Körmendi István: A kommunikációs infrastruktúra elemei


Az információs társadalom jellemzője, hogy a mindenki számára adottak a lehetőségek és a jogok az információs rendszerekhez való hozzáférésre. Egyre bővül lehetőségek köre, mind jobban kiteljesedik a társadalom információs köre (kormányzat, önkormányzat, gazdaság, oktatás, művelődés, szórakozás, egészségügy, közlekedés, rendvédelem, távmunka stb.).

Jellemző az interaktivitás, vagyis az információszerzés mellet a be lehet kapcsolódni a folyamatokba, lehetőséges a közvetlen az ügyintézés, a virtuális jelenlét.
A társadalom elvárásai "egyszerűek": gyors, zökkenőmentes legyen, és mindig rendelkezésre álljon a kommunikáció.

Minden ország nagy távközlési hálózata követ valamilyen struktúrát, topológiát, amely a legtöbb esetben földrajzi és politikai (ország, régió, megyehatárok) determinációjú is. Ezek rendszerint csillag- vagy fa-struktúrájúak. Az információs társadalomban sokszoros csillag-struktúrájú a hálózat, amelyben a csillagokat gerincek kötik össze. A csillagok is rendeződhetnek különböző struktúrába. A települések, városok elosztó hálózata egy vagy több ponton csatlakozik a gerinchálózathoz. A gerinchálózat(ok)nak nemzetközi kapcsolati irányai vannak.

A felhasználó által észlelt sebesség a csatlakozó hálózat sávszélességétől és az azon éppen számára áramló információ mennyiségétől függ. A egységnyi idő alatti információközvetítési képesség mérőszáma a sávszélesség. Legnagyobb sávszélességű hálózatok a nagyvárosi és térségi gerincek valamint a nemzetközi irányok.

A gerinchálózatok általában optikai kábelek, Gbit/s , vagy Mbit/s sávszélességgel. Az elosztó (térségi és helyi) hálózatok általában szintén optikai kábelek, Mbit/s, vagy több száz kbit/s sávszélességgel. Az egyéni (a felhasználó telephelyén működő) hálózat (LAN) általában rézvezetőjű (90 méterig), de nagyon sok helyen van a koax, illetve optikai kábel, sávszélességük 10-155 Mbit/s. Egy felhasználó felé 2-10 Mbit/s sávszélesség szükséges. A LAN-okban nemcsak a gerinchálózatból érkezik információ, hanem belső hálózaton belül és onnan kifelé is áramlik forgalom.

A hálózattal akkor lehet elégedett egy felhasználó, ha a sávszélesség elegendő, a tranzakcióban résztvevő egyéb elemek (különféle szerverek, hálózati kapcsoló eszközök) gyorsak, hibamentes átvitelt biztosítanak, a hálózatok megbízhatóan működnek (az ú. n. rendelkezésre állási mutató pl. 99,99%).
A műszaki lehetőségek mellett a legfontosabb elvárás a megfelelő tartalom. Nem elég jó minőségű, mindenki számára igénybe vehető hálózatokkal elérhetővé tenni az információs társadalom adattárait, gondoskodni kell a szükséges tartalmú és feldolgozottságú információkról, ügyintézési lehetőségekről, minél szélesebb körű szolgáltatások kialakításáról.

Körmendi István