|
Az eVilág 2002. augusztusi számában keserűen
állapítja meg Egely György: "Sem a politikában,
sem a vallási életben nem találkozhattunk
a történelemben oly mértékű cenzúrával, mint
ami a természettudományokban megfigyelhető
az utóbbi évszázadok alatt." A kiutat
az elektronikus információ terjedésében,
a világháló jelentheti, ezek segíthetnek
abban, hogy az eddig elfojtott ismeretek
szép lassan terjedjenek.
A szerző új könyvében néhány ilyen elfojtott,
elfelejtett ismeretről fújja le a port. Borotvaélen
táncoló, önmagát felemésztő életmódot folytató
világunk felől talán éppen a "forradalmian
régi" találmányok elterjedése háríthatná
el a veszélyt?
Egely György egyik legfontosabb témája energia
kinyerése a vákuumból, az olaj helyettesítése
környezetbarát energiával. Új kötetében hamarosan
bekövetkező olajválságot jósol, illetve amerikai
geológusok mérései alapján biztosan állítja,
hogy legkésőbb 2009-ig folyhat csak életünk
a megszokott mederben. Ekkortól ugyanis az
olajkutak termelése már csökkenni fog, ennek
következtében az olaj ára sosem látott mértékben
megdrágul.
A szerzőre azonban alapvetően nem a pesszimizmus
jellemző, így a veszélyek helyett sokkal
nagyobb hangsúlyt kapnak a lehetőségek, egészen
pontosan a "régi" lehetőségek.
A könyv öt, egymástól jól elkülöníthető részre
oszlik. Az első részben a szerző "kedvenc
feltalálója" Nikola Tesla életét dolgozza
fel, mely lényegében a zseniális kutató bukásának
története. Az életmű fontos eredménye volt
a longitudinális hullámok felfedezése, az
úgynevezett elektromos szolitonok előállítása.
Ezek a nagy távolságra eljutó, igen lassan
csendesülő hullámok lényegesen jobban szolgálták
volna a technikai fejlődést, hiszen segítségével
már a XX. század elején megszülethetett volna
egy olyan mobiltelefon-rendszer, ami a mai
sok sugárzó adó helyett néhánnyal lefedhette
volna az egész földet.
Ebből a felfedezésből kifejleszthető lett
volna egy olyan energia-továbbító rendszer
is, ami kábelek nélkül juttathatta volna
el az áramot a háztartásokba. Ez talán hatékonyabb
lett volna, mint a ma is használt váltóáramú
rendszer (szintén Tesla találmánya).
A könyv második részében - mely a legterjedelmesebb,
és mondanivalójával legérzékenyebben szól
a mához - Egely Kína történetét dolgozza
fel, sajátos nézőpontjából. Kína évszázadokon
át jelentékeny mennyiségű találmányt terjesztett
el a hatalmas birodalmon belül. Az ismerteken
túl (papír, puskapor, porcelán, iránytű),
olyan tárházát találjuk a könyvben a kínai
leleményességnek, amit így, együtt ritkán
olvashatunk. Ilyenek például a vaseke, a
fúrótorony, a gyufa, a himlő elleni "oltás",
a papírból készült áthatolhatatlan "páncéling",
és talán a legfontosabb: a kínai dzsunkák
vitorlázata. Ez utóbbit példázza a könyv
borítója is, amelyen két hajó képe látható.
Az első - a jól ismert európai -, lassú fordulású,
bonyolult kötélzetű, sok matrózt igénylő,
kereskedők által épített, elavult, rossz
technika. Európa számára mégis földrészeket
hódított meg, gyarmatbirodalmakat szerzett.
A másik, az ősi Kínából való. Két összecsukható
vitorlája a madarak szárnyára emlékeztet.
A vitorláshajók csúcstechnológiája, eruópai
testvére előtt kétezer évvel. Az egész világot
meghódíthatták volna vele. A kínai császár
betiltotta... Ezek a kereskedő-hajók alapozták
meg a Mennyei Birodalom mesés gazdagságát
- betiltásuk pedig gyors bukását okozta.
Kína történelmének és technikájának részletes
bemutatásával a szerző mai sorskérdéseinket
világítja meg, kissé más nézőpontból, mint
ahogy erről általában olvashatunk.
A harmadik részben Egely szűkebb kutatási
területéről, a mágnesmotorok építéséről szól.
Közöttük Wesley Gary rég elfeledett szabadalomára
éppen e könyv írása közben talált rá, és
mivel egy rendkívül szellemes, könnyen megépíthető
energiakicsatoló készülékről van szó, külön
részben dolgozta fel.
A szerzőt kutató munkája során sokan keresik
meg saját jó, vagy csak annak vélt fejlesztéseikkel,
gondolataikkal. A legtehetségesebbek dolgozataiból
könyvet jelentetett meg Bevezetés a tértechnológiába
3. címmel. Ezek a magyar mérnökök, kutatók,
matematikusok fontos mérföldkövet jelentenek
a tudományban, annak ellenére, hogy a hivatalos
körök nem vesznek róluk tudomást. A Borotvaélen
ötödik részében e gondolatok összefoglalását
találja meg az olvasó. Mit lehetne még felfedezni?
- teszi fel a kérdést e résznek az alcíme.
A nem euklideszi téridő, az atommag belsejének
modellje, egy elkészült energia-kicsatoló
készülék, antigravitáció kimutatása fizikai
ingával , ezek azok a témák, amik nemigen
fordul(hat)nak elő más könyvek lapjain.
|
