Alternatív turizmus és regionális gazdaságfejlesztés
E-VILAG vissza

Muskovszky Nóra
Alternatív turizmus és regionális gazdaságfejlesztés


A térségfejlesztés az adott terület gazdasági elemzésén alapszik, amelyben az ágazati szerkezet áttekintése jelenti a kiinduló helyzetet. Ennek legfőbb célja, hogy a gazdaságszerkezeti átrendeződés irányai érzékelhetők, kitapinthatók legyenek. Ebben a turizmusnak egyre fontosabb szerep jut.
















A térségfejlesztés bevezetőben említett módján válik lehetővé egyrészt az azokhoz igazodó fejlesztési feltételek meghatározása, másrészt pedig a jelentősebb - térségalakító - gazdasági szervezetek hatásának, belső és külső kapcsolatainak a számbavétele, a fejlesztési irányok megismerése, valamint a gazdasági miliő formálásában szerepet játszó eszközök és infrastrukturális létesítmények meghatározása. A gazdaságfejlesztésben egyre fontosabb szerep jut a turizmusnak.

A regionális gazdaságfejlesztésben az ágazati szemlélet elvét meg kell tartani, viszont a szektorális vizsgálatoknál utalni kell a területi sajátosságokra, valamint a jelentkező megújítási irányokra, az azok által kiváltott szükségletekre. A gazdasági erőforrások elemzésekor a turizmussal kapcsolatos fejlesztések egyre fokozódó jelentőséggel bírnak.

Alapvető vizsgálódási területet képez a fogadókapacitás elemzése, a természeti és műemléki értékek, a szálláskínálat, a vendégforgalom, általában a szolgáltatások feltérképezése, a kereslet jellemzőinek felmérése (a vendégszerkezet és a fogyasztási szokások felmérése). A turizmus különféle ágazatain belül ezek az elemek az adott szegmenshez igazodva eltérő jelentőségűek.
A tömegturizmust felváltó alternatív turizmust egyre többen választják, ami ugyan több energiát igényel - hiszen a turista több időt tölt el az adott helyen -, de minőségi változást jelent az értékek fontosságát tekintve. A kulturális programok ráadásul a helyi lakosoknak is több lehetőséget biztosítanak, ami által az elmaradott térségekben például csökkenthető a munkanélküliség, élénkíthető a piacgazdaság. (Kelet-Magyarországon ilyen az egyre több hazai és külföldi látogatót vonzó, a Szatmárcsekén, Túristvándiban és Penyigén minden évben megrendezett, kézművesek kiállításával egybekötött szilva- és somlekvárfőző verseny.)

Az egészségturizmus a hazai turizmus egyik legjelentősebb növekedési potenciállal rendelkező alágazata. Magyarország a világ egyik legnagyobb gyógy- és termálvízkészlettel rendelkező országa, a fürdőkultúrának, a víz gyógyászati célú felhasználásának hazánkban évszázados hagyományai vannak. A turisztikai szektoron belül az egészségturizmus fejlesztése jelentősen elősegítheti az eltöltött vendégéjszakák számának, valamint a vendégek fajlagos költésének növelését is. Az egészségturizmus alapját képező természeti és ember-alkotta vonzerők széles körű, komplex hasznosítást tesznek lehetővé, ráadásul iránta a kereslet az általános turisztikai keresletnél jóval kevésbé mutat szezonális ingadozást. Az egészségturizmus fejlesztése tehát hozzájárulhat a hazai turizmus időbeni és térbeni kiteljesítéséhez.

A XX. század második felében kialakult tömegturizmus negatív hatásait csökkenteni kívánó új utazási típus, az alternatív turizmus első formája a "zöldturizmus" volt, amelynek középpontjában a természeti értékek álltak.
Az ökoturizmus tervezésénél, fejlesztésénél a környezeti értékek tiszteletben tartása, a szegénység csökkentése áll előtérben, aminek alapját a fejlett turizmus képezi. Fontos továbbá, hogy a gazdasági fejlődés, a fenntartható fejlődés szervesen kapcsolódjon a folyamathoz. Veszélyként kell ugyanakkor kiemelni, hogy az ökoturizmus folyamatos szabályozást igényel. Az ökoturisztikai utazások iránt az érdeklődés folyamatos növekedést mutat. Ha a fogyasztás jelentős mértékben növekszik, a biodiverzitás veszélybe kerülhet, emelkedik a vízfogyasztás és a hulladék mennyisége. A helyi közösségek részvétele sok helyen még hiányzik. További negatívumot jelent, hogy az ökoturizmus sok helyen nem kap megfelelő figyelmet, szerepét és jelentőségét gyakran alábecsülik. Ennek oka, hogy rövid távon jelenleg nem hoz nagy profitot, a benne rejlő potenciál azonban jelentős.

A multinacionális vállalatok nem érdekeltek egyelőre, a fejlesztéseket kezdeményezők ma többségükben kis- és középvállalkozások.
A jövő kihívásai közé tartozik a technológia- transzfer, a közösség alapú ökoturizmus, valamint a beruházások koordinálása és promóciója. Európában kiemelt fontosságúak továbbá az ökoturisztikai termékek standardjai és a falusi turizmus projektek. A turizmus és az ökoturizmus jövőbeni fejlesztésénél figyelmet kell fordítani a földterületek tulajdonviszonyaira, valamint a fogadóközösségek bevonása is szükséges a fejlesztési folyamatokba. Továbbá kiemelten kell kezelni a fokozottan védett területeket és a kulturális hagyományokat.
Az ökoturizmus az egyes régiókban eltérő tartalommal rendelkezik és a turizmus számos egyéb formáihoz kapcsolódik. Ennek eredményeként az ökoturizmus jelentőségét, piaci részesedését mérni meglehetősen bonyolult, mindenesetre népszerűsége folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Miután a természet és a kultúra szoros kapcsolatban állnak egymással az európai régiókban, a falusi turizmus gyakran kötődik az ökoturizmushoz, illetve a két turizmusforma számos helyen nem válik el élesen egymástól. Európa-szerte, így Magyarországon, is a természeti tájakhoz mindig kapcsolódik az ember, a helyi közösség. Az utazási motivációk között ezekben a régiókban jelenik meg a legnagyobb arányban a természet, ezért a kontinensen az ökoturizmus kiemelt szerepet kaphat. A fejlesztéseknél kiemeltek az öko-standardok, ökomárkák, támogatandók a kis- és középvállalkozások, illetve a területrendezés és területfejlesztés.
A Somogy megyei Bányai Panoráma Egyesület "Élményporták a zselici falvak fejlődéséért, a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltéséért" projekt újszerű és innovatív, az Európai Uniós Leader-elvekkel is harmonizál. Az élményt szolgáltató porták létrehozásának céljai:

- a falun élők számára megélhetési módszert kínálni, ezáltal az életminőséget javítani,
- a társadalom figyelmét a falvak értékeire ráirányítani,
- mindazokat az értékeket, amelyeket a falvakban élő családok és portáik hordoznak, a környezet számára láthatóvá, elérhetővé és jövedelmezővé tenni,
- mintát, célt, tudást és azonos érdekeken nyugvó együttműködési lehetőséget adni a falvakban élő családok számára,
- a falusi turizmus iránt érdeklődőknek "érték-élmény-érzet" egységét nyújtó programkínálat megteremtése.

A projekt megvalósításában kiemelt célcsoportok a falusi családok, a munkanélküli értelmiségiek, a fiatalok és a diákok. Gazdasági szempontból nagyon fontos, hogy a végrehajtó csapat bérét a Munkaügyi Központ támogatja.

A "Szolgáltató élményporta" családi vállalkozásként szolgáltat, jövedelem-kiegészítést nyújt, a térség értékeivel való aktív ismerkedésre ad lehetőséget. A tájépítészeti megoldásokban tükrözi a helyi hagyományokat, erősíti a természetközelség élményét, amellett, hogy bevételorientáltan működik és az infrastrukturális elvárásoknak megfelel. A projekt sajátos, sokszínű szolgáltatási struktúrát hoz létre a ma még szolgáltatáshiányos falvakban. A működés során a látványelemet és faluképet is javító porták a rendszerszerű szolgáltatások kiépülését teszik lehetővé, továbbá szolgáltatásokat és a minősítési rendszer kidolgozását is indukálja. Az öko-szociális projekt ökológiailag, ökonómiailag, szociálisan és kulturálisan is fenntartható környezetet eredményez.

Az EU a turizmussal kapcsolatban fontosnak tartja a versenyképességet, a minőséget, a fenntarthatóságot és a turisták érdeklődési körét.

A turizmus fejlődésében rejlő potenciált a regionális és helyi szintű fenntartható fejlődés - a terü-letfejlesztés, a gazdaság és a társadalom területén - figyelembevételével kell vizsgálni. A jólét és a szabadidős társadalmak ezzel járó fogyasztása, az agrárpiac liberalizálása és az egyre attraktívabbá váló városok konkurenciája jelentős kihívást támasztanak a fenntartható turisztikai formák iránt. Az új tengerentúli desztinációkkal ellentétben - amelyek esetenként robbanásszerűen fejlődnek - az európai turizmus stabil valutájának, magas jövedelem- és árszínvonalának, valamint számos gyengeségének köszönhetően alacsonyabb növekedési rátát mutat. Az egyes turizmusformák közötti egyenlőtlenségeknek ez adja a magyarázatát, melyek egyforma szintre emelése a regionális gazdaságfejlesztés feladatainak megoldáskörébe tartozik.

Muskovszky Nóra