Nem csoda - ott bent ugyanis még több lócitrom van; feltehetoleg osrégiek is, amelyek rengeteg nitrogénnel látták el a földet, így kitunoen segítették elo a csalán növekedését. Ilyen helyekre a lovak már lócitromot pottyantani sem járnak be, inkább mellette végzik el a dolgukat - így új "szigeteket" képezve. Ez rendetlen lótartóról tanúskodik, aki elhanyagolja a legelot, és elosegíti lovai férgességét. Ennek megállapításához nem is kell mást látni, egy pillantás a kupacra világossá teszi ezt.
Egészen mások azok a legelok, amelyeken imitt-amott látni egy-egy feszes és rugalmas, fényes kupacot, és a fu egyenletesen le van legelve róluk. Ha másnap elmegyünk ugyananaz a legelo mellett, megállapíthatjuk, hogy ismét feszes és rugalmas, fényes kupacok vannak rajta - de más helyeken. És mivel még mindig fényesek, valószínuleg újak és frissek. Vagyis rendszeresen összegyujtik oket, nem képzodnek kiégett részek és csalánszigetek, a lovakat kevésbé zaklatják a legyek és a tulajdonosnak is kevesebbszer kell féregtelenítést végeznie.
Riadót kell fújni olyan lócitrom esetén, amelyekben kis, fehér vagy vörös férgeket látunk. Ez eros férgességre utal, és a lovaknak sürgosen féregteleníto kúrára van szükségük.

Egy pillantás az istállóba
Már a talicskára vetett pillantásból is lehet következtetni arra, hogyan vezetik az istállót. Nedves szalma között néhány lócitromot látunk benne? Akkor a lovak biztosan nem tiszta alomban állnak.
Vagy tele van lócitrommal, amelyet gyaluforgácssal vagy furészporral szórtak be? A szalma a talicskán ugyanúgy csak enyhén nedves, mint a lócitrom? Elso osztályú - itt rendszeresen almoznak, a lovak biztosan száraz helyen állnak.
Gyakran nem is kell bemenni az istállóba, már a talicskán lévo lócitromok is eleget mondanak a lovak tartásáról.

Tónusban:
Egy pillantás magára a "kupacra"
A kupac állagából is sok mindenre lehet következtetni. Vannak sárga, laza kupacok - itt a ló fo tápláléka a szalma volt. A rikító zöld és pudingszeru kupacok ezzel szemben kiadós legeltetésre utalnak további ballasztanyagok nélkül. Ha azonban egy ilyen kupac még nedves is, az már egészségtelen, mert egy "rendes lócitrom" nyáron középzöld, szilárd és csillogó, télen a zöldtakarmány miatt inkább barna, de akkor is szilárd és csillogó. Az emésztetlen magvak az ürülékben a hozzáérto szemlélo számára elárulják, hogy a lovat sürgosen látnia kellene egy állatorvosnak, aki lereszelné a fogát, mert valószínuleg túl élesre kopott. Vagy a ló már olyan öreg, hogy nem tudja megrágni a takarmányt. Ilyenkor a lovak nemcsak pazarolják a tápot, nem is jutnak elegendo tápanyagmennyiséghez a boséges etetés ellenére sem. A túl szilárd ürülék gyakran az energiában gazdag táp mértéktelen adásával alakul ki, ilyenkor hiányzik a rost- és ballasztanyag, amely kissé fellazítaná az ürüléket, ami egyébként a ló számára is kellemesebb. Hiszen ki szereti a szorulást... Ha a lócitromra számtalan légy telepedett le, feltételezhetjük, hogy a közelben valahol nagyobb "légyforrás" van. Ez lehet piszkos istálló, de szemétdomb is. A legyek hamar megtalálják az új ürülékkupacot, és néhány órán belül peték ezreit rakják le; egy okkal több, hogy az ürüléket a leheto leggyorsabban eltávolítsuk a lovak közelébol, és a talajt vékonyan mésszel szórjuk fel.

A hozzáérto lovasnak tehát néha nem is kell látnia a lovat ahhoz, hogy néhány dolgot megtudjon róla - egy pillantás a hagyatékára sok mindent elárul.