Lapzártától lapzártáig
Jól sikerült az idei „agrár mester-hármas”
Üzleti és szakmai szempontból is minden idők legsikeresebbjeként értékelték a résztvevők az agrár-mesterhármast. Összesen mintegy 20 ezer látogatót fogadott a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban január 28-31-ig nyitva tartó AGRO+MASHEXPO, Szőlészet és Pincészet, valamint Magyar Kert. Számos termék talált gazdára a négy nap alatt. A csúcstechnológiát, a mezőgazdasági gépek, illetve kerti és borászati eszközök teljes kínálatát és újdonságait tizenhárom ország 260 kiállítója 22.600 m2-en reprezentálta a kiállításokon.
Gőgös Zoltán FVM államtitkár megnyitó beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy az idei kiállítás lényegesen nagyobb volt mint az előző. Ez a közelmúlt sikeres agrár-fejlesztési politika sikereként is értékelhető. A 60.000 támogató nyilatkozattal rendelkező pályázónak 405 milliárd Ft-ról született támogató határozat. Ezideig 50 milliárdot fizettek ki a termelőknek.
A 3-4 tengelyes vidékfejlesztési program nyerteseinek száma többszöröse az előbbiekének.
A borfeldolgozás korszerűsítésére 15-, kertészeti gépekre és -építési beruházásokra 10-10 milliárd Ft-os értékű támogatás kifizetése várható.
Sajnos a beruházások lassan haladnak, mivel a támogatottak forráshiánnyal küzdenek. Az FVM mindent megtesz azért, hogy a fejlesztések minél rövidebb idő alatt megvalósuljanak. A válság hatása érezhető az agráriumban is, bár – pl. az autóipartól eltérően – az élelmiszertermelés volumene nem csökkenhet lényegesen. Az FVM az agrárdiplomácia minden eszközét beveti a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutásának érdekében, és mindent megtesz azért, hogy az EU hajtson végre a fejlesztési programokban a jelenlegi helyzetnek megfelelő korrekciókat.
Nagy sikert aratott az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének korszerű talajművelés gépeiről és technológiáiról tartott konferenciája, épp úgy, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett közösségi bormarketingről szóló előadássorozat. Hatalmas volt az érdeklődés a Fórum Színpad előadásai iránt is. Az agrárvilág legaktuálisabb témáit neves mezőgazdászok, borászok, bank-szakemberek prezentálták a négy napos program keretében. Az agrárkiállítások 2010-es tervezett időpontja: január 27-30. – főszerkesztő -
Védjeggyel jelölnék meg a magyar sertést
Felgyorsult a Minőségi Magyar Sertéshús védjegy bejegyzési folyamata. Még az idén oltalom alá kerülhet az embléma, ám a bevezetése legalább két évet és jelentős marketingforrást igényel – ismerteti a január 16-i Napi Gazdaság.
A gazdasági napilap cikke szerint kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben a bankok hajlandóak-e hitelezni a védjegyprogramot, és nyitott kérdés az is, hogy a 10 százalék fölötti hitelkamatok mellett érdemes-e egyáltalán belevágni a beruházásba.
A programban elsősorban a 2007 végén alapított és tavaly már több milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar Minőségi Sertés Integrációs Kft. tagjai vennének részt, de ahhoz, hogy valóban hatásos legyen a védjegy, szükség lenne a feldolgozók és a kereskedők közreműködésére illetve anyagi hozzájárulására.
Vágóhídra hajtják a marhákat, nem lesz magyar tej
Az alacsony felvásárlási árak miatt képtelen kigazdálkodni a nyereséget a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., ezért levágatja kétezer-kétszáz darabos szarvasmarha-állományát. Az eset nem egyedi, a kicsik után a nagy agrárüzemek is bedőlhetnek, s végleg eltűnhet a magyar tej a boltokból. Hamarosan érvényesülhet a dominóelv, a kicsik után a nagy mezőgazdasági nagyüzemek is bedőlhetnek, s megszűnhet a hazai tejtermelés.
A törökszentmiklósi társaság már megkezdte az állatok levágását: eddig ötven szarvasmarhát vittek vágóhídra. Tavaly ilyenkor még 105 forintot fizetett a termelőknek egy liter tejért a tejipar, most mindössze 48 forintot. Ezzel literenként legkevesebb 24 forintos veszteséget szenvednek el, mert jelenleg 72 forint a tej önköltségi előállítási ára. Bár a felvásárlási ár drasztikusan csökkent, a bevásárlóközpontokban nem változott a tej ára. A törökszentmiklósi részvénytársaság vezetője szerint nagy valószínűséggel kartellbe tömörültek a tejfeldolgozók, de a versenyhivatalnak ez eddig nem tűnt fel.
A magyar fűszerpaprikának eredetvédelemre van szüksége
A magyar fűszerpaprikának eredetvédelemre lenne szüksége, hogy visszaszerezhesse pozícióját a magyar és a nemzetközi piacon. - hangzott el Szegeden egy konferencián január 22-én. Jaksa Lajos, az Országos Fűszerpaprika Tanács Egyesület elnöke kifejtette: a magyar terméknek már nem csak a spanyol paprikával kell megküzdenie a piacon, az olcsó kínai termék már átvette a dél-afrikai, és lassan a dél-amerikai import pozícióját is. A magyar fűszerpaprika-termelés a hetvenes években még több mint 5500 tonna volt évente, a termelés a csúcsidőszakban 14 ezer hektáron történt. Jelenleg mindössze ezer hektár a termőterület, tavaly az országban 1500 tonna fűszerpaprika termett. Ennek kétharmada a szürkepiacon került forgalomba, celofános kiszerelésben, jelöletlenül, háromezer forint körüli áron. Mégis igen nagy a bizalom az ilyen úton forgalomba hozott termékek iránt. Az őstermelőknek természetesen joguk van forgalmazni a termékeiket, de annak jogi szabályozását tisztázni kell.
A termelésben sok tényező változott az évtizedek alatt, így az éghajlat és a csapadék mennyisége is. 2007-re a termelők nagy része belefáradt a gazdaságtalan termelésbe, amelynek megtérülési költségei már a magvetés pillanatában kétségesek. A drasztikusan visszaesett termelés a feldolgozóipart a felvásárlási ár növelésére kényszerítette. A szakemberek abban bíztak, hogy ez megnöveli a termelést legalább 2000-3000 tonnára, ekkora az éves magyar fogyasztás is.
A magyar fűszerpaprika hírnevének visszaállítása érdekében új megoldásokra, a klímaváltozást jobban tűrő fajtákra, új termelési módokra van szükség.
Somogyi Norbert, Magyarország párizsi nagykövetségének mezőgazdasági attaséja arról számolt be, hogy a kétévente Párizsban megrendezetett Élelmiszeripari Világkiállításon az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment át a magyar stand. Míg 2002-ben nagy mennyiségű szegedi paprika volt jelen, 2004-ben még kisebb termelői egységek vittek ki paprikát, tavaly azonban már nem érkezett magyar fűszerpaprika Párizsba. A fogyasztói szokások változását mutatja, hogy már nemcsak őrleményként van jelen a piacon a fűszerpaprika, hanem például szószok, savanyúságok, aperitifek, konzervek formájában is.
Magyar pincészetet választott az Év borászatának egy dán szakfolyóirat
A kisharsányi Vylyan Szőlőbirtok és Pincészetet választotta „A 2008-as év borászatának” a Vinbladet dán borászati szakfolyóirat.
A Villányi hegység közepén, a Fekete-hegyen működő pincészet birtokigazgatója a borászati szakirányú diplomával rendelkező Debrecezeni Mónika, aki férje 2004-ben történt halála óta vezeti a céget.
Peter Winding kiadó és főszerkesztő „kellemes meglepetésnek”, az „elnyomás évtizedei után a demokrácia győzelmének” nevezte „a kiváló minőség egy új területének felfedezését”.
Méltatta, hogy Debreczeni Mónika „nőként és özvegyként” fáradhatatlanul koncentrál a részletekre, s a kiváló területtel kombinálva ez magyarázza a Vylyan-borok minőségét.
„Nem kétséges, hogy az olyan ismeretlen dűlők neve, mint Dobogó, Mandolás, Pillangó, Városhegy vagy Gombás, a jövőben ugyanúgy cseng majd, mint a ma legismertebb európai borvidékek neve” – állítja a dán szakember.
A tommerupi székhelyű Vinbladet 1996 óta ítéli oda az Év borászata címet, amelyet eddig zömében francia pincészetek nyertek el, bár például a tavalyi győztes egy chilei borászat volt.
Forrás: MTI
Megszűnik a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége
A Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége (MGBSZ) ellen, a Szövetség által kidolgozott, félévente frissített, javasolt szolgáltatási tarifák miatt. A Versenyhivatal indoklása szerint az MGBSZ által javasolt árak árkartell kialakítását teszik lehetővé, és ellenkeznek az Európai Unióban elfogadott, kidolgozott versenyszellemnek.
Ritkán fűzök véleményt egy-egy hírhez, de most úgy érzem muszáj, mert egy olyan Szövetség szűnik meg a jog hálójába akadva, mely az általa kidolgozott, ajánlott - és nem kötelező – szolgáltatási árlistájával országszerte irányt mutatott rengeteg gazdálkodónak és rengeteg gépi szolgáltatást végző vállalkozónak, vállalkozásnak. – főszerkesztő -
