Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Március






Tartalomjegyzék IKR vevőtalálkozó sorozat -	új lendület, változatlan fogalom Új kölesfajok a kukorica gyomosításában Utolsó lap

Repcénk szükséges tápelemei





A repce tavaszi indulásakor a gyökerek, a szár a lomb intenzív robbanása a cél. A lombfejlődés, a virágképződés a terméskötődés mennyiségének meghatározó elemei a mikroelemek, a lombtrágyázást nem lehet megspórolni, különösképp akkor, ha a repce az egyik legjobban fizető szántóföldi növényünk…

A mai kor követelményrendszerének csak okszerű tápanyag visszapótlással és pontos tápanyagmérleggel lehet megfelelni. A termesztést súlytó költségek nem engedik meg, hogy rosszul vagy pazarlóan termeljünk. Mindenki a lehető legoptimálisabb költségekkel szeretne igazságos, jól kiérdemelt hasznot produkálni. A repce esetében ez a „gazda szeme” odafigyelés fokozottan érvényesül, mert csak a jó ésoptimális időben ráfordított munka ad eredményt, a többi nem vagy csak részben. Ha valakinek szeretnénk jót tenni, akkor tudnunk kell annak az elképzelését, és annak a vágyait. Hát a repcének is vannak ilyenek, és ha azokat teljesítjük, a repce meghálálja azt.

A repce nem elhanyagolható igényei

Mi elvárjuk tőle a nagy hozamot, a magas olaj- és fehérjetartalmat. Ezért nekünk is kell tenni valamit a Nitrogén trágyázáson kívül. Mindannyian tudjuk a repce magas nitrogénigényét a kezdeti robbanáshoz, de elfelejtjük néha a járulékokat is pótolni. Véleményem szerint vonalakban érdemes végigszaladni a repce fejlődéséhez szükséges elemek nagy részén, és azok beépülési lehetőségein. Ugyanis nem mindig áll rendelkezésre minden tápanyag, ami épp kellene, nem annyi vagy nem olyan formában, mint amire a növénynek szüksége van. A növények fejlődéséhez energia, víz és tápanyag kell. Az eredményes termesztéshez ismernünk kell a növények igényeit, kémiai összetételét, az optimális fejlődési tápelemsort és mennyiséget. Ismernünk kell az adott terület tápanyag-szolgáltató képességét, a felhasznált műtrágyák, szerves trágyák és lombtrágyák tulajdonságait, kémiai formáit, és azok bejutási lehetősségeit a növénybe.

Elsődleges tényező a talaj. A talajok tápanyag-szolgáltató képessége eltérő. Nem véletlen a szolgáltató-képesség, hisz ennek a milyensége az egyik legdominánsabb tényező. Sok tényezős történet, és a feltételrendszer is eltérő. A terméssel kivont tápelemeket műtrágyákkal, szerves trágyákkal vagy levélen keresztül, de vissza kell pótolni. Növényfajonként természetesen ismerjük a megtermelt gyökér, szár, stb. felvett tápanyagmérlegét, így ezek ismeretében és a talajvizsgálati eredmények tükrében tökéletesen kiszámolható a szükséges mennyiség, a várt termék előállításához. Mivel optimális körülmények ritkán vannak a termesztés során, ezért a termőhely meghatározásához, a visszapótláshoz fontos a talaj, a víz és a napfényes órák ismerete is.

Liebig-féle minimumelv:

Liebig 1840-ben fogalmazta meg a minimum-törvényt, mely szerint a növények növekedését, virágzását, a termés mennyiségét és minőségét mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag határozza meg. A növény a legkisebb mennyiségű tápelem arányában veszi fel a többit is. Ez azt jelenti, hogy ha egy elemből hiány van a talajban, a növény fejlődését ez korlátozza.

Tehát a növény számára tápelemek azok az elemek, amik a növekedéséhez és zavartalan fejlődéséhez szükségesek. Ezek a C, H, O, a N, P, K, a Ca, Mg, S és Fe, Mn, Cu, Mo, Zn, B. Mindegyikre szüksége van a növénynek.

A növények általában szervetlen ionok (nitrát, foszfát stb.), szervetlen vegyületek (mint a szén-dioxid) illetve szerves vegyületek (mint karbamid, aminósavak, kelátok) formájában veszik fel a tápelemeket. Ezek lehetnek makro (C, H, O, P, S, Ca, Mg) és mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B). A tápelemek mennyiségének szerepeltetése elterjedt gyakorlat, pedig a mikroelemek kisebb mennyiségei ugyanolyan fontosak, mint a makro elemek nagy mennyiségei. Ezt néha el szokták felejteni.

Liebig szerint a növény tudja, hogy mennyi és miből kell neki az adott előállítandó produktumhoz, de csak annyit készít belőle, amennyi a rendelkezésre álló ennivalóból a legkevesebb. Azt, hogy ez melyik és mennyi van belőle, azt viszont mi határozzuk meg. Így a rossz termésért sem mindig a repce a felelős! A növények tápanyagtartalma a külső tényezőkkel és korukkal együtt változik, így annak időlegessége is, mit és mikor adunk ki. Mindenképp a természet jeleiből nekünk kell meghatározni az optimális időt, ezért a „gazda jó szeme a legfontosabb. Hát ilyen egyszerű?

A tápanyag igény a fenológiai szakaszokban eltérő. A nitrogént a vegetatív szakaszban igényli legtöbbet, a foszfort a gyökérképződéskor valamint a virág és termésképzés időszakában. Kálium a vegetatív fázisban kell legtöbb a szénhidrát- és lombképzéshez, majd a tél előtt a termések és növényi részek télállóságának növeléséhez. Ezen igények ismeretében kell a tápanyagellátásról gondoskodnunk.

A növények talajon és levélen keresztül vesznek fel táplálékot. A gyökéren keresztül nagy szerepe van a talajoldatnak, amihez víz kell, hogy ezek a folyamatok létrejöhessenek. A levél a szárazságban is adott, ezért fontos a lombtrágya, mikor nem tudunk öntözni a mezőnkön. A levelek elsődleges feladata a légzés és a párologtatás. A fotoszintézis alapja a növény életének. A növények levelükön keresztül ionok, és molekulák felvételére képesek, amik a sztómákon mint légzőnyílásokon és a kutikulával fedett epidermiszen keresztül jutnak a növény belsejébe. A felvételt befolyásolja gyökéren keresztüli tápelem áramlás és a növény belső egészségi erőnléte is. Ezért nem mindegy, hogy milyen kémiai formátumban használunk lombtrágyákat, mennyit kell még bajlódnia a növénynek az átalakítással. Ugye ez mind idő, és aki lemarad, az sokszor végleg lemarad.

A permetező trágyázás, mint makroelem visszapótlás, csak kiegészítőként jöhet számításba, ezt sokan figyelmen kívül hagyják. A levélen keresztüli viszapótlás lehetőségére alakult ki a lombtrágyázás. Itt viszont megint meg kell említeni a kiadott formátumot, ami nagyon nem mindegy, a növények nagyságrendekkel kisebb mikroelem igénye viszont teljes mértékben kielégíthető mikroelemes lombtrágyák használatával. A kijuttatott elemek formája rendkívül fontos, hisz ha sokáig ott kell maradnia a bejutáshoz, nincs garancia arra, bent lesz-e valaha. Ha olyan kémiai kötésekben adjuk a tápelemeket, hogy gyors és biztos bejutás legyen, akkor több mikroelem együttes pótlása egyszerre szükséges a fenológiai szakasznak megfelelő mennyiségekben, így csak az és akkor lesz ott, ami épp kell a növénynek, és azt abban a kötésben kapja, amit rögvest a saját fejlődésére tud fordítani. Így elértük a célt, a növény megállás nélküli szakadatlan növekedését és fejlődését akadályok nélkül. Azt a tökéletes maximumot tudja adni, ami a magba genetikailag kódolva van, hisz nagyon fontos a mag génállománya is. A folyamatos kutatási eredmények ismeretében elmondhatom, hogy a levélen keresztül felvett tápanyagok a gyökéren keresztüli felvételt is serkentik, akár extrém viszonyok között is, mivel a lombtrágyázás alkalmával kijuttatott elemek mennyisége lényegesen nagyobb intenzitással épül be. A beépülés módja sejtszinten ugyanaz, mint gyökéren keresztül, a megkötődik a sejtfalon, és bediffundál a protoplazmába. A lombtrágyázás hatékonyságára irányuló kutatások kimutatták, hogy a kijuttatott elemek mennyiségénél lényegesen többszörös mikroelem beépülés történt, az anyagcsere folyamatok felgyorsulásával. Ezt a plusszot csak gyökéren keresztül tudta a növény felvenni a lombtrágya hatására. A növényi tápelemek a fenológiai szakaszokban különböző arányú túlsúlyban vannak jelen. Ezek aránya határozza meg a minőségi és mennyiségi együtthatókat. Köztudott, hogy a megfelelő nitrogénellátás a fehérjeképződést, míg a jó káliumszint a szénhidrátképződésért felelős. A szénhidrátok képződése pedig a fotoszontézisnél, a citromsav ciklusban működő kálium ionok közreműködésével történik, amihez viszont elengedhetetlen a jó foszfor és bór mennyiség is. A nyersfehérje növekedését a nagyadagú nitrogénellátás teszi lehetővé, ami viszont nem tud beépülni az előzőek nélkül. Az intenzív növekedéshez nagyon gyors aminosav beépülés szükséges, a fehérjeszintézishez sok nitrogén kell, és az aminosav képzés energia nélkül nem megy, így nincs növekedés. Ezek pedig a mikroelemek tökéletes aránya nélkül nem működnek, ugyanis az aminosav szintézis nagy része a levélben, a csúcsrügyekben, a gyökerekben és a szárban történik.

Mivel a lombtrágyázás „lombon keresztül” történik, ezért érdemes egy kicsit áttekinteni, hogy vonalakban mit is csinálnak a növényben a kipermetezett elemek:

Nitrogén:

A növény életében betöltött szerepe óriási, egy elem sem tud olyan feltűnő hatást produkálni túlsúllyal vagy hiányával, mint a nitrogén. A nitrogén többlet is tud minőségromlást és terméscsökkenést okozni. A fehérje szintézis első köve, az őszi túladagolás kifagyást, a tavaszi túladagolás termésveszteséget okoz. Nitrogéntrágyák kijuttatásánál figyeljünk a talaj Ph-ra való hatására is, valamint körültekintően határozzuk meg a visszapótlás módját is. Nitrogénből egy tonna terméshez (a hozzávaló szár és egyéb részekkel)50-55 kilogramm hatóanyag kell, ennek megfelelő őszi és tavaszi, illetve tenyészidőszakban történő szétosztása szükséges a termőterület igényei szerint. A folyékony vagy/és, szilárd voltát az időjárás és a talaj határozza meg.

Foszfor:

A foszfor a növényi működés minden részében megtalálható valamilyen formájában. A legfontosabb élettani folyamatok működését szabályozza az örökletes tulajdonságokat átvivő DNS-től a csirázástól, a gyökeresedéstől a fotoszintézisen keresztül a termésérésig.

Foszforból a repcének egy tonna terméshez (a hozzávaló szár és egyéb részekkel) 35-45 kilogramm hatóanyag kell. A foszfor 80-95 százalékát ősszel, és szükség szerint tavasszal kiegészítve juttatjuk ki a fennmaradó 20%-ot.

Kálium:

A növényekben ismét egy létfontosságú elem, a részvétele teljes a növény minden részében, az ásványi tápanyagfelvételtől a légzésen és párologtatáson keresztül termés télállóságáig. A növények vízháztartásáért is ő a felelős. Egyértékű kationként szállítódik a növényben, nagyon mozgékony elem, a teljes növekedéshez folyamatos szükség van rá. Képes mobilizálni magát az idősebb szövetekből a fiatallakba is. A konkrét területre kijuttatandó mennyiség pontos meghatározásához talajanalízisre van szükség.

Káliumból: a repcének egy tonna terméshez a hozzávaló szár és egyéb részekkel 45-65 kilógramm hatóanyag kell.

Kén:

Évekkel ezelőtt a szuperfoszfáttal, és a csapadékkal többszörös kénmennyiséget pótoltunk vissza, mint amit termeléssel kivontunk. A koncentráltabb foszforműtrágyák használatával, valamint a magas kéntartalmú barnaszenek égetésének elmaradásával csökkent a műtrágyával illetve a csapadékkal visszajuttatott kén mennyisége a talajba. Ennek következményeképp nagyon sok talajban relatív, vagy teljes kénhiány lépett fel. A növények a ként SO4 2-formában veszik fel. A szulfátfelvétel nagyon aktív folyamat, felfelé szállítódik a növényben, így működéséhez minden elemnek a megfelelő mennyiségben kell lennie. A növények összes kéntartalma 0,25 és 0,7% között van. A kéntartalom a levelekben a legmagasabb, a keresztes virágúakban 0,7%! A diszulfid kötések felelősek az enzimfehérjék képződéséért. A kéntartalom növekedésével növekszik az aminósavak mennyisége. A kén alapvető eleme a zsírsavak szintézisének, így a magas kénigény a repceolaj előállításának fontos eleme. A repce harmonikus fejlődéséhez optimális esetben  a nitrogénhez viszonyítva N/S arány  30:1 arányban van, kénhiány esetén ez az érték 80:1-re változik. A nagymennyiségű csapadék hatására a szulfátok kimosódnak. Külföldi kísérletekben megállapították, hektáronként egy év alatt 120-130 kilogramm kén is kimosódhat! Ebből eddig 50-70 kilogramm visszapótlásra került évente a vegyi üzemek kibocsátása által. Így érdemes lenne megfontolnunk a kén évenkénti visszapótlását a területre, és figyelembe venni az éves csapadékmennyiséget.

A visszapótlás tavaszi műtrágyával, illetve és/vagy citromsavas- és bórkősavas komplexképző szulfátbázisú mikroelemtartalmú lombtrágya családdal kedvező hektárköltséggel megoldható.

A repce terméstonnánként minimum 15-25 kilogramm ként igényel.

Helyhiány miatt már csak két elemet említenék, a Molibdént és a Bórt.

Molibdén:

Első mondatban a molibdénről annyit, hogy a nitrogén és bór beépülésének egyik legfontosabb eleme. A nitrátreduktáz enzim fémkomponense, a nitrát ellátás nélküle lehetetlen. A talajainkban 0,2-10mg/kg arányban van jelen, a savanyú agyagon több, a homokon kevesebb, savanyú közegen gátolt a felvétele, meszezéssel javítható. A molibdén a teljes fejlődésen kívül a virágzásnál a legjelentősebb a keresztesvirágúaknál.

Hiánya esetén csökken a cukortartalom, a fotoszintézis intenzitása, és ezzel minden életfolyamat lelassul. Visszapótlásra tökéletesen megfelelnek a mikroelemes kombinált lombtrágyák.

Bór:

A mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A bór nagymértékben elősegíti az összes tápelem felvételét, a virág és termésképződést, a szénhidrátok beépülését (olaj), a pozitív vízmérleg fenntartását! A talajban bórsav, és borátok formájában van jelen, a borátionok a talajrészecskékhez savanyú közegben könnyen felvehető formában kötődnek(ellentétes a molibdénnel) így meszezéskor csökken az ott lévő bór felvehetősége is! A talaj felső rétege magasabb bórtartalmat mutat. A jó bórellátás fokozza a légzést, így a növény aktív fejlődéséért folyamatosan felelős. A jó bór ellátás elősegíti az aktív ionfelvételt, a gyökerek tökéletes szénhidrátellátását, a virágok kötődését. Vízhiányos időszakokban kiemelkedően elválik a mikroelemes bórtartalmú lombtrágyával permetezett növény. Jobb a vízgazdálkodása, szebb a színe, jobban gazdálkodik a vízzel, és a levegővel, rugalmasak a sejtfalak. A lombon keresztüli szinten tartás előnyös. Visszapótlására tökéletesen megfelel a citromsavas- és bórkősavas komplexképző mikro elemtartalmú lombtrágya kora tavaszi 2-4 liter hektáronkénti, és zöldbimbós állapotban 2-4 literes kijuttatásával. A jó termés érdekében minden tonna repce előállításához minimum 0,5-0,8 kilogramm bór szükséges.

Most ennyi fért bele. Eredményes termesztést és jó munkát kívánok mindenkinek!

Lévay László

területi képviselő

+36-30/439-7657

levaylaszlo@corax-bioner.hu

Corax-Bioner Zrt.








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01