A pónik és kislovak egyre népszerűbbek manapság, hiszen kedves természetük, megbízhatóságuk és nem utolsósorban kis méretük ideálissá teszik őket a legifjabb lovasok lovagoltatására is. Családi kedvencként is számos vidám percet szerezhetnek kis gazdáiknak.
Általánosságban elmondható, hogy a póni- és kislófajták a tartással és a takarmányozással szemben igénytelenebbek mint a nagylovak, és igen ellenállóak a betegségekkel szemben is. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne igényelnék a megfelelő gondoskodást, ápolást és a rendszeres munkát. De tény, hogy - természetesen hozzáértő felnőtt felügyelete mellett - nyugodtan rábízhatjuk a póni körüli teendőket a kisebb gyerekekre is.

Csakhogy a számtalan pónifajta közül igen nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbet, eldönteni, milyet is vegyünk, ha pónitartásra adjuk a fejünket. Ezért rendhagyó módon most nem egyetlen fajta részletes bemutatásával jelentkezik a Fajtakalauz. Mostani - és a következő számban folytatódó - összeállításunkkal egy kis segítséget szeretnénk nyújtani a bizonytalankodóknak, és "bogarat ültetni a fülébe" azoknak, akik még egyáltalán nem gondoltak pónivásárlásra. A kétrészes sorozatban tucatnyinál több póni- és kislófajta alapvető tulajdonságait mutatjuk be, a táblázat pedig segít a könnyebb összehasonlításban.

Póni, kisló, nagyló

Először is nézzük, mit is nevezünk egyáltalán póninak? A pónik és kislovak maximális marmagassága 147 cm, az e fölötti méret már a nagylovak közé sorolja az illető fajtát. De a 147 cm -nél alacsonyabb marmagasságú lovakat is két csoportra, pónikra és kislovakra osztják fel a szakemberek. A 137 cm alattiak a pónik, a 137 és 147 cm közöttiek a kislovak közé sorolandók.
A kislovak között több olyan fajtát is találunk, amely nem a melegvérűekre, hanem sokkal inkább a hidegvérűekre jellemző tulajdonságokat mutatják. Így pl. a fjord vagy a haflingi fajtát nemcsak a kislovak, hanem a hidegvérűek fajtacsoportjába is be lehet sorolni.

Kialakulásuk

A viszonylag kis méret mindig a zord körülményeknek köszönhető - a pónifajták legtöbbje olyan vidékről származik, ahol gyengék a legelők, viszonylag kevés és táplálóanyagban igen szegény az ennivaló, és az időjárás sem kedvez túlzottan a gondtalan életnek. A pónifajták többsége nem tervszerű tenyésztéssel, a küllemre és/vagy teljesítményre történő szelekcióval jött létre, hanem az ember beavatkozása nélkül, a természet alkotta őket.
Nem véletlen hát, hogy a legtöbb őshonos pónifajtával azok az országok büszkélkedhetnek, amelyekhez a természet - legalábbis a klímát tekintve - nem volt túl kegyes.
Mára természetesen a helyzet megváltozott, hiszen az utóbbi időkben az addig többségében vadon élő, vagy legfeljebb munkára fogott, de tenyésztéssel nem szabályozott, szabadon szaporodó állományok helyébe a tervszerűen tenyésztett pónifajták léptek. Egyes fajtáknál a tenyésztők igyekeztek minél jobban megőrizni a fajta hajdani "primitív" tulajdonságait. (Itt jegyezzük meg, hogy a tenyésztés szempontjából a "primitív" szó nem megszokott értelmében, mint holmi lebecsülő jelző szerepel, hanem az ősi, az ember beavatkozásától mentesen fennmaradt állományokra utal. Így pl. akár a przewalski lóról, akár a huculról vagy pl. a dülmeni lóról beszélünk, mint primitív fajtáról, ez a jelző azt takarja, hogy ezek a lovak számos tulajdonságukban és megjelenésükben igen hasonlítanak a hajdan élt "őslovakra".)
Más póni- és kislófajtáknál a XX. század megváltozott igényei, a hobbi célú tartás előtérbe kerülése magával hozta az igényt a nemesebb megjelenésű, elegánsabb felépítésű lovak kitenyésztésére is. (Így pl. a welsh póni B változata küllemében felveszi a versenyt bármely ma közkedvelt sportlófajtáéval.)

A-tól Z-ig

Nézzük tehát az egyes fajtákat. A felsorolás szinte végtelen lehetne, hiszen a világ minden táján találhatunk különféle póni- és kislófajtákat, de talán a messzi távolban fellelhető, kis állománylétszámú fajták bemutatásától most eltekinthetünk - vegyük szemügyre inkább az ismertebbeket, hisz' ezeket felsorolni sem lesz könnyű feladat.

A legkisebb: a falabella

A falabella tulajdonképpen nem is póni, a szó igazi értelmében. A pónik ugyanis - bár egymástól igen-igen eltérő küllemi tulajdonságokat mutatnak - megjelenésükben más arányokat tükröznek, mint a nagylovak (általában hosszabbak mint amilyen magasak, míg a nagylovaknál ez épp fordítva kívánatos; zömökebbek nagytestű melegvérű társaiknál; mellkasuk mélyebb, és általában testarányaik mások, mint a nagylovakéi). A falabella ezzel szemben olyan, mint egy melegvérű ló kicsinyített mása. Vagyis nem póni, hanem törpeló, amelynek pontos eredetét homály fedi. Annyi bizonyos, hogy Argentínából származik, ahol a Falabella család vette kezébe a tenyésztésüket, de a fajta kialakításának titkát valójában sosem árulták el. Egyes feltételezések szerint a kiinduló állományt a helyi criollo fajta adta, és e törpe "változat" egy kisebb ménesből alakult ki, amely egy földcsuszamlás következtében elzáródott a külvilágtól, és a szoros beltenyésztés eredményeként alakult "törpévé". Mások szerint különféle pónik, valamint arab lovak adták a nemesítés alapját. Egy biztos: a falabella a legdrágább lovak közé tartozik a világon, és természetesen minél kisebb, annál drágább. 86 cm-nél nem is lehet magasabb, de alig 50 cm-es is akad közöttük. Sem lovaglásra, sem egyéb munkára nemigen használhatók, legfeljebb mini kocsi elé szokták őket befogni. Inkább csak "szobadíszek", olyannyira, hogy némelyiküket valóban a lakóházban tartják, mint egy kutyát, és néha megsétáltatják - persze azért póráz helyett kötőféken és vezetőszáron...

A legzömökebb: a shetland póni

A Skóciától északra található Shetland-szigetekről származik ez a fajta, amely a XX. században világhódító útra indult, és azóta már nincs talán olyan szeglete a Földnek, ahol ne tartanának és tenyésztenének belőle néhány példányt. A hajdan teljesen vadon szaporodó állományt az elképesztően sanyarú életkörülmények tették ilyen szívóssá és kitartóvá, és szerencsére az 1800-as évek óta tartó tudatos tenyésztés sem rombolta le e fantasztikus kis pónik kiváló tulajdonságait.
A shetland pónik akár hátas- akár málhásállatként remekül dolgoznak, és biztos léptekkel járják a legnehezebb terepeket, a meredek hegyoldalak szűk ösvényeit is. Jóindulatú, barátságos lényük és kedves megjelenésük igen kedveltté tett őket: akár egy négy-ötéves gyerek is nyugodtan gondozhatja, ápolhatja, lovagolhatja méretben tökéletesen hozzáillő "sporttársát". Mivel a shetland pónik ma is ugyanúgy hosszú téli bundát növesztenek, mint évszázadokkal ezelőtt, nyugodtan kint tarthatók a szabadban a legzordabb időjárási körülmények között is.
Igen hosszú életűek: nem ritkák az akár harmincéves kort megérő egyedek sem köztük.

Egy elegáns apróság: a welsh mountain póni

A welsh pónik - hiszen több változatát különböztetjük meg - Anglia nyugati partvidékéről, Wales tartományból származnak. Eredetük a kelta időkig nyúlik vissza, amikor az ide érkező kelták keleti típusú lovaikat is magukkal hozták a szigetországba. Lovaik keveredtek az őshonos póniállománnyal, majd később berber és arab mének is szerepet játszottak a fajta kialakulásában. Eredetileg mindenes munkalóként alkalmazták őket, méretük szerint kaptak szerepet a bányákban, hátas célokra, illetve málhahordó állatként. A XIX. században indult meg tudatos tenyésztésük, és elsőként az "A" változat, vagyis a welsh mountain póni tenyésztő egyesülete alakult meg. A változatok közül ez a legkisebb - marmagassága nem haladhatja meg a 122 cm-t -, és ez testesíti meg az ősi welsh póni típusát. Elegáns küllemű, kiváló használati tulajdonságokkal rendelkező póni, amely a kisebb gyerekeknek nemcsak szabadidőpartnere, hanem akár sportlova is lehet.

A legnemesebb: a welsh riding póni

A welsh riding póni, vagyis a welsh pónik B változata a legelegánsabb megjelenésű minden pónik között. Kialakulása és alapvető tulajdonságai megegyeznek a welsh mountain póniéval, hisen tulajdonképpen csak méretbeli különbség van közöttük: míg az A változat a 122 cm-nél kisebb, addig a B változat az ennél magasabb, de legfeljebb 137 cm-es welsh pónikat gyűjti egybe. A valamivel nagyobb méret eleve alkalmasabbá teszi őket arra, hogy már komolyabb sportfeladatokat is megoldjanak ifjú lovasukkal, de mozgásuk is jobb, nem annyira akciós, mint a welsh mountain póniké, inkább tértnyerő és lendületes. Póniversenyek díjugrató és díjlovagló számaiban, de kár távlovaglásban is remekül használhatók, mindemellett természetesen a nagyobbacska gyermekek kiváló szabadidőpartnerei is. AZ A változathoz hasonlóan itt is minden szín elfogadott a tarka kivételével. (Vagyis ha találkozunk egy tarka, welsh-jellegű pónival, az welsh-jellegű lehet, de valódi welsh póni biztosan nem!) Gyakoriak a szürkék és ez a szín igen kedvelt is a tenyésztők körében.
Mint a legtöbb pónira, a welsh B-re is jellemző a kiegyensúlyozott, nyugodt természet. Jóindulatú, jó munkakészségű, és akár nyereg alatt, akár kocsiban szívesen dolgozik. A betegségekkel szemben ellenálló, jól tűri a szabadban való tartást is, és hosszú hasznos élettartamú is, vagyis akár húsz éves kora fölött is nyugodtan munkában tartható - természetesen megfelelő gondoskodás mellett.

"Stan és Pan" -exmoor és dartmoor, valamint fell és dales

Mind a négy fajta Angliából származik. Az exmoor és a dartmoor póni küllemében és kialakulásának történetében is sokban hasonlít egymáshoz. Az exmoor pónik mindössze 120-125 cm marmagasságúak, és minden bizonnyal a hajdani kelta pónik egyenesági leszármazottai. Az ősökhöz való nagyfokú hasonlatosság a küllemükben is azonnal szembetűnik, de régészeti leletek is bizonyítják az ősi pónitípushoz való nagyfokú hasonlatosságukat.
A dartmoor póni szintén az ősi, vad pónikhoz hasonlatos, méretében és színében is hasonlít az exmoorra, csak annál valamivel erősebb csontozatú, szélesebb. Bár ebben a fajtában minden szín megengedett a tarka kivételével, leggyakrabban mégis pej, sötétpej színű, és általában jegytelen. Mindkét fajta kiválóan alkalmas a gyereklovagoltatásra, az exmoor azonban olyan ritka és értékes, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak tartását. A dartmoor viszont nemcsak a lovardákban, hanem hosszabb túrákon is remekül helytáll, ezért mint a "legkisebb vadászlovat" is szokták emlegetni.
A fell és a dales pónik szintén Anglia szülöttei, de felépítésükben, megjelenésükben egészen más képet mutatnak, mint az előbb említett exmoor és dartmoor fajták. Egymásra rendkívül hasonlítanak, és tulajdonképpen ugyanabból a kiinduló állományból alakultak is ki. Szülőföldjük is szomszédos egymással: Észak-Anglia, ezen belül a fell póni a terület északi és nyugati részéről, Camberland vidékéről való, a dales pedig a "szomszédból", Yorkshire északi részéről származik.
Küllemüket tekintve mintha kisebb testű frízeket látnánk, ami érthető is, hiszen kialakulásukban európai vadlovak, hidegvérűek és frízek játszották a döntő szerepet. A két fajta közül a dales valamivel erősebb testfelépítésű, mint a fell, aminek fő oka, hogy a dales pónik nemesítésében welsh cobokat is alkalmaztak.
Ezek már tulajdonképpen kislovak, hiszen marmagasságuk eléri a 142-147 cm-t is, és súlyuk akár 400 kg fölött is lehet. Eredetileg főként málhásállatok voltak, és sokukat az ólombányákban használtak teherszállításra. Ma mindenes munkalovak a farmokon, de hátaslóként és fogatban is szívesen és jól dolgoznak. Szülőhazájukban kedvelt sportpónik, de kisebb állományaik megtalálhatók Nyugat-Európában is.
(folytatjuk)

Névjegy

Falabella
Méret: 50-85 cm
Szín: bármely szín, minél különlegesebb, annál drágább
Ár és elérhetőség: a legdrágább lovak közé tartozik, ára vetekszik egy jó sportlóéval. Nálunk nem túl gyakori, nyugat-Európában akad belőle néhány példány.
Küllem és mozgás: Nem póni, hanem törpeló, arányaiban egy melegvérű lóra emlékeztet
Használat: "Ékszerdoboz", nem pedig használati ló
Tartás: A tartással és a takarmányozással szemben igényes

Shetland póni
Méret: 87-107 cm
Szín: bármely szín, leggyakrabban jegytelen fekete, de lehet akár tarka is
Ár és elérhetőség: Elérhető ár, mivel viszonylag nagy a kínálat belőle, de a jó pedigrét itt is meg kell fizetni
Küllem és mozgás: Zömök testalkat, rövid lábak és vaskos test, hidegvérűre emlékeztető arányok és izmoltság
Használat: Jóindulatú, kezes és szívesen dolgozik. Akár kisgyermekeknek hátaslóként, akár málhásállatként, akár apró kocsiba fogva használható
Tartás: Igénytelen, a legzordabb időjárást is remekül tűri a szabadban, a takarmányra sem igényes, sőt, ha "túl jól" tartják, könnyen elhízik

Welsh mountain póni
Méret: legfeljebb 122 cm
Szín: minden szín, kivéve a tarkát
Ár és elérhetőség: Welsh pónik viszonylag nagy létszámban találhatók szerte Európában, de inkább a B, mint az A változatot tenyésztik sokan. Elérhető ár, de ezt a tulajdonságok nagyban befolyásolják
Küllem és mozgás: Elegáns küllem, nemes megjelenés, jó (bár néha kicsit akciós) mozgás
Használat: Kiváló hátaspóni a kisebb gyerekek számára
Tartás: A tartással szemben igénytelen, jól bírja a keményebb hidegeket is

Welsh riding póni
Méret: 123-137 cm
Szín: minden szín, a tarkát kivéve. gyakoriak a szürkék közöttük.
Ár és elérhetőség: A legnépszerűbb pónifajta, Európában és a tengerentúlon egyaránt nagy számban tenyésztik. Mivel sok van belőlük, viszonylag olcsók, elsősorban a jó pedigrével nem rendelkező, illetve a keverék egyedek.
Küllem és mozgás: A legelegánsabb pónifajta a világon, kiváló mozgással.
Használat: Remek hátas- és fogatos póni, főleg a 10-12 éves korosztály számára.
Tartás: A szabadban is tartható, ellenálló és igénytelen

Exmoor póni
Méret: 120-125 cm
Szín: jegytelen pej, világosabb pofarésszel
Ár és elérhetőség: Igen kevés él már csak belőlük, szülőhazáján kívül szinte nem is található meg. Épp ezért igen drága.
Küllem és mozgás: Méretéhez képest jó mozgású, küllemében az ősi típusra hasonlít
Használat: Gyerekek ideális hátaslova
Tartás: A legzordabb körülmények között is megél, a takarmányozással szemben is rendkívül igénytelen

Dartmoor póni
Méret: 115-125 cm
Szín: minden szín megengedett, kivéve a tarkát
Ár és elérhetőség: Európában és a tengerentúlon is egyre kedveltebb sport- és szabadidős póni a gyerekek számára
Küllem és mozgás: Tömzsi, erős, széles, mindemellett igen jó mozgású, jó érzést ad a lovasnak.
Használat: Főleg nyereg alatt használják, jó ugróló is, de fogatban is gyakran dolgoztatják.
Tartás: nagyszerűen bírja a szabadban való tartást bármilyen időjárási viszonyok közepette is.

Fell és dales póni
Méret: 142-147 cm
Szín: fekete, sötétpej, általában jegytelen
Ár és elérhetőség: Nem tartozik az olcsón beszerezhető pónik közé, mivel Anglián kívül viszonylag kevés van belőlük
Küllem és mozgás: A fríz lóra hasonlítanak, dús sörény és farok, hosszú bokaszőrök jellemzik. Jó mozgású.
Használat: Mindenes munkaló de kiváló sportpóni is
Tartás: Jól bírja a szabadban tartást, hosszú szőre sem igényel különleges ápolást