nos, a szerencsés páros Ludger Beerbaum és Goldfever 3 lett. A némettől - bosszantóan kis különbséggel -, alig négy tized másodperccel lemaradva lett második a brazil Rodrigo Pessoa, Baloubet du Rouet nyergében. Jutalma: 8 000 frank. A harmadik ismét német lett, Otto Becker. Ő már majdnem 5 másodperccel maradt le az autóról.
A pénteki program pár perccel éjfél után ért véget a negyedik versenyszámmal, amely egy paralel verseny volt.
A szombat délelőtt - ha nem is a legelső, de a legjelentősebb - versenye a Nagy Vadászugratás volt. Ennek a gyorsasági versenynek a lényege: mindent vagy semmit! Az egymással versengő 39 világhírű díjugrató közül a legjobb taktikát ismét Ludger Beerbaum választotta, aki Neron nyergében 22 századdal bizonyult gyorsabbnak a második helyezett svájci Daniel Etter előtt. A harmadik és negyedik hely Rodrigo Pessoának és Willi Melligernek jutott. Szegény Pessoa igencsak igyekezett, hiszen utolsó előttiként indulva már tudta, mit kell lovagolnia. Talán, ha Stardust VI nem rúg ki a nyolcadik akadály után, nem veszít hét tized másodpercet, s akkor nem a harmadik, hanem a nyerő pozíció a jutalma, no meg a győztesnek járó 6 000 frank. Így be kellett érnie 3 000-rel. Az igazi győztes azonban a közönség volt, aki élvezettel drukkolta végig a versenyt, amiben az első három helyezett között csak hét tized másodperc különbség volt. Természetesen verőhiba nélküli produkciókkal.
A hétvége első napját amúgy a szervezők családi nappá nyilvánították. Ennek jegyében rendezték meg délután a FIFA Díjat. Ebben családok díjugratói vetélkedtek egymással, de az apróságok ugyanúgy fontos szerepet kaptak, mint a megjelent neves labdarúgók. A nap hat versenye közül kiemelkedett még a Sportlótenyésztők Díja és a kiszorítós jellegű Forbo Knockout döntője.
Ennyi élvezetes vetélkedő és izgalom után nehéz volt elképzelni, hogy a legnagyobb díjazású főszám, a vasárnap délutáni Mövenpick Classic még hátra van a maga 400 000 frankos összdíjazásával. Ezzel egyébként kivívta magának "a világ legnagyobb összdíjazású fedett pályás versenye" megtisztelő címet. A durván számítva hetvenmillió forintos versenyben az első helyezettnek járó kb. 17 millió forintnyi svájci frank beindította az összes élsportoló fantáziáját: aki élt és mozgott, az mind indult ebben a számban. Persze, a második összevetésbe már csak a legjobb tíz juthatott be, és a dobogóhoz csak hibátlan lovagláson keresztül vezetett az út.
Idézzük fel a legizgalmasabb perceket, a második összevetés utolsó indulóinak szereplését. A nulla hibapontosok közül a legjobb időt először az osztrák Hugo Simon mutatta be. Ő valószínűleg úgy gondolkozott: előtte Franke Sloothak ment, aki kettőt vert, és az ideje is rossz volt, úgyhogy ha ő nem hibázik, dobogós lehet. Szerencsétlenségére a rögtön utána következő svájci Beat Mandli több mint hat másodpercet javított az eredményén. Következett Rodrigo Pessoa és Baloubet du Rouet, akik sorozatban lemaradtak az első helyezésekről ezen a hétvégén. Szinte látni lehetett a szemében a szándékot, hogy most aztán megeszi az egész pályát. Az izgalom kézzelfogható volt az arénában, ahogy végighajszolta lovát az akadályokon. Nem hiába, újabb három századot rávert a svájcira. Az utolsó akadály után elégedett ökölrázással engedte ki magából a feszültséget. Egy versenyző ugyan még hátravolt, de mindenki biztosra vette, hogy sok esélye nincs jobb időt menni. Meg aztán - hangoztatták fennhangon sokan a közönség soraiban -, Ludger Beerbaum már nyert egy Mercedest, megnyerte a Nagy Vadászlovaglást, szombaton is egyet, az ember már nem is tudta, hogy a tizennégy szám közül még mennyit, de mindig ott lehetett látni a dobogó környékén. Azonban nemhiába volt lova neve Aranyláz, úgy látszik, ennél találóbb nevet nem lehetett volna adni neki, hiszen Goldfever 3 a korábbi legjobb eredményre tizenhárom századot vert rá. Így lett Beerbaum még százezer frankkal, a közönség pedig egy újabb fantasztikus élménnyel gazdagabb.
Vége volt, szép volt. Annyira, hogy tán igaz se volt.
Hogy mégis, azt az alapító Theiler fivérek bejelentése igazolta: a jövő évi "CSI Zürich" február 7-10 között lesz. Jegyek a mostani verseny végétől már kaphatók.


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása




powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu








Top 100 Best Websites