2004 Október






Tartalomjegyzék Hosszasan vezetéken, röviden mobilon Utolsó lap

Az E-kormányzás az Európai Unióban és Magyarországon

1. rész
Szerző: dr. Frigyesi Veronika  dr. Dedinszky Ferenc  Fukker Gabriella  Mérei Emil

Az e-kormányzás magas prioritást élvez a kormányok politikájában, ennek is köszönhető, hogy számos ország nagy fejlődést ért el az infrastruktúra kiépítésében. Nagy ívű elképzelések születtek, ugyanakkor a valóságban a közigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézése a legfejlettebb országokban is még csak kezdeti stádiumban van. Cikkünk első részében ismertetik a szerzők az EU politikai törekvéseit és eddigi eredményeit, valamint a magyarországi általános helyeztet. Következő számunkban részletesen beszámolunk az államigazgatásban, a lakosság körében, illetve a vállalkozói szférában tapasztalható állapotokról.




A 2000-es évtizedfordulóig az Európai Unióban az infrastruktúra-központú fejlesztési szemlélet volt a meghatározó. Az Európa Tanács lisszaboni ülésén következett be fordulat: a „lisszaboni stratégia” részét képező eEurope-kezdeményezés és az eEurope 2002 akcióterv nyilvánosságra hozatalát, valamint az információs társadalmi irányelvek megszületését követően az e-kormányzás fejlődése jelentős mértékben felgyorsult. Az eEurope 2002 a tudásgazdaság feltételrendszerének megteremtését, az internetre való rákapcsolódás támogatását tűzte ki célként. A helyi kormányzati szervek igyekeztek saját honlapokat létrehozni, mintegy közületi nem profitorientált dot.com-okként viselkedve. A korai lelkesedésnek vége lett, a tapasztalatok első hullámából sok hasznos lecke származott. Az első hullám tapasztalatai alapján az e-kormányzás fejlesztése új szakaszba lépett. A 2002-ben közzétett és jelenleg is érvényben levő eEurope 2005 akciótervben a hangsúly már a tartalmi elemekre helyeződött át, a figyelem az online közszolgáltatásokra összpontosul, előtérbe került a kormányzati folyamatok átszervezése (re-engineering). Az eEurope 2005 e-kormányzásra vonatkozó fő célkitűzései a következők [1]:

·     szélessávú internetkapcsolat kialakítása az államigazgatási intézmények között (2005);

·     az egyes e-kormányzati rendszereknek illeszkedniük kell egymáshoz, páneurópai e-kormányzati rendszer létrehozása;

·     a közbeszerzés szignifikáns részének elektronikus csatornára terelése (2005);

·     az alapvető kormányzati szolgáltatásoknak interaktívvá és mindenki számára elérhetővé kell válniuk (2004);

·     nyilvános internet-elérési pontok biztosítása minden állampolgár számára;

·     kulturális és turisztikai tartalmú e-szolgáltatások bevezetése (2005).

Az akcióterv megvalósítása Európa fejlett országainak nagy feladatot jelent. Bár az Európai Bizottság csak ajánlásokat, irányelveket fogalmazhat meg és a megvalósítás a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik, az EU-politika jelentős mértékben segíti és ösztönzi a tagországok fejlődését. Így a Framework programok és egyéb programok keretében a területhez tartozó kutatási-fejlesztési projekteket, egyéb programokból infrastruktúra-, szolgáltatási és oktatási projekteket támogatnak. Minden ország elkészítette nemzeti információs stratégiáját, rögzítette az elektronikus kormányzati rendszerek bevezetésének követelményeit és megvalósításának ütemtervét. A célkitűzések teljesülésének mérésére egységes mutatószámrendszert vezettek be, mely alapján évente nyomon követik a tagországok fejlődését, értékelik, hogy mennyiben felel meg az akcióterv célkitűzéseinek. Az új tagországok e-kormányzati fejlesztéseit az Európai Unió a strukturális alapokból és a kohéziós alapokból is támogatja [1. 2, 3, 4].

 

 

Az EU 15 tagállama

 

Az Európai Bizottság (European Commission) felkérésére 2001 óta legalább évenként felmérés készült a 15 tagország e-szolgáltatásainak fejlődéséről. A legutóbbi, 2003. októberi felméréshez a 15 tagország mellett Izland, Norvégia és Svájc is csatlakozott. A minőségi elemek előtérbe kerülését jelzi, hogy míg az eEuropa 2002 akciótervben az e-kormányzásra vonatkozó „politikai” mutató „az online elérhető közszolgáltatások százalékos részesedése” volt, az eEuropa 2005 akciótervben e mutatót már „a teljes mértékben online elérhető alapvető közszolgáltatások részesedése[1]” (azoknak a szolgáltatásoknak a részesedése, melyek már valóságosan elérték az online fejlettség maximális, 100 %-os szintjét) váltotta fel [4].

Általánosan a közszolgáltatások on-line elérhetősége növekvő tendenciát mutat. A közszolgáltatások online elérhetőségének bővülésében az információs és kommunikációs technológiai szektor fejlődési ütemének megtorpanása éreztette hatását, de a növekedés tendenciája nem tört meg, csak az üteme esett vissza: a vizsgált országokban a közszolgáltatások online elérhetőségének átlagos növekedése 2002 és 2003 októbere között az előző évi hasonló időszakkal összehasonlítva 15%-ról 7%-ra lassult. Az alapvető 20 közszolgáltatás online elérhetőségére vonatkozóan a 17 országban magas, 67%-os átlagos mutatót mértek (66%-ot Svájccal együtt).

A „finomabb” mutatószám, a teljes mértékben online elérhető közszolgáltatások részesedése alapján a fejlettségi szintről alkotott kép már kedvezőtlenebb. A teljes mértékben online elérhető közszolgáltatások részesedése a 17 országban 2003. októberében átlagosan 45%-os szintet ért el (Svájcot is figyelembe véve a 42%-ot). Az elérhetőség szintje ugyan alacsonyabb, de a növekedés üteme valamivel gyorsabb, mint általánosan az online elérhető közszolgáltatások területén: 2003. októberében 2002. októberével összehasonlítva 10%-ot tett ki.

A közszolgáltatások online elérhetőségében az országok rangsorában Svédország áll az élen (az online szolgáltatások 87%-os részesedésével), hasonlóan magas, 75% feletti további 4 ország (Dánia, Írország, Ausztria és Finnország) részesedése. Mindössze egy országban, Luxemburgban maradt 50% alatt a mutató (lásd az 1. táblázatot). A 2001 és 2003 októbere közötti két éves időszakban a legjelentősebb fejlődés Ausztriában, Luxemburgban, Belgiumban, valósult meg.

 

1. táblázat

 

Az online elérhető közszolgáltatások részesedése az összes közszolgáltatásból a 15 EU tagországban, Izlandon, Norvégiában és Svájcban. (%)*

 

online elérhető közszolgáltatások

 

teljesen online elérhető közszolgáltatások

ország

2001.

október

2002.

október

2003.

október

 

ország

2001.

október

2002.

október

2003.

október

Svédország

61

87

87

 

Dánia

32

61

72

Dánia

59

82

86

 

Ausztria

15

20

68

Írország

68

85

86

 

Svédország

28

67

67

Ausztria

40

56

83

 

Finnország

33

50

61

Finnország

66

76

80

 

Írország

22

50

56

Norvégia

63

66

75

 

Egyesült Királyság

24

33

50

Franciaország

49

63

73

 

Norvégia

35

35

47

Egyesült Királyság

50

62

71

 

Franciaország

25

35

45

Hollandia

37

54

65

 

Olaszország

15

35

45

Portugália

51

58

65

 

Németország

20

35

40

Spanyolország

50

64

64

 

Spanyolország

30

40

40

Olaszország

39

57

59

 

Portugália

32

32

37

Belgium

23

47

58

 

Belgium

0

25

35

Izland

38

53

56

 

Görögország

11

32

32

Svájc

-

49

55

 

Izland

11

28

28

Görögország

39

52

54

 

Hollandia

5

21

26

Németország

40

48

52

 

Luxemburg

5

5

15

Luxemburg

15

32

47

 

Svájc

-

-

-

 

* rangsor a 2003. évi adatok alapján

 

Forrás: Online availability of public services: How is Europe progressing? Web-based survey on electronic public services. Report of the fourth measurement. October 2003. Prepared by Cap Gemini Ernst & Young. January 2004. European Commission DG Information Society. www.europa.eu.int/information_society

 

A teljesen online elérhető közszolgáltatások részesedésében az országok közötti különbségek nagyobbak, és az országok rangsora is eltérő: Dánia és Ausztria vezet (72, illetve 68%-kal), Svédország a harmadik (67%-kal). Ezeket az országokat Finnország és Írország követi (lásd az 1. táblázat jobb oldalát). A rangsor végén Hollandia és Luxemburg állnak (26, illetve 15%-kal). 2001-2003 októbere között Ausztria, Dánia, Svédország, Belgium és Írország érte el a legmagasabb ütemű növekedést, Ausztriában kiemelkedően gyors ütemű volt a növekedés.

Az interaktivitás szintje emelkedik: az országok döntő többségében a közszolgáltatások online elérhetőségében az „egyirányú interakciótól” (one-way interaction) elmozdultak a „kétirányú interakció” irányába, de még mindig nagyon kevés a teljesen interaktív szolgáltatás. Az országok között még jelentősek az eltérések, ugyanakkor kedvező, a köztük levő különbségek nem nőttek.

Az e-kormányzás fejlődésének „sajátossága”, hogy a költségvetési bevételt generáló online közszolgáltatások (adó-, ÁFA-, vámbefizetés stb.) gyorsabban bővültek, mint az egyéb szolgáltatások. Így 2003 októberére a vizsgált országokban a bevételt generáló közszolgáltatások körében az online elérhetőség 92%-os, a teljesen online elérhetőség 87%-os részesedést ért el. Az átlagosnál nagyobb fejlődés valósult meg a központilag (nemzeti kormányzati szinten) koordinált (például álláskeresés) szolgáltatások területén is. Ugyanakkor azon közszolgáltatások online elérhetőségének részesedése, melyek az adminisztrációs kötelezettségekkel (regisztrációk, engedélyek), valamint az adó-visszatérítéssel kapcsolatosak, az átlag alatt marad.

Az állampolgárok számára kínált online közszolgáltatások fejlődése lemaradt az üzleti szektort szolgálókétól. A két csoport között a különbség jelentős: 2003. októberében az online elérhetőség területén 20% körüli, a teljes mértékben online elérhetőség területén 30% körüli eltérést mértek (lásd a 2. táblázatot). Kedvező, hogy az állampolgárok csoportjának lemaradása 2001 októberét követően nőtt ugyan, de a két csoport közötti eltérés 2002. és 2003. között stabilizálódott.

 

2. táblázat

 

A közszolgáltatások átlagos online elérhetősége az EU tagországokban, Izlandon és Norvégiában (%)

 

 

2001. október

2002. október

2003. október

online elérhetőség

 

 

 

Öszesen

45

60

67

Vállalkozások

53

72

79

Állampolgárok

40

52

58

teljes mértékben online elérhetőség

 

 

 

Összesen

20

35

45

Vállalkozások

31

52

63

Állampolgárok

12

23

32

 

Forrás: Online availability of public services: How is Europe progressing? Web-based survey on electronic public services. Report of the fourth measurement. October 2003. Prepared by Cap Gemini Ernst & Young. January 2004. European Commission DG Information Society. www.europa.eu.int/information_society

 

 

Magyarország

 

Magyarországon az első országos informatikafejlesztési stratégia (NIS) 1995-ben született meg. Azóta számos hasonló, az információs társadalom fejlesztését célzó kormányzati és egyéb kezdeményezés látott napvilágot. Az e-kormányzás fejlesztésére vonatkozó első kormányzati szintű fejlesztési stratégiát és terveket 2003-ban a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) részeként tette közzé a kormány. A MITS 10-15 éves időtávra fogalmazta meg az információs fejlesztési stratégiát, és rövidebb távra, a 2004-2006-ig terjedő időszakra vonatkozóan konkrét fejlesztési programokat határozott meg. A programok egy része kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz (a gazdasági versenyképesség 4. prioritásához). Az E-kormányzat 2005 Kormányzati Stratégia és Programtervet – a MITS-ben való szerepeltetése mellett – kormányhatározat részeként fogadták el (1126/2003. XII. 12. Kormányhatározat 2. számú Melléklete). 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatalban, a Belügyminisztériumban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban is készült egy-egy e-közigazgatási fejlesztési stratégia, amelyek a komplex kérdéskör egy-egy részterületére fókuszáltak: a MeH a kormányzati intézményeket és azok szolgáltatásait, az IHM az információs társadalmat és az önkormányzatok működését, a BM az önkormányzati szolgáltatásokat (okmányirodák) és a Közigazgatási Hivatalok tevékenységét állította a középpontba. A kormányzati intézmények közötti együttműködés kereteit az irányítás szintjén megteremtették: megalakult Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB). Az E-kormányzat 2005 Kormányzati Stratégia és Programterv megvalósítását a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ irányítja. A kormány stratégiai elképzelése szerint a magyar e-kormányzat fejlesztésének fő irányai a következők:

„1. Az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése, amely a korábbi szolgáltatásorientált működés ügyfélorientált megközelítéssel való felváltását jelenti (beleértve az eEuropa 2005 programban meghatározott 20 nyilvános közszolgáltatás miharabbi online elérhetőségének biztosítását).

2. A közigazgatás belső folyamatainak, hatékonyságának emelése, az ügymenet digitalizálása (beleértve az egységes közigazgatási adatmenedzsment és adatmodell kialakítását, a kormányzati elektronikus aláírás rendszer kialakítását és bevezetését, a kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs rendszerek és alkalmazások integrációját).” [5, 6, 7]

Az E-kormányzat Stratégia és Programterv hat kiemelt programban határozta meg a fő fejlesztési irányokat, melyek lefedik az elektronikus kormányzat összes területét. Ezek a következők [7]:

1. Alapinfrastruktúra Kiépítése Átfogó Program

2. E-szabályozás Bővítése Átfogó Program

3. E-hatékonyság Építés Átfogó Program

            4. E-szolgáltatások Átfogó Program

            5. E-kultúra Fejlesztés Átfogó Program

6. EU Integráció Átfogó Program

Az online adózás további fejlesztése és kiterjesztése, valamint az elektronikus közbeszerzés bevezetése jelentős lépés lehet az e-kormányzat kialakítása területén. Néhány területen, például az e-demokrácia alapjának tekintett egységes tartalomszolgáltatást és transzparenciát biztosító kormányzati honlapok kialakítása terén a világ élvonalába tartozó fejlesztés indult. Ha a terveknek megfelelően sikerülne üzembe helyezni az egykapus ügyintézést támogató hitelesítő-fizető-szolgáltató központot, akkor e területen is élvonalba kerülhetne az ország. A magasabb minőségű ügyintézést szolgálja a Köztársasági Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) kialakításának a terve. [6, 7]

A kormány általános takarékossági intézkedéseinek keretében 2004-ben az e-kormányzati fejlesztésekre már jóváhagyott költségvetési erőforrások volumenét nagyon radikálisan, több mint 50%-os mértékben csökkentették (lásd a 3. táblázatot). Ezen intézkedések következményeként áttervezték a már jóváhagyott programot: előtérbe kerültek a szolgáltatásokkal (az állampolgári ügyintézés korszerűsítésével, elektronizálásával) összefüggő (front-office) projektek, és hátrébb sorolódtak a kormányzati intézmények munkafolyamatait támogató (back-office) rendszerek fejlesztései. 2004-ben az alábbi három kiemelt projektcsoport megvalósítására helyeződik a fő hangsúly:

·        az Egységes Kormányzati Gerinchálózatra kapcsolódó intézményi kör bővítése, és a gerinchálózat továbbfejlesztése;

·        az e-aláírás és az e-fizetés államigazgatásban történő bevezetésével összefüggő projektek;

·        az államigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások körének bővítése.

 

 

3. táblázat

 

A költségvetési forrásigények tervezett megoszlása az E-kormányzat 2005 Kormányzati Stratégia és Programterv indulásakor (millió Ft)*

 

 

2004

2005

Összesen

1. Alapinfrastruktúra kiépítése projektek

2 674

3 925

6 599

2. E-szabályozás projektek

150

95

245

3. E-hatékonyság projektek

410

-

410

4. E-szolgáltatások projektek

2 065

1 250

3 315

5. E-kultúra projektek

420

-

420

6. EU integráció projektek

150

-

150

Összesen

5 869

5 270

11 139

Rendelkezésre áll

2 800

 

 

 

*a 2004-re ténylegesen rendelkezésre álló pénzügyi források alapján áttervezés alatt

 

Forrás: Beszámoló az E-kormányzat Stratégia és Programterv megvalósításának helyzetéről. Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzat Központ, 2004. május 15.

 

A kormány információstársadalom-fejlesztési programjában alternatívaként szerepel, hogy Magyarország gyorsabban fejlődik, mint az Európai Unió átlaga. Az alternatíva megvalósulását veszélyeztetik a finanszírozási bizonytalanságok. A jelenlegi tervek és előirányzott erőforrások alapján nem látható, hogy 2007-ig, 2010-ig vagy 2012-ig hogyan valósítható meg az e-közigazgatás bevezetése. Ha megfelelő hazai erőforrások állnak rendelkezésre, az EU alapokból pótlólagos forrásokat lehet bevonni (a 2004-2005. évekre 2,1 milliárd forint bevonását terveztek EU forrásokból). Bíztató, hogy 2007-től, az újabb Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az EU erőforrások várhatóan jelentősen bővülnek. Addig azonban Magyarországon még sok tennivaló lenne. Szakértők szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági, versenyképesség operatív programjában meghirdetett e-közigazgatási pályázatok segítségével legfeljebb a kistérségek és települések kevesebb mint egyötödében indítható el az e-közigazgatás adaptálása 2007-ig. [7, 8]

A fejlesztési tervek megvalósulásának nyomon követésére az EU követelményeinek is megfelelő monitoring rendszert alakítottak ki [3]. Az E-kormányzat Stratégia és Programterv teljesüléséről a 2004. májusi állapot szerint a 4. táblázat ad áttekintést.


 

 

4. táblázat

 

Az E-kormányzat Stratégia és Programterv teljesülése*

 

Cél

Indikátor

Teljesülés

E-konform szabályozási környezet kialakítása

A releváns jogszabályok módosításának elfogadása

·          Közigazgatási eljárási törvény (KeT) – a Kormány elfogadta, Országgyülés elé terjesztése folyamatban;

·          Közbeszerzési törvény (KbT) – 2004. május 1-én hatályba lépett

·          E-aláírások államigazgatásban történő alkalmazása – közigazgatási egyeztetés alatt

·          E-fizetéshez kapcsolódó jogszabályok módosítása – előkészítés alatt

Infrastrukturális feltételek biztosítása (éves szinten 300-400 db új végpont bekapcsolása az Egységes Kormányzati Gerinchálózatra; az e-aláírás, e-fizetés technikai feltételeinek megteremtése)

-          Az Egységes Kormányzati Gerinchálózatba kapcsolt kormányzati intézmények száma

 

 

-          elektronikusan továbbított hiteles dokumentumok száma

-          az adó-, illeték- és díjfizetés elektronikus úton történt igénybe vétele

 

·          2003. decemberben Budapesten 62, a megyékben 51 végpont;

2004. május 10-én Budapesten 78, a megyékben 141 végpont

·          nincs adat (APEH, PSZÁF, NHH alkalmazza)

 

·          0

Kiemelt elektronikus szolgáltatások beindítása

-          Elektronikusan intézhető ügyek száma

-          e-aláírással támogatott ügyek száma

-          elektronikusan támogatott közbeszerzések száma

-          az elektronikus fizetési rendszerbe kapcsolt államigazgatási ügyek száma

·          16

 

·          1

 

·          0

 

·          0

Alapvető képességek és e-kultúra megteremtése

-          Az üvegzseb törvényben előírt adatszolgáltatások rendszeressége és száma

 

-          a kormányzati dolgozók számára e-képességeket oktató e-learning tananyagok száma

-          a képzési komponenssel rendelkező e-kormányzati projektek száma és részaránya

·          folyamatos – minden minisztériumnál és országos hatáskörű kormányzati intézménynél

·           jelenleg nincs adat (felmérése tervezve)

 

 

·          jelenleg nincs adat (felmérése tervezve)

 

Az EU hálózatokhoz történő kapcsolódás biztosítása

-          A HsecNet-re csatlakozó kormányzati intézmények száma

-          a belépésre és a hozzáférésre jogosult személyek száma

-          az EU hálózatokkal bonyolított információcsere mennyisége

·          mind a 7 érintett minisztériumban

 

 

·          nem ismert

 

·          kezdeti stádiumban: 1 alkalmazást használ a Közigazgatási és Engedélyezési Hivatal, 2 alkalmazást a BM; 1 alkalmazást a PM

*A teljesülési adatok – figyelembe véve a terv 2003. decemberi elfogadását – kiindulópontként tekinthetők.

 

Forrás: Beszámoló az E-kormányzat Stratégia és programterv megvalósításának helyzetéről. Miniszterelnöki Hivatal. Elektronikus Kormányzat Központ, 2004. május 15.


 

 

A hazai távközlési és informatikai szektorban működő vállalatok fejlettsége és az országban felhalmozódott szellemi tőke nem tükröződik az infokommunikációs infrastruktúrában, nagy a lemaradás a fejlett országoktól a távközlési és informatikai eszközök és szolgáltatások rendelkezésre állásában (számítógép, telefonos és egyéb hálózati összeköttetés, stb.). A közép- és kelet-európai országok között is csak az alsó középmezőnyében helyezkedik el Magyarország. Az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének alapfeltételét jelentő internet hozzáférés is jelentősen elmarad a világ vezető országaitól és a közép- és kelet-európai országok többségétől is. Így Az ENSZ e-kormányzati készültségre vonatkozó, 2003. évi felmérésének adatai szerint Magyarország az élmezőnytől jelentősen lemarad, a fejlődő országok körében foglal helyet, és a közép- és kelet-európai országok közül csak Lettországot és Romániát előzi meg. [9, 6]

2003. évi felmérések eredményei szerint az internetcsatlakozások gyorsabb bővülésének feltételeként a szolgáltató vállalatok közül legtöbben az alacsonyabb távközlési díjakat jelölték meg. [10]

(folytatjuk)

 

dr. Frigyesi Veronika – dr. Dedinszky Ferenc – Fukker Gabriella – Mérei Emil:

 

 

Irodalom

 

[1] eEurope 2005: An information society for all. An Action Plan to be presented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002. Communication from The Commission to the Council, The European Parliament, The Economic and Social Committee and The Committee of the regions. Commission of the European Communities. COM(2002) 263 Final. Brussels, 2002 www.europa.eu.int/information_society

[2] Community support for eGovernment projects in Acceding Countries. eGovernment Unit, DG Information Society, European Commission. Brussels. Seminar 22 March 2004. www.europa.eu.int/information_society

[3] Hivatalos jelentés, adatszolgáltatás (magyar nyelvű jelentés). Magyar Információs Stratégia Monitoring Jelentések. No. 30. TÁRKI. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. január

[4] Online availability of public services: How is Europe progressing? Web-based survey on electronic public services. Report of the fourth measurement. October 2003. Prepared by Cap Gemini Ernst & Young. January 2004. European Commission DG Information Society. www.europa.eu.int/information_society

[5] A magyarországi információs társadalom az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén: helyzetkép és stratégiai célok. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2003

[6] Az e-kormányzat stratégia programozása. eKormányzat 2005. Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzat Központ, 2004. január 26.

[7] Beszámoló az E-kormányzat Stratégia és Programterv megvalósításának helyzetéről. Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus Kormányzat Központ, 2004. május 15.

[8] Varga Csaba: Lesz-e e-közigazgatás Magyarországon? eVilág, 2003. december

[9] E-Government at the Crossroads. World Public Sector Report 2003. United Nations Economic and Social Affairs Department. New York, 2003

[10] Gyorsjelentés a 2003-as vállalati és internetszolgáltatói monitoring adatfelvételről. Magyar Információs Stratégia Monitoring Jelentések. No. 27. TÁRKI. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2004. január



[1] 0-tól 4-ig terjedő skálán 20 úgynevezett alapvető közszolgáltatás online elérhetőségét értékelik: 0 - nem elérthető online; 2- információt adó; 2 – interaktív; 3 – kétirányú tranzakció; 4 - teljesen online tranzakció.









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása