|
Az e-Europe központi üzenete maga a cím:
Információs társadalmat mindenkinek! A második
fő üzenet, hogy a digitális korszak technikailag
lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az
életminőség javítására, kezdve az elektronikus
kereskedelemtől az on-line egészségügyig.
A program utolsó pontja pedig a demokráciamodell
megújítását követeli az on-line kormányzásra
való áttéréssel. A harmadik átfogó üzenet
az, hogy az elektronikus Európa (a digitális
Európa, az európai információs társadalom)
megerősödése érdekében a tudásgazdaság, az
információs gazdaság fontosabb alkalmazásait
(e-kereskedelem, intelligens kártya, stb.)
gyorsan és minél szélesebb körben terjesszük
el.
On-line közigazgatás Európában
Minden európai állampolgárnak
és vállalkozásnak
érdeke a közszolgálati
információkhoz való
jobb és könnyebb hozzáférés.
A közérdekű
on-line információ a mindennapok
részévé
tenné a világhálót, növelné
az internet-felhasználók
számát, és ezáltal szélesebb
rétegeket vonna
be az információs társadalomba.
A tagállamok kormányai
és az uniós intézmények
egyaránt sokat tesznek
azért, hogy olyan
internetes oldalakat hozzanak
létre, amelyen
a kormányzati információ
mindenki számára
on-line módon elérhető.
A legjobb honlapokat
a számítógéphez csak felhasználói
szinten
értő polgárok igényeinek
figyelembevételével
alakítják ki. További erőfeszítésekre
van
szükség ahhoz, hogy minden
kormányzati internetes
oldal könnyen használható,
interaktív tájékoztatási
eszközzé váljon, természetesen
a közösségi
adatvédelmi szabályok betartása
mellett.
Ennek érdekében a tagállamoknak
könnyű hozzáférést
kell biztosítaniuk a nyilvános
adatok legalább
négy fontos típusához (jogi
és adminisztratív
információ, kulturális
információ, környezetvédelmi
információ és valósidejű
közlekedési és forgalomtorlódási
adatok), ki kell terjeszteniük
az internet
használatát, hogy biztosítsák
a konzultációt
és a visszajelzést a fontos
politikai kezdeményezések
esetében, továbbá biztosítaniuk
kell, hogy
a polgárok kétoldalú (interaktív)
hozzáféréshez
jussanak (pl. adózási űrlapok,
finanszírozási
űrlapok stb.) ami az információszerzést
és
a kitöltött űrlapok leadását
egyaránt lehetővé
teszi számukra.
Hazai önkormányzati helyzetkép
Manapság a magyarországi
önkormányzatok tevékenysége
az állampolgárok az üzleti
és civil szféra
számára egyaránt átláthatatlan.
A hivatali
felelősségi kérdések általában
tisztázatlanok,
a feladatok elosztása nem
kellően átgondolt,
keveredik a hatósági munka
a fejlesztési
területekkel. Nincs meghatározva
a feladatok
teljesítését szolgáló tevékenységek
láncolata,
gyakori a kampánymunka.
Az önkormányzatoknál egyfajta
idegenkedés
is tapasztalható az információ-
és kommunikációtechnológia
alkalmazásával kapcsolatban,
elmaradás az
ICT-n alapuló ügyfélközpontú
közszolgáltatásokban.
A közigazgatás jellegénél
fogva konzervatív,
vagyis a stabil, kiszámítható
folyamatokat
részesíti előnyben, míg
az informatika nap
mint nap megújítja technológiáját
és eszközrendszerét.
Az önkormányzatok többsége
nem határozta
meg a tevékenységükre ható
külső tendenciákat,
az elemezhető szociológiai,
demográfiai,
gazdasági, pénzügyi, technológiai,
tudományos,
politikai, jogi, szabályozási,
szakmai, oktatási
folyamatokat.
Nincsenek az ICT követelményeinek
megfelelő
adatnyilvántartások és
az elemzésekhez elengedhetetlenül
szükséges információk.
A belső környezetre
vonatkozó elemzések sem
készültek, melyekből
megállapíthatók lennének
az önkormányzatok
erősségei és gyengeségei,
így az önkormányzatok
nem képesek saját magukról
az e-közigazgatásnak
megfelelő adatokat, helyzetelemzést
szolgáltatni.
Az önkormányzatok többségénél
miden egyes
szoftverrendszer egy külön
információsziget.
Így nem lehet kiaknázni
az adatok teljes
értékéből származó előnyöket,
összesíteni
a különböző igazgatási
területek adatait.
A hivatalok dolgozói sok
időt töltenek azzal,
hogy a rendszerek által
generált adatokat
újra beviszik egy másik
rendszerbe. A helyi
önkormányzatok nem rendelkeznek
az adatbázisok
felépítésének dokumentációival
és a szállítók
általában nem adnak az
adatbázisok mellé
alkalmazási programozó
interfészt (API).
A jelenlegi kormányzati
számítógép-hálózatba
bekapcsolt önkormányzatokhoz
kötődő további
intézmények kiszolgálása
központilag nem
megoldott, ad hoc módszerek
léteznek, az
alkalmazott technológia
nem egységes. Általában
mindegyik önkormányzat
azt vallja, hogy az
információ- és kommunikációtechnológiai
fejlesztés
legnagyobb akadálya a pénzhiány.
Kevés számítógép
rendelkezik internet-eléréssel
az önkormányzatoknál,
mivel a drága a vonal.
Kevés az informatikai szakember
is, főleg
azért, mert az üzleti szférában
jóval magasabb
fizetést kapnak az informatikusok.
Az önkormányzatoknál
megmaradt idősebbek szakemberek
képzettsége
elmarad a kívánatostól,
az informatikai képzések
nem kaptak megfelelő súlyt
a fontosságukhoz
képest.
Sok önkormányzatnál, egyáltalán
nincs informatikai
szakember. Ez kiszolgáltatottá
teszi a hivatalt,
mert ha meghibásodik a
rendszer, a szakember
megérkezéséig leállásra
kényszerülnek, s
ez veszélyezteti az ügyfelek
kiszolgálását
is.
Az elektronikus közigazgatás
fő irányai
Fejlett távközlési infrastruktúrát
kell kiépíteni,
amely megfelel az e-közigazgatással
kapcsolatos
társadalmi és állampolgári
(közösségi) igényeknek.
Az önkormányzatoknál minden
állampolgárnak
és vállalkozásnak elérhető
áron hozzáférhetővé
kell tenni az információs
hálózatokat és
szolgáltatásokat.
Mielőbbi feladat, hogy
a közigazgatási szervezetek
megfogalmazzák közigazgatási
átalakítási
programjaikat. A Megyei
Területfejlesztési
Tanácsok (egyeztetve a
régióval) írják ki
pályázatukat az intelligens
önkormányzati
programok elterjesztésére.
Módosítani kell a szervezeteken
belüli kapcsolatrendszert,
szakszerű és kitartó közigazgatás-szervezési
átalakításra van szükség.
Át kell alakulni
a megszokott eljárási-döntési
mechanizmusnak.
Az új technológia csak
akkor hidalja át az
információcsere útjában
álló időbeli és földrajzi
távolságokat, ha áttörik
a hierarchikus és
bürokratikus korlátokat
és megkönnyítik a
hivatalokon belüli vertikális
és horizontális
információáramlást.
A közigazgatási szervezetek
belső ügyviteli
folyamatainak interaktív
elektronikus rendszerre
történő átalakítása után
ezt fel kell bontani
egyrészt egy klasszikus
interaktív integrált
közigazgatási rendszerre
(pénzügy, könyvelés
stb.), valamint a lakossági
hozzáférést is
lehetővé tevő rendszerre
(polgárokkal való
közvetlen interaktív kapcsolat,
együttműködés),
végül interaktív módon
megjelenik minden
közhasznú információ (fejlesztési
elképzelések,
rendeletek tervezetei,
képviselő-testületi
és bizottsági anyagok)
az önkormányzati honlapokra,
biztosítva a hozzászólás,
vélemény-nyilvánítás
lehetőségét.
Az önkormányzatok a lehető
legtöbb információval
jelenjenek meg az interneten,
mint például
(az előzőek mellett) az
idegenforgalmi tájékoztatás,
térképek, közlekedési tudnivalók,
egészségügyi
alapinformációk, önkormányzati-,
turisztikai-,
kereskedelmi-, környezetvédelmi-,
vállalkozói-,
kulturális-, oktatási-,
sport információk.
Ezeknek az információknak
a közkönyvtárakba,
utazási irodákba, művelődési
házakba, városrészi
önkormányzatok ügyfélszolgálati
helyiségeibe,
teleházakba, tudásházakba
és más nyilvános
helyekre telepített számítógépek
képernyőjén
is megjeleníthetőnek kell
lenniük.
Az alapnyilvántartások
(cég-, telek-, ingatlan-,
gépjármű tulajdonos- és
forgalmi engedély-,
személy- és lakóhely nyilvántartások,
közműtérképek)
jó működésében elsősorban
az állampolgárok
és az üzleti szféra érdekeltek
(például vásárlási
tranzakciók megbízhatósága
a tulajdonos ellenőrizhetőségén
keresztül). Az adatok megbízhatósága
növelhető
és az "egy adatot
csak egyszer megadni"
elv érvényesíthető az adatbázisok
szabályozott
és korlátozott összekapcsolásával.
Az alapnyilvántartások
és közműnyilvántartások
(csatorna, víz, gáz, út,
villamos, telefon
stb.) számítógépes működtetése
lehetővé teszi
az állampolgárok hatósági
engedélyezési ügyeinek
hatékony intézését, segíti
a település irányítását,
támogatja az üzleti szféra
bekapcsolódást
a helyi feladatok megoldásába.
A településeken kialakítandó
egységes térinformatikai
nyilvántartási rendszerbe
integrálni kell
a közműszolgáltatások egységesítendő
nyilvántartását
is. Ez elsősorban az üzemeltetők
feladata,
de a tulajdonos önkormányzat
számára is lényeges
és hasznos.
Végül a regionális, megyei
vagy esetleg kistérségi
távoktatási programok egyik
kiemelt feladata
kell, hogy legyen a köztisztviselők
felkészítése
az e-közigazgatás feladatainak
ellátására,
beleértve a számítástechnikai
és internet-alapismeretek
elsajátítását. Emellett
minden állampolgárnak
is fel kell felkínálni
az információtechnológiai
eszközökkel igénybe vehető
oktatási és szakképzési
lehetőségeket.
Király Ferenc
Az e-Europe program tíz
legfontosabb fejezete:
A fiatalok beléptetése
a digitális korszakba
Olcsó internet-hozzáférés
Az elektronikus kereskedelem
terjedésének
gyorsítása
Gyors internet a kutatók
és a diákok számára
Intelligens kártyák a biztonságos
elektronikus
hozzáféréshez
Kockázati tőke a high-tech
KKV-k (kis és
középvállalatok) számára
Elektronikus részvételi
lehetőség a fogyatékos,
csökkent munkaképességű
és hátrányos helyzetű
személyek számára
On-line egészségügyi szolgáltatások
Intelligens közlekedés,
szállítás
On-line kormányzás
|
