|
|
A felderítők tapasztalatai szerint a szigorítások
eredményesek voltak: a hatóságok sok kamiont
visszafordítottak a határról, a szállítmányokat
kötelező pihenés vagy ellátás céljából a
helyi itatóállomásra irányították.
Ez a történet azonban nem a jogszabályokról
és a végrehajtásról szól. Mert valami olyasmi
történt október 16. és 23. között, amire
még sohasem volt példa Európában: most először
sikerült kihozni egy lovat a halálkaravánból.
Következzék egy részlet a Rex alapítvány
felderítőinek jelentéséből:
"Rédicsen gyakran előfordul, hogy a
kamionról le kell venni egy lovat, mert annyira
kimerült, hogy nem tudja folytatni az utat.
Mivel ezek az állatok tranzitban vannak és
külföldi tulajdont képviselnek, ezen kívül
nincs, aki gondoskodna róluk, mire rendbe
jönnek, nincs más teendő, mint véget vetni
az életüknek. Többször szembe kellett néznünk
már ezzel a dilemmával felderítő útjaink
során, de az állatok elaltatását kérni jobb,
mint az, ha továbbmennek és kicsivel később
társaik tapossák össze őket.
Ez történt akkor is, amikor a Lubicát szállító
lengyel kamion megérkezett az itatóállomásra.
Az állatokat lehajtottuk 24 órás pihentetésre.
Ez a kanca, amint lehetősége volt, azonnal
lefeküdt, és szemmel láthatóan komoly fájdalmat
okozott neki lábra állni. Megint egy állat,
akinek az élete felett döntenünk kell. Ez
nagyon rossz, de nincs mit tenni, mert így
nekik is könnyebb. Ha továbbmennek, nagyon
valószínű, hogy még út közben elpusztulnak.
Elkezdtük hát szervezni a halálos injekciót.
Az ügyeletes orvos kijött, megnézte a lovat,
és azt mondta, hogy várjuk meg azt a fél
napot, amíg a kamionra vissza kell menniük,
hátha rendbe jön.
Eltelt az idő, éjszaka fél egy volt. A sofőrök
felhajtották a lovakat, a mi védencünket
utolsónak. Nem akartuk elengedni, mert nem
volt olyan állapotban. Felhívtuk a körzeti
hatósági állatorvost, aki azonnal intézkedni
kezdett és kirendelte a határon dolgozó kollégáját.
A sofőrökkel folytatott hosszas vita után
végül sikerült a kancát visszaszereznünk
és a szállítmány nélküle hagyta el az országot.
Boldogok voltunk, de ugyanakkor attól rettegtünk,
hogy a lónak mégis meg kell halnia. A lábai
nagyon rosszak voltak, és ha nincs esély
a gyógyulásra, akkor jobb neki, ha elalszik.
Talán pont ezért küldték el Lengyelországból.
Szomorúak voltunk, de nem adtuk fel. Két
nap telt el telefonálgatással és várakozással,
majd újra megkértük az ügyeletes orvost,
hogy jöjjön és altassa el. Mivel hétvége
volt, így nem jött ki aznap. Emiatt akkor
dühösek voltunk, de most már köszönetet mondunk.
Dr. Sidhom, a csapatunkhoz tartozó állatorvos
mérgében elkezdte kezelni. Védencünket elneveztük
Lubicának. Senki nem mondta, de mindannyian
attól féltünk, hogy csak játékot űzünk: ha
majd az akció véget ér és elhagyjuk az állomást,
Lubica nem jöhet velünk. Időközben a körzeti
állatorvostól engedélyt kaptunk, hogy a lovat
néhány napig életben tartsuk és hozzájárultak,
hogy amennyiben meg tudjuk oldani, a Rex
alapítvány gondozásába veheti Lubicát. Nem
sokkal ezután, jó munkakapcsolatunknak köszönhetően
a vámhivataltól is engedélyt kaptunk arra,
hogy a lovat élve elszállítsuk és a Rex Alapítvány
gondjaira bízzuk. A Rexnek hatvan napon belül
kell beszámolnia a történtekről, és amennyiben
az állat felépül, és Magyarországon marad,
a vámkezeléséről gondoskodnia kell."
Azóta több hónap telt el. Lubicát a Rex Alapítvány
támogatója, a lovak szerelmese, Sasvári Sándor
színművész fogadta be ideiglenesen. A hölgy
mára már teljesen felépült, és mivel a Rex
Alapítványnak jelenleg még nincs menhelye,
rövidesen a Pro Animali lengyelországi lómenhelyére
kerül.
Lubica sorsa példaértékű. Évente sok százezer
állat szenvedi végig a több napig tartó utak
viszontagságait, s sokan közülük sosem érnek
célba. De a történtek jelzik: a nemzetközi
összefogásnak, a hatóságok és az állatvédő
szervezetek együttműködésének köszönhetően
talán sikerül megelőzni a fölösleges szenvedést,
és a nemzetközi vágóállat-kereskedelem örökre
véget ér.
Kelet-Európai Partnerség a vágóállat szállítás
ellen
A Kelet-Európai vágóállat kereskedelem több
kisebb országon halad keresztül, és minden
országban kevesebb időt tölt el, mint nyolc
óra, ami a jogszabályok szerint a kötelező
itatás ideje lenne. Így a helyi hatóságok
az állatvédelmi előírások ellenőrzését és
betartatását nehezen tudják megvalósítani
az országhatárokon belül.
Az állatvédő szervezetek korán rádöbbentek
arra, hogy a problémát csak egy regionális,
országhatárokon átnyúló összefogás útján
oldhatják meg. 2000 nyarán, a Regionális
Környezetvédelmi Központ (REC) segítségével
született meg az a hálózat, amelynek Litvániától
Olaszországig minden kelet-európai állam
a tagja. A résztvevő szervezetek céljai a
következők:
· A kelet-európai emberek figyelmének felhívása
az országaikon keresztül haladó kegyetlen
üzlet ellen
· A helyi hatóságok regionális összefogásának
ösztönzése. A szomszédos országok ellenőrzésének
összefogása, a tapasztalatok és az információk
kölcsönös cseréje, az állatok regionális
szintű védelme.
A politikusok ösztönzése arra, hogy gazdasági
döntéseikben vegyék figyelembe a nyolc órán
túli vágóállat-kereskedelem állatvédelmi
problémáit, és hogy ezért az élőállat kereskedelem
helyett a hússzállítást támogassák
Az összefogás gyakorlati eredménye többek
között, hogy felderítő akciók során a hálózat
hatékonyabban tudja a szállítmányokat ellenőrizni:
például, ha Magyarországon találunk egy horvát
szállító céget, akkor a horvát partner saját
hazájában utána tud járni a szükséges információknak,
és tájékoztatni tudja az illetékes hatóságokat
arról, hogy az ottani szállító céggel problémák
voltak külföldön.
A kelet-európai állatvédelmi hálózat több
közös felderítést is tartott már, ezek egyike
volt az , ahol Lubicát, a lengyel lovat sikerült
megmenteni. Azóta a remény és a mozgalom
szimbóluma ő lett.
Szintén az összefogás eredménye a tavaly
decemberben Lengyelországban lezajlott nemzetközi
konferencia, amelyen az érintett országok
hatósági állatorvosai és állatvédők vettek
részt és vitatták meg tapasztalataikat az
állatszállítás állatvédelmi problémáiról.
A résztvevő szervezetek aláírásokat gyűjtenek
hat országban a kelet-európai vágóállat kereskedelem
ellen. A petíciót 2001. július elsején adják
át a mezőgazdasági minisztereknek - az Állatszállítás-ellenes
Világnapon.
A kelet-európai állatkereskedelem elleni
nemzetközi összefogás a Regionális Környezetvédelmi
Központ (REC) támogatásával jött létre.
|
|
|
