|
1. Az információs kor
A kilencvenes években kibontakozott korszak
sem egységes kor, belülről hihetetlen mértékben
összetett és megosztott, s a régi és új struktúrák
szükségképpen egymás mellett léteznek. Minden
elnevezés vitatható, mert természetesen minden
értelmezés más-más valóságokat lát. Ha az
ezredvéget és az új évezred kezdetet átfogóan
információs kornak jellemezzük, amibe "belelóg"
a posztipari korszak, s amit feltehetően
folytat egy posztinformációs kor, akkor ebben
a logikai és történeti rendben a tényleges
paradigma-váltásokat hellyel-közzel korrektül
elemezhetjük. A posztipari kornak már egyik
vezető gazdasági ágazatává vált a turizmus,
mint a kor embereinek fizikai-lelki túléléséhez
erőgyűjtést lehetővé tevő - jórészt globálisan
iparosított - "idegenforgalom".
(A Word Tourism Organisation szerint 2010-re
a turisztikai érkezések száma megközelíti
az egymilliárdot. www.word.tourism.org) A
mélyben azonban szerintünk határozott átalakulás
gyorsul fel: a vezető gazdasági ágazatból
- a globális átalakulások általános természete
szerint - vezető társadalmi, életviteli,
tudásbeli ágazat is lesz. Nálunk is szimbolikus,
hogy az idegenforgalom kategória kikopik,
a turizmus fogalom pedig széles körben elterjed.
De mi jön ezután?
2. Új alternatívák a világturizmusban
A turizmus lényege a mindennapi világtól
utazás a nem mindennapi világig. A turizmus
kínálata egy újvilág kínálata, s a turizmus
szolgáltatásának minősége az újvilág minőségének
színvonalától függ.
A posztipari kor turizmusa
még mindig a szabadidő-élvezet
fogyasztása, míg az információs
kor turizmusa
átmenet az újéletkeresés-élvezet
fogyasztásába.
A posztinformációs kor
turizmusa már nem
pusztán a klasszikus turizmus
valamelyik
válfaja, hanem az újéletforma-részvétel
kísérleti
terepe. A posztipari turizmus
utazás a múltba,
a természetes életforma
idealizált helyzeteibe,
az információs kori turizmus
már nem egyszerően
kiemel a valóságos világból,
hanem a turizmus
keretei között testi-lelki
újraépítését ígér,
s a posztinformációs kori
turizmus már utazás
a jelenné vált jövőbe,
ahol az újvilág-szigeteken
interaktív részvételt tesz
lehetővé. Evvel
párhuzamosan a hagyományos
turizmus tömegkultúra
fogyasztásától eljutunk
a személyre szabott
tudás elsajátításának garantálásáig.
Ez úgy
is jelezhető, hogy az információs
társadalom
személyre tervezett internetes
szolgáltatásai
továbbfejlődnek a tudástársadalom
személyre
és csoportra szabott komplex
tudásszolgáltatásaiig.
A régi turizmus tipikus formája a kéthetes
látogatás az édeni természeti környezetbe,
az elvágyódás-kikapcsolódás igény költséges
kielégítése, s a jelenlegi turizmus uralkodó
modellje az egészségturmizmus (gyógyturizmus,
fitness-turizmus, élményfürdőzés stb.), amely
hihetetlen tempóben eljut a koncentrált tematikus
turizmus parkokig, avagy már komplett regeneráló
életforma-világ kínálat a hagyományos igények
intenzív kielégítésére, végül a jövő turizmusa
a tematikus turizmus-parkok trendjének kiteljesítése
révén a tudástársadalom mintavilágok előzetes
megteremtéséig.
Ez globális út a napsütötte
tengerpart-szimbólum
fogyasztásától - a kontinensek
feletti új
szuperparadigma-váltásokkal
párhuzamosan
- a napsütötte új valóságvilág-minták
befogadásáig,
kipróbálásig. Ez a jövőtrend
akkor is igaz,
sőt többszörösen igaz,
ha a turizmus új valóságmintáihoz
képest a globális civilizáció
és kultúra
fejlesztése hosszú időn
keresztül látványosan
elmarad.
3. A régi uralkodó turizmus
A posztipari kor, avagy
a posztmodern kor
turizmusa a már világméretű
turizmust egyrészt
globális turizmusiparrá
fejlesztette, s az
ismételhető turizmus-életforma
elképesztő
mértékű elterjedését hozta,
másrészt az ipari
kor turizmusát jórészt
csak funkcionálisan
fejlesztette tovább, a
funkciókat legfeljebb
bővítette, a meglévő funkciókat
totalizálta,
harmadrészt az új technológiai
lehetőségeket
csak a régi turizmus szolgálatába
állította,
negyedrészt a televíziócsatornákon
és az
interneten virtuális turisztikai
világokat
teremtett, függetlenül
a földrajzi helyszínektől.
Az utóbbi egy-két évtiztedben
a kínálat nőtt,
kezdve a konferencia-turizmustól
a wellness-turizmusig
vagy az ún. spa-turizmustól
(eredetileg a
víz általi gyógyításoktól)
akár a sportturizmusig.
De a holisztikus, tudatfejlesztő
spa-turizmus
már gyökeresen új korszak
felé mutat.
Az Európai Unió - az információs társadalom
programok részeként - kidolgozta az e-turizmus
stratégiát, amelynek néhány primtív eleme
(például interneten való szobafoglalás) nálunk
is terjed. Mindez azonban együtt "csak"
szolgáltatásbővítést és szolgáltatásminőség-emelkedést
hozott magával.
A hagyományos turizmus újragondolásának egyik
iránya a fenntartható turizmus koncepciója,
amely az ökológiai és társadalmi sokféleség
megtartását tűzi ki célul. Ez nem egyéb,
mint a természeti környezet teherbíró képességének
tudatos figyelembe vétele és a turizmus célállomások
helyi társadalmának és identitásának megvédése.
4. Új turizmus keresése
A jelen mindig összetett
turizmuskínálatot
jelent, új turizmusról
érdemben csak arról
beszélhetünk, ha az új
típusú turizmus is
terjed, majd esetleg dominánssá
válik, vagy/és
éppen a turizmusajánlatok
szerkezete módosul
az új tartalmú-formájú
szolgáltatások irányába.
A szabadidő-élvezet fogyasztástól
az élvezetes
valóságos téridő "fogyasztása"
felé haladunk és egyúttal
a turizmuskínálat
szerkezetben az új (tudásalapú)
turizmus
aránya növekszik.
Felfogásunk és jövőképünk
lényege az, hogy
az információs kor turizmusát
a tudástársadalom
megszületésétől, vagy az
posztinformációs
kortól kezdődően új turizmus
váltja fel,
ami a napsütötte tengerpart-valóságok
és
élvezetek fogyasztásától
elmozdul a napsütötte
új valóság- és tudatvilág-minták
befogadásáig,
kipróbálásig. Ezt akár
hívhatjuk új tudásvalóságok
és tudásélmények személyre
szabott "fogyasztásának"
is. Nagyon érdekes fejlemény,
hogy az információs
kor összetett, sokrétű
munka- és fogyasztáskínálata
miatt egyre több ember
nem csak turizmustermék
fogyasztó, hanem (főfoglalkozás
mellett negyedállásban,
kiegészítő tevékenységként,
sőt akár távmunkaként
is) turizmustermék-előállító
és szolgáltató
is lesz.
A Stratégiakutató Intézetben folyik az új
turizmus elméletének kutatása és gyakorlatának
tervezése. Az információs kori (előbb-utóbb
egyébként) digitális államnak, mint minden
más területen is, az integrált stratégiai
tervezés és projektmegvalósítás lenne a feladata.
Ha a magyar állam most a korszak szellemi
színvonalán van, akkor a következő években
néhány - nemzeti jelentőségű - posztinformációs
kori nagy turizmus projektet részben vagy
egészben finanszírozna és tartalmának kialakításában
részt venne.
5. Az új turizmus módszerei
Egyfelől a tömegturizmus gyorsuló tempóban
személyre-csoportra szabott turizmus irányába
fejlődik, másfelől a turizmus termékek egyéni
és csoportos kiválasztása, megvásárlása,
a termék elérhetőségnek megszervezése alapvetően
interneten történik. Harmadfelől az évezredfordulón
felerősődött emberi vágyak-szükségletek miatt
a tematikus turizmus parkokból - értsük jól
- valóságos utópia-városok és konkrétan megélhető
utópikus életformák születnek. Ezekben a
turizmus új életvilág-parkokban a valóságos
világ és a szimbolikus világ egyáltalán nem
vagy másféleképpen válik el, s ezért ebben
a turizmuskínálatban nincs éles elhatárolódás
a mindennapi világgal szemben. Az új turizmus
nem egyszerűen tömeges menedékvilágot szolgáltat,
hanem mintha világok helyett mintavilágok
interaktív kipróbálását teszi lehetővé. Sőt
sokadfelől az interneten virtuális turizmus-világok
teremtése is egyéniesített "tömeg"szórakozzássá
válhat.
6. Mi a poziciónk a globális
turizmuspiacon?
A magyar turizmus kínálatában
szükségképpen
az ipari-posztipari korszak
idegenforgalmának
termékei uralkodnak (a
tengerpart-turizmustól
a bevásárlóturizmusig,
a kulturális turizmustól
a vallási turizmusig) de
az elmúlt öt-hét
évben gyorsan terjed az
információs kor számos
termékének (a konferenciaturizmustól
az egészségturizmusig,
az ökoturizmustól az ismeretszerző
turizmusig)
növekvő értékesítése. Nagy
áttörés, hogy
2001-ben a kereskedelmi
szálláshelyek 86
százaléka már kapcsolódik
a világhálóhoz,
sőt további 11 százalék
tervezi a hozzáférés
kiépítését (Gazdaságkutató
Intézet: Helyzetkép
a magyarországi elektronikus
gazdaságról,
2001). Nálunk is kialakul
az a menedzser
réteg, aki a globális gazdaság
természete
miatt -"mintha-turistaként"
- folyton
úton van kontinensek, országok,
gazdasági
célállomások között, ami
egyáltalán nem azt
jelenti, hogy tényleges
turista lenne. Az
ezredforduló utáni években
Magyarországon
most jönnek létre az első
tematikus turizmus-
fejlesztések (Zalaegerszegtől
Szobig, Hajdúszoboszlótól
Szentgotthárdig), amelyek
kicsit szerényebb,
de azért látványos formái
az információs
kori világturizmus új formáinak.
A turizmus új globális trendje szerintünk
nem más, mint az új (tudásvezérelte) életvilág
teremtése turisztikai termékként. Avagy a
más tartalommal felépített életforma-megélések
visszaemelése, visszaintegrálása a jelenné
tett jövő individuális és csoportos világába.
Így a magyar vagy közép-európai turizmus-stratégia
elvileg csak ezt a sajátos világépítő turisztikai
alternatívát választhatja - csakhogy ez már
új téridő-tervezés, új társadalomkonstruálás,
új személyiségépítés, új tudásvilág-teremtés,
új tudat és új tudatosulás, új spirituális
kozmosz kínálata. Az új valóság felfogás
alapján ez gyökeresen új turizmus (mintavilág)
koncepció. Szellemileg még nem tartunk itt,
és a születő új turisztikai projektekhez
folyamatosan hiányzik a finanszírozási háttér.
7. Végül...
Ne gondoljuk azonban azt, hogy az Új Turizmus
még csak idea. Vannak és lehetnek ilyen projektek,
de ezekről a nem mindig korrekt piaci és
szellemi verseny miatt még korai beszélni.
Varga Csaba
|
