HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Nemzetközi Lovas Magazin, 2001 Április
Az újság oldalainak lapozása



Fajtakalauz
A shetland pón
i

"Királyok, hercegek, grófok..."


Vágólovak exportja Európában
Állatvédők munkában


Sörénydivat

Hírek

Lóversenyről kezdőknek 3.rész
A galopp


Lóverseny a jégen

Mi történt az ügetőn, év eleji versenyek

2001.évi galoppévad

Egy tévéműsor kapcsán
   

Olvasóink írják

Monty Roberts: Az igazi Suttogó

Hírességek nyeregben
Máté Endre


Az állatorvos üzeni
Védekezés az élősködők ellen


"Póni Expressz"



Lóversenyről kezdőknek 3. rész
A galopp
Gál László
A lósport illetve a lovassport ágazatok között a galopp (legalábbis annak jellemző, Magyarországon is gyakorolt síkverseny ága) kifejezetten a gyorsaság próbája. Az e célra tenyésztett angol telivér egyértelműen a leggyorsabb lófajta. A hetvenes évek elején - részben a program színesítése érdekében - rendeztek Budapesten versenyeket felkészített bábolnai arab lovak számára is.
A szemre gyönyörű arabok természetesen csak egymás közt versenyeztek, ám a lefutási időket összehasonlítva azt láthattuk, hogy a szélsőségesen rövid távokon is (800-900 méter) mintegy 100-150 méterrel kaptak volna ki az angol telivérektől.

A versenyrendszer

A rendszeres galoppversenyek, mint már említettük, angol eredetűek. Eseti mérkőzések természetesen vélhetően azóta vannak, mióta az ember és a ló együtt él, ám a szervezett lókipróbálás ma az egész világon angol mintára történik. A versenyzés felépítése, a versenynaptár szerkezete (az éghajlati adottságokból eredő csúszásokkal) mindenütt hasonló. A versenyév gerincét a háromévesek nagy versenyei jelentik. Ők az év során az idő előrehaladtával egyre hosszabb távon mérkőznek egymással és idősebb társaikkal. A magyar versenyrendszerben a hagyományos hároméves nagyversenyek sora a májusi Nemzeti Díjjal (1600 m) kezdődik, június végén van a Magyar Kancadíj (2400 m), július elején az év nagy eseménye, a Magyar Derby (2400 m), majd ősszel a Magyar St.Leger (2800 m). Ezek a versenyek a világon mindenhol részei az ottani lóversenynek, angol megfelelője van mindegyiknek. (2000 Guineas, Oaks, Derby, St.Leger). Természetesen mérkőzhetnek háromévesek az idősebbekkel is nagydíjakban, ezek távjukkal illeszkednek az iménti sorozatba, közülük legjelentősebb a május végi Millenniumi Díj (1800 m), és a július végi Kincsem Díj (2400 m).
A galoppsportban elég intenzív a kétévesek versenyeztetése, ők általában május elején mutatkoznak be először, ősszel futják nagyversenyeiket. Kísérleti versenyekben néhány alkalommal találkoznak idősebbekkel is, persze a megfelelő kor szerinti teherviszonyok között. A versenynaptár természetesen sok kiemelt versenyt tartalmaz, ahol idősebb lovak is mérkőzhetnek egymással és a fiatalokkal, vannak kisebb díjak, ahol a másod- vagy harmadklasszis is eredményesen szerepelhet, itt mutatkozhatnak be a kezdők minősítés jelleggel. Szám szerint - legalábbis Magyarországon - a versenyek zömét az esélykiegyenlítő futamok, a hendikepek teszik ki. Ezekben nemcsak a kor vagy nem szerinti, hanem a képesség szerinti különbségeket is igyekszik eltüntetni a hendikepper. Túl azon, hogy itt a gyengébb képességű lovak is szerephez juthatnak, a hendikepek kiegyensúlyozottságukkal jelentős vonzerőt jelentenek a versenyzést eltartani hivatott fogadásokra.

Esélykiegyenlítés

A galoppsportban a lovak egy vonalból startolnak egy startgépből, mely nálunk tizenkét elöl-hátul zárható boxból áll (több indulónál két startgép is összeköthető), és aminek az első ajtói a starter indítására automatikusan egyszerre nyílnak ki. Az esélykiegyenlítés - ami a lóversenynek, különösen a fogadáshoz kötöttnek természetes része - tehát itt nem térelőny adásával, hanem súly alapon történik. Az évjárat-összehasonlító, úgynevezett korteher versenyekben a különböző, kor szerinti érettség kiegyensúlyozására, míg az elsősorban fogadási célt szolgáló hendikepekben egyszerű esélykiegyenlítésként előre meghatározott szempontok alapján megállapított teherkülönbséggel versenyeznek a lovak. A zsoké és a felszerelés lemázsált súlyát szükség esetén erre az értékre kell kiegészíteni a nyeregbe helyezett ólomnehezékekkel.
A galopp versenytechnikának egyik legfontosabb eleme a korteher. Ennek célja segítséget nyújtani annak az elvárásnak a teljesüléséhez, hogy a klasszikus versenyt mindig a jobb ló nyerje meg, függetlenül életkorától. Ha azonos súly alatt fut egy közel azonos képességű hároméves egy négyévessel, akkor valószínűleg a négyéves fog nyerni, mivel élettani fejlettségét tekintve előbbre tart fiatalabb társánál. Olyan ez, mint ha összeengednének egy tizenhat éves és egy huszonöt éves futót: hiába tehetségesebb esetleg a fiatal, hiába lesz majd belőle később jobb versenyző a társánál, ezt a meccset valószínűleg elveszti. Az atlétikában, mivel nincs mód esélykiegyenlítésre, a fiatalok (ifik) külön versenyeznek, így elkerülik egymást A lóversenyen azonban mód van esélykorrekcióra, épp ezért a több évszázados tapasztalatok alapján felállítottak egy táblázatot, ami azt mutatja meg, hogy az egyes évjáratok között milyen távon és melyik hónapban mekkora a kilóban kifejezett különbség a biológiai érés tekintetében. Így aztán ha különböző korú lovak a korteher táblázat szerinti súlykülönbséggel versenyeznek, akkor a verseny győzteséről elmondhatjuk, hogy (legalábbis pillanatnyilag) jobb ló a másiknál, hisz a kor szerinti fejlettségi különbséget súlyban kiegyenlítve a fiatalabb lónak megelőlegeztük a statisztikailag várható biológiai fejlődést (annyival kevesebbet súlyt vitt a versenyben, amennyivel fejletlenebb).

Teljesítmény-rangsor

A galopp versenylovak képességét is súlyban fejezik ki. Minden év végén a futott formák alapján elkészül egy generálhendikep nevű rangsor, amiben a lovak képességi számuk szerinti sorrendben vannak feltüntetve. A képességi számok kilóban értendők, és azt fejezik ki, hogy ha az egyes lovak az itt megadott szám szerinti súllyal (illetve az itt megadott értékek szerinti súlykülönbséggel) indulnak versenyben, akkor elvben az esélyük a vitt terhek közti különbséggel kiegyenlített. Egy 70-es számú ló akkor fut (elvben) azonos eséllyel egy 60-as számú társával, ha versenyben 10 kiló teherrel többet visz, mivel ennyivel jobb ló a másiknál. Ez a képességi szám nem abszolút, mérhető érték, hanem egy szakember, a hendikepper szubjektív megítélésén, a futamonkénti teljesítmények utólagos valószínűsítő becslésén alapul (vannak gyakorlott fogadók, akik saját maguk hendikeppelnek, saját rangsor alapján számolnak esélyt). Az egyes országok vagy egyes korok generáljai épp ezért nem összehasonlíthatók, legalábbis megfelelő - és ugyancsak szubjektív - korrekciós kulcsok nélkül nem azok. Mindenesetre a versenyló képességének, teljesítményének megítélésében a nyert díjak és a nyert versenyek mellett igen nagy szerepe van az elért hendikepszámnak.

Egyéb galopp "specialitások"

Az angol telivér attól az, ami, hogy mindkét szülője származása visszavezethető az 1793-ban megjelent General Stud Book ménjeire és kancáira, vagyis telivérek. A méneskönyvek, melyeket ma már a szervezethez tartozó országokban is vezetnek, nem ismerik el a mesterséges termékenyítéssel született egyedeket telivérnek. A rendszerváltás után, amikor hazánk is (újra) csatlakozott ehhez a szervezethez, az egyik feltétel volt, hogy a magyar méneskönyvből töröljék azokat az egyedeket és ivadékaikat, amelyek itthon, de elsősorban más, egykori szocialista országban mesterséges termékenyítés révén születtek.
A galopp versenyló karrierje általában lényegesen rövidebb, mint az ügetőlovaké. A galopp jármód ugyanis ugrások sorozata, melyek végén az első két lábra zúdul hatalmas erővel a többmázsás test, és ezt az inak előbb-utóbb megsínylik. Nem ritka az egy-két éves, gyakori a három éves (2-4 éves kori) versenypályafutás, az ötödik év fölötti aktív évek már, ha nem is túl ritkák, de ajándéknak tekinthetők, és igen egészséges lábakra utalnak.
A galopp világa általában nyitott, legalábbis sokkal nyitottabb, mint az ügetőé. A legtöbb helyen a nevezés feltételei nem tesznek különbséget a ló nemzeti hovatartozását illetően, a verseny díjazása, illetve a nevezési díjak megfelelően szabályozzák az érdeklődés mértékét, így a külföldi sikeres szereplés "csak" képesség és pénz kérdése.
Az angol telivér versenylovakat nálunk régebben úgy nevezték el, hogy a mének az apjuk, a kancák az anyjuk nevének kezdőbetűjével kapták neveiket. A hetvenes évekre azonban az IntermezzoII - Imi - Imperiál méntörzs oly mértékben uralta a magyar telivértenyésztést, hogy félő volt, elfogynak az "I" betűs szavak, így aztán azóta a mének is anyjuk után kapják nevük kezdőbetűjét, pedig mára - sajnos - Imperiál ménvonala kihalni látszik.
A galoppversenyeken Magyarországon is - mint mindenhol a világon - a zsoké a ló tulajdonosának hivatalosan bejegyzett, és a programban feltüntetett versenyszíneiben lovagol.
Magyarországon galoppversenyeket tavasztól őszig rendeznek, többnyire vasárnaponként. Egy-két éve még nyáron, a hosszú nappali világosság időszakában csütörtökönként is volt verseny, ám a vezetés szerint a mai alacsony lólétszám ezt nem teszi lehetővé.



Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása




powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu








Top 100 Best Websites