|
Szebényi Dániel
Főszerkesztői levél
A tenyésztő alkotó, művész, aki egy picit
beleszól a teremtés folyamatába. Lázas izgalommal
állítja össze a párosítási tervet, akkor
is, ha csupán egy kancája van és akkor is,
ha egy egész ménes állományáért felel. Felel,
hiszen a tenyésztés felelősség, s az első
lépés a hosszú úton a kancánkhoz a megfelelő
mén kiválasztása. Ma Magyarországon már gyakorlatilag
a világ összes vérvonalához hozzáférhetünk,
bármilyen lovat is tenyésztünk, sőt közvetlenül
elérhető a világ szinte bármely apaállata
- a kérdésnek e szempontból nézve szinte
csak anyagi vonzatai vannak.
Csak hát a dolog korántsem ilyen egyszerű…
A világ lótenyésztési szempontból (is) vezető
régiójában, Nyugat-Európában egyre inkább
telítődik a piac. Ez pedig azt jelenti, hogy
csak az extra lovakra van kereslet. Ilyen
lovat tenyészteni pedig a tárgyi és anyagi
feltételeken túl - csak extra szerencsével
lehet. Persze, szerencsénk lehet nekünk is.
A tenyésztői szerencse viszont szoros barátságban
áll egy tenyésztési alaptényezővel. Ez pedig
nem más, mint a jó kancaállomány. Ennek pedig
- valljuk be - híján vagyunk. Gyenge vagy
közepes kancapartnerekkel pedig a világ legjobb
ménje sem tud csodát tenni: nagy az esélye,
hogy közepes ivadékokat kapunk. Sikerre akkor
számíthatunk, ha kancánkhoz a lehető legjobban
passzoló, ivadékaiban már bizonyítottan javító
hatású mént választunk, lehetőleg olyat,
amely jó kancautódokat ad - kancareproduktor.
Így javulhat az ország kancaállománya, amely
a tenyésztői sikerek alapját jelenti. Természetesen
márciusi számunkban gondoltunk azokra is,
akik nem tenyésztőként állnak kapcsolatban
a lovakkal, hiszen ők vannak többen, s mint
minden hónapban, ismét egy újdonsággal kedveskedünk
Olvasóinknak: sztárinterjú sorozatunk első
részében a kajak királynője, Kőbán Rita mesél
lovas élményeiről.
|
|
 |