|
|
    |
Lóversenyről kezdőknek 3. rész
A galopp
Gál László
|
 |
|
A szemre gyönyörű arabok természetesen csak
egymás közt versenyeztek, ám a lefutási időket
összehasonlítva azt láthattuk, hogy a szélsőségesen
rövid távokon is (800-900 méter) mintegy
100-150 méterrel kaptak volna ki az angol
telivérektől.
A versenyrendszer
A rendszeres galoppversenyek, mint már említettük,
angol eredetűek. Eseti mérkőzések természetesen
vélhetően azóta vannak, mióta az ember és
a ló együtt él, ám a szervezett lókipróbálás
ma az egész világon angol mintára történik.
A versenyzés felépítése, a versenynaptár
szerkezete (az éghajlati adottságokból eredő
csúszásokkal) mindenütt hasonló. A versenyév
gerincét a háromévesek nagy versenyei jelentik.
Ők az év során az idő előrehaladtával egyre
hosszabb távon mérkőznek egymással és idősebb
társaikkal. A magyar versenyrendszerben a
hagyományos hároméves nagyversenyek sora
a májusi Nemzeti Díjjal (1600 m) kezdődik,
június végén van a Magyar Kancadíj (2400
m), július elején az év nagy eseménye, a
Magyar Derby (2400 m), majd ősszel a Magyar
St.Leger (2800 m). Ezek a versenyek a világon
mindenhol részei az ottani lóversenynek,
angol megfelelője van mindegyiknek. (2000
Guineas, Oaks, Derby, St.Leger). Természetesen
mérkőzhetnek háromévesek az idősebbekkel
is nagydíjakban, ezek távjukkal illeszkednek
az iménti sorozatba, közülük legjelentősebb
a május végi Millenniumi Díj (1800 m), és
a július végi Kincsem Díj (2400 m).
A galoppsportban elég intenzív a kétévesek
versenyeztetése, ők általában május elején
mutatkoznak be először, ősszel futják nagyversenyeiket.
Kísérleti versenyekben néhány alkalommal
találkoznak idősebbekkel is, persze a megfelelő
kor szerinti teherviszonyok között. A versenynaptár
természetesen sok kiemelt versenyt tartalmaz,
ahol idősebb lovak is mérkőzhetnek egymással
és a fiatalokkal, vannak kisebb díjak, ahol
a másod- vagy harmadklasszis is eredményesen
szerepelhet, itt mutatkozhatnak be a kezdők
minősítés jelleggel. Szám szerint - legalábbis
Magyarországon - a versenyek zömét az esélykiegyenlítő
futamok, a hendikepek teszik ki. Ezekben
nemcsak a kor vagy nem szerinti, hanem a
képesség szerinti különbségeket is igyekszik
eltüntetni a hendikepper. Túl azon, hogy
itt a gyengébb képességű lovak is szerephez
juthatnak, a hendikepek kiegyensúlyozottságukkal
jelentős vonzerőt jelentenek a versenyzést
eltartani hivatott fogadásokra.
Esélykiegyenlítés
A galoppsportban a lovak egy vonalból startolnak
egy startgépből, mely nálunk tizenkét elöl-hátul
zárható boxból áll (több indulónál két startgép
is összeköthető), és aminek az első ajtói
a starter indítására automatikusan egyszerre
nyílnak ki. Az esélykiegyenlítés - ami a
lóversenynek, különösen a fogadáshoz kötöttnek
természetes része - tehát itt nem térelőny
adásával, hanem súly alapon történik. Az
évjárat-összehasonlító, úgynevezett korteher
versenyekben a különböző, kor szerinti érettség
kiegyensúlyozására, míg az elsősorban fogadási
célt szolgáló hendikepekben egyszerű esélykiegyenlítésként
előre meghatározott szempontok alapján megállapított
teherkülönbséggel versenyeznek a lovak. A
zsoké és a felszerelés lemázsált súlyát szükség
esetén erre az értékre kell kiegészíteni
a nyeregbe helyezett ólomnehezékekkel.
A galopp versenytechnikának egyik legfontosabb
eleme a korteher. Ennek célja segítséget
nyújtani annak az elvárásnak a teljesüléséhez,
hogy a klasszikus versenyt mindig a jobb
ló nyerje meg, függetlenül életkorától. Ha
azonos súly alatt fut egy közel azonos képességű
hároméves egy négyévessel, akkor valószínűleg
a négyéves fog nyerni, mivel élettani fejlettségét
tekintve előbbre tart fiatalabb társánál.
Olyan ez, mint ha összeengednének egy tizenhat
éves és egy huszonöt éves futót: hiába tehetségesebb
esetleg a fiatal, hiába lesz majd belőle
később jobb versenyző a társánál, ezt a meccset
valószínűleg elveszti. Az atlétikában, mivel
nincs mód esélykiegyenlítésre, a fiatalok
(ifik) külön versenyeznek, így elkerülik
egymást A lóversenyen azonban mód van esélykorrekcióra,
épp ezért a több évszázados tapasztalatok
alapján felállítottak egy táblázatot, ami
azt mutatja meg, hogy az egyes évjáratok
között milyen távon és melyik hónapban mekkora
a kilóban kifejezett különbség a biológiai
érés tekintetében. Így aztán ha különböző
korú lovak a korteher táblázat szerinti súlykülönbséggel
versenyeznek, akkor a verseny győzteséről
elmondhatjuk, hogy (legalábbis pillanatnyilag)
jobb ló a másiknál, hisz a kor szerinti fejlettségi
különbséget súlyban kiegyenlítve a fiatalabb
lónak megelőlegeztük a statisztikailag várható
biológiai fejlődést (annyival kevesebbet
súlyt vitt a versenyben, amennyivel fejletlenebb).
Teljesítmény-rangsor
A galopp versenylovak képességét is súlyban
fejezik ki. Minden év végén a futott formák
alapján elkészül egy generálhendikep nevű
rangsor, amiben a lovak képességi számuk
szerinti sorrendben vannak feltüntetve. A
képességi számok kilóban értendők, és azt
fejezik ki, hogy ha az egyes lovak az itt
megadott szám szerinti súllyal (illetve az
itt megadott értékek szerinti súlykülönbséggel)
indulnak versenyben, akkor elvben az esélyük
a vitt terhek közti különbséggel kiegyenlített.
Egy 70-es számú ló akkor fut (elvben) azonos
eséllyel egy 60-as számú társával, ha versenyben
10 kiló teherrel többet visz, mivel ennyivel
jobb ló a másiknál. Ez a képességi szám nem
abszolút, mérhető érték, hanem egy szakember,
a hendikepper szubjektív megítélésén, a futamonkénti
teljesítmények utólagos valószínűsítő becslésén
alapul (vannak gyakorlott fogadók, akik saját
maguk hendikeppelnek, saját rangsor alapján
számolnak esélyt). Az egyes országok vagy
egyes korok generáljai épp ezért nem összehasonlíthatók,
legalábbis megfelelő - és ugyancsak szubjektív
- korrekciós kulcsok nélkül nem azok. Mindenesetre
a versenyló képességének, teljesítményének
megítélésében a nyert díjak és a nyert versenyek
mellett igen nagy szerepe van az elért hendikepszámnak.
Egyéb galopp "specialitások"
Az angol telivér attól az, ami, hogy mindkét
szülője származása visszavezethető az 1793-ban
megjelent General Stud Book ménjeire és kancáira,
vagyis telivérek. A méneskönyvek, melyeket
ma már a szervezethez tartozó országokban
is vezetnek, nem ismerik el a mesterséges
termékenyítéssel született egyedeket telivérnek.
A rendszerváltás után, amikor hazánk is (újra)
csatlakozott ehhez a szervezethez, az egyik
feltétel volt, hogy a magyar méneskönyvből
töröljék azokat az egyedeket és ivadékaikat,
amelyek itthon, de elsősorban más, egykori
szocialista országban mesterséges termékenyítés
révén születtek.
A galopp versenyló karrierje általában lényegesen
rövidebb, mint az ügetőlovaké. A galopp jármód
ugyanis ugrások sorozata, melyek végén az
első két lábra zúdul hatalmas erővel a többmázsás
test, és ezt az inak előbb-utóbb megsínylik.
Nem ritka az egy-két éves, gyakori a három
éves (2-4 éves kori) versenypályafutás, az
ötödik év fölötti aktív évek már, ha nem
is túl ritkák, de ajándéknak tekinthetők,
és igen egészséges lábakra utalnak.
A galopp világa általában nyitott, legalábbis
sokkal nyitottabb, mint az ügetőé. A legtöbb
helyen a nevezés feltételei nem tesznek különbséget
a ló nemzeti hovatartozását illetően, a verseny
díjazása, illetve a nevezési díjak megfelelően
szabályozzák az érdeklődés mértékét, így
a külföldi sikeres szereplés "csak"
képesség és pénz kérdése.
Az angol telivér versenylovakat nálunk régebben
úgy nevezték el, hogy a mének az apjuk, a
kancák az anyjuk nevének kezdőbetűjével kapták
neveiket. A hetvenes évekre azonban az IntermezzoII
- Imi - Imperiál méntörzs oly mértékben uralta
a magyar telivértenyésztést, hogy félő volt,
elfogynak az "I" betűs szavak,
így aztán azóta a mének is anyjuk után kapják
nevük kezdőbetűjét, pedig mára - sajnos -
Imperiál ménvonala kihalni látszik.
A galoppversenyeken Magyarországon is - mint
mindenhol a világon - a zsoké a ló tulajdonosának
hivatalosan bejegyzett, és a programban feltüntetett
versenyszíneiben lovagol.
Magyarországon galoppversenyeket tavasztól
őszig rendeznek, többnyire vasárnaponként.
Egy-két éve még nyáron, a hosszú nappali
világosság időszakában csütörtökönként is
volt verseny, ám a vezetés szerint a mai
alacsony lólétszám ezt nem teszi lehetővé.
|
|
|
