Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Október






Tartalomjegyzék Lapzártától lapzártáig 2012.12 Lapzártától lapzártáig Utolsó lap

Havi Mezőgazdasági Árelemző 2012.12





Műtrágya:
November folyamán nem volt elmozdulás a hazai műtrágya piacon az árak tekintetében. A hivatalosan kommunkált árak persze nem jelentették azt, hogy mindenki azokon vásárolt. A listaárak változatlanul tartása mellett egyedi alkukat lehetett kötni a hazai gyártóval, illetve integrátorokkal és azon árak alatt megegyezni. A hónapban az import termékek árazása nem volt versenyképes a hazai gyártó árazásával szemben.

Hírek:

Műtrágya:

November folyamán nem volt elmozdulás a hazai műtrágya piacon az árak tekintetében. A hivatalosan kommunkált árak persze nem jelentették azt, hogy mindenki azokon vásárolt. A listaárak változatlanul tartása mellett egyedi alkukat lehetett kötni a hazai gyártóval, illetve integrátorokkal és azon árak alatt megegyezni. A hónapban az import termékek árazása nem volt versenyképes a hazai gyártó árazásával szemben.

Az őszi szezon végével nem állt meg a teljes műtrágya kereskedelem, mert bizonyos kötések továbbra is születtek, hiszen gazdák, termelők a tavaszi szezonra előre gondolkodva elsősorban CAN-t tároltak, és még tárolnak be. Ez az elővásárlás azonban nem jellemző a többi termékre, aminek két oka is lehet. Az egyik, hogy a termelők nem várnak magasabb foszfor, kálium árakat a tavaszi szezonra, így nem éri meg a pénzüket az input anyagban tárolni. A másik, hogy a szárazság miatt a magasabb gabona árakban, illetve a feltehetően tovább erősödő gabona árakban nagyobb üzleti lehetőséget látnak, mint akár az erősödő műtrágya árakban. Általánosságban elmondható, hogy sok termelő idén a költségeik megfizetésére, kiadásaik fedezésére értékesít gabonakészleteiből, a többi készlettel pedig stratégiailag kivár.

A nitrogén árakon kívűl a többi műtrágya árak sem változtak az elmúlt hetekben, sőt a MAP/DAP, illetve kálisó utáni kereslet a hó végére pedig tulajdonképpen megszünt.

Termény:

A riport, melyet minden hónapban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma publikál magasabb készletekkel számolt, mint korábban, így ez segítette az eladási hajlamot. Azonban itt nem több millió tonna „megtalált” áruról beszélünk, ami önmagában nagymértékben megváltoztatná a világ kínálat-keresleti adatait, hanem inkább korrekcióról. Egyébként elemezve az USDA jelentésének EU-val foglalkozó részét minössze 6,5 millió tonna importtal számol, ami az európai források alapján igen kevésnek lehet mondani, hiszen nagyjából 10-12 millió tonna kukorica import nagyságot valószinűsítenek az uniós számítások. Amennyiben ezt a különbséget hozzáadjuk a fél millió tonnával nagyobbra értékelt nyitó készletekhez, akkor továbbra is inkább szűk ellátásról beszélhetünk világszinten.

Hazánkban befejeződött az aratás és az októberi képhez viszonyítva enyhe javulást mutatott a végeredmény. Az adatok alapján 1,145 millió hektáron az átlagtermés 3,96 tonna lett hektáronként, így 4,536 millió tonna kukorica árualapot termelt a magyar mezőgazdaság. A kereskedelem november végére újból megállt, a dunai export szintek 235 eurón mozogtak, amiért eltüntek az eladók a piacról. A termelők telephelyi elvárásai 66-70.000 forint körül mozogtak november végére, azaz a kisebb aratási nyomásnak a végére ért a hazai kukorica kereskedelem.

A Párizsi Árutőzsdén, a MATIF-on október végén, november elején kitört a malmi búza oldalazása és a 280 eurós szintekig emelkedett (lásd 1-es ábra).

1-es ábra: A novemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com

Ezt több indokkal is magyarázták, elsősorban az orosz hírekkel hozták kapcsolatba, hiszen Oroszország bejelentette, hogy importban gondolkodik. A kezdeti láng azonban kifulladt és hó végére korrigált az árutőzsde, igaz nem esett vissza a 260-as szintre, hanem 270 körül talált új alapokat magának. A hazai árszintek malmi búzára a hó végére 255 euróra emelkedtek a dunai kikötőkben, ami nagyjából 72.000 forintnak felelt meg.

Napvilágot láttak november folyamán az első számítások a búza vetésterületét illetően. Ezek alapján az idei évi 1,051 millió hektárral szemben 1,087 millió hektáron termelnek búzát a gazdák, termelők. Ez nem nagy növekmény, de feltehetően egy jobb átlagterméssel számolva közel 4,5 millió tonna árumennyiséggel számolhatunk az idei évben.

Takarmány:

Ismét tulajdonosváltás történt a hazai takarmányipar egyik piaci résztvevőjénél. Nemrégiben zajlott le a Provimi csoport és a Cargill csoport egyesülése, miután a Cargill másfél milliárd euróért felvásárolta a globális piacon lévő Provimi csoportot, és így a Cargill tulajdonába került a már meglévő karcagi és kaposvári gyárai mellé a Provimi két hazai gyára is. Most a Nuscience csoport vette át a Nutreco csoporttól a Környén található Trow Nutrition Környe Kft-t. A Nuscience csoportot nemrégiben két cég a Vitamex és a Premervo vállalatok egyesülésével hozták létre, továbbra is holland tulajdonban áll.

A malomipari melléktermékek területén az utóbbi idő stabilabb árai után enyhe emelkedés várható az elkövetkező hónapokban. A korpa ára várhatóan 45.000 és 50.000 forintos telephelyi árakon fog mozogni az ország régiójától függően.

A vitaminok iránti kereslet gyengült az elmúlt hónapokban, aminek a hatására várhatóak az árcsökkenések. A kereslet egyaránt csökkent az A, D és E vitaminok esetében is.

A vitaminokkal ellentétben az aminósavak piacán enyhe emelkedésre lehet számítani. Itt a magas protein árak miatt is megnőtt a kereslet a termékekre. Az első enyhülés, bizonyos források szerint, február tájékán várható a treonin piacán, ahol kínai gyártók 15%-kal alacsonyabb áron hajlandóak szállítani.

Végtermék:

Az Európai Unió kereskedelmi egyenlege tovább javult a baromfi húsok piacán. Az EU Mezőgazdasági Hivatalának adatai alapján az év első 9 hónapjában az import mennyisége 3,4%-kal csökkent, míg az exportmennyiség 1,6%-kal nőtt az előző év hasonló időszakával összehasonlítva. A kereskedelmi egyenleg nemcsak mennyiségben, de értékben is erősödést mutatott, bár azt érdemes megjegyezni, hogy értékben nem pozitív a mérleg. Amíg mennyiségben, tonnában 72,5%-kal magasabb a kivitel, mint a behozatal, addig euró alapon számítva több mint 9%-kal többet magasabb a kifizetett összeg a bevételnél. A különbség abból adódik, hogy amíg az export 90%-a fagyasztott baromfihús, addig az import harmada már feldolgozott áru, azaz a hozzáadott értéket nem az EU teremti meg, hanem a nyersanyagot exportálva késztermékeket vásárol vissza.

Az EU-s broiler árak az idei 38. héten csúcsosodtak közel 200 eurós szinten, majd egy kisebb visszaesés után a 45. héten újfent erősödés lehetett érezni az unió átlagáraiban.

Az októberi átlagárakat országonkénti lebontásban figyelembe véve a román piacon nőtt az árszint a legnagyobb mértékben az egy évvel korábbi szintekhez képest. A magyar piaci árak az európai középmezőnybe tartoztak a 7,5%-os emelkedéssel. Szeptemberről októberre azonban a harmadik legerősebb növekedést produkálta a magyar piac euró alapon számítva. A magyarországi árszint emelkedésnél, ami közel 3%-os volt, csak a szlovén és szlovák árak mutattak nagyobb emelkedést, 5, illetve 3 százalékos emelkedésekkel.

A baromfihúsokhoz hasonlóan a sertéshúsok importja is csökkenést mutatott a januártól szeptemberig számított időszakban. A 7,5%-os mennyiségi csökkenés azonban növekményt jelentett értékben. Euró alapon számítva 3%-kal magasabb kiadást mutatott az év első kilenc hónapjában. Az export lényegesen magasabb mind mennyiségben, mind értékben a behozatalnál. A kivitel mennyiségben 88-szorosa, míg euró alapon számított értéken 96-szorosa az importnak.

Kitekintve a világpiacra elmondható, hogy októberben az USA-ban a sertéshús kínálat minden idők legmagasabbja volt. Októberben a vágás 10%-kal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, aminek a fő indoka a magas gabona és takarmány árak voltak. Az USA kukorica termő területein a szárazság mértéke még a hazai körülményeknél is rosszabb volt. Ennek eredménye, hogy a sertés ágazat nem bírta tovább a magas takarmány árakat és a gazdák a kocáikat is a vágóhídra küldték. A magas sertéshús kínálat miatt az árak csökkentek, de megjósolható, hogy ez pár hónap elteltével, a visszájára fordul majd a szűkös kínálat miatt.

Valuta:

Tovább folytatódik a trend a kamatcsökkentés támogatásában a Magyar Nemzeti Bank oldaláról hiszen október 31-én újabb 25 bázisponttal, 6,25%-ra engedték le a jegybanki alapkamat szintjét. Ez folyamatát tekintve három hónap alatt a harmadik 25 bázispontos, azaz 0,25%-os csökkentést jelent. A folyamat augusztus 29-én kezdődött, amikor a 2011. december 21 óta fentálló 7%-os kamatszintet először csökkentették, majd ezt követte szeptember 26-án a következő, illetve október 31-én az utolsó negyed százalékos kamatvágás. A folyamat egyébként dicsérendő és élénkíti a gazdaságot, hiszen olcsóbban lehet hitelhez jutni, lakást vásárolni, vállalkozásoknak forrást bevonni. Ezzel egy ütemben az állam is olcsóbban tud majd hitelhez jutni, ami újfent előnyös az államadósság szempontjából. Vannak veszélyei is a csökkentésnek, amennyiben nem lesz vonzó a hazai fizetőeszköz a befektetők részére, akkor nem hiteleznek az országnak többet, nem vásárolnak forint alapú kötvényeket, állampapírokat, illetve a forint keresleti hiánya miatt nemzeti valutánk értéke csökkenésnek indulhat az euróval, svájci frankkal és egyéb valutákkal szemben, ami nemhogy csökkentené, de növelné az államadósságot, hiszen hasonlóan a lakossághoz az államnak is ilyenkor nőnek a törlesztőrészletei. Egyelőre azonban úgy néz ki ezek a 25 bázispontos csökkentések nem gyengítették meg a forintot, továbbra is 280-as szint környékén mozog az euróval szemben. Volt már ennél kedvezőbb kamatláb is 2010. január 26 és 2011. november 30 között, amikor 5,25 és 6% között mozgott a jegybanki alapkamat mértéke, illetve 2005. szeptember 20-tól 2006. június 20-ig 6%-on állt. A forint a rendszerváltás utáni eltelt időben képtelen volt 5,25%-nál alacsonyabb szintre kerülni. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a forint nem nyújt rossz kamat feltételeket a befektetőknek, európai, régiós viszonylatban pedig kifejezetten jó kamatlábnak számít a mostani 6,25%-os alapkamat. A cseh alapkamat szeptember 27 óta 0,25%-on áll, a lengyel november 7 óta 4,5%-on, a román 5,25%-on. Kik állnak ugymond „rosszabbul”, azaz kik kényszerülnek arra, hogy magasabb kamatokat fizessenek a befektetőiknek? Oroszországban 8,25%-on áll a kamatláb, Szerbiában 10,95%-on, Fehéroroszországban pedig 32%-on. A mi alapkamatunk nagyságát érzékeltetve nézzünk meg még pár példát az jegybanki működésekkel kapcsolatban. Törökországban 5,75%, Chilében 5%, Indonéziában 5,75%, Izraelben 2%, Albániában 4%, Grúziában 5,5%, Macedóniában 4%, Maroccóban 3%, Fülöp Szigeteken 3,5%, Kolumbiában 4,75%, Kongóban 6%. Persze ez az érem egyik oldala, hiszen vannak azért országok, ahol magasabb a szint, mint Nigéria (12%), pakisztán (10%), Uganda (12,5%), Sri Lanka (7,75%).

A hónap folyamán sajnos újból leminősítették hazánkat. A Standard&Poor’s november 23-án BB+ -ról BB-re értékelte a hosszú futamú államadósságunk besorolását. A hírre a már 280 alatt járó forint gyengülni kezdett és újfent 280-285 közé került. Az S&P azzal indokolta az államadósság rontásának tényét, hogy a mostani körülmények között 2014-ig fogja tudni csak az állam a hiánycélokat tartani, utána azonban ez feltehetően nem fog menni. Annyi bizonyos, hogy a mostani Matolcsy csomagokkal nem a kiadásokat csökkentették, hanem a bevételi oldalt erősítették, hiszen arra vonatkozott minden intézkedés, hogy kiktől és hogyan fognak újabb és egyre kreatívabb adókat beszedni. Ez persze nem jó irány, átmenetileg igen, de nem serkenti a gazdaság fejlődését, növekedését. Azt kellene inkább megvizsgálni, hogy milyen mértékben és hol tudnák a kiadásokat csökkenteni.

Mindentől függetlenül a forint egyelőre tartja magát, jó befektetési eszköz volt az elmúlt időszakban, úgyhogy egy igazán negativ hír hiányában egyelőre nem lehet látni a drasztikus gyengülésre utaló jeleket. Feltehetően továbbra is a 280-285 közötti sávban maradhat nemzeti valutánk. Ezen sávok tartósabb áttörése jelenthet elmozdulási irány kijelölését a következő időszakban.

Időszaki áttekintés:

A novemberi számunkban adtunk hírt arról, hogy a hazai sertés ágazat milyen mértékben csökkent az elmúlt évek során. Ezek szerint az elmúlt tív évben a sertések száma 5 millióról 2,9 millióra csökkent. Vajon minden ágazatra jellemző ez a hanyatlás? Ebben a számban áttekintjuk miként alakul a szarvasmarhaállomány alakulása nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban. Az 1-es táblázat megmutatja az Unió szarvasmarha populációjának alakulását országonkénti lebontásban. Ez alapján látható, hogy az Uniós állomány 4,4%-kal, azaz közel 3,8 millióval csökkent a vizsgált négy év alatt. Ebben az időszakban a hazánkban tenyésztett populáció nagysága is csökkenésnek indult, hiszen a 2008-as 701 ezres példányszám négy év alatt 694 ezerre csökkent. A változás mértéke azonban kisebb az Uniós átlagtól, hiszen ez egy százalékos különbséget jelent. Az összes tagállamot megvizsgálva azt is meg lehet állapítani, hogy mindössze négy országban növekedett az állomány nagysága. Ez a négy ország Ciprus (+1,7%), Portugália (+1,6%), Dánia (+0,8%) és Litvánia (+0,3%). Amennyiben azonban csak a 2010/2011-es változást vesszük szemügyre, akkor elmondható, hogy ebben az esetben Magyarországon az EU nagy átlagával ellentétben nőtt az egyedszám. Ráadásul hazánk a dobogóra került a növekmény nagyságát illetően, hiszen 1,2% feletti növekedést csak Bulgária és Csehország produkált. Igaz előbbi 4,2%-kal kimagaslik a mezőnyből.

1-es táblázat: Forrás: Európai Bizottság

A másik érdekes összehasonlítás a tehenek populációjának elemzése, hiszen a tehénállomány nagyságára lehet a jövőt építeni. A 2-es táblázatból kiolvasható adatok alapján látható, hogy az EU-ban a tehenek egyedszáma is közel hasonló mértékben csökkent, mint az össz szarvasmarha létszám 2008 és 2011 között, illetve a 2010 és 2011-es állományváltozás is hasonló irányt és nagyságot mutat. A négy év átlagában az EU -4,5%-os változást mutat, míg 2010/11-es időszakban -1,3%-ot.

2-es táblázat: Forrás: Európai Bizottság

A hazai egyedszám alakulásában azonban mindkét vizsgált időszakban növekedést lehet kimutatni. Négy év átlagában ez a növekmény közel 1%-os, de a 2010/11-es időszakot figyelembe véve +5,8%-os változásról beszélhetünk, ami a legmagasabb változást jelenti az utóbbi két évben az Európai Unión belül.

Tömösi Attila







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01