Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Március






Tartalomjegyzék LeanderTop  Új kalászos gombaölő szer a Makhteshim kínálatában Traktormotor levegőszennyező hatása és mérséklésére szolgáló új eljárások Utolsó lap

Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete  Trendek és kitörési pontok





2012. február 2-án az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok címmel konferenciát tartott Gödöllőn.

A megnyitójában Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője elmondta, hogy a több mint tíz éve kitűzött 300 ezer ha-os programcélt nem közelítettük meg, miközben a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Csehországban mára 400 ezer ha minősített területen folyik biogazdálkodás. Az ÖMKi célja az együttműködés kialakítása a gazdákkal, illetve minden biogazdálkodásban érintett szervezettel. Emellett a kutatás, szaktanácsadás, összejövetelek, rendezvények szervezése egyaránt nagy hangsúlyt kap. Csak együttes összefogással vihető sikerre az ökológiai mezőgazdaság. Új, független kutatóintézetként feladatunknak érzik, hogy teret adjanak az ágazat minden szereplőjét megszólító érdekegyeztető, és a lehetséges fejlesztési irányokat meghatározó szakmai fórumoknak. Céljuk, hogy képet alkossanak a magyar biogazdálkodás jelenlegi helyzetéről, és az ágazat többi szereplőjével együtt megfogalmazzák a hazai ökológiai gazdálkodás térnyeréséhez szükséges legfontosabb kutatásfejlesztési és cselekvési irányokat.

Míg Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004‐től 2009‐ig terjedő időszakban 6,4 millió ha‐ról 9,1 millió ha‐ra növekedett – amely 42%‐os bővülést jelent – addig ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás, illetve a fokozatos visszaesés volt tapasztalható.

Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter a rendezvény fővédnökeként az összefogás, párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a Darányi Ignác Terv az ökológiai mezőgazdaságot, mint nagyobb munkaigényű, ezáltal a vidéki foglalkoztatásban hangsúlyos szerepet játszó, az erőforrásokkal fenntarthatóan gazdálkodni képes, és egészséges élelmiszert előállító ágazatot fejlesztési prioritásként kezeli. Hazánk adottságai a biogazdálkodás számára kedvezőek, ugyanakkor nem használjuk ki a lehetőségeket, és a termelés döntő hányada alapanyagként, feldolgozatlanul hagyja el az országot. Ezen sürgősen változtatnunk kell. A belső bioélelmiszer‐fogyasztás elhanyagolható, a biotermékek lakosság körében való ismertsége és népszerűsége még mindig meglehetősen csekély. A piac alacsonyan szervezett, a termékpályák koordinációja, az ágazati szereplők együttműködése nem kielégítő, a termelők piaci ingadozásokkal szembeni kiszolgáltatottsága nagy. Az ágazat erősítésére több forrás is rendelkezésre fog állni, különösen az állattenyésztés, a tájfajták termesztése és a termékfeldolgozás területén.

Dr. Solti László a Szent István Egyetem rektora az oktatás és kutatás fontosságát. Lényeges, hogy megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az ökológiai és az integrált gazdálkodás között. Nagyon fontos a természet és a környezet védelme, de azt sem szabad feledni, hogy több mint 7 milliárd embert kell jó minőségű élelmiszerrel ellátni.

Frühwald Ferenc a BioHolMi magazin főszerkesztőjeként, illetve az ÖMKi Felügyelő Bizottságának elnökeként A biogazdálkodás és a biotermékek helye a médiában és a kereskedelemben című előadásában egy rövid áttekintést adott az ágazat helyzetéről. A magyarországi biogazdálkodás 1981-ben kezdődött, 1985-ben jelentek meg az exportra termelő első vállalkozások és a 90-es évek elején nyitottak meg az első bioboltok. Probléma, hogy a szakmai lapokat csak egy szűkebb réteg olvassa, míg a nagypéldányszámú bulvárújságok csak áltudományos és szenzációhajhász cikkeket közölnek az ágazatról. Alig van az országban tisztán biotermékeket kínáló bolt. A magyarországi biotermékek 85%-a – döntő többségében alapanyagként – még mindig exportra megy, míg a késztermékek 70%-a importból származik. Szinte teljes mértékben hiányzik a hazai feldolgozás és innováció. Az értékesítés 60%-a a szupermarketeken, 20%-a a kisboltokon, 6-7%-a online formában kerül értékesítésre, csak 2-3%-ot értékesít közvetlenül a farm, és az ökopiacok is csak 6-10% részaránnyal rendelkeznek. További gond, hogy a drágább biotermékeket a lakosság szegényebb rétegei nem tudják megfizetni.  A gazdák helyzete sem egyszerű, különösen az ökológiai gazdálkodásra átállás 3 éve az, ami kifejezetten nehéz.

Gera István a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője A szürkemarha szerepe és lehetőségei a hazai ökológiai hústermesztésbencímmel tartott előadást. Elmondta, hogy az országos állomány 24.000 állatból áll, amely 540 tenyésztő tulajdonát képzi. A szürkemarha minőségét már a középkori Európa is felfedezte. Amellett, hogy ára 30%-kal drágább volt a többi marháénál, 1526-ban egy augsburgi áruvédelmi rendelet már kikötötte:”ha magyar marhát vágtak, egyidejűleg más fajták vágása tilos volt, nehogy silány és olcsó helyi marha húsát csempésszék a mészárosok a magyar marha húsa közé”. Sajnos ezek az idők elmúltak. Fontos lenne a fogyasztói szokások változása/változtatása, mert jelenleg a magyarországi éves marhahúsfogyasztás csak 4,2 kg/fő, és ebből is csak 1,1 kg/fő a tőkehús a többi darálthúsként, párizsiként és virsliként került az asztalunkra.

A magyar szürkemarha nagyszerűen alkalmas bioélelmiszerek előállítására. Bár lehetne a fajtát hús irányba szelektálni, az elsődleges cél a változatlan formában való megőrzés. 1 tehén 18-20 éven át tudja az évi egy borjút, és abból a 250 kg húst biztosítani. A SEUROP rendszerben azonban csak O és P besorolást ér el – kvázi vadhús –, amely a selejt holstein-fríz osztályával egyezik meg. Ezért a szürkamarhát gazdaságtalan hizlalni, csak a legeltetésre alapozott tartása éri meg. A marketing, minőségbiztosítás terén is lenne még hová fejlődni, mert az éttermi kínálatban az étlapon szereplő szürkemarha ételeknek és a bolti termékeknek is csak egyharmada valódi. Elengedhetetlen lenne a vágás olcsóbbá tétele is, helyi vágóhidak, szúrópontok létesítésével. A nemzeti parkokra is komoly szerep hárul, mert bár 8 tart szürkemarhát, csak 2 jeleskedik az értékesítésben is.

A fajta hasznosítására egyéb lehetőségek is lehetnek. Nagyszerűen alkalmas béranyának, például a kék belga fajta számára – a szuperizmolt kék belga borjú csak császármetszéssel tud a világra jönni, kivéve a magyar szürkébe beültetettet, mert így gond nélkül képes megszületni.

A fenti pozitív folyamatok eredményeképp remélhetően hamarosan okafogyottá válik a szürkemarha tartók között elterjedt találós kérdés: Hogyan lehet a szürkemarhával kisebb vagyonra szert tenni? Hát úgy, ha nagyobbal kezdi az ember.

Ponicsánné Gyovai Ágnes a Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) tudományos munkatársa A tájfajták potenciális jelentősége a hazai ökológiai növénytermesztés számára című előadásában beszámolt róla, hogy a NÖDIK gyűjteményében közel 50 ezer magtételt őriznek, és tartanak fenn. A tételek 360 nemzettség 1103 fajába tartoznak. 40%-uk gabona. A tájfajták és ökotípusok mellett a köztermesztésből kiszorult régi nemesített fajtákat, kultúrnövények vadon élő ősi típusait, külföldi génforrásokat, speciális törzseket és vonalakat is őriznek. A régi tájfajták nagyszerűen alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban, mert jól alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és alacsony ráfordítás mellett is stabilan teremnek. Például a Tiszavidéki búza extenzív körülmények között is 3 t/ha átlagtermést produkált. Emellett a tájfajták egyedi szín és ízvilággal, formagazdagsággal, jó tárolhatósággal, szállíthatósággal, többcélú felhasználhatósággal és jó betegség-ellenállósággal rendelkeznek.

Dr. Lehota József a Szent István Egyetem Marketing Intézetének igazgatója A biotermékek marketingje, kutatási eredmények és kitörési pontok címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a bioélelmiszerek nemzetközi kereskedelme bár növekvő ütemet mutat, a növekedés mértéke évről évre csökken. 1999-2005 között évi 19,7%, 2005-2010 között évi 16,1%, míg 2008-2010 között már csak évi 8,8% volt. A piac jelenleg kétszereplős, Észak-Amerika részesedése 48,4%, Európáé 44,4%. Ázsia bioélelmiszerek iránti igénye csekély, jelentős keresletnövekedés csak 10-15 év múlva várható. Európában Dánia, Svájc, Ausztria és Luxemburg fejenként és havonta több mint 100 €-t fordít bioélelmiszerekre, ezzel szemben Magyarország csak 3 €-t. Ezt nem lehet csak a keresetkülönbségekkel magyarázni, mert Dánia és Ausztria esetében ez a kiadás 6,1% felett van, míg Magyarországon csak 0,3%. A legnagyobb piaccal Németország rendelkezik (5,9 milliárd €/év). Magyarország értékesítési szempontjából jó helyzetben lenne, mert az első és második szomszédos országok adják az Európai biopiac 51,6%-át. Persze nem csak a nemzetközi kereskedelem terén lenne mit javítani. Magyarországon a háztartások 23,5%-a vesz időnként biotermékeket, de a heti rendszerességgel vásárlók aránya csak 3,1%. Ezek alapján a vásárlók 20%-a – az úgynevezett kemény mag – veszi meg a biotermékek 80%-át. A hazai viszonyokat sokszor tovább rontja, a helyi piacok hiányos marketingje, az értékesítési csatornák hiánya, illetve a fogyasztók korlátozott árprémium fizetési hajlandósága. Mindenképp szükséges egyedi jelölések és márkák kialakítása és népszerűsítése is.

Ökológiai gazdálkodással 1,6 millióan foglalkoznak a világon, és közülük 1,3 millióan fejlődő országokban élnek. A világ 37 millió ha ökológiai területe az összes mezőgazdasági területnek alig 1%-át alkotja. Az Európai Unió ökoterülete 5,1%. Magyarországé nem éri el a 3%-ot, szemben Svájccal, ahol ez az arány 11%. A világcsúcstartó Ausztria, ahol ez az érték közel 20%. Az ökológiai élelmiszerek piaca 2000-2010 között évi 23%-os növekedést produkált, így 2010-re elérte a 60 milliárd dollárt. Természetesen az ökológiai gazdálkodást elsődlegesen nem a piac felől kell nézni. A fenntartható fejlődés az elsődleges. Ezeken a területeken 30%-kal nagyobb a fajgazdagság – de például az ízeltlábúak esetében 50%-kal – a hagyományos mezőgazdasági területekkel szemben. Emellett a talaj több szenet tart vissza, amelyből így nem üvegházhatást fokozó CO2-t, hanem talajtermékenységet fokozó humusz lesz.

Forrás: Dr. Urs Niggli - FiBL

Czeller Gábor a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke és a Magyar Ökogazdálkodók Szövetségének alelnöke Az ökológiai gazdálkodás helyzete és fejlesztési lehetőségei a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége szemszögéből című előadásában kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatása alig nagyobb, mint az integrált termesztésé, pedig a biotermelés drágább, mert sokkal nagyobb a termelési kockázat. Jó lenne, ha a közétkeztetésben is megjelennének a biotermékek, de sajnos a jelenlegi fejkvótákba ezeknek a termékeknek az ára nem fér bele.Kormányzati segítség nélkül elérhetetlen a 300.000 ha ökológiai termesztőterület hazánkban. Emellett a szaktanácsadást és a kutatás-fejlesztést is intenzívebben kellene támogatni.

Dr. Solti Gábor a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke és a Kárpát‐medencei Ökogazdálkodók Szövetsége elnöke A hazai ökogazdálkodás és a biokultúra válsága, a kilábalás lehetséges útjai című előadásában elmondta, hogy a Kárpát-medencében egyedül a magyarországi biotermelés stagnál. A Sárközy Péter Alapítvány a biokultúra terjesztését tűzte célul maga elé. A Kárpát‐medencei Ökogazdálkodók Szövetsége 5 ország 11 szervezetének összefogásával szintén ezt a célt támogatja, és az egész Kárpát-medence GMO mentességét kívánja elérni.

Dr. Radics László a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék tanszékvezetője Az ökológiai gazdálkodás kutatásfejlesztése a Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékén című előadásában kitért rá, hogy az egyetem kiemelten kezeli, támogatja és kutatja az ökológiai gazdálkodást. 2011-ben 600 fővel rendezték meg az első Pál napi országos bionapot Soroksáron, melynek rendszeres folytatását tervezik. Véleménye szerint a biotermelést és a szociális gazdálkodást együttesen, mint kitörési pontot kellene kezelni.

Dr. Roszík Péter a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője Eredmények és fejlesztési lehetőségek a hazai ökológiai gazdálkodás területén a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szemszögéből nézve című előadásában kitért rá, hogy a szervezet egyaránt ellátja a szakmai érdekképviseletet és a szigorú szabályok betartásának kontrollját is. Bár a hazai fejlesztési lehetőségek szűkösek, közös összefogással jelentősen fejleszthető az ágazat.

Kovács Dóra a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője A hazai bioágazat fejlődését akadályozó és elősegítő tényezők a Hungária Öko Garancia Kft. szemszögéből című előadásában elmondta, hogy a szervezet szintén ellenőrzési feladatokat is ellát. Emellett céljuk, hogy a biotermeléssel egy élhető vidék, életképes agrár- és élelmiszergazdaság jön létre. Ehhez elengedhetetlen az összefogás, az önszerveződés és a megfelelő minőségbiztosítás. Az ágazat válságban van, de kínaiul a krízis két írásjel a veszély és a lehetőség együttese, hiszen mindig magában hordozza a megújulás lehetőségét.

A program estébe nyúlóan három szekcióban folytatódott: Oktatási, kutatási és szaktanácsadási szekció, Ökológiai szaporítóanyagok szekció, Ökológiai termékek értékesítése és marketingje szekció.

Az Oktatási, kutatási és szaktanácsadási szekcióban az alábbi megállapítások születtek. A termelési ágazatok fejlődése szempontjából fontosak az alkalmazott tudományos kutatások, hisz eredményeik kapcsán jut új és korszerű információkhoz a gyakorlat. Az ökológiai gazdálkodás ugyan világszerte dinamikusan fejlődő ágazat, de hazánkban egyelőre nem épült ki hozzá széleskörű gyakorlat‐központú tudományos kutatási háttér. A külföldön egyre szélesebb körben folytatott, ill. a hazánkban eddig megvalósuló öko‐kutatások eredményei nem hasznosulnak kellően a gazdálkodóknál, illetve a gazdálkodók problémafelvetései sem feltétlenül jutnak el a kutatást végző szakemberekhez. Az Ökológiai szaporítóanyagok szekcióban elmondták, hogy a jó minőségű szaporítóanyag elengedhetetlen feltétele az ökológiai gazdálkodásnak. A megfelelő vetőmagokhoz és szaporítóanyagokhoz való hozzájutás viszont gyakran nem is olyan egyszerű dolog. A helyben termelt vetőmagok és szaporítóanyagok és a helyi feltételekhez leginkább illő fajták használatát számos jogszabály és adminisztrációs akadály nehezítheti. AzÖkológiai termékek értékesítése és marketingje szekcióban a résztvevők megoldást kerestek arra, hogyan lehetne a piacra jutást elősegíteni. Jelenleg a biotermékek piaci részesedése hazánkban csekély, a magyarországi termékek túlnyomó része alacsony feldolgozottsági fokon exportálásra kerül, míg a magyarországi üzletekben az import bioáru dominál.

Dr. Mikó Péter









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01