|
Az öregedés demográfiai folyamatában nagyok
a különbségek fejlettség
és régiók szerint.
A fejlett társadalmakban
nemcsak az életkor
meghosszabbodása, hanem
a társadalom elöregedése
is jelentkezik. Becslések
szerint 2025-re
a lakosság 25%-a 60 éves
vagy idősebb lesz,
ezen belül Európában a
következő negyven
évben ezen korosztály számaránya
a jelenlegi
21%-ról 33%-ra emelkedik.David
P. Landsale,
a Gerontological Society
of America tagja
szerint az idősek négy
legfőbb ellensége:
a) a magány,
b) az unalom,
c) az elesettség,
d) a szellemi képességek
hanyatlása.
Az izoláció a közös oka
annak, hogy az idősek
"nem férnek olyan
releváns szolgáltatásokhoz,
információkhoz, melyek
igénybe vehetők és
fontosak volnának számukra",
továbbá
a "magányérzésnek"
(hiszen ez éppen
az izoláció szubjektív
átélése), az "unalomnak"
(aktivitás-hiány és információszegény
környezet,
amely ingerszegény környezet).
A "fölöslegesség-érzés",
illetve
az "elesettség- érzés"
(inszufficiencia
aktivitásra) pedig nem
más, mint a szociális
aktivitástól való elzártság
két különböző
szubjektív átélési módja.
A szellemi képességek hanyatlása,
a fokozatos
memória-csökkenés, orientáció-csökkenés
tekintetében
élettani problémák keverednek
társadalmiakkal.
Az időskorban - általánosan
elterjedt sztereotípiákkal
ellentétben - nincs általánosan
egységes
és szükségszerű hanyatlás
a kognitív működésekben,
sem jelentős változás a
személyiségben. Az
intelligenciát a kronológiai
kor az összes
befolyásoló tényezőt figyelembe
véve csupán
4,5%-ban érinti (bár az
is igaz, hogy az
egészségi állapot - amely
idős korban rosszabb
- szerepe 8-10%). Az izoláció
viszont jelentős
mértékben okozhat depressziót,
mely csökkenti
a motiváltságot, rontja
az énképet, s ez
pozitív visszacsatolással
tovább növeli a
magány- és fölöslegesség-érzést,
fokozva
a lelki betegséget.
Az időskori internethasználat
kutatói és
propagálói az izolációt
vizsgálva a következő
megállapításokra jutottak.
- Az internet segít az
időseknek, hogy a
külvilággal kapcsolatban
lévőnek érezzék
magukat.
- Az internet biztosítja,
hogy az idősek
lépést tartsanak a változásokkal.
- Az internet használatának
következtében
az idősebbek nem függenek
tovább saját családjuktól,
mint a szociális támogatás
egyetlen forrásától.
- Amikor az idősek megpróbálják
áthidalni
a szociális izoláció szakadékát,
egyszersmind
sikeresen elmélyítik kapcsolataikat
saját
családjuk fiatal generációbeli
tagjaival,
például az unokákkal.
- Az internetes szocializáció
stimulálja
az időseket, megőrizve
szellemi és testi
aktivitásukat.
- Jasmin McConatha és munkatársai
úgy találták,
hogy hat hónap "on-line"
kapcsolódás
után az idős csoport szignifikánsan
kevésbé
depresszióssá vált a geriátriai
depressziós
skála szerint mérve.
Más oldalról, egy olyan
világban, amelyben
egyre nagyobb jelentősége
van az ICT eszközök
használatának, azok az
idősek, akik nem tudják
otthonosan használni ezeket
az eszközöket,
az eddiginél is jobban,
mintegy kétszeresen
kiszorulnak a társadalomból
(hiszen akik
nem tudnak kapcsolódni
a hálózatra, azok
eleve hátrányosabb helyzetbe
kerülnek), s
az egészségügyi gondoskodás,
és más, esetenként
kifejezetten az ő számukra
létrehozott támogatások
lehetőségeihez is kevésbé
férnek hozzá. A
kirekesztődés hagyományos
hátrányaihoz járul
a mai gyorsan változó kultúrában
a környezet
és az idős ember kultúrája
közötti távolság
növekedése, ami egy idő
múlva már ellehetetleníti
az újra bekapcsolódást
a kultúra vérkeringésébe.
Az időskori szociális izoláció
információs
társadalomban lehetséges
csökkenésének "nyertesei"
nemcsak az idősek. A társadalom
egésze nyer
azzal, hogy egy kiterjedt
társadalmi csoport
problémáival járó társadalmi
feszültségeket,
terheket csökkenti; de
nemcsak azzal. "Az
idősek szeretnek kapcsolatot
tartani fiatal
gyerekekkel, e-mail révén
megosztva velük
emlékeiket, élettapasztalatukat.
Sokan teszik
ezt saját unokájukkal,
mások listáról szerzik
fiatal gyerekek címét,
s mintegy pót-nagypapákká
válnak." (Tapasztalják
az USA-ban, Németországban.)
Azaz az intézményes kultúraátadás
korában
eldugult csatornákat ismét
megnyithatja valamelyest
az internet, átörökítve
a következő generációra
a kultúra azon részét is,
mely egyébként
"elveszne". Beleértve
egyebek mellett
azt a "későn érő"
tudást, amely
csak az életkor előrehaladtával,
bizonyos
dolgokat megtapasztalva-megélve
szerezhető
meg, s átadásuk hiányának
következtében a
fiatalabb nemzedékek kevéssé
felkészülve
haladnak előre életútjukon,
s teljesen felkészületlenül
válnak apákká, vesztenek
el barátságot, szülőt,
s válnak öregekké. És beleértve
bizonyos
"speciális" tudásokat
is, melyek
"túl" egyéniek,
melyeket nem ad
tovább, mint egyencsomagokat
az (erre nem
is alkalmas) intézményesült
kultúraátadás,
holott növelnék az egyed
választási lehetőségét,
a teljes kulturális gazdagságot,
nagyobb
tárházát produkálva az
életstratégiáknak,
s változatosabb versenyét
az evolúciónak.
Magyarországi alapadat
A népesség 19 százaléka
időskorú. Száz felnőtt
korú személyre 29 gyermekkorú
és 31 időskorú
személy jut. (1996) 1998-ban
2 millió 60
évnél idősebb ember élt
hazánkban, s a lakosság
10%-a volt 70 év feletti.
Az idős emberek
több mint negyede, 550
ezer egyedül él. Többgenerációs
háztartásokban 550 ezren
és 400 ezren pedig
más idős emberrel (többnyire
házastárssal)
együtt.
Az idős emberek információs
társadalomba
integrálásával legfőbb
problémáiknak mérséklődése
várható, egyszersmind az
anómia csökkenése.
Remélhető konkrét társadalmi-gazdasági
előnyök
elérése az egészségügy,
idősellátás, közigazgatás
stb. területén, s egészében
a kultúra egészségesebb
fejlődése.
K+F
Fel kell kutatni az idősek
és az információs
társadalom öszefüggéseit
a fentebb implicite
körvonalazott keretekben,
külföldi és (gyéren
létező) hazai forrásokra
támaszkodva.
Online és offline kutatások,
részint az érintett
(geriátria-, pszichiátria
stb.) szakmai,
részint
az idős- és segítő civilszevezetekkel
való
kapcsolatfelvétellel; esettanulmányok,
szociál
(-pszichológiai) felmérések
és laboratóriumi
kutatások segítségével.
Az ICT idősirányú
fejlesztésében elméleti
és gyakorlati kutatások
hardver és szoftvergyártókkal,
internet-
és tartalomszolgáltató
cégekkel karöltve,
co-finanszírozva.
Az idősek információs társadalomba
történő
integrációja csak az erre
szakosodott szervezetek
és a szakmai oldal összefogásával
képzelhető
el. (Pl.: a nyugdíjasklubok
és Idősek "Életet
az éveknek" Országos
Szövetsége 915
klubbal rendelkezik országszerte,
mely több
mint 60 ezer tagot képvisel.)
Az erőfeszítések
szétforgácsoltak: a lehetséges
projekt másodlagos
haszna a hálózatosodás.
Az első gyakorlati lépés
"Az idősek felkészítése
az információs
társadalom kihívására"
program első
célja az érintett szervezetek
és szakmák
releváns személyeinek továbbképzése
lehet.
A továbbképzés részint
megyei és körzeti
továbbképző tanfolyamok
tartásával, részint
(ismeretterjesztő) kiadványok
révén történhet.
Utóbbiak egyszersmind a
továbbképző rendezvények
segédanyagául szolgálnak.
Mind a továbbképzés,
mind a kiadványok két fő
témakörben nyújtanak
ismereteket:
1. Az információs társadalommal
kapcsolatos
általános ismeretek,
2. Az idősek helyzetét,
információs társadalomba
való bekapcsolódásukat
és integrálásuk módszereit,
tapasztalatait taglaló
külföldi tapasztalatok.
A képzésben résztvevők
új ismereteik révén
segíthetnek az idősek információs
társadalomba
való beilleszkedésében,
részt vehetnek a
külföldi módszerek hazai
adaptálásában.
Kolin Péter
|
