Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Október






Tartalomjegyzék Havi Mezőgazdasági Árelemző Bács Gazda-Coop burgonyatermesztő partnertalálkozó Utolsó lap

A MAGYAR PAPRIKA NAPJA





Óriási érdeklődés mellett tartották meg a magyar paprika napját az eddig is a paprika hazájának tekintett Szentesen. A számos fajtát felvonultató rendezvényen szakmai előadásokban és gyakorlati bemutatókban sem volt hiány.

kép 01A magyar paprika napját a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. a FRUITVEB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel és a Délalföldi Kertészek Szövetkezetével (DélKerTÉSZ) közösen rendezte meg augusztus utolsó napján a szentesi Megyeházán, a több mint egy évtizedes múltú Lecsófesztivál kísérőprogramjaként.

A hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvény helyszínéül Szentes tökéletes választásnak bizonyult, hiszen az ottani dolgos termelők már régóta paprikatermesztésre használják a jó adottságú, rendkívül jó talajminőségű, termálvizekben bővelkedő helyet, ahol a napsütéses órák száma is a legtöbb. Ezt a délelőtt egyik szakmai előadója, Farkas Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági bizottság Kertészeti albizottság elnöke hangsúlyozta, aki 30 évig maga is termelt.

kép 03Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár „A hajtatás jelentősége és fejlesztési lehetősége” címmel tartotta meg előadását, őt követően pedig a FruitVeB ügyvezető igazgatója, Fodor Zoltán tért ki a paprikatermesztés helyzetére, piacára és fejlődési lehetőségeire. Elmondta, hogy a paprika termőterülete az elmúlt 15 év során a szabadföldi termelésben 3 ezer hektárról 1200 ha-ra esett vissza, a fóliák és üvegházak területe 1700-ról 1400 ha-ra csökkent. A teljes zöldség-gyümölcs ágazat elsődleges termelési értéke most átlagosan 700 milliárd Ft körüli, ebből 70-75 milliárdot a növényházi termesztésből származó termékek adják, aminek 60 % (mintegy 40-45 milliárd Ft) a paprika.

Az elmúlt évtizedben a fogyasztás világszinten dinamikusan bővült, a friss áruk iránti kereslet nőtt, de a hazai helyzet így sem megnyugtató. A világ hat legnagyobb importőréből négy európai, a három legnagyobból kettő (Hollandia és Spanyolország) pedig uniós tagország, ami a teljes uniós paprikaforgalmazás 90%-át is lefedi. Mi pedig sem technikai fejlettségben, sem termékkínálatban nem versenyezhetünk velük, mert az elmúlt húsz évben nálunk elmaradtak a fejlesztések, amihez korábban 100 milliárd Ft-ra számítottak, amiből ma 35 milliárdot tudnak erre fordítani. De a termékkínálatunkkal is problémás, mert a teljes uniós piac 90%-a vastaghúsú, édes kaliforniai típusú paprikát igényli, ami nálunk csak nyomokban van. 2007-ben még ezer hektár növényház megépítését tervezték 2013-ig, amiből mindössze 120-130 ha készül el.

Az étkezési paprikából 25-30 ezer tonna kerül külföldre, a többit itthon használják fel. A megtermelt paprika mennyiségének 20-25%-át konzerv, illetve mélyhűtött formában tartósítják, dolgozzák fel. Többsége hajtatott termesztésű, amiből mintegy 151 ezer tonna termett, míg szabadföldi 36 ezer tonna volt.

A termesztés akkor gazdaságos, ha hideg hajtatásban 1 m2-en 2,7-8 kg terem, míg a fűtött fólia alatt és üvegházban 18-20 kg az eredmény. Szabad földön az 20-25 t/ha felett van haszon, míg az intenzív termelés esetén ebben a kategóriában 70-80 tonna a gazdaságossági határ.

kép 02Az étkezési paprika termelése belátható időn belül 40-50%-os növekedésű lehet, ha a feltételek a fóliás terület további növeléséhez megfelelők lennének. Azaz a mostani évi mintegy 150 ezer tonnás mennyiséget 4-6 éven belül hozzávetőlegesen 250 ezer tonnára lehetne növelni. Fűszerpaprika esetén a tavalyi 14 ezer tonnát akár duplázni is lehetne, mivel ezen a területen is kedvező folyamatok indultak el Szentes és Szeged környékén, itt azonban a prémium minőségre kell törekedni, mivel a tömegáru nem versenyképes.

Kiváló lehetőségei lennének az évente 180 ezer tonnát előállító magyar paprika termelőinek, de az ágazatnak forrásra, könnyebb pályázati lehetőségekre lenne szüksége, és az árukínálatnak is bővülnie kellene.

A rendezvény egyik főszervezője, Ledó Ferenc, a Dél- alföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) elnök-ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar fűszerpaprika-termelés mennyiségét meg lehetne duplázni, amire Szentes és Szeged környékén már elindultak a kedvező folyamatok.

Dr. Mód László, a Koszta József Múzeum néprajzkutatója a szentesi paprikatermesztési régió történelmébe nyújtott betekintést, Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese pedig az uniós lehetőségekről beszélt, arról, hogy milyen helyet foglalnak el a magyar termékek az Unió földrajzi árujelző rendszerében.

A szakmai előadások délután párhuzamosan folytatódtak. Az „Áruminőség” szekcióban az étkezési paprika áruvá készítésének feltételeiről, a paprikatárolás betegségeiről és azok védekezési lehetőségeiről, valamint a paprika bioaktív anyagairól értekeztek, míg a „Termesztéstechnológia” szekcióban kiemelten az egyes alkalmazott technológiák jövedelmezőségéről, a talajnélküli hajtatásról, valamint a fűszerpaprika fólia alatti termesztésének tapasztalatairól volt szó.

A délutáni program záró eseményeként az érdeklődők több helyszínen innovatív technológiai kísérleteket (tápanyag, növényvédelem, közeghasználat, új fajták) valamint a DélKerTÉSZ áruvá készítési technológiáját tekinthették meg.

 

Csomós Éva








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01