Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Március






Tartalomjegyzék Szárítótechnológia generálkivitelezése beruházó szemével 4. - Tisztító rendszer Modern és gazdaságos -	átadták a felújított vetőmagüzemet Szenttamáson Utolsó lap

Beruházás előtt és után  Szárító épült Gyórón





Szárítótervezésről, ennek költségeiről és buktatóiról beszélgettem a Győr-Moson-Sopron megyei Gyórón Molnár Bélával, a Mangi Kft. ügyvezetőjével. A közel 20 éve gazdálkodó Molnár család korábban cukorrépa-termesztéssel is foglalkozott, 5.000 tonnás cukorrépa kvótájuk volt. A petőházi cukorgyár bezárásával viszont új perspektívát kellett keresniük.

A majorhoz érve egykori állattartó telep látványa fogadott, Önök viszont kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak. Ettől az évtől lényegesen nagyobb területen kívánnak kukoricát termelni, mint korábban, ez esetleg az állattenyésztés beindítását fogja jelenteni?

- Összesen 1.000 hektáron gazdálkodunk, aminek többségén eddig őszi búzát, őszi árpát, repcét és napraforgót termesztettünk, emellett némi bérmunkát is végzünk. A kukorica termőterületünk eddig a 100 hektárt sem érte el, aminek nagyon egyszerű, de nyomós oka volt: a szárítási költség. Márpedig kombájn alól eladni – különösen nagy tételben – nem érdemes. Miután elkészült a saját szárítónk, már teljesen más a helyzet. Továbbra sem gondolkodunk viszont állattenyésztésben, a szóban forgó épületeket „örököltük” csak.

- Míg körbejártuk a szárítót, szinte az utolsó csavarig mindenhez volt közben példája, élménye. Ha eddig még nem épített ilyen létesítményt, honnan ez a rengeteg, életszerűnek tűnő tapasztalat?

- Az Ön által is említett Nemzeti Diverzifikációs Program – ugyan utófinanszírozással – támogatta a beruházást, de szárítót életében egyszer épít az ember, tehát egyértelmű volt, hogy alaposan utánanéztem mindennek, más tapasztalatából olcsóbb tanulni, mint a saját kárunkból. Ebből indultam ki, mikor eldöntöttem, hogy szárítót építek, ami ugye nem kis összegű beruházás.

Első feladatom volt eldönteni a szárítónk típusát, hogy fekvő, torony vagy amerikai torony rendszerű legyen. Hét féle szárító típust néztem meg a döntésem meghozatalához, erre az alapos és mindenképpen személyes műveletre 2 hónapot szántam, hiszen ez sok évre szóló beruházás, így lehetőleg minden hibát igyekeztem kiszűrni, inkább mások hibáiból tanulva. 1-1 napot eltöltöttem a szárítót üzemeltető vezetőkkel, a szerelés menetétől, az azóta felmerülő problémákon át természetesen az árig és a felmerülő plusz költségekig mindent átbeszélve. Elmaradhatatlan volt az is, hogy személyesen, a szárítóba „belebújva” győződjek meg szinte minden meglévő vagy épp hiányzó elem szerepéről. Négy toronyszárító ment át a saját „rostámon”. A típus eldöntése tehát megtörtént, innen már az ár és az apróságoknak tűnő részletek alapján döntöttem.

Az építés után kiderülő hiányosságok után – ahogy Ön is fogalmazott – súlyos tanulópénzeket fizet egy-egy beruházó. Mutassuk be Olvasóinknak a legtanulságosabb hibalehetőségeket, amiket Ön a tapasztalatgyűjtése során látott.

- A felmerülő hibák vagy hiányosságok utólag sok 100.000 forintba is kerülhettek, ilyen eset, amikor utólag kellett feljáró lépcsőt vagy szervizplatnit beépíteni, de a világítás hiányossága vagy akár teljes hiánya is utólagos munkát, időt, idegességet jelentett egy-egy telepen. De például a már a gyakorlatban derült ki az is, amikor túl hosszúra terveztek egy surrantót, így gyengébb minőségű, sérült, poros lett a megszárított termény.

A szárítót építő cégek – kihasználva a megrendelők tapasztalatlanságát – az ártárgyalások során gyakran elfelejtenek olyan eszközöket, berendezéseket a szerződésbe rögzíteni, amik nélkülözhetetlenek a komplex szárítótelep működéséhez. Természetesen ezeket is leszállítják ill. megépítik, csak utólag ez már az utólagos elszámolás alapját képezi majd („…nem volt benne a szerződésedben…”) Egyik helyen a garatrács hiányzott, máshol a létrák, de arra is volt példa, hogy a zsaluzás költségét nem számolták be az ajánlatba, vagy külön összegért építették meg a szerviz utat a rédler mellé.

Az elrettentő példák után nézzük meg a befutót, ami mellett az alapos körültekintés után letette a voksát!

- A fenti tapasztalatok birtokában ültem le Balogh Lászlóval, a Tornum Kft. ügyvezetőjével tárgyalni, egy valóban komplett szárító építésének igényével. Ezek után a TORNUM HR 3-16 hővisszaforgatásos, teljesen automatizált szárítót választottam. A toronyszárítónkba 34,4 tonna kukorica fér egyszerre, teljesítménye elvileg 11,8 t/h 24-ről 14 %-ra való szárításnál, de erről majd ősszel tudnék biztosat mondani, mert még csak a próbaüzemelés történt meg.

Az energiatakarékos technológia a mai gázárak mellett rögtön felkeltette a figyelmemet, ez a szárító pedig az alacsony páratartalmú, meleg levegőt a szárítószekciók alsó részéről és a hűtőszakaszból visszakeringeti, míg a magas páratartalmú alacsony hőmérsékletű levegő a felsőbb szárítószekciókból közvetlenül visszajutatja a környezetbe. Ráadásul úgy, hogy a visszakevert levegő a lehető legrövidebb úton kerül vissza a terményszárító fűtött, meleglevegős oldalára. Ezzel elvileg a legkisebb a hővesztesége a szárítók között. Az idei kukoricaszezon után már a villany- és gázszámláról is tudunk már nyilatkozni, kíváncsian várom.

Volt egy kedvenc szlogenem még a kiválasztás során: „itt hagyhatod, dolgozni fog”. Valóban, telefonról is irányítható a folyamat, de ha gond van (kifogy, megtelik, stb.), automatikusan leáll az aktuális részfolyamat (tisztító, felvonó, behordó), ezért energiatakarékos a gáz- és villanyfogyasztásban is.

Említette, hogy a beruházás támogatott, de egyben utófinanszírozott. Mennyiben jelentett ez a beruházás során technikai és anyagi gondot?

- Szerencsések voltunk, mert 15% előleg befizetése elegendő volt, ezzel a szándékunkat igazoltuk, viszont nem kellett előre szinte beruháznunk az építés alapanyagaiba is (erre is találtam ellenpéldákat már). Csak az építés ütemében kellett a továbbiakban fizetnünk, az utolsó részletet pedig csak a beüzemelést követően kellett rendeznünk. Ez nagyon fontos szempont volt számunkra, mivel egyelőre saját forrásból valósítottuk meg a beruházást. Szeptemberben kezdődtek az összeszerelési munkák, az ütemezést maximálisan betartva novemberben volt a próbaüzem, így még a kukorica árbevételét is „megvárta” a számla.

Elégedettnek tűnik, élmény volt hallgatni a pro- és kontra érveit. Befejezésként egy „tornumos” tapasztalatát osztom meg Olvasóinkkal: a svéd minőség és precizitás most egy rendkívül összeszedett és tiszta csapatmunkával párosult. Olyan szerelőgárda járt Gyórón, akik egy abszolút tiszta, rendezett környezetet hagytak maguk után – most jön a lényeg – minden nap. Van még mit tanulnunk…

Sándor Ildikó









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01