HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Nemzetközi Lovas Magazin, 2001 Május
Az újság oldalainak lapozása


Fajtakalauz
"Extrákkal felszerelt" lovak

Natural Horsemanship
Pat Parelli Európában

Utazás 2001"

Stübben úr Budapesten

Idegen tájakon
Provence-i kirándulás


Lovas világkiállítás?
EQUITANA!


Tallózó
Tavaszi versenyek


Fiatal és tehetséges
A marokkói Aziz Chouchi


Lóversenyről kezdőknek 4. rész
Az ügető


Mi történt az ügetőn?
Bródy János Emlékverseny


Galopp
Késői szezonkezdés Alagon


Eladják az alagi tréningközpontot?

Árvíz
Kinn vagyunk a vízből…


Mentőöv az állatoknak

Hírek1

Hírek 2

Olvasóink írják
Különös vadász-lovaglás 3.rész


Állatvédők munkában
Lubica története


Apróhirdetések



Eladják az alagi tréningközpontot?
Vonczem Gabriella

vissza
Az ÁPV Rt. igazgatósága 2001. márciusában úgy döntött, hogy az évek óta félmilliárd forintnyi veszteséget felhalmozó Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. rövidtávú likviditási gondjait a tulajdonában lévő Alagi Tréningközpont egy részének értékesítésével fedezné, mivel a lóversenyzéshez a tréningtelep nem közvetlenül szükséges. Az értékesítésre vonatkozó terveket, javaslatokat a NL Kft. ügyvezető igazgatója, Winkler Tamás nyújtotta be a privatizációs társaság elé. Ez pedig nem jelent mást, mint, hogy folytatódik az NL Kft-re, illetve száz százalékos tulajdonosára, az ÁPV Rt.-re bízott ingatlanvagyon felélése és a lóversenyzés tönkretétele.
Barewalls.com
Barewalls.com

Ismeretes, hogy az ÁPV Rt. 1994-ben a lóversenyek megrendezésére a Kincsem Parkot, a Kerepesi úti ügetőpályát és az Alagi tréningközpontot kapta meg, vagyis vásárolta meg névleges értéken, 100 forintért a korábbi állami tulajdonos Szerencsejáték Rt-től. Az ingatlanok közül az ügetőpályának jelenleg már a francia Bouygues a tulajdonosa, habár csak az eddig használhatatlannak tűnő, Kincsem Parkban zajló építkezések első ütemének átvétele után kerülhet birtokon belül.
Ez annyit jelent, hogy az építkezés első fázisának átvételéig (ennek a határideje eredetileg március 8 volt, lásd még a Nemzetközi Lovas Magazin előző, 2001/4 számát, 36. oldal) a Kerepesi úton folynak az ügetőversenyek.
Az alagi tréningközpont területe mintegy 110 hektár, amin három különböző méretű tréningpálya, közlekedő utak, istállók, tárolók, irodaként szolgáló kúria, lakások és egyéb épületek találhatók. Miután tavaly augusztusban a Kincsem Parkból elzavarták a versenylovakat és a lovasokat, az ott tréningezett telivérek jelentős része is Alagra költözött a korábban is itt idomítottak mellé. A legfrissebb Lóverseny Krónika szerint jelenleg a lóversenyen futó összesen 479 telivér közül 355 Alagon él és készül a versenyeire. A telivérek felkészítéséhez az istállón és a karámokon kívül megfelelő - nem túl mély, és nem túl kemény - sík talajú homok, illetve egy másik, gyeppel borított, lehetőleg legalább 1600 méter kerületű pályára (Alagon az úgynevezett nyári pálya például 2800 méteres), a gyakorláshoz startgépre, szakértő idomárokra, illetve lovasokra és lovászokra van szükség. Ekkora méterű és megfelelő színvonalú pályát azonban nem tud minden egyes lótulajdonos egyedül felépíteni, ráadásul működtetése is csak akkor gazdaságos, ha nem egy-egy egy ló, hanem több istálló tucatnyi telivére használja. Arról nem is beszélve, hogy a különleges szaktudással rendelkező trénert és lovast sem tud minden egyes futtató lova mellé fogadni, főként, ha csak egy-két telivére van. Éppen ezekből a megfontolásokból építették fel az 1800-as évek végén az Alagi tréningközpontot, mint ahogy a világ minden lóversenyüzemében létezik legalább egy (az Amerikai Egyesült Államokban több száz) központi tréningpálya, ami mellett gyakran ott áll a versenypálya is. Ezek után igazán nehezen érthető, hogy ha megszüntetik, illetve leszűkítik ennyi ló tréningezési lehetőségét, akkor hogyan működik majd a lóversenyzés. És hogy lehet azt mondani, hogy a tréningtelepre, vagyis a tréningezési lehetőségre a versenyzéshez közvetlenül nincs szükség? Arról nem is beszélve, hogy jelenleg - mivel a Kincsem Pálya az NL Kft. szerint is alkalmatlan a versenyzésre - Alagon folynak a versenyek.

Alag

Alagnak szimbolikus jelentése van minden lóversenybarát számára, mivel a lóversenyzést valamennyi válságos helyzetén - például az I. világháború, majd a pesti versenypálya 1919-es megszűntetése, a II. világháborús rombolások - Alag segített át. Ráadásul az első Magyar Derbyt is itt futották.
A Magyar Lovaregylet még az 1890-as években vásárolta meg a Pest megyei Szahara néven nyilvántartott 2800 holdas területet - ami többszöröse a mai telepnek - a Károlyi családtól. A tréningközpontot a lóversenyzés őshazájának tartott Newmarket-i tréningtelep mintájára készítették el, és például a fűmagot is Angliából hozatták. Külön vízműrendszert, tejgazdaságot, gyümölcsöst, takarmányt termelő mezőket, asztalos- és kovácsműhelyt, valamint kertésztet is kialakítottak az istálló, kiszolgáló és lakóépületek, illetve a kápolna mellé. Az Angliából idecsábított idomároknak kastélyok, a zsokéknak szép házak épültek, sőt külön szálloda és árverési csarnok is készült. A tréningpályák száma egy idő után hétre növekedett. A kiváló helyi adottságokat egyre több tulajdonos felismerte és olyan futtatatók hozták ide a lovaikat, mint herceg Festetics Tasziló, báró Springer Gusztáv, báró Rothschild Alfonz, a Dreher család, vagy gróf Batthyány Elemér. A versenypályát már 1891-ben felavatták, majd 1896-ban felújították és megnagyították, ami ezután számos sík-, akadály- és gátversenynek adott otthont. A nézőtéren a Kincsem Parkihoz hasonló nagy tribün mellé kisebbeket is építettek, így a száz évvel ezelőtti pálya összehasonlíthatatlanul kényelmesebbnek tűnik, mint a millennium évében használatos.
Alag szerepe 1918 után tovább nőtt, mivel a pesti Városligeti pálya megszűnt, és ide helyezték át a legfontosabb versenyeket. Az I. világháború után szétvált a magyar és az osztrák versenyüzem, ami egyebek között annyit jelentett, hogy ezután Magyarország saját Derby-t is rendezhetett. Erre 1921-ben nem máshol, mint Alagon került sor. A derbyket ezután 1924-ig itt is tartották, mivel a Kincsem Parki pálya csak 1925-ben készült el. A tréningezés és a versenyzés mellett Alagon telivértenyésztés is folyt. Nemzetközi hírre tett szert a helyi csikóárverés is, amire olyan világhírű tenyésztők is ellátogattak, mint Aga Khan. Ezekben az években a magyar telivértenyésztés is igen elismertté vált, és előfordult, hogy az országban élő tenyésztők egy év során több mint 40 ezer telivért exportáltak.
A II. világháború után néhány évvel államosították a lóversenyeket, és Alag is állami kézbe kerül a Magyar Lovaregylettől. Megszűnt a tenyésztés, és csupán felkészítő szerepét tarthatta meg a központ, amelynek nagyságát a korábbihoz képest töredéknyire csökkentették. Alagon azért néhányszor még rendeztek gát- és akadályversenyt, illetve az 1990-es években egy-egy pünkösdi versenynapot a síklovaknak. Ma a régi pályák helyén például autópálya (2/A), vitorlázó repülőtér, szántóföld és házak találhatók. A régi kúriák, kastélyok egy része ismét magánkézbe került, irodaként működik, üresen omladozik vagy ital-nagykereskedés raktáraként szolgál (a Pavilon szálloda). A telepen új növényeket ki tudja mióta nem ültettek, a régiek elpusztultak vagy kivágták őket. A pálya a hozzá nem értők pusztítása után ismét kezd arra a pusztára hasonlítani, amit több mint száz éve megvásárolt a Magyar Lovaregylet. Mégis, ez a telivérek egyetlen központi felkészítő-helye, amelyet most is ugyanolyan széppé és korszerűvé lehetne alakítani, mint korábban, ha valaki (például a tulajdonosa) egy kicsit is akarná.



Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása




powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu








Top 100 Best Websites