Alapgondolatok egy CtP-beruházáshoz
– számok nélkül

A digitális technika egyre sürgetőbben kopogtat a nyomdák ajtaján. A digitális nyomtatás fejlődése értelemszerűen magával hozza a nyomógépek automatizálását és az egyes technológiai lépések átalakulását – vagy éppen megszűnését.

A CtP, vagyis a Computer to Plate ma már nem ismeretlen fogalom a nyomdaiparban. A technológiai fejlesztéseket tervező nyomdák a rendkívül széles skálájú kínálatból adódóan immáron a bőség zavarával küzdhetnek. Egyre több gyártó rukkol elő az újnál is újabb berendezéseivel, amiként a választható lemeztípusokat is mind nagyobb számban tudjuk beszerezni.
Minden CtP-beruházást több szempontból célszerű megfontolni. Rájuk vonatkozóan ugyanis végleges döntéseket kell hozni, mivel következményeiket később már csak gépsorunk fő elemeinek cseréjével lehet megváltoztatni.

Az első és egyben legfontosabb kérdés: melyik lemeztípust alkalmazzuk, és megválasztásakor milyen szempontokat vegyünk figyelembe?

• Mekkora a nyomtatni kívánt példányszám? A példányszámok csökkenése, illetve a lemezek élettartamának növekedése majdnem lényegtelenné teszi a kérdést, hiszen szinte mindegyik digitális lemez 200000 nyomaton felüli élettartammal rendelkezik.

• Nyomatminőség. A lemezgyártók különböző technológiái, vagyis a lemeztípusok a nyomtatáskor más és más minőségi eredményeket mutatnak.

• Lemezméret. Ezt az üzemeltetési környezet határozza meg.

• Termelékenység és karbantartási igény. Felhasználónként változik.

• Környezetvédelem. Az erre vonatkozó előírások egyre gyarapodnak.

• Beruházás megtérülése – ROI.

E szempontok alapján tehát el kell döntenünk, milyen lemeztípust válasszunk a világpiacon leggyakrabban alkalmazott változatokból. Ez lehet Silver, Photopolymer, vagy hagyományos UV-nyomólemez. A különböző típusok néhány jellemző tulajdonsága – a teljesség igénye nélkül:

• Silver – az ezüstalapú emulziós rétegnek jó a fényérzékenysége, így kis teljesítményű megvilágítással is nagy termelékenységet érhetünk el. Nagy felbontású levilágítóeszközzel igen jó nyomatminőséget produkál. Hátránya az, hogy az előhíváshoz használt vegyszer nem környezetbarát, és számottevő a lemez önköltsége.

• Photopolymer – alacsony a fényérzékenysége, ezért alkalmazásakor komolyabb teljesítményű fényforrás szükséges, valamint a termelékenységi mutatója is szerényebb. Az előhívási folyamat viszont kevésbé szennyezi a környezetet, bár a hívógépben lerakódó szennyeződés mennyiségét illetően a gyártók között is van különbség. Hátránya, hogy a hívási folyamat sok vizet kíván.

• Hagyományos, UV CtP-lemez – a nyomtatás eredménye, az előhívás folyamata megegyezik az elterjedt technológiákkal. Hátránya, hogy a termelékenység, a felbontás és nyomatminőség megfelelő szinten tartásához csak kitüntetett, erre a célra előállított lemezek használhatók.
Ha az előbbiek alapján már kiválasztottuk az üdvözítőnek vélt technológiát, a következő feladatunk, hogy hozzáillesszük a megfelelő eszközt. Válogathatunk a különböző gyártók termékei között; találhatunk jó és kevésbé jó műszaki megoldásokat, miközben az eszközök által használt fényforrás típusát sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az alkalmazható lemeztípust a választott fényforrás nagyban befolyásolja, sőt sokszor még a lemezgyártó kiléte sem mindegy.

Vegyük sorra a leggyakrabban használt fényforrásokat!
• FD-Nd:YAG lézer – Silver és Photopolymer technológiára alkalmas. A gázlézert hosszú élettartam jellemzi, s izmos teljesítménye következtében nagyobb termelékenység érhető el vele. Mivel állandó fényforrás, a fény kapcsolását külső egységgel kell megoldani. Hátránya, hogy drága az előállítása, és a fény vezérléséhez szükséges technikai megoldás is költséges. A hosszú élettartam egyébként csak látszólagos, mivel a fényforrás állandóan be van kapcsolva, még akkor is, ha levilágítónk csupán várakozik a munkára.
• Ibolyalézer-dióda (Violet Laser Diode) – Silver és Photopolymer technológiákra alkalmas. Kis teljesítmény, olcsóbb előállítási költség jellemzi, s bár hivatalosan megadott élettartama körülbelül egyharmada a gázlézerekének, a gyakorlatban mégis tovább élnek, mivel a diódák csak levilágításkor kapcsolnak be. A fény vezérléséhez nincs szükség járulékos eszközökre, mivel a diódák közvetlenül indíthatók. Hátránya: annak érdekében, hogy a levilágítók fizikai teljesítményét kihasználhassuk – az alacsony teljesítmény miatt – fokozottabb fényérzékenységű lemezeket igényel.


• UV-lézer – kis teljesítményű, s a megvalósult eszközök felbontása is alacsonyabb, mint a gáz- vagy az ibolyalézerek esetében. Az UV-lézerek előállítási költsége ma még nagyon magas.

Nos, ha mindezeket átgondoltuk, az üzemeltetéshez feltétlenül biztosítsunk stabil és megbízható számítástechnikai hátteret. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gép csak egy eszköz, amely a megfelelően képzett szakemberek nélkül csupán vasdarab!


Iváncsics Péter
Press Service Center