Mintha-világok helyett mintavilágok
Az új turizmus koncepció (tézisek)

E-VILAG vissza

Varga Csaba
Mintha-világok helyett mintavilágok
Az új turizmus koncepció (tézisek)



Az Új Turizmus mindenesetre komplex (egyszerre ökoturizmust, egészségturizmust, tudásturizmust, virtuális-turizmust stb. egyesítő) egyedi, új tudást és új életvilágot felmutató tematikus parkok, tudományosan tervezett turizmusvilágok teremtését hozza magával. Nem nehéz kiszámítani, hogy ezek a valóságos édenkertek lesznek vagy lehetnek a legbiztosabb és legsikeresebb üzleti vállalkozások is.
















1. Az információs kor

A kilencvenes években kibontakozott korszak sem egységes kor, belülről hihetetlen mértékben összetett és megosztott, s a régi és új struktúrák szükségképpen egymás mellett léteznek. Minden elnevezés vitatható, mert természetesen minden értelmezés más-más valóságokat lát. Ha az ezredvéget és az új évezred kezdetet átfogóan információs kornak jellemezzük, amibe "belelóg" a posztipari korszak, s amit feltehetően folytat egy posztinformációs kor, akkor ebben a logikai és történeti rendben a tényleges paradigma-váltásokat hellyel-közzel korrektül elemezhetjük. A posztipari kornak már egyik vezető gazdasági ágazatává vált a turizmus, mint a kor embereinek fizikai-lelki túléléséhez erőgyűjtést lehetővé tevő - jórészt globálisan iparosított - "idegenforgalom". (A Word Tourism Organisation szerint 2010-re a turisztikai érkezések száma megközelíti az egymilliárdot. www.word.tourism.org) A mélyben azonban szerintünk határozott átalakulás gyorsul fel: a vezető gazdasági ágazatból - a globális átalakulások általános természete szerint - vezető társadalmi, életviteli, tudásbeli ágazat is lesz. Nálunk is szimbolikus, hogy az idegenforgalom kategória kikopik, a turizmus fogalom pedig széles körben elterjed. De mi jön ezután?

2. Új alternatívák a világturizmusban

A turizmus lényege a mindennapi világtól utazás a nem mindennapi világig. A turizmus kínálata egy újvilág kínálata, s a turizmus szolgáltatásának minősége az újvilág minőségének színvonalától függ.
A posztipari kor turizmusa még mindig a szabadidő-élvezet fogyasztása, míg az információs kor turizmusa átmenet az újéletkeresés-élvezet fogyasztásába. A posztinformációs kor turizmusa már nem pusztán a klasszikus turizmus valamelyik válfaja, hanem az újéletforma-részvétel kísérleti terepe. A posztipari turizmus utazás a múltba, a természetes életforma idealizált helyzeteibe, az információs kori turizmus már nem egyszerően kiemel a valóságos világból, hanem a turizmus keretei között testi-lelki újraépítését ígér, s a posztinformációs kori turizmus már utazás a jelenné vált jövőbe, ahol az újvilág-szigeteken interaktív részvételt tesz lehetővé. Evvel párhuzamosan a hagyományos turizmus tömegkultúra fogyasztásától eljutunk a személyre szabott tudás elsajátításának garantálásáig. Ez úgy is jelezhető, hogy az információs társadalom személyre tervezett internetes szolgáltatásai továbbfejlődnek a tudástársadalom személyre és csoportra szabott komplex tudásszolgáltatásaiig.

A régi turizmus tipikus formája a kéthetes látogatás az édeni természeti környezetbe, az elvágyódás-kikapcsolódás igény költséges kielégítése, s a jelenlegi turizmus uralkodó modellje az egészségturmizmus (gyógyturizmus, fitness-turizmus, élményfürdőzés stb.), amely hihetetlen tempóben eljut a koncentrált tematikus turizmus parkokig, avagy már komplett regeneráló életforma-világ kínálat a hagyományos igények intenzív kielégítésére, végül a jövő turizmusa a tematikus turizmus-parkok trendjének kiteljesítése révén a tudástársadalom mintavilágok előzetes megteremtéséig.
Ez globális út a napsütötte tengerpart-szimbólum fogyasztásától - a kontinensek feletti új szuperparadigma-váltásokkal párhuzamosan - a napsütötte új valóságvilág-minták befogadásáig, kipróbálásig. Ez a jövőtrend akkor is igaz, sőt többszörösen igaz, ha a turizmus új valóságmintáihoz képest a globális civilizáció és kultúra fejlesztése hosszú időn keresztül látványosan elmarad.

3. A régi uralkodó turizmus

A posztipari kor, avagy a posztmodern kor turizmusa a már világméretű turizmust egyrészt globális turizmusiparrá fejlesztette, s az ismételhető turizmus-életforma elképesztő mértékű elterjedését hozta, másrészt az ipari kor turizmusát jórészt csak funkcionálisan fejlesztette tovább, a funkciókat legfeljebb bővítette, a meglévő funkciókat totalizálta, harmadrészt az új technológiai lehetőségeket csak a régi turizmus szolgálatába állította, negyedrészt a televíziócsatornákon és az interneten virtuális turisztikai világokat teremtett, függetlenül a földrajzi helyszínektől. Az utóbbi egy-két évtiztedben a kínálat nőtt, kezdve a konferencia-turizmustól a wellness-turizmusig vagy az ún. spa-turizmustól (eredetileg a víz általi gyógyításoktól) akár a sportturizmusig. De a holisztikus, tudatfejlesztő spa-turizmus már gyökeresen új korszak felé mutat.

Az Európai Unió - az információs társadalom programok részeként - kidolgozta az e-turizmus stratégiát, amelynek néhány primtív eleme (például interneten való szobafoglalás) nálunk is terjed. Mindez azonban együtt "csak" szolgáltatásbővítést és szolgáltatásminőség-emelkedést hozott magával.
A hagyományos turizmus újragondolásának egyik iránya a fenntartható turizmus koncepciója, amely az ökológiai és társadalmi sokféleség megtartását tűzi ki célul. Ez nem egyéb, mint a természeti környezet teherbíró képességének tudatos figyelembe vétele és a turizmus célállomások helyi társadalmának és identitásának megvédése.

4. Új turizmus keresése

A jelen mindig összetett turizmuskínálatot jelent, új turizmusról érdemben csak arról beszélhetünk, ha az új típusú turizmus is terjed, majd esetleg dominánssá válik, vagy/és éppen a turizmusajánlatok szerkezete módosul az új tartalmú-formájú szolgáltatások irányába. A szabadidő-élvezet fogyasztástól az élvezetes valóságos téridő "fogyasztása" felé haladunk és egyúttal a turizmuskínálat szerkezetben az új (tudásalapú) turizmus aránya növekszik.

Felfogásunk és jövőképünk lényege az, hogy az információs kor turizmusát a tudástársadalom megszületésétől, vagy az posztinformációs kortól kezdődően új turizmus váltja fel, ami a napsütötte tengerpart-valóságok és élvezetek fogyasztásától elmozdul a napsütötte új valóság- és tudatvilág-minták befogadásáig, kipróbálásig. Ezt akár hívhatjuk új tudásvalóságok és tudásélmények személyre szabott "fogyasztásának" is. Nagyon érdekes fejlemény, hogy az információs kor összetett, sokrétű munka- és fogyasztáskínálata miatt egyre több ember nem csak turizmustermék fogyasztó, hanem (főfoglalkozás mellett negyedállásban, kiegészítő tevékenységként, sőt akár távmunkaként is) turizmustermék-előállító és szolgáltató is lesz.

A Stratégiakutató Intézetben folyik az új turizmus elméletének kutatása és gyakorlatának tervezése. Az információs kori (előbb-utóbb egyébként) digitális államnak, mint minden más területen is, az integrált stratégiai tervezés és projektmegvalósítás lenne a feladata. Ha a magyar állam most a korszak szellemi színvonalán van, akkor a következő években néhány - nemzeti jelentőségű - posztinformációs kori nagy turizmus projektet részben vagy egészben finanszírozna és tartalmának kialakításában részt venne.

5. Az új turizmus módszerei

Egyfelől a tömegturizmus gyorsuló tempóban személyre-csoportra szabott turizmus irányába fejlődik, másfelől a turizmus termékek egyéni és csoportos kiválasztása, megvásárlása, a termék elérhetőségnek megszervezése alapvetően interneten történik. Harmadfelől az évezredfordulón felerősődött emberi vágyak-szükségletek miatt a tematikus turizmus parkokból - értsük jól - valóságos utópia-városok és konkrétan megélhető utópikus életformák születnek. Ezekben a turizmus új életvilág-parkokban a valóságos világ és a szimbolikus világ egyáltalán nem vagy másféleképpen válik el, s ezért ebben a turizmuskínálatban nincs éles elhatárolódás a mindennapi világgal szemben. Az új turizmus nem egyszerűen tömeges menedékvilágot szolgáltat, hanem mintha világok helyett mintavilágok interaktív kipróbálását teszi lehetővé. Sőt sokadfelől az interneten virtuális turizmus-világok teremtése is egyéniesített "tömeg"szórakozzássá válhat.

6. Mi a poziciónk a globális turizmuspiacon?

A magyar turizmus kínálatában szükségképpen az ipari-posztipari korszak idegenforgalmának termékei uralkodnak (a tengerpart-turizmustól a bevásárlóturizmusig, a kulturális turizmustól a vallási turizmusig) de az elmúlt öt-hét évben gyorsan terjed az információs kor számos termékének (a konferenciaturizmustól az egészségturizmusig, az ökoturizmustól az ismeretszerző turizmusig) növekvő értékesítése. Nagy áttörés, hogy 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyek 86 százaléka már kapcsolódik a világhálóhoz, sőt további 11 százalék tervezi a hozzáférés kiépítését (Gazdaságkutató Intézet: Helyzetkép a magyarországi elektronikus gazdaságról, 2001). Nálunk is kialakul az a menedzser réteg, aki a globális gazdaság természete miatt -"mintha-turistaként" - folyton úton van kontinensek, országok, gazdasági célállomások között, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy tényleges turista lenne. Az ezredforduló utáni években Magyarországon most jönnek létre az első tematikus turizmus- fejlesztések (Zalaegerszegtől Szobig, Hajdúszoboszlótól Szentgotthárdig), amelyek kicsit szerényebb, de azért látványos formái az információs kori világturizmus új formáinak.

A turizmus új globális trendje szerintünk nem más, mint az új (tudásvezérelte) életvilág teremtése turisztikai termékként. Avagy a más tartalommal felépített életforma-megélések visszaemelése, visszaintegrálása a jelenné tett jövő individuális és csoportos világába. Így a magyar vagy közép-európai turizmus-stratégia elvileg csak ezt a sajátos világépítő turisztikai alternatívát választhatja - csakhogy ez már új téridő-tervezés, új társadalomkonstruálás, új személyiségépítés, új tudásvilág-teremtés, új tudat és új tudatosulás, új spirituális kozmosz kínálata. Az új valóság felfogás alapján ez gyökeresen új turizmus (mintavilág) koncepció. Szellemileg még nem tartunk itt, és a születő új turisztikai projektekhez folyamatosan hiányzik a finanszírozási háttér.

7. Végül...

Ne gondoljuk azonban azt, hogy az Új Turizmus még csak idea. Vannak és lehetnek ilyen projektek, de ezekről a nem mindig korrekt piaci és szellemi verseny miatt még korai beszélni.

Varga Csaba