Agrárágazat 2009 január
Agrárágazat főoldal

Tartalomjegyzék Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények Állatmérlegek Utolsó lap

Amit a szénakészítésről tudni illik


A kérődzők, haszonállatok és hobbiállatok körében kimagasló jelentőséggel bír, és meghatározó szerepet tölt be az etetett szálastakarmányok minősége, eltarthatósága. Egy állattenyésztő vállalkozás eredményességét alapvetően meghatározza a takarmányozással szembeni igényesség, a takarmányozás ökonómiai háttere, hiszen a kimagasló minőség mellett fontos szerepe van, hogy az adott takarmányt mennyiért állította elő vagy vásárolta meg a gazdaság.


 

 

Magyarországon igen nagy hagyományai vannak a szálastakarmány készítésnek, megfelelő szakértelemmel rendelkez(t)ünk, hogy kiváló minőségű szénát állítsunk elő. A gazdák illetve a mezőgazdasági vállalkozók rendelkezésére álló géppark sajnos nem mindig a legfiatalabb és legmodernebb. Ma, már olyan modern rendszerek használatára is lehetőség van, mint például az automata bálanedvesség mérő műszerek, melyek bármilyen korú és típusú gépekre felszerelhetőek, s általuk optimalizálható a megfelelő bálázási időpont meghatározása a nedvességtartalom függvényében.

 

De lássuk csak, mit is nevezünk pontosan szénának, s röviden tekintsük át az élettani sajátosságokat. Schmidt (2003) szerint a szárítással konzervált takarmányokat szénának nevezzük. A széna a kérődző állatok és a ló legfontosabb takarmányai közé tartozik. A kérődzők takarmányozásában kettős funkciót lát el: segít megteremteni a megfelelő feltételeket a bendő zavartalan működéséhez, s e mellett táplálóanyagokkal, s egyéb hatóanyagokkal (vitaminokkal, ásványi anyagokkal) látja el az állati szervezetet. Az elfogyasztott szénának a strukturális szerepe is elengedhetetlen, mivel ez által segíti elő az előgyomrok aktivitását és fenntartását.

 

Az előállított szénák minősége azonban nemcsak a betakarítási technológiától függ, hanem az időjárási körülményektől, a termőhelyi adottságoktól, a növényzet botanikai összetételétől, illetve a szárítás minőségétől, mely sarkalatos pontja a szénakészítésnek.

Kedvező helyzetben a gyepeket legalább kétszer, a pillangós takarmányokat (főleg lucerna) öntözött viszonyok között akár négyszer-ötször is kaszálhatjuk évente szénakészítés céljából. Az első kaszálásból származó anyaszéna nagy tömeget ad, levél: szár aránya azonban nem a legkedvezőbb. A későbbi növendékekből készült sarjúszéna esetenként levelesebb, azonban kevésbé olyan ízletes, mint az anyaszéna.

 

Botanikai összetétel alapján megkülönböztetünk: fűféle-, pillangós- és keverékszénákat.

A következőkben röviden szeretném áttekinteni a szénakészítés szakaszait, fontosabb folyamatait és a főbb kritikus pontjait.

Akár gyepterületről, akár pillangós takarmányról is legyen szó nagyon fontos az optimális vágási időpont meghatározása. Ez függ az adott vegetáció fenológiai fázisától, melyet az időjárás, a termőhelyi adottságok alapvetően meghatároznak.

 

Ha már levágtuk a szénánkat, első és legfontosabb dolgunk, hogy imádkozzunk a megfelelő időjárási körülmények miatt. Hiszen ha a rend többször megázik, vagy tartósabb több napon át tartó esőzés alakul ki, az egész takarmány pocsékba mehet. Sajnos a mezőgazdaság az időjárási viszonyoknak kitett ágazat, s ezt a tényezőt szinte lehetetlen befolyásolni. Ha azonban szép napsütéses idő van, akkor nem soká elkezdődik a rendkezelés. A rendnek mind a két oldalát jól át kell szárítani a megfelelő minőség elérése érdekében. Néhány helyen elterjedt, hogy a levágott takarmányt nem renden szárítják, hanem szétterítik, mely megfelelő lehetőséget teremt arra, hogy bővebb termés esetén, vastagabb rendvastagságnál egyenletes szárazságot érjünk el.

 

Aztán a következő munkafolyamat a bálázás. A bálázás folyamán különféle alakú és nagyságú bálák kialakítására van lehetőség a rendelkezésünkre álló géppark függvényében. A kisebb kockabálák előállítása könnyebb szállítást és takarmányozást tesz lehetővé, főleg kisgazdaságokban kedvelt módszer. A nagyobb kockabálák és körbálák készítése mindenféleképpen gépi kezelést igényel, e miatt nagyobb méretű gazdaságokban elterjedt.

 

A széna minőségét, tárolhatóságát alapvetően meghatározza a bálázáskori nedvességtartalom. A bálázáskori optimális nedvességtartalom 18-23% közötti intervallumban van. Éppen olyan káros lehet a túl nedves vagy a túl száraz állapotban történő bálázás is. Ha túl száraz állapotban bálázunk, főleg pillangósoknál, igen nagy a levélpergésből adódó veszteség. Viszont ha túl nedvesen bálázzuk be a szálastakarmányt, penészedéshez, erjedési folyamtokhoz, súlyosabb esetben akár öngyulladáshoz is vezethet.

 

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan kell meghatározni a bálázás időpontját. A szakmában jártas, tapasztalt gazdák már érzékszervi vizsgálattal is el tudják dönteni, hogy megérett-e az adott széna a bálázásra vagy sem. Viszont manapság már rendelkezésünkre állnak olyan korszerű automata bálanedvesség-mérő műszerek is, melyek használatával könnyen meghatározhatjuk a bálázás optimális időpontját a nedvességtartalom alapján. A rendszer használatának előnyeiként említeném meg, hogy ezek a mérő szerkezetek bármilyen típusú és korú bálázókra felszerelhetőek, használatuk könnyű, gyors és egyszerű. Éppen hogy elkészítjük az első néhány bálát és optimális képet kapunk arról, hogy jól választottuk-e meg a bálázás időpontját, vagy sem, s a betakarított takarmány minősége, eltarthatósága ezeknek a rendszereknek a használatával sokkal jobb lesz.

 

Munkaszervezési szempontból nagyon fontos, hogy az elkészített bálákat minél hamarabb a tárolóhelyre szállítsuk, megfelelő környezetben raktározzuk. Ajánlatos ellenőrizni az adott kazal hőmérsékletét is, melyeket kazalhőmérőkkel végezhetünk. Ha megfelelő nedvességtartalomnál báláztunk, akkor nem fordulhat elő probléma a tárolás során sem. Érdemes odafigyelni a tárolási veszteségekre, mivel egy kis odafigyeléssel, kreativitással igen sokat lehet spórolni.

 

Összefoglalva tehát a szénakészítés kritikus pontjaiként az alábbiakat említem meg: optimális vágási időpont meghatározása az időjárás függvényében, megfelelő, az adott helyzethez alkalmazkodó rendkezelés, a bálázás időpontjának megfelelő megválasztása, beszállítás, tárolás.

A jó gazda gondosságával ellátva ezeket a feladatokat s az égiek áldásával, a megfelelő technológiák alkalmazásával állataink számára kiváló minőségű szálastakarmányt biztosíthatunk.

Végezetül pedig Moholy-Nagy László idézetével zárnám soraimat: „A jelszó természetesen nem a technika ellen, hanem – ha helyesen értelmezzük – a technikával, ez felszabadíthatja az embert, ha az ember ráeszmél végre, hogy mit kezdhet ezzel a szabadsággal.”

 

Penta Gruppo: www.penta-ptm.hu

 

Suta Éva DE-AMTC AVK

Vidékfejlesztési- és Agrárgazdaságtani Tanszék,

e-mail: sutaeva@gmail.com












Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11
10 09 09 10 10 10 08 10 10
08 08 09 09 08 06 09 09
06 06 08 08 06 05 08 08
05 05 06 06 05 04 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04
02 01 03 03 02 03 03
01 02 02 02 02
01 01