http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/index.html

Önéletrajz

Legfontosabb kutatási területek:
klasszikus idealizmus filozófiája, Nietzsche, tudományfilozófia, tudásszociológia, középeurópai és magyar eszmetörténet, globalizáció, információs-, és tudástársadalom Filozófiai és filozófusi tevékenysége három korszakra bontható.

Az első korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia filozófia- és eszmetörténetének, illetve a magyar filozófia- és eszmetörténet ezzel kapcsolatos problémáival foglalkozott. Történelmi és politikai okok magyarázzák, miként lehetett ez a történeti munka egyszerre felfedező és utópikus tevékenység is a létező szocializmus második szakaszában. Két összefoglaló könyvet írt erről a szellemi miliőről (magyarul: 1978, németül:1986), két könyvet Hermann Brochról (a másodikat magyarul és németül is megjelentette), két másik könyvet a századforduló magyar kultúrájáról, európai, s azon belül közép-európai keretben. Filozófiai tevékenysége második korszakának középpontjában Nietzsche állt. 1982-ben könyvet írt filozófiájának magyarországi recepciójáról, 1993-ban monográfiát Nietzsche filozófiájáról. Az egykori keleti blokk területén nem utolsósorban az őerőfeszítései nyomán lett Friedrich Nietzsche többszörösen és több oldalról meghamisított filozófiája rehabilitálva. Filozófiai tevékenysége harmadik korszakának középpontjában az 1989 utáni kelet-európai és egyben a globális fejlődés komplex problematikája állt. 1991-ben kutatócsoportot alapított a jelen filozófiai értelmezésének kidolgozására. A jelen teoretikus értelmezését és a jelen filozófiai irányzatainak teoretikus értelmezését számos párhuzamos perspektívából kísérelte meg elvégezni (a globalizáció elmélete, az információs társadalom, a posztmodern, a mindennapi tudat, a filozófiai tipologizálás aktuális problematikája). A jelen filozófiai értelmezésének munkálatai a globalizáció elméleti értelmezése körül kristályosodtak ki, majd az utóbbi három-négy évben, immár a globalizáció értelmezésében elért eredmények alapján, a tudás- és információstársadalom teoretikus értelmezése került érdeklődése középpontjába. 1975-ben szerezte meg az egyetemi doktori, 1977-ben a kandidátusi, 1997-ben az akadémiai doktori fokozatot (D. sc). 2000-ben habilitált. 1985-86-ban az első magyar filozófusként lett Humboldt-ösztöndíjas. Volt vendégtanár a Paris 8 (Vincennes a Saint-Denis) Egyetemen, kapott ösztöndíjat, két alkalommal, az Österreichische Gesellschaft für Literaturtól (1988, 1994), hosszabb meghívásban részesítette a Katholische Akademie (Hamburg), tanulmányútat tehetett a Schweizerischer Nationalfond meghivására (1991) és kéthónapos tanulmányuton kutathatt Friedrich Nietzsche kéziratos filozófiai hagyatékát Weimarban (1990). Visiting fellow-ként tanulmányozhatta Hermann Broch hagyatékát a Yale Egyetemen (New Haven). A College Internationale de la Philosophie magyar képviselője. Számos nemzetközi, elsősorban filozófiai és tudományos szervezet tagja, így az Internationale Hegel-Gesellschaft magyarországi megbízottja (1988-2000), elnökségi tagja (1994-2000), az Internationale Schopenhauer-Gesellschaft vezetőségi tagja, az Internationale Robert Musil Archivnak hosszú évekig volt vezetőségi tagja (1990-1998). Minden olyan további nemzetközi szervezetnek is aktiv tagja, amelyek az általa alaposan kutatott filozófusok életmüvének feldolgozására szerveződtek (Internationale Canetti-, Feuerbach-, Fichte-, Jaspers-, Scheler-, Schelling- és Spinoza-Gesellschaft). Alapító elnöke, majd az alakulás után vezetőségi tagja az Internationale Hermann Broch Arbeitskreis-nek, valamint az "Arbeitskreis für die Erforschung der mittel-europaeischer Nation-building in kultursoziologischer Sicht"-nek. A GERM nemzetközi tudományos szervezet témafelelőse. A Kiss Árpád Archivum és Emlékszoba vezetője, az Európai Utas folyóirat alapitó tagja, a Pro Philosophia szerkesztőbizottságának tagja. 1991-ben alakitotta meg a Hegel-Fukuyama-Társaságot, amelynek máig elnöke, a Stratégiakutató Kht. tudományos igazgatója 1998-tól. 2001-ben egyik alapitója a Posztmodern Központ-nak (Budapest-Székesfehérvár). 1984-ben a "Kiváló munkáért", 1998-ban az Eötvös-emlékérem kitüntetést kapta. A AB Aeterno és a Kreativ társadalomért alapitványok kuratóriumának tagja.

Budapest, 2001. szeptember 1.

Globalizáció