Lapzártától lapzártáig

Megalakult az MNVH tanácsa és elnöksége

Megalakult decemberben a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tanácsa és elnöksége a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Gráf József agrárminiszter a hálózat vezető testületei elsődleges feladatának azt nevezte, hogy előmozdítsák a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését, megteremtsék a kistérségek felzárkóztatásához szükséges körülményeket, valamint segítsék a különböző forrásokból táplálkozó támogatási források hatékony felhasználását. Ennek érdekében az MNVH tanácsában a különböző politikai nézeteket és értékrendeket vallók egy asztalhoz ülhetnek, és közös nevezőre hozhatják véleményüket, elképzeléseiket a vidék fejlesztésének meggyorsítása érdekében. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban együttműködnek a helyi önkormányzatok, a helyi civil szféra szereplői, a helyi vállalkozók és társadalmi szervezetek az érintett kormányzati szervezetekkel.

Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH megválasztott elnöke arról beszélt, hogy új vidékpolitikára van szükség, amely nem egy-egy szakmapolitika mentén képzeli el a fejlesztéseket, hanem komplex módon végzi el azt, vagyis az egyes szakmák érdekeit összhangba hozza, és ennek alapján születnek meg a vidékfejlesztési döntések.

Pásztohy András miniszteri biztos, az MNVH főtitkára szerint azért is szükséges a különböző kormányzati szervek közötti együttműködés kialakítása a vidékfejlesztés területén, mert az FVM kasszájában mintegy 270-280 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, de más tárcáknál is tízmilliárd forintokat lehet a vidékfejlesztésre költeni, ezeket összehangolva, párhuzamosságoktól mentesen kell megvalósítani a célokat.

Kormányzati részről az FVM-en kívül a hálózat munkájában részt vesz még a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az önkormányzati tárca, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az oktatási és kulturális tárca, továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Az MNVH vezető testületei, azaz a tanács és az elnökség nem rendelkezik közvetlenül a vidékfejlesztési források felett. Ezek a szervezetek koordináló, összehangoló szerepet látnak el. A nemzeti vidéki hálózat létrehozására az Európai Unió kötelezi a tagállamokat annak érdekében, hogy a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és önkormányzatok valamint kormányzati hivatalok együttműködését koordinálja a vidékfejlesztés céljainak megvalósítására. Az MNVH működtetésére mintegy 9 milliárd forint áll rendelkezésre a mostani uniós költségvetési időszak, azaz 2013 végéig. A hálózat működtetésének költségeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) technikai segítségnyújtást szolgáló keretéből finanszírozzák.

Működésképtelené válhatnak a mezőgazdasági termelők

Működésképtelenné válhatnak a mezőgazdasági termelők, mert nem mozdul a gabona piaca – mondta Jakab István, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz).

Az agrár-érdekképviseleti vezetővel ellentétes véleményt fogalmazott meg Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára, aki elismerte ugyan, hogy jelenleg még sok gazdálkodó óvatos, és nem ad el gabonát, de szerinte már mozog a piac, és havonta mintegy 350 ezer tonna – lehet, hogy ennél is több – gabona hagyja el az országot.

Jakab István, a Békés Megyei Önkormányzat mezőgazdasági bizottságának rendkívüli ülése előtt azt állította: az idén összességében 16,7 millió tonna gabona termett, ám ebből legkevesebb 8 millió tonnát külföldre kellene szállítani. Az étkezési búza felvásárlási ára alig haladja meg a tonnánkénti 30 ezer forintot, míg a kukoricáért „nagyon mélyen az önköltségi ár alatt” fizetnek a kereskedők. Jakab István szerint azonban még a nyomott árakon sem mozdul a piac, vagyis egyelőre senki nem vásárol a gazdáktól.

Az agrárium helyzetét nehezíti, hogy az úgynevezett inputokat, tehát a műtrágya, a vetőmag, a mezőgazdasági gépek árát már a piac „beárazta” a tavalyi magas gabonaárakhoz képest. Napjainkban tehát sokkal többe kerülnek az alapanyagok, a gépek, mint azt a mezőgazdaság helyzete indokolná. „Már előfordult, hogy a mezőgazdasági vállalkozó kénytelen volt bérszántást végezni földjén, mert a saját traktorját időközben lefoglalta az egyik bank” - jelentette ki.

Sokat nem fog segíteni az uniós intervenció sem. A kukorica esetében ugyan ismét lehetőség lesz, uniós szinten 700 ezer tonna felvásárlására tonnánként némileg több mint 100 euróért, ám ehhez a pénzhez leghamarabb márciusban, áprilisban juthatnak a gazdák.

A bizottság alelnöke kritizálta az intervenció gyakorlatát, hiszen a jelentkezéskor már 15 euró kauciót kell a gazdának fizetniük tonnánként, s a jelentkezési folyamat január 31-én fejeződik be. Ezt követően 10 munkanap ügyintézés után derülhet ki, hogy elegendő-e a 27 tagállamra vonatkoztatott 700 ezer tonna a felajánlásokhoz képest. Ha nem, akkor megkezdődik az alku folyamata, vagyis további időt vesz igénybe, hogy végül is arányosan mekkora mennyiséget vesz át az unió a magyar gazdáktól. „Ezért állítom, hogy intervenciós pénzt leghamarabb március végén, április elején láthatnak a megélhetési gondokkal küzdő termelők” – mondta egyebek mellett Jakab István.

Petőházi Tamás szerint a magyar búzára nagy érdeklődés mutatkozik Görögországban 35 ezer forintot meghaladó tonnánkénti áron. A magyar kukoricát pedig a környező országokban keresik, tonnánként 23-24 ezer forintért. A GOSZ ügyvezető titkára szerint a búzapiacon kell a magyar termelőknek nagyobb versenyre számítaniuk. Az áruáramlást jól mutatja, hogy gabonaszállításra jelenleg nincs elég kocsija a MÁV-nak.

Országos méhészfórum Pápán

A legutóbbi vizsgálatok szerint minden méz „rendben van” a kereskedelmi forgalomban – mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára a méhészeti szövetkezetek országos tanácskozásán Pápán.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a termelőknél nincs hamisított méz, hanem a feldolgozás, a csomagolás során kerültek a mézekbe „nem oda való, idegen anyagok”. A hamis mézek kiszűrése érdekében fokozták az ellenőrzéseket, s míg a korábbi években 130-140 mintát vettek, addig az idén már 900-at vizsgáltak meg. Rámutatott: jövőre is hasonló szigorral – a méhészegyesületekkel közösen – végzik az ellenőrzéseket.

Gőgös Zoltán ismertetése szerint 17 ezer méztermelő van az országban, akik mintegy 25 ezer tonnányi mézet állítanak elő, a termelés 90 százaléka exportra megy.

Az államtitkár elmondta, hogy „átírják” az élelmiszerkönyvet és abban szerepelni fog a „különleges minőségű méz” kategória. Az ilyen mézben nem lehet semmiféle adalék, azaz lényegében bioméznek is lehet majd nevezni.

Ehhez külön marketing-támogatást is ad majd a tárca, és a különleges minőséget a címkén is jelzik. Az államtitkár arra biztatta a méhészeket, hogy igyekezzenek ilyen minőséget produkálni, illetve minél többen nevezzenek be a Kiváló magyar élelmiszer védjegy elnyerésére is.

Takács Ervin, az országos fórumot kezdeményező Pápa és Környéke Méhész Szövetkezet elnöke elmondta: azt kérik a földművelésügyi tárca vezetőitől, hogy öt év eltelte után is kaphassanak támogatást a szövetkezetek. Utalt arra, hogy az unió egy szövetkezetet az indulásától kezdődően csak öt évig támogat, ezért kérik, hogy azt követően is legalább nemzeti segítséghez juthassanak.

Az elnök a mézhamisításokkal kapcsolatban rámutatott: nyilvánvalóan nem a kistermelő hamisít. Egyszerűen nem érné meg, ugyanis szerinte a drága cukornak a fele sem hasznosulna, miközben hatalmas munkát, külön eljárást jelentene a hamisítás.

Takács Ervin szerint a kistermelők „tiszták”, ám a csomagolásnál, kiszerelésnél helyenként már belekerül a mézbe a cukor, s olyan kifinomult eljárásokat alkalmaznak, hogy az adalék igen nehezen kimutatható.

A méhészek is az ellenőrzések fokozását és a hamis mézek kiszűrését kérik a szaktárcától.

A méhészeti szövetkezetek tagjai legalább 80 ezer méhcsaládot kezelnek, és több milliárd forint értékű méztermést produkálnak évente. A magyar méztermésnek valamivel több, mint a fele vegyesméz, egyharmada akácméz. A méztermelők elemi érdeke a jó minőség, a tisztességes piaci jelenlét, s ezt szolgálná a saját feldolgozás fokozása is, ahhoz viszont támogatásra lenne szükségük.

Idén kevesebb cukrot állítanak elő

A Magyar Cukor Zrt. a rendelkezésre álló, 105 ezer kvótamennyiségnél mintegy 40 ezer tonnával kevesebb cukrot állít elő az idei kampányban, a különbséget ausztriai bérfeldolgozásból pótolják – mondta az Fischer Béla.

Az idén mintegy 450 ezer tonna cukorrépából állít elő mintegy 60-65 ezer tonna cukrot a Kaposvári Cukorgyár. A jelentős termeléscsökkenést Fischer Béla a magyar cukorrépa-termelői piac múlt évi összeomlásával indokolta. Úgy vélte azonban, hogy jövőre már ismét sikerülhet teljesen hazai termelésű cukorrépából előállított cukorral kitölteni a rendelkezésre álló kvótamennyiséget a Magyar Cukor Zrt.-nek, így 2009-ben Kaposváron várhatóan mintegy 750 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel, amelyből 105 ezer tonna cukrot állítanak elő. Ez mintegy 36-40 százalékos piaci részesedést biztosíthat a társaságnak Magyarországon.

Az idei árbevételről a vezérigazgató még nem tudott pontos számokat mondani, mivel a cég pénzügyi éve 2009. február végén zárul le, a múlt évben a cég árbevétele 28 milliárd forint körül alakult.

Korszerűbb agrár köz- és szakigazgatás

Ebben az évben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) mintegy 32 milliárd forintból gazdálkodhat, és várhatóan ez az összeg 2009-ben sem változik – nyilatkozta Lukács László, az MGSZH elnöke a hivatal évösszegző sajtótájékoztatóján.

A hivatal létrehozása – amely 2007. január elsején történt meg – beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ugyanis a hivatal át tudta venni a 67 jogelőd intézmény 11 szakigazgatási területének irányítását. A hivatalban jelenleg mintegy 4.900-an dolgoznak. Sikerült jól elkülöníthetően szétválasztani a szakmai irányítást a szervezeti irányítás funkciótól. Mindez még hatékonyabbá tette a szervezet szakmai és közigazgatási tevékenységét. S egyben sikerült megőrizni a több évtizedes, esetenként évszázados tradíciókat is, például az állatorvosi kar szakmai irányításában, illetve az erdészet területén.

A nagyszabású informatikai fejlesztéstől azt várják, hogy hatékonyabbá teszi a közigazgatási munkát, és az MgSzH adatbázisa összekapcsolható lesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatbázisával.

A jövő év feladata lesz a laboratóriumi fejlesztések elindítása, valamint a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásából adódó feladatok hatékony elvégzése is. Emellett új feladatokat ró a hivatalra az élelmiszerlánc-biztonsági feladatok maradéktalan ellátása és az új erdőtörvény végrehajtása is.

Lajkó Ákos elnökhelyettes arról beszélt, hogy az általa irányított szakterületen mintegy 143 millió forint bírságot szabtak ki annak nyomán, hogy a hivatalhoz beérkezett bejelentések után kivizsgálták a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó panaszokat. Ilyen volt például a tej-, illetve a pékáruk esetében. Eddigi összesítések szerint mintegy 1,2 milliárd forint büntetést róttak ki az élelmiszerbiztonságért felelős hatóság ellenőrei a szabályok megsértése miatt 2008-ban.

Jó évet zárt a mezőgazdaság

Eredményeit tekintve jó évet zár a hazai mezőgazdaság, ugyanakkor az elmúlt fél évszázadban nem volt a 2007/2008-hoz hasonló, amikor két, egymást követő esztendő teljesítménye ekkora különbségeket mutatott volna – mondta Gráf József Harkányban decemberben.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének fórumán tartott előadásában hangsúlyozta: az agrárium össztermelése az idén 50 százalékkal bővült az elmúlt évhez viszonyítva. Gráf József véleménye szerint ezen teljesítmény nélkül mínuszos lenne a magyar gazdaság. Ugyanakkor, 2007 és 2008 mutatói között óriási különbségek vannak, s ez problémákat okoz az ágazatnak. Az, hogy egy rendkívül aszályos évet az idén minden idők egyik legnagyobb termését hozó éve követett, azzal járt, hogy a hiányt követő túltermelés komoly áringadozásokat eredményezett.

A növénytermesztésben az alacsony árak ma sok tekintetben az önköltséget sem fedezik az állattenyésztésnek a takarmányárak tavalyi magas költsége, valamint az egész Európában tapasztalt túltermelés miatt. A léalmaprobléma kivételével a zöldség a gyümölcs- valamint a bor- és a pálinkaágazat árbevétele mondható kiegyensúlyozottnak.

Gráf József a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban azt mondta: az elmúlt két évet együtt nézve csak jobb jöhet. A beruházásokhoz a gazdák várhatóan magasabb előleget kapnak, és államilag garantált hitelekkel is segítik őket.

Módosult a mezőgazdasági támogatásokról szóló törvény

Az agrárminiszter monitoring rendszert működtet, és rögzítették, mit jelent a gondatlan támogatásigénylés; egyebek mellett ezeket tartalmazza az agrártámogatásokról szóló, 2007. évben hozott törvény december 15-én elfogadott módosítása.

A módosított törvény továbbra is a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési valamint a halászati támogatásokat szabályozza. Szerepel benne, hogy szándékosan, illetve súlyosan gondatlanul igényel támogatást, aki e magatartásával kedvezőbb elbíráláshoz jut, mint ha tartózkodott volna az ilyen magatartástól.

Az agrárminiszternek monitoring rendszert kell működtetnie. A monitoring meghatározott mutatókat vizsgál a támogatás indításakor, majd a későbbiekben azt nézi, hogy a célkitűzések miként valósulnak meg.

A módosítás kimondja, hogy közérdekből nyilvános adat a támogatott neve, a támogatás jogcíme és összege valamint a jogtalan igénybevétel miatt visszafizetett támogatás összege is. A támogatásokat kezelő szervezet hét nyilvántartást működtet, az ügyfél-nyilvántartás mellett vezetnie kell például a földterület azonosító rendszert, a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását, és az intervenciós raktárregisztert is. Ez utóbbi a raktározási helyszínek és a raktárépítmények egyedi azonosító adatait tartalmazza.

Amennyiben egy ügyfél meghal, a közjegyző – végzésben – dönt a ki nem fizetett támogatásnak az örökös részére történő átutalásról. A jogutód illetve a haszonélvező a közjegyzői döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül igazolhatja azt, hogy neki jár a támogatás.

A támogatást csökkenteni kell az adótartozással. Az adótartozásról az APEH értesíti a kifizető hivatalt. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást 5 éven belül lehet visszakövetelni. Aki nem tesz eleget a támogatással kapcsolatos adminisztratív kötelezettségének, az 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A most elfogadott módosítások a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba.

Törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről

Szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forintot kell kötelezően befizetniük a termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerbe a december 15-én elfogadott törvény alapján.

A jogszabály rendelkezései alapján a rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket az agrárkár-enyhítési valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el. A rendszerben kötelező rész venniük a cégeknek, egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is. Amennyiben az őstermelők egyéni vállalkozók is, akkor ez utóbbi minőségükben részesei a kárenyhítő rendszernek.

A kárenyhítési hozzájárulás szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forint, amit minden év június 30-ig kell – banki átutalással – megfizetni. A befizetés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – mint költségvetési fejezet – bevétele lesz. Az elmulasztott befizetés adók módjára behajtható. Az állam minden évben legalább a befizetésekkel megegyező összeggel támogatja a rendszert, de az állam befizetésére nincs határidő a törvényben. A fel nem használt pénzt a következő évre kell átvenni, azt elvonni vagy más célra használni nem lehet.

Az a termelő, aki üzleti biztosítóval is kötött szerződést, csak az attól kapott és a törvény szerint járó kifizetés különbségére jogosult.

A kárenyhítő juttatások meghatározásánál mindig az előző év október 1. és az adott év szeptember 30. között bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni, és legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 százaléka – kedvezőtlen adottságú területen a 90 százaléka – fizethető ki. A hozamérték csökkenés a referencia hozamérték és az adott évi hozamérték különbsége. A referencia hozamérték a megelőző – elemi csapástól mentes – három év átlagos hozama, szorozva a külön jogszabályban meghatározott fajlagos árral. Az adott (tárgy) évi hozamérték pedig az adott évben betakarított termés – szintén külön jogszabályban meghatározott árral számított – értéke. A kifizetés feltétele még, hogy elemi csapás érje a termelőt. Ez pedig az adott évben több mint 30 százalékos hozamérték csökkenést jelent.

Amennyiben a teljes kárra nem elegendő a kasszában lévő összeg, mindenki arányosan kevesebbet kap. Az agrárminiszter dönthet arról, hogy a kárenyhítő juttatás 90 százaléka előlegként kifizethető.

Az új törvény a Magyar Közlönyben megjelenését követő 45. napon – február elején – lép hatályba. Akkor kerül ki a jogrendszerből a két évvel ezelőtt hozott hasonló törvény, amely azonban az önkéntes kárenyhítést szabályozta úgy, hogy szőlő és gyümölcsös után 3.000 míg a szántó után 1.000 forint volt a hektáronkénti éves befizetés. A régi törvény alapján kötött kárenyhítési szerződések az új törvény hatályba lépésével megszűnnek, de a folyamatban lévő ügyekre még a régi törvényt kell alkalmazni.

Februárig elkészítik az Élelmiszer Termékpálya Kódexet

A Földművelés- és Vidékfejlesztési Minisztérium, a kereskedők, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer feldolgozók képviselői decemberben megállapodtak abban, hogy 2009. február 10-ig elkészítik az Élelmiszer Termékpálya Kódexet – közölte Dékány András, az FVM sajtófőnöke.

A közösen kidolgozott dokumentum szabályozza a termékpálya valamennyi szereplője számára a kötelező piaci magatartást. Ez biztosítja azt, hogy kölcsönösen figyelembe vegyék egymás érdekeit és megakadályozzák az együttműködési és a piaci zavarokat.

A tanácskozáson mind a négy fél képviselői hangsúlyozták a közös felelősséget abban, hogy a piaci zavarok és egymás közötti viták ne ronthassák a magyar termékek hírét. A megállapodás biztosítékot jelent a magyar fogyasztók számára a biztonságos minőségi élelmiszerellátásra.

Az FVM sajtófőnöke emlékeztetett arra, hogy eredetileg az FMV a kereskedőkkel szándékozott megállapodást kötni, de a termékpálya szereplői hajlandóaknak mutatkoztak részt venni egy minden szereplőre érvényes kódex kidolgozásában.

Az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy ha nincs megállapodás a termékpálya szereplői között, akkor ezt törvényben kell szabályozni.

Privatizálják a balatoni halászat tógazdaságait és halfeldolgozóját

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött a Balatoni Halászati Zrt. sorsáról, amely szerint a társaság a jövőben csak a Balaton ökológiai egyensúlyának fenntartásáért felel, leválasztják róla és privatizálják a cég tógazdaságait valamint a halfeldolgozóját a hozzájuk tartozó ingó és ingatlanvagyonokkal együtt – adott tájékoztatást Száraz Gábor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője.

Az MNV kezelésébe került Balatoni Halászati Zrt. (BH) a tavalyi vagyontörvény értelmében lekerült a tartós állami tulajdonban maradó cégek listájáról, így azóta napirenden van a privatizációja, de egyértelmű döntés eddig nem született a sorsáról.

Egy korábbi elképzelés alapján, amely szerint holdinggá alakították volna a halászatot, elkészültek a tulajdonosok által is elfogadott stratégiai tervek, de a cég közgyűlése nem tudta áldását adni rá, mert az utóbbi hónapokban a tulajdonosi képviselet hiányában rendre elmaradt. A hosszú ideje tartó bizonytalanság már veszélyeztette a halászati cég gazdálkodását – a cégvezető korábbi nyilatkozati szerint.

A tavaly 1 milliárd forintnyi árbevétel mellett 32 millió forintos adózott eredményt elérő, de 750 millió forintos kötelezettség-állománnyal rendelkező vállalatnak évek óta szüksége lenne tőkebevonásra a talpon maradásához és a tevékenysége korszerűsítéséhez, miközben bizonytalan helyzete miatt pályázati források megszerzésére sem nyílt lehetősége.

Az eddigi elképzelésekkel szemben, amely 75 százalék mínusz 1 szavazat arányában privatizálható leányvállatokba szervezte volna a cég profitképes tevékenységeit, a vagyontanács most arról döntött, hogy eladja azokat. Száraz Gábor tájékoztatása szerint a halászati társaságnál maradna ugyanakkor a horgászjegy-értékesítési tevékenység valamint a tó ökológiai egyensúlyával és a halállomány szabályozásával kapcsolatos veszteséges közfeladatok elvégzése, így a halőri teendők is.

Suchman Tamás, a halászatban időközben 33 százalékos tulajdonosi jogi képviselethez jutott Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, a tárgyalások során alapvető szempont volt, hogy a Balaton nem eladó. Legfőbb cél az élővilág megőrzése és a horgászturisztikai feltételek biztosítása, amelynek biztosításához fontos, hogy a halászat a jövőben hozzájusson a szükséges forrásokhoz.

Közeleg a határidő

Az állatjóléti támogatások tavaly jóváhagyott beruházásainál illetve az idei jövedelempótló támogatások igénylésére vonatkozó kifizetési kérelmek esetében január 31. a kifizetési igénylések benyújtási határidejének utolsó napja – hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

Az MVH január 9-i közleményben adott tájékoztatást arról, hogy az idén az elmúlt években megszokottnál korábban, már 2009. január 31-én lezárul az az időszak, amíg be lehet nyújtani az MVH-hoz az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatásokra pályázóknak a múlt évre jóváhagyott beruházásaira, valamint az idei jövedelempótló támogatások igénylésére vonatkozó kifizetési kérelmeit.

A kifizetési kérelem formanyomtatványai és a kitöltési útmutató elérhető az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu), továbbá a 126/2008. (X. 31.) MVH Közlemény mellékeltében illetve átvehető az MVH megyei kirendeltségein. Az intézkedés záró évében, a támogatási igény meghaladja a 225 millió forintot.

Forrás: MTI