LUPE Magazin,
A vizuális kommunikáció magazinja
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


2004 - 7
LUPE Magazin,
A vizuális kommunikáció magazinja



Szerkesztőség: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 10
E-mail: lupe@lupe.hu

Kiadja: a LUPE vállalkozás
Kiadóvezető: Münnich Dénes
Szerkesztőségvezető: Orosz Mária
Művészeti vezető: Flórián Gábor

www.lupe.hu

Levilágítás: Levyngton Stúdió
Nyomtatás: Grafit Pencil Kft
ISSN 1587-6357




Képzeljük el a most következőket! Van egy digitális nyomdánk, benne szép, színes, multifunkciós berendezéssel. Érkezik egy ügyfél, aki egy *.pdf-ben hozott anyagot szeretne kinyomtatni. Eddig még aránylag problémamentesnek érezzük a feladatot, bár korántsem az. Ám előfordulhat, hogy az illető úgy jó fél év múlva visszajön - miközben a berendezésünket már egy másikra cseréltük -, és azt kéri, hogy nyomtassuk ki ugyanazt az anyagot még egyszer. Persze ugyanúgy, mint a múltkor. No, erre már jobban átérezzük a feladat nehézségét.



Még ennél is nehezebbnek fogjuk érezni, ha a megrendelő mondjuk, egy japán cég leányvállalataként a nyomtatandó anyagot odakintről és természetesen digitális formában kapta, s ezt szeretné kinyomtatni. Mégpedig ugyanúgy, ahogy azt Japánban a profi marketingesek megálmodták. Szerencsétlenségünkre a reklámanyag a céglogót is tartalmazza, aminek pontosan meghatározott Pantone-színe van.
Ahhoz, hogy az előbbiekben részletezett problémák nehézségét legalább elviekben megértsük, kénytelenek vagyunk némi kitérőt tenni a színek világába. Tisztában kell lennünk azzal, hogy érzékszerveinkkel hogyan érzékeljük a színeket, és egyáltalán: mi módon tudjuk leírni őket. Ezenkívül: miként taníthatjuk meg számítógépünket arra, hogy nyomtatónkból a kívánt színeket csiholja ki.

Azt már a kisiskolások is tudják, hogy a fény elektromágneses sugárzás, amely fizikailag nem különbözik a rádióhullámoktól és a gammasugárzástól. Az viszont egyáltalán nem közismert, hogy mi a különbség a fény és a hang emberi érzékszervekkel történő érzékelése között. Ezért talán nem felesleges, ha most nagy vonalakban citáljuk.
Két, egymástól eltérő, vagyis két különböző frekvenciájú hangot tényleg két külön hangként érzékelünk (1. ábra). Ha ez nem így lenne, akkor egyetlen zeneszerszámmal akár egy egész zenekart is helyettesíthetnénk. Teljesen fölösleges lenne egy egész rezesbandát fizetni, ha például a trombitát, vagy a tubát egyazon hangon hallanánk a nagydobbal.

A színek merőben eltérő módon viselkednek, mint a hangok. Ugyanis egyes esetekben a más és más frekvenciájú fényeket a szemünk - igazából az agyunk - egy színként látja. Holott a különböző frekvenciákhoz nyilván más-más színek tartoznak. Például egy Bunsen-égő lángjában látjuk ugyan a nátrium sárga fényét, de azt már nem, hogy ez a szép sárga fény valójában két különböző frekvenciájú sárga fényből tevődik össze. Ahhoz, hogy ezt is érzékelhessük, már spektroszkópot kell használnunk.
Spektrumnak egy adott rezgési folyamat különböző frekvenciájú összetevőinek összességét nevezzük; a spektroszkóp pedig az az eszköz, amely képes az adott spektrumú fényt színösszetevőire bontani.
A különböző frekvenciájú elektromágneses rezgések, vagyis a színek sajátos emberi látásmódjának jelentős következményei vannak. Amennyiben ugyanis nem egy adott rezgésszámú, hanem valamilyen tetszőleges spektrumú fényt érzékelünk, akkor ezt a fénynyalábot - annak dacára, hogy benne hányfajta rezgés, azaz szín vesz részt - olyan színűnek látjuk, amilyen színűnek a frekvenciája, az intenzitása és a háttérvilágítása alapján az agyunk kikombinálja. Ez a klasszikus háromdimenziós, háromparaméteres (HSB) leírása a fénynek (Hue, Saturation, Brightness- színezet, telítettség, fényesség). A három paraméterből egy persze "felesleges", hiszen ahhoz, hogy egy színt jól leírjunk, az abszolút értékű fényességét nem szükséges tudnunk, elég, ha a többihez való viszonyát ismerjük. Ezzel el is jutottunk a CIE által 1931-ben standardizált színdiagramhoz (2. ábra). E színdiagramon az általunk érzékelhető összes színt képesek vagyunk ábrázolni: egy színt két számmal egyértelműen le tudunk írni.

Az általunk használt monitorok, nyomtatók és más berendezések nem képesek minden érzékelhető színt megjeleníteni. Ahhoz, hogy a színeket a képernyőn megjeleníthessük, ki kell választanunk egy piros alapszínt, amelyet majd kékkel és zölddel kell keverni. Ily módon nem kevés színt tudunk képernyőnkre varázsolni, ám nyilvánvaló, hogy ha például az adott pirosnál mélyebb, azaz alacsonyabb frekvenciájú pirosat szeretnék megjeleníteni, az nem fog menni. Az előbbieknek megfelelően minden berendezésnek létezik egy színterülete, amely az adott berendezés által ábrázolható színek összességét foglalja magában.
A 2. ábrán feltüntettük egy RGB-monitor, egy CMYK-nyomtató és a Pantone-színskála színterületét. Az ábrán jól látható, hogy mitől lesz problémás a mi egyszerűnek hitt nyomtatási kérdésünk. A digitális kamera ugyanis háromszínbontásos RGB-ben (Red, Green, Blue) dolgozik, a nyomtató viszont négyszínbontásos CMYK-ben (Cyan, Magenta, Yellow, Black). A digitális kamerával RGB-ben fotózott gyönyörű kék égbolt a CMYK-nyomtatásban soha nem lesz még csak hasonló szépségű sem, hiszen a cián és a magenta színek keveréséből nem tudunk megfelelő szépségű kéket kikeverni. E problémán csak úgy lehet segíteni, hogy többféle festékpatront használunk, vagyis egy szép kék festéktöltetű patront is csatolunk a nyomtatóra (ami nyilván többletköltséggel jár). Az nem megoldás, ha megmondjuk a színes nyomtatóberendezésünknek, hogy adott mennyiségű ciánt, magentát, sárgát és feketét keverjen össze. Ugyanis egyáltalán nem garantált, hogy a kívánt színt fogjuk megkapni, hiszen cián és cián között is lesz majd különbség. A nyomtatásnak ezeken kívül még számos fortélya van. Például azt sem árt tudni, hogy bár mi megmondjuk a nyomtatónak, mennyi ciánt rakjon az adott képpontra, ha más a páratartalom, a hőmérséklet, akkor a papír és a levegő elektromos tulajdonságainak változása miatt a cián mennyisége is változni fog.

Láthatjuk, hogy sem a második, sem a harmadik feladatunk nem oldható meg egyszerűen, a nyomatállandóságot segédeszköz híján lehetetlen biztosítani, és alaposabb előkészületek nélkül képtelenség egy adott színt reprodukálni. E helyzeten úgy tudunk segíteni, ha pontosan meg tudjuk adni, hogy egy adott kérés (az alapszíneket milyen arányban keverje az adott eszköz) milyen színt eredményez. Ennek leírására az ICC (International Color Consortium) profil szolgál. Ha két eszközre megvan az ICC-profilunk, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy az egyik eszközünkön megjelenő színt pontosan hogyan szeretnénk megjeleníteni a másik eszközünkön. Ezt az összerendelést hívják színmenedzsmentnek.
A színmenedzsmentben használt kalibrálóeszköznek két tulajdonsággal kell rendelkeznie. Nagyon jól kell "látnia", vagyis azonosítani kell a színeket, tehát azt a bizonyos, előbbiekben említett két számot pontosan meg kell tudni adnia. A másik, hogy illeszkednie kell a használt programokhoz. Ezek egyike sem egyszerű feladat, ezért nem véletlen, hogy egy eszköz kalibrálása jelentős befektetést igényel.

Az Euro-Profil Kft. a Konica Minolta Business Solutions Europe GmbH disztribútora. Ez a cég hosszabb ideje foglalkozik színmenedzsmenttel és kalibrálási feladatokkal, jelenleg egy EFI-gyártmányú ES-1000-es berendezéssel (3. ábra) és a ColorWise programmal végzünk kalibrálási szolgáltatást. Az EFI a színes nyomtatókhoz használatos minőségi kontrollerek vezető gyártójaként biztosítani tudja, hogy a beépített szkenner minősége megfelelő legyen, a nem látható érték, az illesztőszoftver pedig az elérhető legmagasabb színvonalat képviselje.

Az Euro-Profil Kft. elérhető árú szolgáltatást ad a termékhez; szakembereik elvégzik a kalibrálás munkáját. A digitális berendezés használójának csak az eredményt kell élveznie: a példaként említett esetekben tehát nyugodtan elvégezhetik a nyomtatást, kiállíthatják a számlát.

Dr. Ambrus András okl. fizikus
Euro-Profil Kft.
Konica Minolta disztribútor






Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása




powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu








Top 100 Best Websites