Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Október






Tartalomjegyzék Újabb CLAAS beruházások Törökszentmiklóson 2012.12 BIOÖKONÓMIA 2030            2012.12 Utolsó lap

Energiaültetvények termesztésének gépi technológiája





A fosszilis energiahordozók mennyiségének véges volta következtében a megújuló energiahordozók és források előállításával már több évtizede foglalkoznak. A mezőgazdasági területen megtermelt melléktermékekből előállított energiahordozók, és mezőgazdasági területen létrehozott energiaültetvények energia kihozatala szempontjából – egyes források szerint – az energiaültetvények mutatói a legkedvezőbbek. A mezőgazdasági területen létrehozott energiaültetvények energia kihozatala elérheti az 1:10, 1:16 értéket is.

Mindezek mellett az energiaültetvényekkel a mezőgazdasági termelésből kiszoruló területek is gazdaságosan hasznosíthatók. A mezőgazdaságilag és erdészeti szempontok szerint nem hasznosítható növényterületek fás-szárú energianövényekkel (akác, nyár, fűz) beültetése pedig a tájfenntartás, a terület kultúrállapotban tartása szempontjából is előnyös. Az energiaültetvények létrehozása azonban beruházásigényes tevékenység, éppen ezért a mezőgazdasági területen történő energiaültetvény telepítését pályázatos formában támogatják.

A mezőgazdasági területen létrehozandó energiaültetvény helyét a telepítendő fafajok igényeinek és a terület adottságainak – talajszerkezet, kötöttség, vízellátás és víztartó képesség, hőmérséklet, csapadékmennyiség – összehangolásával kell kiválasztani. Mindezeket azonban a „Telepítési engedély” megszerzéséhez szükséges „Telepítési terv”-ben rögzíteni is kell egyéb más, a jogszabályban előírt dokumentumok mellett. A jogszabályi előírások figyelembevétele mellett azonban fontos szempont, minden ültetvény telepítésénél, hogy azok élettartamát min. 10 évre érdemes tervezni, de egyes források szerint az ültetvény akár 30-40 évig is használható. Az ültetvény felszámolása után az eredeti mezőgazdasági művelési ág áll vissza. A telepítésnél az ültetvény paramétereit (sortáv, tőtávolság) úgy kell meghatározni, hogy a termesztéstechnológia egyéb munkaműveletei – a rendelkezésre álló szántóföldi növénytermesztésben használatos gépekkel – az agrotechnikai követelményeknek megfelelően elvégezhetők legyenek.

Az viszont feltétlen előnyt jelent, hogy a termesztéstechnológia a hagyományos szántóföldi növénytermesztésbe beilleszthető, ill. a munkaműveletek jelentős része – a telepítést és betakarítást kivéve – a gabona-termesztésben alkalmazott gépekkel jól vagy rosszul, de elvégezhető. A telepítést megelőző talajművelés, tápanyag-visszapótlás, vegyszerezési munkák, a kellő gondossággal kiválasztott munkagépekkel megoldhatók.

Az energiaültetvény termesztéstechnológiájának folyamatábráját az 1. ábra szemlélteti. A technológia munkaműveletei a következő nagyobb blokkokra – mint tápanyag-kijuttatás, talaj-előkészítés, vegyszeres gyomirtás, telepítés, betakarítás – bontható, az egyes blokkok pedig az ökológiai adottságoknak megfelelően még egyéb rész-munkaműveletekkel egészíthető ki.

1. ábra

A technológia folyamatábrája

Az energiaültetvények technológiai munkaműveleteit az adott blokkvázlatból természetesen a vállalkozás ökológiai adottságainak megfelelően kell kiválasztani és alkalmazni, az egyes munkaműveletek az ökológiai adottságoknak megfelelően el is hagyhatók, illetve felcserélhetők egymással.

A hazai nagyon változatos éghajlati viszonyoknak és talajadottságoknak megfelelő fafajok, elsősorban akác, nyár és fűzfélék, és azok klónjainak a szaporítóanyaga a dugványok előállítására rendelkezésre állnak. A szabványos és előírás szerinti, hűtőben 4°C-on tárolt dugványok megfelelő áztatásos előkészítés után magas eredési %-kal ültethetők el. Ahhoz azonban, hogy ez a magas eredési % a gyakorlatban is érvényesüljön a telepítést minden esetben meg kell, előzze a megfelelő talajelőkészítés, alaptrágyázás, tápanyag-kijuttatás. Éppen abból az okból kiindulva, hogy az energiaültetvényeket 10-15 évre telepítjük, szükséges a talaj mély, középmély-lazítását elvégezni.

A mély, illetve középmély-lazítási munkák elvégzésére a munkaszélességtől függően különböző korszerű (2-9 egyenes vagy ferde) kés-szárral és lezáró hengerekkel szerelt munkaeszközök készülnek. A lazítók üzemeltetéséhez késenként – 35-40 kW motorteljesítményt figyelembe véve – kell kiválasztani a megfelelő nehézuniverzális traktort. A munkaszélesség pedig 700-800 mm kés-osztásonként. (2. ábra)

Az alaptrágyázást, tápanyag-kijuttatást az őszi mélyszántás előtt kell elvégezni, mint minden hosszabb időszakra telepített ültetvény, így a fás-szárú energiaültetvények, fűz, akác, nyár is meghálálják a jó minőségű szervestrágyát, melyet a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott különböző konstrukciójú szervestrágya-szórókkal kijuttathatjuk. Az almos, illetve szilárd szervestrágyákat, mivel az energiaültetvényekre, hacsak nincsenek területi korlátozások nem vonatkozik a „Nitrát-direktíva”, a rendelkezésre álló volumen figyelembevételével a lehető legnagyobb adagmennyiségben 45-60 t/ha-ban célszerű kijuttatni. Erre a célra a legmegfelelőbbek a széles sávban szóró, függőleges szórószerkezettel és szórótányérokkal kombinált vízszintes bontóhengekkel felszerelt trágyaszóró pótkocsik, illetve megfelelő beállítással a keskenyebb sávba szóró vízszintes szórószerkezetű gépek is jól használhatók. (3. ábra)

Az energia ültetvények létesítése jó lehetőséget biztosít a hígtrágyák nagymennyiségű telepítés előtti elhelyezésére is. A hígtrágyák kiszállítására és környezetkímélő elhelyezésére ma már számos korszerű konstrukció egytengelyes, tandem és tridem futóművel szerelt 5-10-15-20 m3 tartálytérfogatú vontatott tartálykocsi áll rendelkezésre. A környezetkímélő kijuttatásra legtöbb típus felszerelhető szórókeretes lengőcsöves felszíni kiszóró berendezéssel, illetve a hígtrágya közvetlen talajba juttatására alkalmas lazítószerszámokkal szerelt adapterrel is. Energiaültetvények telepítése alkalmából a hígtrágya kijuttatást sem korlátozza általában a nitrogén direktíva. Természetesen szervestrágyák hiányában a szükséges tápanyagot műtrágyák kiszórásával is biztosíthatjuk, akár szilárd, akár folyékony műtrágyák kijuttatásával. A nagyadagú alapműtrágyák a hagyományos széles sávban szóró röpítőtárcsás gépekkel kiszórhatók. Kisebb területek alapműtrágyázására az 50-60 kW motorteljesítményű, univerzális traktorok hátsó függesztő berendezéséhez csatlakozó tartályos függesztett röpítőtárcsás gépek használhatók. Nagyobb területek telepítése esetén alap műtrágyázásra jól kihasználhatók az alacsony nyomású gumiabroncsos futóművel szerelt vontatott, általában kettő röpítőtárcsás gépek. Ez az új konstrukciós megoldás lehetővé teszi a lehordóberendezés sebességének, vagyis a kiadagolható mennyiség táblatérkép szerinti GPS-sel történő szabályozását.

Az energiaültetvények telepítésekor figyelembe kell venni, hogy a dugványozás eredményességének biztosításához a téli csapadékból minél többet meg kell őrizni. Éppen ezért az őszi mélyszántást időben és gondosan el kell végezni 35-40 cm mélyen. Erre a célra a különböző munkaszélességben dolgozó 2-8 vasú ágy-, illetve váltvaforgató ekék állnak rendelkezésre. Az őszi szántást éppen a csapadék befogadása céljából nem szükséges lezárni, legfeljebb valami rögtörővel elmunkálni.

Az energiaültetvények telepítésénél az egyik legfontosabb munkaművelet az ültető-ágy elkészítése. Ennek jó minőségben történő kialakítása és a téli csapadék megőrzése érdekében tavasszal a szántott talajt mielőbb tárcsával el kell munkálni, hogy az ülepedett, kissé visszatömörödött ültető-ágy kialakuljon. Az ültetőágy készítésre az újabb konstrukciójú rövidtárcsákkal egybeépített hengerek kiválóan használhatók.

Az ültetés vagy dugványozás időpontjának az eredés szempontjából nagyon fontos szerepe van. Sok esetben célszerű az időpontot csapadékos időszakra választani.

Kisebb szórványterületek vagy gépi művelésre alkalmatlan területeken a telepítést és a betakarítást is végezhetjük kézi eszközökkel. Ebben az esetben a sortávolságot min. 2500 mm-re célszerű választani, a tőtávolságot pedig min. 500 mm-re. A kézi telepítésre az erdészeti munkákban alkalmazott ültető-kapák, vagy ékásók használhatók eredményesen.

Nagyobb területek telepítésére, dugványozására célszerű gépi megoldást választani. Ebben az esetben az ültetési hálózat lehet szimpla egysoros vagy ikersoros változat. Természetesen a dugvány alapanyag lehet gyökeres vagy sima változat is.

A dugványozás elvégzésére használhatók az erdészeti csemeteültetők, a mezőgazdaságban, kertészeti ültetvényekben használatos ültetőgépek és a speciális dugványozó gépek.

Mind az erdészeti, mind a kertészeti ültetőgépek konstrukciójukat tekintve függesztett vagy féligfüggesztett kivitelben készülnek, és az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolhatók. (4. ábra)

A szorítóujjas megfogó elemmel működő gépeknél a kezelőszemély a szorító csipeszekbe helyezi a dugványt – a szorító csipeszek osztását a kívánt tőtávolságnak megfelelően a csipeszek darabszámával lehet beállítani – a tárcsa körbefordulásával a nyitók ütközőnek, ütközve a csipesz kinyílik és a tárcsa a földbe helyezi a dugványt. Nyár és akác dugványok ültetésére 2,5-3,0 m sortávolság mellett használható speciális gép szintén az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolható. A berendezés szintén a szorító csipeszes, illetve hüvelyes gépekhez sorolható. A dugványokat megfogó csipeszek nagy átmérőjű fémkerekeken vannak elhelyezve, darabszámuk szintén a kívánt tőtávolságnak megfelelően állítható be. A kezelőszemély a szabványos 20 cm hosszúságú dugványokat behelyezi a szorító hüvelybe, a kerék körbe fordulásával a dugvány függőleges helyzetben az ültetés helyére kerül, amit egy fotocella érzékel, a fotocella által vezérelt munkahenger a dugványt a talajba nyomja. A kerék mellett haladó henger a talajt a dugvány jobb oldalán, maga a kerék pedig a bal oldalán betömöríti. (5. ábra)

Ezen túlmenően a mezőgazdasági területen termesztett fás-szárú energianövények gépesítési megoldása a betakarítógépek tekintetében tér el a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott gépektől. A mezőgazdasági területen termesztett fás-szárú energianövényeket egy- és kétmenetes eljárással takaríthatjuk be. A betakarítás kétmenetes eljárásában kötegelő gépeket és speciális szállítóeszközöket használhatunk. (6-7. ábra) Az egymenetes eljárásra vontatott, függesztett aprítógépek és magajáró szecskázók mellett speciális fabálázó gépet is használhatunk. (8. ábra)

A magajáró alapgépre szerelt adapterek az igen rövid vágásfordulójú energiaültetvényekben alkalmazhatók előnyösen. Az igen rövid (mini) vágásforduló esetén az ismétlődő vágások során és eredményeként viszonylag kis tőtávolságban felújuló sarjcsokrok betakarítására kerül sor, a jellemző tőátmérő 0-5 cm, a hajtások magassága 2-5 m. Az ilyen paraméterekkel rendelkező anyagot az adapter fűrésztárcsái könnyen elvágják, a bedobó ujjak pedig továbbítani tudják az alapgép adagoló-, illetve aprítószerkezetére.

A csigás lehúzó berendezéssel, illve a lehúzó szegmensű forgórésszel szerelt gépek a közepes, illetve a hosszú vágásfordulójú állományban – ahol már vastagabb törzsű fák is előfordulnak – használhatók eredményesen. Tehát a betakarítást igen változatos tőátmérőjű (5-15 cm) és változatos magasságú (4-12 m) fákkal kell elvégezni. (9. ábra)

A függőleges forgórészre szerelt fűrésztárcsa, ahol a fák törzsét elvágja a forgórészre szerelt csiga húzza a törzset lefelé és a homlokfalnak, mint ellenkésnek szorítva a csiga menetemelkedésének megfelelően feldarabolja. A két forgórészes változat is – hasonlóan a fűrésztárcsák által elvágott törzset – a szegmensek segítségével lehúzza és a fűrésztárcsára szerelt aprítókés felaprítja.

A termőterületi sajátosságok, adottságok – rendezett nagy termőterületek – esetén a magajáró gép vagy vontatott gép használata mellett célszerű dönteni. (10. ábra)

Nehezen járható, tagolt területek betakarítását az egy- vagy két forgórészes, függesztett gépekkel lehet eredményesen elvégezni. Szórványterületek betakarítására, utak menti tisztításra pedig a telepíthető vízszintes, behúzó hengeres, tárcsás aprítóval szerelt függesztett gépeket kell alkalmazni.

Az apríték még nedvesen is alacsony térfogattömegű anyagot képez. Ez az alacsony térfogattömegű anyag a mezőgazdasági üzemekben meglévő, rendszerint jó terepjáróképességű, billenőszekrényes pótkocsik, tehergépkocsik térfogatnövelő felépítménnyel szerelt változataival biztonságosan elszállítható. Normál terepviszonyok mellett a rugózott kéttengelyes futóművel szerelt 8-12 t teherbírású pótkocsik alkalmasak 60-80 kW motorteljesítményű univerzális traktorokkal vontatva. Nehéz terepviszonyok mellett a tändem futóműves vagy háromtengelyes, 14-16 t teherbírású pótkocsik és 120 kW motorteljesítményű traktorok használata javasolható. A traktoros pótkocsis szállítás mellett a 10 t teherbírású összkerékhajtású tehergépkocsiból és 10 t teherbírású alacsonynyomású gumiabroncsokkal szerelt gépcsoport használata is szóba jöhet, különösen nagyobb szállítási távolságok mellett.

A nem hosszú múltra visszatekintő energiaültetvények termesztésének gépi technológiája tehát a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott gépekkel – az ültetést és a betakarítást leszámítva, és figyelembe véve az egyébként is ható ökológiai adottságokat – jól elvégezhető. Az ültetés és betakarítás területén azonban a műszaki fejlesztésnek a konstrukció, az üzemeltetési paraméterek javítása, betakarítási teljesítménynövelés, az aprítás egyenletességének javítása, energiaigény csökkentése terén számos lehetősége, illetve tág perspektívája van.

Dr. Kelemen Zsolt







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01