|
|
 |
|
|
|
Monori Pagony
RENDKÍVÜLI BEFEKTETÉSI AJÁNLAT !!!
http://www.pointernet.pds.hu/monoripagony/
A karácsonyi akcióban megbontottuk a telek és a közmű árakat.
Az építési telkek 877 és 1150 m2 nagyságúak és a
L-III-0-1 felhasználási kategóriába soroltak.
Max. beépíthetőségük 30%. 4,5
Helyszinrajzok
Eredeti térképmásolat (jpg)
Eredet térképmásolat szinezett erdősávval (jpg)
Eredeti térképmásolat (pdf, 500Kb)
Telekár:
az első 20. vevőnek 2.000 Ft/m2,
az összes többinek
2011. december 31.-ig 3.000 Ft/m2
2012. január 1.-től az aktuális piaci ár.
Közművek: víz, csatorna, telekhatáron belülre bekötve, villany az utcában. Szilárd útalap, sóderterítéssel 2011. tavasz, pormentes kopórétegezés, 2011. év végéig.
Az összes közmű várható bekerülési költsége 3.000.000 Ft/telek, amelyet a közműfejlesztést végző ERDŐGAZDA ERDÉSZETI FEJLESZTŐ Zrt. felé 1.000.000 Ft előleg megfizetése után a készültségi foknak megfelelően kell megfizetni. Ez jelenleg a 13265/9 – 17 hrsz. telkeken a telekhatáron belüli víz és csatorna miatt további 300.000 Ft.
Várjuk szíves érdeklődésüket.
Elérhetőségek:
ERDŐGAZDA ERDÉSZETI FEJLESZTŐ Zrt.
2045. Törökbálint, Akácos u. 45.
Telefonok:
vezetékes: 06-23-335 097,,
mobil 06-30-6524098,
E-mail: erdogazda@t-online.hu
Telegdy Pál elnök-vezérigazgató
Telekvásárláshoz, építkezéshez hitellehetőség:
PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet,
1114. Budapest, Bartók Béla út 66.
Telefon: +36-1-279 1171,
Fax: +36-1-279 1170,
E-mail: budapest@partiscum.tksz.hu
Kardos Ervin Kirendeltségvezető
Térkép (Google Maps)
|
A Környezet
Monor város Pest megyében, a Monori kistérségben. 2006-ig, önállóvá válásáig Monorierdő község is hozzá tartozott.
Monor Budapesttől 25, Magyarország mértani középpontjától, Pusztavacstól kb. 20 kilométerre található. A város déli szélén húzódik a 4-es számú (E 60) országos főút és a települést átszeli a Budapest-Cegléd-Szolnok-vasútvonal.
A város a Duna-Tisza közén, a Gödöllő-Monori-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, legmagasabb pontja, az Alföldbe simuló Strázsa-hegy (190 m), mely a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a falut a portyázó török katonáktól.
Monoron öt általános iskola, két középiskola (József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szterényi József Középiskola) működik és minden iskola rendelkezik korszerű tornateremmel. A településen három alapfokú zeneiskola működik, ebből kettő magániskola. A több mint 100 éves Monori Sportegyesület (MSE) szakosztályai a testedzés és versenyzés lehetőségét biztosítják, csakúgy mint a 2003-ban felépült modern fedett uszoda.
A Művelődési Központ és Városi Könyvtár programjai a szabadidős tevékenységeket és a kikapcsolódást szolgálják. A Vigadó kávéház, étterem Művészeti Galériájában havonta rendeznek a helyi és távolabbi településeken élő képzőművészek alkotásaiból színvonalas kiállításokat. Népszerűek az évente szervezett körzeti Ki mit tud?-ok illetve a Monori Májusi Napok gazdag programjai is.
Nevezetességei:
Református Nagytemplom. Az 1630-ban épült korábbi templom alapjainak felhasználásával 1702-ben barokk stílusban újjáépítették, majd 1773-ban bővítették. Mai formáját, eklektikus stílusát 1882-ben kapta.
Római katolikus templom. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom klasszicizáló késő barokk stílusban épült 1800 - 1806 között.A templom berendezésének egy része - a szószék, a padok, a tabernákulum - a 18. század második felében készült. Korábban egyházi intézmények vették körül (plébánia, iskola, legényotthon, kántorház), de ezek jó részét az újabb városrendezés során lebontották, illetve más funkciót kaptak.
A Strázsa-hegyi pincesor, ahol 98, építészetileg értékes, eredeti XIX. századi állapotában megmaradt, és 132 részben átalakított, de így is jelentős borospince tekinthető meg. Jellemzője a pincéknek az ún. gádorok (földdel borított pinceboltozatok) sora.
Internet
http://www.monor.hu/
http://monor.lap.hu/
Története
A település első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173-1196) való. Korábbi településnek nincs nyoma, csak népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek elő. A III. Béla király idejéből származó oklevél a II. világháború alatt megsemmisült az Országos Levéltárban. A legkorábbi, ma is meglévő királyi oklevél 1398-ban, Zsigmond király uralkodása idején keletkezett: "A bácsi káptalan Zsigmond király ugyanez év, február 20-án kelt parancsára Maróthi János székely ispánt beiktatja Atyai Zaar László fia Miklós fia János többek között Samboki-i (Zsámbék), Monar-i (Monor) Pest megyei és Perbar-i (Perbál) Pilis megyei és egyéb Valkó megyei birtokaiba."
Az egri káptalan 1446-ban délvidéki birtokait elcserélte a Maróthiak Pest és Pilis megyei birtokaival, így Monor is az egri érsekség alárendeltségébe tartozott. Monor földesura 1848-ig az egri káptalan, és 1909-ig legnagyobb földbirtokosa volt.
Az egri káptalan kezdettől fogva szorgalmazta a helyi lakosság szőlőtelepítését és bortermelését, amelyből dézsmát szedett.
A lakosság sokszor menekült a háborúk hadai elől a dombok közé. A vidék legmagasabb dombja a Strázsa-hegy nevet kapta, mert a monoriakból szervezett őrök innen tartották szemmel a környéket. Lakói kivették részüket Rákóczi csatáiból és az 1848-49-es szabadságharcból is.
A település újabbkori fejlődése 1847-ben, a Pest és Szolnok közötti vasútvonal megnyitásával kezdődött. Monor 1848-tól mezőváros, piac- és vásártartási joggal rendelkező járási székhely volt. A nagyközséget 1989-ben várossá nyilvánították.
Információk
http://www.templom.hu/legifoto/legifoto/monor1.jpg
Település:Monor
Megye:Pest megye
Irányítószám:2200
Telefon körzetszám:29
Lakosok száma:17 822
Település rangja:város
Polgármesteri hivatal címe:Monor, Kossuth Lajos utca 78-80.
Polgármesteri hivatal telefonszáma:29/413-119
Polgármesteri hivatal e-mail-címe:titkarsag@monor.hu
Megközelítés:GPS koordináták: 47.3509 / 19.4463
További információk: http://www.pointernet.pds.hu/monoripagony/
|
