Intelligens régiók Magyarországon
E-VILAG vissza

Csörgő Zoltán: Intelligens régiók Magyarországon


Az Eris@ főigazgatója, Gareth Hughes, mondta az intelligens régiók kialakításáról: "A legnagyobb probléma az, hogy miként tegyük érdekeltté egy hatalmas, ám elaprózódott szervezeti struktúrával rendelkező régió nagyszámú szereplőjét egy olyan kérdésben, amely nem szerepel elsődleges napirendi pontjaik közt, egy olyan szervezet felhasználásával, amely nem rendelkezik hatalmi pozícióval és csupán korlátozott erőforrások állnak rendelkezésére. Ezen kívül könnyű!"
















Szent István életművének számos eredménye maradt időtálló, de van olyan gondolata, amely az Európai Unióban most, ezer év elteltével vált ismét aktuálissá, mint például az, hogy csak a többnemzetiségű, többkultúrájú ország erős és gazdag. Egy másik, a millenniumot megért "kezdeményezése", a megyerendszer viszont az utolsó században már jelentős változtatásokon ment keresztül.
Első lépésben a vármegyék maradványait vonták össze megyékké, majd 1999-ben a XXI. törvény módosításával a megyéket egyesítették tervezési-statisztikai régiókká az európai térszer-kezethez való alkalmazkodás első lépésének jegyében. Mindez egy még nagyobb keretek között zajló folyamattal párhuzamosan és attól teljesen elválaszthatatlanul történt: az Európai Unió létrejöttével és a globalizációval, mint a világ - elsősorban gazdasági, de egyben kulturális - egységesülésének minden korábbinál intenzívebb kibontakozásával. Ebben az összetett, egymásra ható rendszerben a magyarországi regionalizáció egyszerre szükséges és adekvát válasz a kihívásokra és a változásokra.

Magyarország jövője is az információs társadalomhoz és magas szintű megvalósításához kötődik. Az információs társadalom azonban nem csak globális, hanem lokális szinten is megteremtendő. Nálunk a lokális szintű információs társadalom neve: intelligens térség és intelligens település.
A régiók Európája a nemzetállamiság néhány évszázadig fennálló korszakát pozitív módon meghaladva - azaz a megosztottságot megszüntetve, a versenyképességet megtartva, egyben az egymástól való függőséget és erre épülő segítséget kiemelve - kezdett kialakulni.

A régió tehát az az optimális területfejlesztési szint, amely a leghatékonyabban képes összhangot teremteni a főbb fejlődési trendekkel és azzal kapcsolatos tendenciákkal, mint amilyen a globalizáció és az információs társadalom kialakulása, mégpedig úgy, hogy saját fejlődési adottságait hasznosítja a globális versenyhelyzet kihívásai közepette. A régió így részben a globalizáció ellenhatásaként értékelődik fel, a régiók fejlesztése pedig éppen az egyediség, a különbözőség és a személyesség megőrzésének folyamata a globalizációval szemben. Más szempontból a régió közvetítő szereppel rendelkezik, amennyiben a térszerkezeti szintek hierarchiájában a megyék, a kistérségek, a települések a regionális intézményrendszeren keresztül kapcsolódnak a globális világhoz.

Ma a régiók önmeghatározásukhoz természetszerűleg veszik igénybe azokat az eszközöket, amelyeket az információs társadalom fejlődése nyújt számukra. Így alakul ki az intelligens régió fogalma is. Az intelligens régió olyan fejlett információs infrastruktúrával és szolgáltatásokkal rendelkező, sajátos minőségű, a globális világ mindinkább autonómmá váló térsége, ahol regionális szinten megvalósul az információs társadalom, sőt ez a tudásalapú gazdaság és társadalom programjának rendszerszerű, koncentrált kiépülése.
A regionális tervezésért felelős miniszterek 2000. szeptember 7-8-án Strasbourgban és Hannoverben megrendezett európai konferenciáján (CEMAT) olyan új európai fenntartható területfejlesztési irányelveket fogalmaztak meg, amelyek többek között kitértek az információhoz és tudáshoz való hozzáférés kialakítására is. "Jelenleg az információs társadalom kibontakozása a legjelentősebb jelenség, amely átformálja a társadalmat és annak területi szerkezetét. Minden régióra kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az információhoz való hozzáférést ne korlátozzák fizikai vagy egyéb megszorítások. Fejleszteni kell a távközlési hálózatokat. A díjszabás ne legyen megfizethetetlen. Ösztönözni kell az információszolgáltatók és potenciális felhasználók - mint például a technológiai parkok, technológiaátadó intézetek, kutató és oktató központok - közötti országos és regionális interfészeket és on-line regionális adatbázisok kialakítását, amelyek például a termékek, szakképzettség és turizmus területét ölelik föl. Az ösztönzés célja, hogy valamennyi régió megjelenhessen a piacon és erősítse kapcsolatait a globális gazdasággal."

Az intelligens régió tudatos fejlesztés eredményeként jöhet csak létre. Ez a fejlesztés a belső társadalom- és gazdaságszerkezeti adottságokra épít az információs társadalom fejlődésével összhangban. Az információs társadalom és gazdaság térhódításának kulcskérdése a régiókban és a régiót alkotó kistérségekben és településeken zajló tudatos fejlesztő stratégia kialakítása. A stratégia alapján pedig olyan, lépésenként meghatározott, ugyanakkor kellően rugalmas infrastruktúraépítés indulhat el, amely elengedhetetlen a régió dinamizmusának és versenyképességének megteremtéséhez. Mindez pedig úgy történik, hogy egyszerre tudatosítja a régió a lakosság minden tagjában a fejlesztés jelentőségét és folyamatát, s egyben interaktív folyamattá teszi is azt: az infokommunikációs technológia alkalmazásával meg is teremti annak lehetőségét, hogy a polgárok részesei legyenek a közösségi döntéshozatalnak és együttműködve befolyásolják a régió működését.

Az Európai Unió pilot projektekként indította el 1994-ben Interregionális Információs Társadalom Kezdeményezés (Interregional Information Society Initiation - IRISI), majd Regionális Információs Társadalmi Kezdeményezések (Regional Information Society Initiation - RISI) nevű programokat, hogy egyes régiókban korszerű információs társadalmat hozzanak létre, s ezeknek tapasztalatait hasznosítsák majd az unió valamennyi régiójában.
A huszonnyolc régió létrehozta saját szövetségét, hálózatát is Eris@ néven, annak érdekében, hogy segítsék a projektek közös továbbgondolását és a közös fellépést az uniós pályázati támogatások elnyerése, a regionális fejlesztésekre létrehozott európai Strukturális Alap erőforrásainak felhasználása érdekében. (Ennek a szövetségnek lett - első magyar - tagja nemrégiben a hazai intelligens térségfejlesztésben élen járó Stratégiakutató Intézet.)

Az intelligens régiók hazai fejlesztése azt követően indult el, hogy egyrészt Magyarországon is megteremtődtek a regionális információstársadalom-fejlesztés feltételei (a fejlő-dési trendek tudatosítása, a regionális vezetés részéről megérlelődő elszántság és ezzel összhangban a finanszírozás feltételeinek megteremtése, a források és kompetenciák újraelosztása), másrészt összegezhetővé és ezáltal adaptálhatóvá váltak azok a tapasztalatok, amelyek az eddigi európai fejlesztések, a hatékony társadalmi-gazdasági gyakorlati alkalmazások elindítása, tesztelése, kiértékelése és elterjesztése nyomán kristályosodtak ki.
Az intelligens régió fejlesztése ugyanis két irányt egyesít: standard programokat, amelyeket valamennyi régiónak meg kell valósítani az információs társadalom létrehozása érdekében, és egyedi programokat, amelyek a lokális feltételekre építve igyekeznek javítani az életminőséget, alkalmazkodni a változó gazdasági struktúrákhoz.

Az információs társadalom nemzeti és regionális perspektívájának kialakítása során kialakult irányelvek alapján - lásd például az
e-Magyarország stratégiát - a következő alapprogramok megvalósítását tűzték ki mindenhol:
o Szélessávú, interaktív hálózat építése, működtetése
o Mobil hírközlési-távközlési eszközök széleskörű használata
o Digitális önkormányzás, e-közigazgatás, elektronikus városházák
o Speciális információs portálok létrehozása
o Tudásalapú gazdaság, e-gazdaság és
e-kereskedelem megerősítése
o Technológiafejlesztési övezetek, technológiai parkok, tudományparkok hálózatainak kialakulása
o A globális technológiai forradalom és az új innovációs fejlesztések folyamatos adaptálása a térségekben
o Távoktatási központok, virtuális egyetemek, egyetemi távoktatások
o Távegészségügyi projektek indítása
o A távmunka elterjesztése
o Intelligens falvak, városok minden régióban
o Interaktív médiák és új szolgáltatásaik
(a magyar felfogás szerint különösen az internetes televízió csatornák)
o Tartalomszolgáltatási projektek, versengő tudásfejlesztések (nemzetközi és hazai e-content programok).
Az előbbiek mellett a célrendszer kiegészül a következő, számos térségben elindítandó további fejlesztési projektekkel:
o A közösségi hozzáférés megteremtése, teleházak és tudásházak széleskörű rendszere
o A hagyományos gazdaság informatizálása, integrálása az e-gazdaságba
o Egyedi tudásportálok, tudáspiacterek létrehozása
o A K+F tudatos erősítése az intelligens régiókban,
o A digitális alapműveltség és tudásfeldolgozás elsajátíttatása az ifjúsággal
o A regionális információs társadalom kohézió megteremtése
o A regionális politikai-közigazgatási elit személyes felkészültségének támogatása a korszakváltásra stb.

Az információs társadalom létrehozásának stratégiai tervezése a hazai regionalizáció jegyében akkor indulhatott meg, amikor a területfejlesztési tanácsok mellett megerősítették a regionális fejlesztési ügynökségek szerepkörét. Ezt követően gyors ütemben készült el a hét hazai tervezési régió közül ötben (Nyugat-dunántúli régió, Közép-dunántúli régió, Közép-magyarországi régió, a Dél-alföldi régió és az Észak-alföldi régió ) az intelligens régió stratégia. A régiók mellett több megye is elindult a modernizáció ezen ígéretes útján, többek között olyan is, mint például Somogy megye, amely éppen a régió számára mutat mintát, hiszen regionális szintű stratégia még nem készült Dél-Dunántúlon. Más megyék pedig éppen röviddel a régió intelligens stratégiájának elfogadása után kötelezték el magukat végleg az információs társadalom fejlesztése mellett, mégpedig úgy, hogy egyedi, saját intelligens megye stratégia elkészítését indították el.

A megyék nagy többségében tehát régiós vagy/és megyei szinten megszületett a térségi információs társadalom program. Magyarország ezzel - a regionális információs fejlesztésben - az egyik élenjáró országgá vált Európában, holott nálunk is még öt-tíz év kell ahhoz, hogy a régiók, megyék joggal mondhassák el magukról, hogy intelligens térséggé váltak.
Nem véletlen az sem, hogy hazánkban gyors ütemben indult el a kistérségi és városi információstársadalom-tervezés is. Végül is ezek azok a stratégiák, amelyek a lokális feltételrendszerből, a térségben található sajátos értékekből, természetes adottságokból, hagyományokból kiindulva kívánják az információs korban is megőrizni, vagy éppen megteremteni a térség egyediségét, identitását, s javítani az ezen alapuló versenypozíciót, ezekre alapozva igyekeznek elérni, hogy a technológiai, infrastrukturális, gazdasági feltételek más régióknál gyorsabban és magasabb szinten teremtődjenek meg.

A stratégiák elkészítésének számos motivációja közül az egyik legjelentősebb tehát az, hogy tudatosult a versenyhelyzet: a regionális vezetés felismerte annak veszélyét, hogy az információs társadalom fejlődéséből való kirekesztődés, avagy lemaradás hosszabb távon sokkal nagyobb szakadékot teremt a fejlett és kevésbé fejlett régiók között, mint például a hagyományos gazdasági különbségek. Arról nem is beszélve, hogy a helyi erőforrások és a központi támogatás célorientált felhasználása mellett az Európai Unió által meghirdetett projektekben való közvetlen részvétel, a társfinanszírozáshoz kötött előcsatlakozási alapok, majd az 5. és a 6. Keretprogramok által kiegészített uniós pénzügyi támogatások igénylése csupán integrált regionális fejlesztési programok megléte mellett lehetséges.

A régiók stratégiái az Európai Unió regionális programozásának logikájához közelítve, tartalmukban a fejlesztési lehetőségek és cselekvések megteremtésére helyezik a hangsúlyt. Elsősorban a fejlesztési irányok meghatározását, a regionális pioritások megjelölését vállalják, a megfelelő hálózatok és új társulások létrehozása és támogatása mellett a stratégia akciótervének és a szélesebb körű regionális fejlesztési tervbe és cselekvésbe történő integrálásával. Az elmúlt egy-másfél évben az összes intelligens régióban s megyében sorra kezdődtek el a pilot projektek megvalósításai, például a regionális információs portáloktól a technológiai parkok létrehozásáig, az internetes tudásáruháztól a teleházak további elterjesztéséig, a megyei közgyűlés munkájának e-közigazgatási fejlesztésétől a gazdasági e-piacterekig, az egyetemek-főiskolák tudásanyagának és oktatási technikájának modernizálásától a munkaerőpiaci információs rendszerek létrehozásáig. (Az intelligens régiók, megyék, kistérségek, települések programjai, projektjei olvashatók az e-Magyarország portálrendszeren: www.e-mo.hu)

A gyorsan változó információs és kommunikációs technológia és az előre sokszor nehezen átlátható gazdasági és társadalmi folyamatok megnehezítik a hosszú távú, pontos tervezést. Eszerint a stratégiákat folyamatosan, dinamikusan korszerűsíteni kell. Az információs társadalom fejlesztésének stratégiai terve tehát nem csak racionális s koncepcionális társadalmi-gazdasági elemzés és tervezés, hanem az információs kort komplex gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai összefüggésrendszerben értelmező programegyüttes megfogalmazása, mivel maga a regionális információstársadalom-fejlesztés is egymástól sokban különböző és ugyanakkor egymástól függő tevékenységek összessége. A regionális fejlesztés menedzsmentjének fő célja, hogy ezt a komplexitást és sokoldalú fejlesztés megértse. A stratégia és a megvalósítás célja pedig nem az, hogy előre lássa a jövőt, hanem, hogy megteremtse.

Csörgő Zoltán