Agrárágazat főoldal   Agrárágazat






Tartalomjegyzék      

Fungicides kezelések hatása az őszi búza minőségi és mennyiségi paramétereire

 



A búzafajták termesztésénél fontos cél a termésbiztonság (termésmennyiség- és minőség) növelése. Ennek egyik megvalósítási lehetősége a műtrágyák és peszticidek megfelelő alkalmazása. Kísérletünkben a peszticidek oldaláról közelítjük meg a témát, ezen belül is a fungicidekkel való kezelések hatásait vizsgáljuk. Bizonyos években az aratás előtti csapadékos időszakok komoly problémát okozhatnak a búza állományok fokozott gombás megbetegedésével. A különböző gombabetegségek számottevő termésveszteséget, valamint minőségbeli romlást okozhatnak. A gombás megbetegedésekkel szemben fungicides kezeléssel és rezisztencia-nemesítéssel lehet a leghatásosabban védekezni. Azonban a fertőzés leküzdésére felhasznált különféle gombaölőszerek is befolyásolhatják a minőségi paramétereket. Amennyiben szakszerű az agrotechnika, kiváltképp a megfelelően végrehajtott növényvédelem, akkor biztosított a genetikailag meghatározott búzaminőség és termésmennyiség kiteljesedése, az adott év ökológiai viszonyaihoz mérten.

Vizsgálatunk során a Fusarium fajokkal szemben alkalmazott fungicidek termésminőségre, valamint mennyiségre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Kísérletünk során az egyik vizsgált fungicid egy több hatóanyag kombinációjú szer volt, mely tebukonazolt, triadimenolt és spiroxamint tartalmazott (Falcon 460 EC). A másik felhasznált készítmény pedig egykomponensű volt, 70% tiofanát-metilt tartalmazott (Topsin M70 WP). A fungicidekkel egyszeres, kétszeres kezeléseket és kezeletlen kontrollt is beállítottunk. A kísérlet során két martonvásári nemesítésű őszi búzajfajtán (Mv Csárdás és Mv Kolo) vizsgáltuk a fentebb leírt két gombaölő szer egyszeres és kétszeres kezelésének hatásait, több minőségi és mennyiségi paraméter alapján, melyekből az alábbiakkal foglalkozunk: terméseredmény, ezerszemtömeg, nedves sikértartalom, sikérterülés, esésszám és sütőipari értékszám.
A kísérlet beállítására és a minták előkészítésére 2012-ben Magyarország délkeleti részén, Tótkomlóson üzemi körülmények között került sor. Az első fungicides kezeléseket a virágzás elején (május 19.) végeztük el a két fajtán. Mindkét területen két ismétlésben összesen 1,8 ha-t kezeltünk le Falcon 460 EC-vel (hatóanyaga: 167 g/l tebukonazol, 43 g/l triadimenol, 250 g/l spiroxamin) és szintén 1,8 ha-t a Topsin-M 70 WP-vel (hatóanyaga: 70 % tiofanát-metil). A második fungicides kezelésre az elsőt követő 10. napon került sor (május 29.), ezt a kezelést viszont már csak az előzőleg lepermetezett terület felén végeztük el. A két fungicid felhasználása eltér a gyártók által megjelölt előírástól, ugyanis mi a kísérlet során a nagyparcellás kísérletekben előírt beállítást vettük alapul a készítmények kijuttatási időpontjainak meghatározásánál. A minták vizsgálatát a Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar területén, az Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet laboratóriumaiban végeztük. 
Az őszi búzák egyik legfontosabb értékmérője a termésátlag, mivel leginkább ez határozza meg mennyire is volt jövedelmező az általunk megválasztott technológia. Az őszi búzák másik fontos mennyiségi tulajdonsága az ezerszemtömeg, melynek alakulása szoros összefüggésben áll a termésátlag alakulásával. Az ezerszemtömeg meghatározását a MSZ 6354/8-87 előírásai szerint végeztük el. Vizsgálataink során az egyszeres kezeléseknél a kontrollhoz képest termésátlag növekedést tapasztaltunk mindkét vizsgált fajta esetében (1. ábra). A különbség azonban nem statisztikailag igazolt, de hasonló növekedés volt megfigyelhető az egyszeresen kezeltek ezerszemtömegénél is. A kétszeresen kezeltek (a Topsin M 70 WP-vel kezeltek kivételével) szintén javítottak a kontrollhoz képest, viszont termésdepresszió és ezerszemtömeg csökkenés volt megfigyelhető az egyszeres kezelések eredményeihez képest. 
1. ábra: Ezerszemtömeg és termésátlag alakulása, a különböző fungicides kezelések esetében.
1. ábra: Ezerszemtömeg és termésátlag alakulása, a különböző fungicides kezelések esetében.

 


 

A nedves sikér vizsgálata során a vízoldhatatlan búzafehérjéket elválasztjuk a vízoldhatóktól. A sikért – amely gliadinból és gluteninből álló, képlékeny, rugalmas anyag, melyek közel 1:1 arányban a sikérfehérjéket alkotják – csak búzalisztből lehet kinyerni. Ezen fehérje meghatározását a magyar búzaszabvány kiemelt fontosságúként kezeli a sütőipari minősítés szempontjából. A nedves sikértartalom meghatározására több lehetőség is adott (infrakészülékek, kézi-, gépi mosó berendezések), esetünkben a gépi mosást alkalmaztuk. 
A kísérlet során a nedves sikér alakulására a különféle fungicides beállítások hasonló eltéréseket eredményeztek mindkét fajtánál. A 2. ábrán megfigyelhető ez a tendencia, a fungicidekkel történő kétszeres kezelések hatására valamennyi esetben csökkenés volt megfigyelhető az egyszeres kezelésekhez képest. A két fajta közötti eltérés jól kitűnik, az Mv Csárdás valamennyi kezelésnél magasabb nedves sikértartalmat mutatott az Mv Kolo fajtához képest.
2. ábra: Nedves sikértartalom változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
2. ábra: Nedves sikértartalom változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
 
A kapott sikérgolyóból a magyar minősítési rendszer szerint meghatározható a sikérterülés, melynek során a nedves sikérből 5 grammot kimérünk, majd egy szabályos sikér golyót formálunk belőle. A vizsgálat során a golyó szobahőmérsékleten, 60 perc alatt bekövetkező méretváltozását mérjük. Ez idő alatt a sikérgolyó kisebb-nagyobb mértékben ellaposodik. Egyrészt ez annak a következménye, hogy a sikér lágy és erős sikérrészek együtteséből tevődik össze, és arányuk meghatározza a tészta tulajdonságait, másrészt a vizsgálat során tevékenykedő fehérjebontó enzimek roncsolják a sikérvázat. Így ezzel a vizsgálattal lehetőségünk van következtetni a proteáz enzim aktivitására és a sikér erősségére. A sikérterülés az egy óra alatt bekövetkező átmérő-növekedés, a 3 és 8 mm közötti értéket tartjuk sütőipari szempontból megfelelőnek. 
3. ábra: Sikérterülés változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
3. ábra: Sikérterülés változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
 
A kísérletünk sikérterülésének eredményeiről elmondható, hogy a kezelések hatására az Mv Csárdás a kétszeres Falcon 460 EC-vel történő kezelése kivételével valamennyi esetben növekedés volt megfigyelhető (3. ábra) a kontrollhoz képest. Vagyis a fungicides kezelések a legtöbb esetben negatívan hatottak a sikérterülésre. Továbbá megfigyelhető volt, hogy a két fajta eltérően viselkedik a két fungicid egyszeres és kétszeres kezelésére. Míg az Mv Csárdásnál az egyszeres kezeléshez képest a kétszeres kezelés csökkentette a sikérterülést, addig a másik őszi búza fajtánál a kétszeres kezelés hatására viszont növekedés volt megfigyelhető mindkét fungicid esetében.
Az esésszám a gabonaliszt vagy a teljes őrlemény vizes szuszpenziójának forrásban levő vízfürdőben, a jelenlevő alfa-amilázok hatására bekövetkező keményítő elfolyósodás mértékét (intenzitását) kifejező minőségi jellemző. A módszer elve, hogy a szem keményítőtartalma a keményítőbontó α-amiláz enzim aktivitásának fokozódásával csökken, ami az elcsirizesített vizes szuszpenzió viszkozitásának változását okozza. A vizsgálandó őrleményből készült vizes szuszpenziót elcsirizesítjük, és a csiriz meghatározott viszkozitásának eléréséhez szükséges időt mérjük. Minél nagyobb értéket kapunk eredményül, a tétel annál enzimszegényebb. Az esésszámot az MSZ ISO 3093 szerint határoztuk meg.
A kísérlet során a kontrollhoz képes valamennyi egyszeres kezelésnél javult az enzimszint (4. ábra). A kétszeres kezelések esetén az esésszám növekedése figyelhető meg az egyszeres kezelésekhez képest. 
4. ábra: Esésszám változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
4. ábra: Esésszám változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
 
A sütőipari értékszám a búzaliszt minőségére jellemző, farinográffal vagy valorigráffal meghatározott minőségi értékszám, illetve értékcsoport. Ez egy olyan reológiai vizsgálat, melynek során a lisztből és vízből dagasztott tészta konzisztenciáját, alakítással szembeni ellenerejét mérjük, és regisztráljuk a dagasztás és az ellágyulás időtartama alatt. A dagasztási folyamat 15 percet vesz igénybe. A vizsgálat során számolt érték alapján malmi minőséget a 45-70 közötti érték jelent, e felett javító lisztről beszélünk, 45 alatt viszont a liszt sütési célra nem alkalmas, javítani szükséges.
Vizsgálataink során hasonló tendencia volt megfigyelhető mindkét fajtánál, a kontrollhoz képest (45,23=B2; 60,60=B1) az egyszeres kezelések sütőipari értékszáma csökkent (43.80=C1; 48,43=B2), a kétszeres kezelés hatására viszont növekedés mutatkozott (51,57=B2; 61,10=B1) a kontrollhoz mérten a Falcon 460 EC kezelés esetén. A Topsin M70 WP esetében viszont ennek ez ellenkezőjét figyelhetjük meg az 5. ábrán, az egyszeres kezelés hatására tapasztaltunk magasabb értéket (46,67=B2; 56,58=B1) a kétszeres kezelésekhez képest (45,20=C1; 52,66=B2).
5. ábra: Sütőipari értékszám változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
5. ábra: Sütőipari értékszám változás, a különböző fungicides kezelések esetében.
 
Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a mennyiségi paraméterekben, vagyis az ezerszemtömeg és a termésátlag alakulásában a fungicides kezelések hatására a legtöbb esetben növekedés volt megfigyelhető. A minőségi paramétereket tekintve a nedves sikér tartalmat és az esésszámot a Topsin M70 WP kezelés valamennyi esetben pozitívan befolyásolta. A sütőipari értékszám növekedését okozta mindkét fajtánál a Falcon 460 EC-vel történő kétszeres kezelés. A kísérleti tapasztalatok alapján elmondható, hogy egyes hatóanyagok a búza minőségi paramétereire pozitív, mások viszont negatív hatást fejthetnek ki, továbbá az általunk felhasznált fungicidek eltérő hatást fejtettek ki a két fajtánál bizonyos esetekben.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Dr. Sándor Erzsébet
Dr. Sipos Péter
Lehoczki András

Cikk témák: 








 

 

 








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01