Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Március






Tartalomjegyzék HULLADÉKBÓL ENERGIA Tapasztalatok a biomassza fűtés területén I.  pellet tüzelés Utolsó lap

Szabadföldi friss piaci és konzervipari célú gyökérzöldség-termelés gépi költség





A változatos felhasználási mód miatt a sárgarépát többféleképpen termesztik. A kora tavaszi ellátásban a csomózott, a későbbiekben a mosott lombtalan sárgarépának van szerepe a friss fogyasztásban. A kései fajták általában késő ősszel érnek be. Ezeket vagy azonnali konzervipari felhasználásra termesztik, vagy tartós tárolás céljára. A termesztési módoknak megfelelően igen bő a fajtaválaszték, és az alkalmazott termesztés technológia.

A következőkben a friss felhasználású és a konzervipari célra szánt sárgarépa termeléstechnológiájával foglalkozunk. Ez a terület jól gépesíthető, és a legnagyobb jelentőséggel bír a hazai termesztésben. Az itt közölt technológia teljes mértékben alkalmas a petrezselyem termesztésére is.

A cikk a bakhátkészítéstől a betakarításig a sárgarépa, korszerű, gépesített termeléstechnológiáját mutatja be. A vizsgált technológia anyűve szedő és ásórendszerűbetakarítógépekre alapult, melyek bakhátas művelési módban dolgoznak.

A tapasztalatok értékelésével, a termeléshez szükséges gépek üzemi és gazdaságossági mutatóink ismertetésével a korszerű sárgarépa termelés gépi technológiáját szeretnénk népszerűsíteni.

A termelés-technológia bemutatása

A termelés gépi technológiájának bemutatása az 1. táblázat alapján történik. A táblázat tartalmazza a munkaművelet megnevezését, az adott művelet során alkalmazott munkagépet és az ahhoz kapcsolt erőgép teljesítmény-igényét, a gépkapcsolat műszakteljesítményét, a munkagép adott gazdasági évben kalkulált műszakteljesítményét. Ökonómiai adatok közül a munkagép és az erőgép 2011. évre vonatkozó átlagos beszerzési árát, és műszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét.

A műveleteket tekintve a szármaradványok bedolgozása és a gyomosodás megelőzése céljából elengedhetetlen a tarlóápolás, tárcsás borona segítségével. Ezt követi a mélyszántás. A szántás-elmunkálás simítózás formájában valósul meg. Tápanyag-utánpótlás a műtrágyaszállítás és szórás műveletit öleli fel. Ezután a bakhátkészítés (négy soros, 75 cm-es sortávolságú, összesen két méteres munkaszélességűbakhátkészítő géppel), a vetés (szemenkéntvető géppel), majd később a bakhátfelújítás (sorközmaróval)következik. Preemergens alkalmazásban egyszeri, majd posztemergens szakaszban több alkalommal alkalmazunk növényvédelmet. Állománykezelést legalább hat alkalommal végzünk. A termesztett kultúra vegetációs szakaszában, a minőségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges az öntözés. E művelethez lineáris öntözőberendezést alkalmazunk.

A betakarítás konzervipari felhasználású végtermék esetén ásó rendszerű gyökérzöldség betakarító géppel történik. Friss piaci kiszerelés esetén, a technológia vezérgépének tekinthető a nyűve szedő gyökérzöldség betakarító gép, amely a szártalanítás és kiszedés műveletét egy menetben végzi el.

Az ökonómiai vizsgálat eredményei

A 2. táblázatban a 20 ha-on végzett sárgarépa-termelés ökonómiai vizsgálatának eredményei olvashatók. Látható, hogy az egyes munkaműveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 20 ha termőterület műveléséhez szükséges gépi munkaidő. Eredményül kaptuk az egyes műveletek 20 ha-os volumenéhez kapcsolódó költségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 20 ha sárgarépa-termelés összköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is megkülönböztetve a konzervipari ill. friss piaci célú betakarítási módokat.

 

Az eredmények alapján megállapítható, hogy konzervipari célú sárgarépa termelés esetén az össz géphasználati költség 9.197 eFt, egy hektárra vetített értéke 460 eFt. A friss piaci ellátásra történő termeléskor az össz géphasználati költség 13.012 eFt, egy hektárra vetített értéke 650 eFt. Megállapítható, hogy a friss piaci célra a végtermék nyüvő eljárással történő betakarítása hektáronként mintegy 190 eFt plusz költséggel jár.

A termelés technológiában alkalmazott gépek beruházási költsége 180 millió Ft (166 millió Ft[1]). Ezen belül a munkagépek beszerzési értéke 86 millió Ft-ot tesz ki, ami közel 48%-a az össz beruházási költségnek (87 millió Ft – 53%), amíg az erőgépek beszerzési értéke 94 millió Ft, ez pedig mintegy 52 %-a az össz gép árának (79 millió Ft – 47%).

Az erőgépek esetében a nehéz talajmunkák végzéséhez 1 db legalább 140 kW motorteljesítményű erőgép ajánlott, míg a tápanyag-utánpótlás, a növény-védelem, -ápolás, a vetés, betakarítás és traktoros szállítás feladatait egy 80 kW-os vezérgép és egy 60 kW-os segédtraktor is elláthatja. A telephelyi anyagmozgatáshoz egy darab teleszkópos rakodógép is szükséges, főleg az ipari célú gyökérzöldség előállítás esetén. A termény közúti szállítását, közúti pótkocsis szállítójárművel végezzük. Az erőgépek fent ismertetett rendszerű alkalmazásával kedvezőbb beszerzési költség, valamint jobb erőgép-kihasználtság valósul meg.

20 ha-on a sárgarépa-termelés gépi munka igénye 726 műszakóra, amelyből a két kisebb teljesítményű traktor a tápanyag utánpótlás, vetés, bakhátfelújítás, növényvédelem és betakarítás valamint traktoros szállítás kapcsán kiemelkedő mennyiséget képvisel, de jelentős a nagyteljesítményű erőgép műszakóra-tejesítése is a talajművelés során. A közút szállítás 300 műszakórás kapacitásával a leginkább időigényes műveletnek minősül.

Friss piaci ellátásra történő termelés során a 80 kW-os traktor az időigényesebb betakarítás miatt még több munkaórát teljesít. Ez esetben a technológia során teljesített össz műszakórák száma 826.

A gépi költségek szempontjából előnyös, ha a betakarítás traktorvontatású munkagépekkel valósul meg drága, magas beruházási- és használati költségű magajáró betakarítógépek helyett. A kapcsolt munkagépek beszerzési költsége kedvezőbb, és üzemeltetésükkel a traktor pótlólagos munkát végez, így kihasználtsága nő, fajlagos használati költsége tovább mérséklődhet.

Megállapítható, hogy a leginkább figyelmet igénylő munkaműveletek a betakarítás-terményszállítás, a talaj- és növényvédelmi munkák, amelyek a legjelentősebb költségviselők, s az össz gépi munka költség mintegy 95-97%-át teszik ki.

Összegzés

A szabadföldi gyökérzöldség-termelés jelentős gépi munka ráfordítással és költséggel társul. Figyelembe véve a termény osztályozásával, piaci kiszerelésével járó plusz munkálatokat igen jelentős additív költségek is jelentkeznek, amelyek a hektárra jutó fajlagos költségeket 650 eFt érték fölé is emelhetik. 60 t/ha-os terméseredmény esetében könnyen kiszámítható, hogy csak a gépi költségek meghaladják a kilogrammonkénti 11 Ft-os önköltséget, s ehhez hozzáadódik még a vetőmag, műtrágya, növény védőszer, munkabér, öntözővíz költsége. Ezen adatok nagyüzemi termelés költségeit jellemzik, amelyek kisebb üzemi méreteken, alacsonyabb gépkihasználás mellet tovább növekedhetnek.

[1] Friss piaci felhasználási célú technológia alkalmazása esetén jelentkező beruházási költség értékek.

Dr. Magó László









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01