Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2012 Március






Tartalomjegyzék Budapesten tovább terjeszkedik a Continental Mangalica - ennivaló nemzeti kincs Utolsó lap

Húsliszt: etetni vagy égetni? - interjú Mézes Miklós takarmányozástan professzor





Becslések alapján az évente 250-300 ezer tonna állati eredetű hulladék alig tíz százalékát hasznosítjuk, a túlnyomó részét megsemmisítik, elégetik. Az emlékezetes BSE ügy óta Európa szerte szigorú szabályok korlátozzák az állati eredetű fehérjetakarmány etetését. Egyes takarmányozási és élelmiszer-biztonsági szakértők túlzónak tartják a tilalmat, egyben rámutatnak a húsliszt hasznosíthatóságára, a takarmányozás költségének csökkentésére.

Az Európai Parlament tavaly nyáron leszavazta az Európai Bizottság előterjesztését az állati eredetű takarmányok fehérjehordozóként való részleges tilalmának feloldására. Megfigyelők szerint ezzel a döntéssel újabb időszakra, legkevesebb két évre változatlanul tilos marad az állati eredetű fehérjék jelentős részének a gazdasági állatok takarmányába történő bekeverése, feletetése. A képviselőket nem győzte meg az eléjük terjesztett módosítás, holott Európában 2005 óta nem bukkantak a korlátozásra alapot adó BSE betegség nyomaira.

Magyarországon évente 250-300 ezer tonna állati eredetű hulladék keletkezik, amelynek jelentős részét égetőművekben megsemmisítik. Ez pazarlás – állítja Mézes Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem takarmányozástan professzora. A világ legnagyobb luxusa, hogy a nagyon drágán előállított, a vágóhidakon keletkező állati eredetű hulladékból készíthető fehérjével készített takarmányokat még ellenőrzött körülmények között sem engedik vissza a táplálkozási láncba.

- Professzor úr, hogyan léphetnénk előbbre haszonállataink takarmányozásában, különös tekintettel az állati eredetű fehérjék hasznosításával?

- A gazdasági állatok takarmányozását szabályozó Takarmánykódex végrehajtási rendelete kötelező minimum fehérje értékeket ír elő a takarmány előállítók számára. A fehérjével mindig gond volt Magyarországon, különösen azóta, hogy nem lehet állati fehérjét etetni. Felméréseink szerint a takarmányok tényleges beltartalma, ezen belül fehérje tartalma, hol kevesebb, hol több a szükségleti minimum értékeknél, illetve a kész takarmány nem annyit tartalmaz, mint ami a zsákcímkén szerepel. Fehérje dús növényi mellékterméket is lehet etetni, de ezzel sem élünk minden esetben megfelelő mértékben. Értem a takarmányipar érveit, drága a szója, emellett itthon irreálisan magas a melléktermékek ára, ráadásul változó azok takarmányértéke. Ez utóbbi azonban elvileg nem okozhatna gondot a számítógépes adag összeállítás korában. Az igazán komoly gondok azonban akkor kezdődtek, amikor betiltották az állati eredetű fehérjék nagy részének használatát. A fehérje ügyre emellett egyes nagy áruházláncok is rájátszanak: csak olyan állat húsát veszik át, amelynél bizonyított, hogy csak állati fehérjét nem tartalmazó takarmánnyal etették.

- Kielégíthető az állatok igénye növényi eredetű fehérjével?

- Technikailag megoldható. De! Attól fáj a szívem, hogy valami horribilis mennyiségű, nagyon jó minőségű állati fehérjét kidobunk, pocsékolunk, megsemmisítünk, amire ráadásul még pénzt is költünk. Fonák helyzet, mert eközben mindenki arról beszél, hogy mentsük meg a Földet. Akkor miért ösztönözzük arra a brazil gazdákat, hogy az újabb és újabb kivágott őserdők helyén is szóját termeljenek? Nekünk adják el az ott termett szóját, Európának, Kínának és Indiának. Kína igénye akkora, mint Európa egészéé. Jön a globális szárazság. Ha ismét olyan nyár következik, mint két éve, nem lesz elegendő fehérjeforrás állataink számára.

- Egyszer túljuthatunk a 2001-es kerge marhakór okozta pánikon?

- Számos háttértanulmányra támaszkodva az európai élelmiszer-biztonsági hatóság 2007. novemberben kiadott közleménye szerint nem indokolt az állati eredetű fehérjék teljes mértékű tilalmának fenntartása az unióban. A véleményező testület azt javasolta, hogy legalább részben, a kérődző állatok etetése kivételével, engedjék meg a gazdasági állatok takarmányozásában az állati eredetű fehérjék felhasználását (a kutya, macska eledelek esetén ugyanis sosem volt korlátozás). 2009 őszén, 2010 tavaszán vált élessé a küzdelem. Az Európai Bizottság bizonyos megkötések mellett egyetértett az enyhítéssel. Ekkor robbant a bomba: az Európai Parlament leszavazta. A döntéssel végeredményben a szója lobbi érdekét képviselte.

- Ezzel odaveszett az állattartók és a húsfeldolgozók minden erőfeszítése?

- Most ott tartunk, a 2001-es direktívákat érdemben nem módosították, azért odadobtak némi koncot, tettek apró engedményeket. Elsőként a haltakarmányok esetében vezettek be bizonyos kedvezményeket. Az ellenzők ugyanis belátták, hogy a gazdasági állatok közül a halaknak a legnagyobb a takarmányfehérje igénye, ráadásul sok halfaj a szóját nem preferálja.

- Ön évek óta dolgozik Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, körön belülről nézte a vitákat. Mi volt a gyenge láncszem?

- A gyenge láncszem, amelybe belekapaszkodnak az, hogy a ma használatos módszerekkel a legtöbb esetben nem tudjuk teljes bizonyossággal kimutatni, hogy például a tányérba kerülő csirke evett-e sertés állati fehérjét vagy sem. A hőkezelés során ugyanis károsodik a DNS, emiatt utólag nem lehet teljességgel kijelenteni, ez a fehérje készítmény baromfiból, sertésből, nyúlból netán szarvasmarhából, vagy birkából származik-e. A hallisztet, tej-, illetve a tojásfeldolgozásból származó termékeket korábban sem tiltották teljes mértékben, később pedig már engedélyezték a nem kérődző állatok esetében a nem kérődző állatokból származó bőr, szőr, zselatin felhasználását is. Megkötésekkel napjainkban már etethető a nem kérődző állatokból származó vörösvérsejt kivonat és a vérplazma is. A csontliszt is felhasználható, ha bizonyított, hogy nem tartalmaz fehérjét. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a nagy tömegben visszamaradó nyesedékek, belsőségek hasznosításában változatlanul nincs engedmény, a direktívák élét csak kissé tompították.

- Mi magyarok és a többi európai uniós ország állattartói és feldolgozói belenyugodtak a csaknem teljes tilalomba?

- Takarmányozástan professzor vagyok, nem kenyerem a politika. Ha visszatekintünk a 2011 tavaszig tartó időszakra, az angolokon kívül a többi ország érdemben nem lobbizott, a lengyelek próbálkoztak ugyan, sőt közvetett módon mi is. Azonban az ugyancsak beszédes, miután tavaly nyáron az Európai Parlament elutasította a módosító javaslatokat, egyedül a brit farmerszövetség szólította fel a szigetország agrárminiszterét, hogy az angol kormány és a parlament hivatalosan is tiltakozzon az uniós döntés ellen. Itthon a sertéstartók és a baromfiszövetség is szót emeltek ugyan ellene, mások azonban csak pöfögtek a folyosókon, végül a magyar állam hivatalosan nem rekontrázott, de legalábbis csendben maradtunk.

- Az uniós döntések ellen lenne esély a felszólamlásunknak?

- Lehetne vitatkozni és érvelni is ellene. Részese voltam uniós csatlakozásunkat követően a magyar takarmánytörvény előkészítésének, ott láttam, hogy a törvény harmonizációjával kapcsolatban komoly viták voltak. Akkor sikerült megvédenünk a hazai érdekeket és a magyar szabályozást. Az unióban is vannak sajátosságok, eltérőek az egyes országok adottságai és igényei. A direktívák is mindig hagynak kiskaput. Az ésszerűség határain belül kell működni, ezt a bizottságok is elfogadják, ezért küzdeni, lobbizni, érvelni kell. Az állati fehérjével az a probléma, hogy talán nekünk és másoknak is kellene a hangunkat hallatni, hogy rövidebb-hosszabb távon történjen végre valami. Most, miután a parlament elutasította az enyhítést kezdeményező javaslatot, egyes feltevések szerint legkorábban két év után kerülhet ismét napirendre a fehérje ügy. Kérdés, két év múlva miképp fog állni a magyar állattenyésztés? A briteket és a lengyeleket biztosan magunk mellé állíthatjuk. Sajnos, nálunk ahány tehén legel, annyi szervezetbe tömörülnek a gazdák, nincs egységes szövetség. Pedig akad jó példa a szövetségre. Amikor összefogott a tejügyben a szakma, elérték az uniós támogatást, a kvótát. Úgy tűnik számomra, hogy az ATEV egyedül maradt ebben a küzdelemben. A húsfeldolgozók, a tenyésztők sem állnak ki mellette, fizetik inkább a súlyos milliókat a hulladék megsemmisítésért, holott az amúgy kötelezően átadott melléktermékért akár fele áron visszakaphatnák a fehérjében gazdag etetni valót.

- Tételezzük fel, egyszer változik a szabályozás. Felkészültek az iparágban a kockázatok kivédésére?

- Tonnás tételek esetén valóban nehéz, de nem lehetetlen teljesíteni az előírásokat. Ha a hulladékot egy 2000 literes sterilizálóba teszem, tartom a nyomást, a hőt, még akkor is csak bizonyos fenntartással garantálható, hogy annak értéke a nagy rendszerben mindenhol azonos-e. Mai ismereteink alapján emellett a jelenleg alkalmazott módszerekkel nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy egy húsliszt készítmény tartalmaz-e kérődző állatból származó fehérjét. Aki azonban, remélhetőleg minél hamarabb, kialakítja ezt a technikát, gyártási eljárást, hatalmas üzlethez juthat. Az elmúlt 20 évben a molekuláris biológia elképesztő dolgokat alkotott, várhatóan előbb-utóbb megtalálják a biztos technológiát. Szigorú elkülönítéssel, megfelelő hatósági ellenőrzéssel azonban már most is rendet lehet tartani egy üzemben. Hogy van gazemberség? Esetenként nem azonos mércével mérnek bennünket? Jártam és is Nyugat-Európa számos országában, ahol láttam rendkívül gyenge színvonalú üzemeket, amelyeknek mégis volt uniós jogosítványa. Esetenként nem azonos mércével mérnek bennünket. Jártam én is Nyugat-Európa számos országában, ahol láttam rendkívül gyenge színvonalú üzemeket, amelyeknek mégis volt uniós jogosítványa. Európában tíz éve a szigorú állatkivágásokkal sikerül blokkolni a BSE kórt, megjegyzem, Magyarországon sosem volt pozitív eset. A BSE kór megelőzése miatt idehaza is felállíttattak a drága laborokat, ma is folyamatosan vizsgálják az idősebb szarvasmarhákat, a vágóhidakat, azaz szórjuk ki az ablakon az adófizetők pénzét.

- Tilalomlista ide, tiltott takarmány oda, biztosak lehetünk abban, hogy nem etetnek állati fehérjével kevert illegális takarmányokat?

- A termelőknél előfordulhat, hogy innen is vesznek, onnan is vesznek takarmány alapanyagokat vagy takarmányokat, amelyeket alibi indokkal hoznak be az országba. Minden tételt, minden zsákot nem lehet megvizsgálni, ilyen mélységben nincs mód a hatósági ellenőrzésre. Abból viszont iszonyatos perek keletkezhetnek, ha a problémát egy áruházlánc ellenőre pécézi ki. Például a hazai sertésfeldolgozás hozzávetőlegesen 30 százaléka feketevágás. Ott viszont ismeretlen az ellenőrzés.

- Hallani, az állati fehérjelisztet komposztba keverik, hogy legalább trágyaként hasznosítsák. Van létjogosultsága ennek a próbálkozásnak?

- Van, de Németországban már akadtak gondok belőle. Az Európai Unió direktívája alapján a gyökgumós növények trágyázásánál használt csontliszt esetén mikroszkopikus vizsgálattal kell ellenőrizni, milyen állatfajból származik a csont, s ha kérődzőé, humán célra nem lehet hasznosítani a termést, sőt az adott térségben meg kell semmisíteni a növényt.

A fehérjeellátás alapja a szója marad?

A hazai takarmánygyártás egyik meghatározó társasága a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., melynek nagyigmándi, újszászi és zalacsébi üzemeiben mintegy 1000 takarmány előkeverék (premix)késztakarmány, koncentrátum és takarmány-kiegészítő készül, valamennyi gazdasági haszonállat és hobbiállat részére.

A Bonafarm Csoport állatállományát többek közt a Bábolna Takarmány Kft. látja el takarmányokkal. Az állatokkal hasznosítási irányuknak, életkoruknak és bizonyos esetekben az évszaknak megfelelően összeállított takarmányt etetnek. Természetesen a teljes szükségletet pusztán szemes terményekkel nem tudják kielégíteni, ezért a további alapanyagokat integrált partnereiktől és más megbízható forrásból is kiegészítik.

A gazdasági állatok takarmányozását a 2001-es európai uniós döntés bizonyos értelemben alapvetően megváltoztatta. A feldolgozott állati eredetű fehérjék felhasználásának tilalma rákényszerítette a Bábolna Takarmány Kft-t korábbi termékeinek, főként a baromfi és sertés koncentrátumok megújítására, megváltoztatására. Dr. Fábián János, a kft. kutatás-fejlesztési igazgatója emlékezete szerint a gazdáktól kezdetben több észrevétel érkezett, hogy a takarmányok jellege megváltozott. Ezek megalapozott észrevételek voltak, hiszen a takarmányokban a feldolgozott állati eredetű fehérjék kiváltása növényi fehérjeforrásokkal történt, és néhány esetben elkerülhetetlen volt a termékek táplálóanyag tartalmának a megváltozása.

 „A mai takarmányok jól fedezik az állatok teljes életkori ciklusának táplálóanyag szükségletét. A takarmányok összeállítása során figyelembe vesszük az adott fajta, hibrid igényét a vitamin szükségletéttől, mikro- és makroelem-igényen keresztül, egészen az emészthető aminosav mennyiségéig. A takarmányok igazodnak az állatok egyre intenzívebbé váló teljesítménymutatóihoz. A genetikai előrehaladás realizálásában nem jelentett törést a takarmányozás történetében a feldolgozott állati eredetű fehérjék használatának tilalma, csak egy olyan eszköz került ki a kezünkből, amivel esetleg költséghatékonyabb lehet az állattartás” – fogalmaz Fábián János.

Egy idevágó hír szerepel a bábolnaiak információs kiadványában, a Szakma Lapja tavaly szeptemberi számában is. Nem javítja a brojlerek teljesítményét a hús- és csontliszt címmel egy hír olvasható az All About Feed 2. számra hivatkozva, eszerint a holland Wagenigen Egyetem kutatói elemezték a broilercsirkék takarmányozását: 3, 5,5 és 8 százalékban adagoltak állati fehérjekészítményt. Ez – a szójánál jobb aminosav-összetétel és hasznosulás ellenére – nem hozta a remélt eredményeket. A hús- és csontlisztet tartalmazó takarmánnyal etetett szárnyasoknál nem volt nagyobb az élősúly, a súlygyarapodás és a takarmányfelvétel, sőt az 5,5 és 8 százalék állati fehérjével kiegészített tápot fogyasztó brojlereknél szignifikánsan rosszabb takarmányértékesítő képességet mértek a szakemberek.

Szakmai körökben egyelőre nagy a várakozás, de sok a bizonytalanság és értelmezési gond az állati eredetű takarmányok fehérjehordozóként való részleges tilalmának esetleges feloldása körül. Fábián János úgy látja, ha eltörlik a mai korlátozást, illetve enyhítik a szabályokat, az nem jelentene áttörést a takarmányozás területén. A legtöbb esetben fel lehet használni a tíz évvel ezelőtti tapasztalatokat, illetve új alapanyagként beépítenék a receptúrákba. Továbbá, egy fajspecifikus húsliszt kereszt irányú etethetősége kevésbé érintené a hazai fehérje előállító üzemeket, mivel információink szerint a magyar üzemek még nem tudnak fajspecifikus húslisztet gyártani. A Bábolna Takarmány esetében jelentősége van annak, hogy ismét engedélyezték a halliszt használatát a borjú tejpótlóba keverve. Ugyanakkor pl. a sertés- és baromfitakarmányokban engedélyezett hemoglobin port jelenleg nem kevernek a takarmányokba, főként annak relatíve magas ára miatt.

Fábián János szerint a takarmányok fehérjeellátásának alapja az extrahált szója, hazánk importból elégíti ki az igényeket. A feldolgozott állati eredetű fehérjék részleges engedélyezésével az import szójaigénye csökkenthető lehetne. Szójabab termesztésével és ebből teljes zsírtartalmú, úgynevezett full-fat szója előállításával a Bonafarm Csoportban a Bóly Zrt. is foglalkozik. A hazai szójatermesztés sikere erősen évjáratfüggő, illetve követi az extrahált szójadara és a növényi olajok világpiaci árát. A kutatás-fejlesztési igazgató felemlít egy ellentmondást. Európa erőlteti a húsliszt mentességet, miközben ismert, hogy a világban több olyan országból importálunk húsokat és húskészítményeket, ahol továbbra is engedélyezett a húsliszt takarmányokban történő felhasználása.

Ugyancsak a Szakma Lapjában értékelik a takarmánycirok etetési tapasztalatait. Fábián János rámutat, a kutatókat mindig foglalkoztatja az ingadozó árakon kínált szemestakarmányok mellett az alternatív alapanyagok, a melléktermékek hasznosíthatósága. A kutatás fontos iránya az állattenyésztői mutatók javítása, a genetikai előrehaladás realizálásnak segítése mellett az állatok egészségének, ellenálló-képességének erősítése, bizonyos betegségek megelőzése.

Terjed, bár itthon szűk vásárlói rétegre támaszkodik, a funkcionális élelmiszerek kiskereskedelme, illetve fogyasztása. Bizonyos betegségek megelőzése céljából, illetve az egészséges táplálkozást követők körében például kelendőek a magas szelén vagy az Omega-3 zsírsavakat nagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszerek. A funkcionális élelmiszertermelés a tudományos körökben is sláger téma, már számos kidolgozott takarmányozási technológia ismert, és keresett a funkcionális termék az itthoni kiskereskedelemben is. Emellett „bio” minősítésű élelmiszerek is kaphatóak, amelynek előállításánál az állattartók csak olyan takarmányokat etethetnek meg, amelyek megfelelnek a bio állattartás szigorú előírásainak.

Bálint Tóth János









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01