Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Október






Tartalomjegyzék Bács Gazda-Coop burgonyatermesztő partnertalálkozó Martonvásár az aszálytűrő hibridek specialistája Utolsó lap

A hazai közösségi zöldségdoboz rendszer a gyakorlatban





– interjú Kiss-Kovács Orsolyával az Évkerék Ökotanya gazdálkodójával

Annak ellenére, hogy hazánkban – termelői és fogyasztói körökben egyaránt – egyre népszerűbbnek számít a közösségi zöldségdoboz rendszer működtetése még nagyon sok ember valami egzotikus dolognak tartja ezt a fajta gazdálkodási módot. Egy fiatal és lelkes hazai gazdálkodóval, Kiss-Kovács Orsolyával alábbiakban olvasható interjúból kiderül, hogy semmi „misztikum” nincs az ilyen jellegű gazdálkodási rendszerben. Sőt a példájuk sokak számára követendő lehet.

kép 01

A beszélgetést megelőzően tekintsük át az „alapokat”. Az AMAP (association pour le Maintien de l’Agriculture Paysanne – Együttműködés a helyi kistermelői mezőgazdálkodás fennmaradásáért) rendszer működésnek lényege az, hogy a keretein belül közvetlen kapcsolatba kerül egymással a kistermelő és a fogyasztó, összekapcsolja ezt a két „pólust”. A közvetlen kontaktusnak köszönhetően lecsökken a közvetítési költség, és a fogyasztó elérhető áron jut friss- és szezonális változatosságot kínáló egészséges biotermékekhez. A rendszer tisztességes megélhetést biztosít a természetszerű gazdálkodást folytató kistermelők számára.

Mióta létezik a gazdaságotok, az Évkerék Ökotanya és milyen céllal indítottátok be?

2010-ben indítottuk a kertünket a Szegedhez közeli Pusztaszeren, a Fiatal gazda pályázat segítségével (jelenleg 6 hektáron gazdálkodunk). Két fő célunk volt a kezdetektől fogva. Szerettünk volna egy kis családi biogazdaságot létrehozni, amely egy közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerben működik (CSA/AMAP rendszer). Ennek lényege, hogy egy gazdálkodó/gazdaság közvetlenül lát el családokat egészséges, megbízható helyről származó zöldséggel, gyümölccsel (vagy egyéb terménnyel) egy közösségi zöldségdoboz rendszer formájában. A termelő és a tagok, szoros kapcsolatban, úgymond szerződésben állnak egymással, mely szerint hosszú távon (jelen esetben 3 hónapra) elköteleződnek egymás mellett. A másik célunkat nevezhetnénk életmódváltásnak is, de talán helyesebb, ha visszatérésként beszélünk róla. Lényegében természetesebb életteret, úgymond életet a tájban, évszakokhoz igazodó ritmust és saját magunk termelte egészséges ételt szerettünk volna.

Hazánkban még korán sem nevezhető elterjedtnek ez a gazdálkodási forma. Amikor nekikezdtetek, akkor az itthoni vagy a külföldi mintákat vettétek alapul?

Az egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg a Nyitott Kert alapítvány zöldségdoboz rendszer kezdeményezésével. A Gödöllői (Babati) Nyitott Kertet, akkor még Matthew Hayes vezette, aki rengeteg tapasztalatot szerzett külföldön és Magyarországon is a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerekről. Tőle sokat tanultunk, megosztotta velünk a tapasztalatait, ezért sokat köszönhetünk neki. Olyan külföldi mintával, amelyet itthon is el tudtunk volna képzelni először a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) köszönhetően találkoztunk 2008-ban. Az általuk szervezett előadáson ismertük meg Benoit Hertz provence-i gazdálkodót és az általa működtetett AMAP-ot. Az ő gazdaságukról hallván kezdünk konkrét számításokba, és tervezésbe, hogy itthon is működőképes formát találjunk ennek az ígéretesnek tűnő együttműködési/gazdálkodási formának.

Van-e és ha igen, akkor milyen a kapcsolatotok azokkal a hazai és külföldi termelőkkel, akik ugyanilyen típusú gazdálkodást folytatnak?

Azóta több tapasztalatcserén is részt vettünk külföldi (Osztrák, Angol, Francia) AMAP gazdálkodókkal, legutóbb idén év elején, Gödöllőn és Szegeden. Nagyon segítőkészek, nyitottak voltak a kérdéseinkre, elsősorban a közösség megszervezése, a rendszer alapvető elemeinek, elvének megismerése, a gazdálkodóra és vásárlókra háruló teljesen újszerű feladatok körülírása volt a téma, de nagyon sok speciális termesztési, ütemezési kérdés merült fel a találkozó óta. A TVE-nek köszönhetően ősszel meglátogatunk pár francia gazdaságot, ahol a vetésszerkezetről, logisztikáról, az alkalmazott fajtákról, és a közösségi zöldségdoboz átvételekről is szeretnénk minél részletesebb információkat megtudni.

Mi jelentette a legnagyobb nehézséget az elinduláskor?

A közösség megszervezésére rengeteg energiát fordítottunk, mivel mondhatjuk, hogy szinte teljesen ismeretlen volt az AMAP rendszer itthon. Előadásokat tartottunk, indítottunk egy blogot és megjelentünk egy két eseményen az ötletünkkel és a zöldségeinkkel. Ezek nem megszokott feladatok egy gazdálkodó számára, de igen fontos volt ez a közvetlen kapcsolat és a pontos tájékoztatás, ahhoz hogy egy tudatos vásárló közösséget megalapozzunk.

Eközben a kertészetben egy elég intenzív tervezési és előkészítő munka folyt. A francia AMAP-ok, a Gödöllői Nyitott Kert tapasztalataira, egyetemi szakkönyvekre és külföldi biogazdálkodásról szóló szakirodalmakra építve próbáltuk megbecsülni, hogy mekkora területen, hány családot, milyen időszakon keresztül, mennyi zöldséggel tudunk ellátni. A cél az volt, hogy, egy 8-10 féle zöldség és fűszernövényt tartalmazó, változatos és szezonális összeállítást tudjunk készíteni, legalább 7 hónapon keresztül (netán egy éven át), 40 nagycsalád számára, melyet minden héten elszállítunk egy átvevőpontra. Ennek eléréséhez több mint 100 fajtával és igen gyakori szakaszos vetéssel kell termesztenünk, fűtetlen fóliaházakat, trágyatalpas melegágyat, hideg vagy éppen szárazságtűrő növényeket kell bevetnünk, ami rengeteg kísérletezést jelent az első években.

Milyen növényi kultúrák szerepelnek a kínálati portfoliótokban?

Főként zöldség és fűszernövényeket termesztünk a zöldségközösségünk számára emellett önellátásra, vetőmagfogás céljából, néhány különleges zöldség fajtát (pl.:okra) pedig próba képpen vetettünk. Az ÖMKI (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) paradicsom tájfajta kísérletében is részt veszünk így összesen több mint 100 fajtát próbáltunk ki az idén. A kertészet mellett van egy igáslovunk, illetve racka juhokat tartunk a legelőnkön, így egy kis lucerna és gabona is helyet kapott a vetésforgónkban. Két éve telepítettünk  közel 1 ha homoktövist, tavaly pedig különféle gyümölcsfákat főként csonthéjasokat ültettünk. 

Mekkora a gazdaságotok „hatóköre”? Vagyis a hálózaton keresztül mi az a legtávolabbi pont ahova eljutnak a termékeitek?

Elsősorban Szegedre szállítunk, ahol minden héten van zöldségdoboz átvételünk, de kéthetente Budapestre is eljutnak a dobozok az ottani Zöldségközösség, a fent maradt barátok örömére. Dilemma volt a távolság, ugyanis elsősorban helyi bioélelmiszer rendszert szerettünk volna működtetni. A családom és a rengeteg barátunk Pest környékén él, ezért a felutazás a velük való rendszeres találkozást is jelenti számunkra.

Hogyan jutnak el a termékek a közösséghez csatlakozókhoz?

Szegeden minden héten, Budapesten kéthetente van a zöldségdoboz átvétel egy fix helyen és időpontban. Ebben a másfél órában a tagok átveszik a dobozukat és közben recepteket, eszméket cserélnek egymással, minket pedig kikérdeznek a tanyasi életről és a gazdálkodásról. Az emberek vágynak megismerni az asztalukra kerülő zöldségek útját, eredetét, sokakat pedig a vidéki élet mindennapja foglalkoztat.

Milyen csatornákon keresztül juttok el a potenciális érdeklődőkhöz? Milyen marketing eszközöket használtok annak érdekében, hogy minél többen megismerjenek benneteket?

A legelső kapcsolat a Szegedi Waldorf iskola tanáraival, az oda járó gyerekekkel és szüleivel született meg. Itt voltak az előadásaink és rendszeresen tartottunk öko-gazdálkodás, fenntarthatóság, tudatos fogyasztás témakörben film klubokat, melyre az iskolán kívüli körökből is sokan jöttek. A Vackörte egyesület keretén belül a barátainkkal közösen, biogazda tanfolyamot, vetőmagbörzét, lovas talajművelő tanfolyamot szerveztünk, ahol a beszélgetések közben rengeteg fontos kapcsolat született.

Fontos lépés volt a blogunk indítása, ahol a tanyánk életéről, az AMAP rendszer alapjairól és a biokertünkről kezdtünk írni. Később létrehoztunk egy Évkerék facebook csoportot is, ami gyors, praktikus és mégis az internet keretein belül, közvetlennek mondható kommunikációs felületnek bizonyult.

A médiában mostanában téma lett a tudatos fogyasztás, a fiatalok vidéki élet iránti vágya, talán ezért is nem telt el sok idő és itt-ott megjelent rólunk egy-egy cikk, riport, ami szintén felpörgette az eseményeket és újabb érdeklődőket hozott.

Kijelenthetjük azt, hogy a tevékenységetek a környezettudatosságon alapuló életmódot is népszerűsíti?

Arra törekszünk, hogy ez így legyen. A biogazdálkodás és az AMAP rendszer, nem csak a tiszta egészséges élelmiszertermesztésről, hanem a természetes körfolyamatokról, a tudatos városi és vidéki közösségek újjászerveződéséről is szól.

Mi a tapasztalatotok, hazánkban növekszik az igény az ilyen típusú gazdálkodásból származó termékek iránt?

Igen, ez egyértelműen érezhető a megkeresésekből, az emberekkel való beszélgetésekből. De nem csak a termény iránt, hanem a sokoldalú kapcsolat iránt is nő az igény. Az emberek szeretnének kapcsolatban lenni, a kerttel, a hellyel ahonnan a családjuk asztalára minden héten, minden szezonban más és más zöldég és fűszer kerül. Érdekli őket hogy melyik szezonban mi terem meg, mi hogyan, mivel készíthető el. És ami talán mondhatjuk, hogy a mai viszonylatban szokatlan, érdekli őket a kapcsolat a gazdálkodóval, a tájban élő emberrel.

További és mindig friss információk az Évkerék Ökotanyáról: http://evkerek.blogspot.hu/

 

Czékus Mihály








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01