A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) elutasítja az Egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) 2009. évi bevezetését – közölte Örvendi László, a Magosz elnökségi tagja, hajdú-bihari elnöke augusztus 5-én Debrecenben. A testület álláspontját ismertető politikus szerint az SPS tervezett bevezetésével megmerevedik a magyar agrárstruktúra, a rendszer jelentősen befolyásolja a több mint 5 millió hektár mezőgazdasági terület hasznosítását, a 200 ezer regisztrált gazdálkodó gazdálkodási viszonyait, így a különböző fejlesztéseket, valamint a vidékfejlesztési források felhasználását. A kormánynak meg kell hallgatnia a gazdák kérését, és vissza kell vonnia az összevont területalapú támogatás 2009-ben történő bevezetését. A Magosz szerint azért is értelmetlen az SPS bevezetése, mert az Európai Unióban 2014-től egy teljesen új, egyszerűbb agrártámogatási rendszert kívánnak bevezetni. A magyar kormány tervezett lépése azért is elfogadhatatlan, mert többletforrást nem biztosít, csupán az elosztás módja változik: méghozzá a jelenlegi kormányhoz közelálló körök szándékainak és érdekeinek megfelelően. A jelenlegi körülmények között elfogadhatatlan a 2006-os földhasználaton alapuló „történelmi bázis” meghatározás, ugyanis Magyarországon nincs történelmileg kialakult földtulajdon, földhasználat és üzemi szerkezet, ennek hiányában pedig történelmi bázisról nem beszélhetünk. „A történelmi bázisként meghatározott időpont, a 2006. év egy szűk, jól informált, kormány közeli vállalkozói és befektetői körnek az érdeke” – jelentette ki Örvendi László. A Magosz szerint a mindenkori földhasználónak kell megkapnia a támogatást. A szervezet elutasítja az igazságtalan SPS-rendszer bevezetését, s a jelenlegi, átlátható egyszerűsített támogatási rendszer (SAPS) alkalmazásának meghosszabbítását kéri az agrárkormányzattól. Örvendi László bejelentette: amennyiben az Országgyűlés az ősszel megszavazza az SPS-rendszer 2009. évi bevezetéséről szóló jogszabályt, a Magosz – több szervezetettel együtt – az Alkotmánybírósághoz fordul. A történelmi bázis meghatározása ugyanis alkotmányossági aggályokat vet fel.

Elektronikus sommelier a borhamisítás ellen

Egy hordozható „borkóstoló” felfedezi a hamisítványt és a veszélyes pancsokat: ez a feladata annak a készüléknek, amelyet Cecilia Jimenez-Jorquera, a Barcelonai Egyetem mikroelektronikai intézetének munkatársa dolgozott ki. A The Analyst névre keresztelt szerkezetet a Királyi Akadémia kémiai társaságának lapjában mutatták be. Az „elektronikus nyelv” hat érzékelővel működik, melyek mindegyike a borok különböző jellemzőinek felismerésére képes: egyik például az alkoholtartalmat, a másik a savasság mértékét, a harmadik a cukortartalmat méri. A készülék különféle bortípusok sajátságaira programozható, és olyan finom jellemzőket is érzékel, amelyek más módon nem mérhetők. Már a kóstolás pillanatában kilistázza a begyűjtött adatokat: például ha Tokajit kóstol, akkor nem csak azt állapítja meg, hogy valódi vagy hamisított-e a fajta, de megállapítja az évjáratot, azonosítja az előállító pincészetet és leleplezi az esetleges adalékanyagokat és összetevőket, amelyek nem részei az eredeti „receptnek”. Az, hogy a berendezés hordozható, különösen hasznos tulajdonság, hiszen így a vizsgálatokat a mintavétel helyszínén el lehet végezni, nem szükséges a begyűjtött anyagot egy laborba beküldeni és hosszasan várakozni az eredményekre.

Vészesen lecsökkent a szarvasmarhák száma

Miközben az agrárium helyzete általánosságban kedvező, az állattenyésztésben azzal a problémával kell szembenézni, hogy a szarvasmarhák száma vészesen lecsökkent. Ha a jelenlegi mintegy 700 ezer alá csökken az állomány száma, azt nagyon nehéz lesz a későbbiekben pótolni – mondta Gráf József, az agrártárca vezetője augusztus 8-án, a XII. Bonyhádi Agrárfórumon. A völgységi városban a nyolcadik alkalommal rendezték meg a Tarka Fesztivált, amelyen már hagyományosan részt vesz a hazai állattenyésztők jelentős része. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter értékelve az elmúlt két évet, kifejtette: 2007 az utóbbi évek legnehezebbike volt, a fagy és az aszály is nehezítette a munkát, s 16-18 százalékos termeléscsökkenést okozott. Ugyanekkor emelkedtek az élelmiszer- és alapanyagárak, így a nyereségesség, a jövedelem hét százalékkal nőtt. Az idén a termésátlagok kicsit meg is haladták a számítottat, de az árak ennek megfelelően alacsonyabbak lettek, amit a termelők nehezen vesznek tudomásul. A jövőt illetően a pályázati lehetőségekről elmondta: hét évre 1.300 milliárd forint áll az agrárágazat rendelkezésére, s az első pályázatok sikeresek. Szinte mindenki, akinek sertés-, szarvasmarha-, baromfitelepe van, élt a pályázati lehetőséggel, az első így megvalósult beruházásokat a napokban adják át. A szarvasmarha létszám évek óta tartó csökkenését is növekedéssé változtathatják a pályázatok – mutatott rá a miniszter. A mérséklődést ugyanis az is okozta, hogy az alkalmazott gépek, technológiák, és a fajták nem megfelelőek, s most ezt is korrigálni lehet. Eddig már 230 milliárd forint pályázati pénzt ítéltek oda, gőzerővel folynak a beruházások, így a 700 ezres szarvasmarha létszám emelkedése várható.

A magyar hústermelés várhatóan csökken, a globális nőni fog

A régóta elmaradó fejlesztések miatt a magyar hústermelés csökkenésére lehet számítani a következő években, miközben globálisan a hústermelés várhatóan képes lesz kielégíteni a világ szaporodó népességének emelkedő húsfogyasztását – írta a Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások 2008. című, a XI. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia anyagai alapján, az agrártárca hozzájárulásával készült augusztus 9-i elemzés. A tanulmány készítői szerint a magyarországi hústermelés versenyképessége csak olyan „óriási nagyságrendű” befektetésekkel valósulhat meg, mint a termelési technológiák korszerűsítése, az állattartó épületek rekonstrukciója – a sertéstelepek mindössze 20 százaléka felel meg az uniós minőségi követelményeknek –, valamint a környezetvédelmi előírások teljesítése. A baromfi- és sertéshús termelés esetében az elavult termelési technológiák, a marhahústermelésnél pedig a támogatások kedvezőtlen változásai miatt Magyarország számos újabb húsfajta nettó importőrévé válhat a következő néhány évben. A világ hústermelése 2007-ben – az előző évek átlagánál kisebb növekedéssel – elérte a 271 millió tonnát, 2016-ban pedig várhatóan 324 millió tonna lesz. A termelés legnagyobb hányadát, 38 százalékát a sertéshús, 32 százalékát a baromfihús tette ki, amit a marha- és juhhúsok előállítása követett 25 és 5 százalékkal – olvasható a tanulmányban. A húsiparban a legnagyobb bizonytalanságot a kiszámíthatatlanul előforduló állatjárványok, elsősorban a madárinfluenza megjelenése okozhatják. Az emelkedő takarmányárak hatására, valamint Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia és Kína növekvő fogyasztásának köszönhetően a következő néhány évben – a marhahús kivételével – a hús világpiaci árának szerény növekedésére lehet számítani. Az elemzés szerzői, „történelmi ciklusokra” hivatkozva 2012-2013-ig a marhahús árának stagnálását jósolják az Európai Unióban. A jövőben ugyanakkor csökkenhet az uniós termelés, így az önellátás szintje 90 százalékra eshet vissza 2014-re. A magyar szarvasmarha-ágazat termelése a közvetlen támogatások hatására átmenetileg emelkedett az elmúlt években, de a nemzeti kiegészítő támogatások termeléstől történt leválasztásával visszaesés várható. A növekvő termelői költségek hatására a csirkehús ára valószínűleg emelkedni fog a világpiacon. A magyarországi baromfihústermelés korszerűsítésére nem lehet számítani, így a termelés a jelenlegi szinten marad, sőt az elemzés készítői szerint könnyen előfordulhat, hogy Magyarország a csirkehús piacán is nettó importőrré válik. A sertéshús világpiaci ára kis mértékű emelkedéssel 2011-2012-ben éri el a legmagasabb szintet a következő 10 évben. A 3,7 milliós magyar sertésállomány bővülésére nem lehet számítani, amint a sertéshús versenyképességének javulására sem. Magyarország várhatóan megmarad a 2005. óta tartó nettó importőri pozíciójában – tették hozzá a tanulmány szerzői.

Kevesebb bort vásárolnak a magyarok

Hiába a borfesztiválok, bornapok, boros rendezvények növekvő száma, a magasabb árak miatt ritkábban és egyre kisebb mennyiségben vásárolnak bort a magyar vásárlók. Így foglalta össze felmérését a GfK Hungária Piackutató Intézet, amelynek keretében tavaly a privát fogyasztást vizsgálta. Ezek szerint hosszú idő után először 2007-ben csökkent az otthoni fogyasztásra szánt borok mennyisége – 12 százalékkal. Mindez az értékbeli forgalom 6 százalékos csökkenésével párosult, aminek hátterében viszont a borok literenkénti átlagárának éves szinten mért 6 százalékos növekedése áll. Ugyanakkor nem csökkent a bort vásárlók száma: 52 háztartás vásárolt 2006-ban és 2007-ben is valamilyen bort, csak éppen kevesebbet. Mindez összefüggésbe hozható a csökkenő reálbérekkel, az élelmiszerek és energiahordozók árának jelentős drágulásával. A minőségi borok literenkénti átlagára 614 forint, a tájboroké 369, az asztali boroké 243 forint volt tavaly. A kereslet egyre inkább eltolódik a magasabb minőségi kategóriák, és így a magasabb ár felé. Ma már a minőségi borokból származó bevétel háromszor akkora, mint az asztali borok értékesítéséből befolyó bevétel, jóllehet ez utóbbi kategóriájúból vásárolnak leggyakrabban. A magyarok jelentős mennyiségű bort vesznek diszkontokban és hipermarketekben, a kettő aránya 59 százalék. Itt vásárolják a minőségi fajták nagy részét. A tájborok estében számottevő a termelőknél történő beszerzések aránya – állapította meg a Gfk. Hungária Piackutató Intézet.

Baromfisok a miniszter segítségét kérik

A baromfiágazatban felgyülemlett problémák, főként a piaci gondok orvoslását kéri Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől a hozzá intézet nyílt levélben a Magyar Baromfi Szövetkezetek Szövetsége (MBSZSZ). Az agrártárca vezetőjéhez írt levél tartalma: az elmúlt időszakban az ágazatot olyan negatív hatások érték, amelyek a további működését veszélyeztetik. Az érdekvédők szerint a baromfiágazat közel áll ahhoz, hogy szereplői tömegesen csőd-közeli helyzetbe kerüljenek, a gazdálkodók a korábbi években felhalmozott vagyonukat élik fel. Az MBSZSZ szerint a nehéz helyzetben is keletkezik az ágazatban annyi profit, ami a működőképességet biztosítaná, ám ennek elosztása rendkívül aránytalan és igazságtalan. A jövedelem hipermarketeknél és az üzletláncoknál csapódik le. Ezen a helyzeten a termelők önerőből képtelenek változtatni, ezért kezdeményezik, hogy a Magyarországon jelen lévő hipermarketek, baromfitermelők és feldolgozók között együttműködési megállapodás jöjjön létre, amelyben a piaci kapcsolatokat szabályozzák. A MBSZSZ szeretné, ha szabályoznák például azt, hogy a termelő és a feldolgozó milyen mértékben köteles a marketing-, reklám- és más egyéb az eladást ösztönző költségekhez hozzájárulni. Továbbá a kereskedő kérhet-e anyagi támogatást az új üzlet nyitásához vagy a meglévő üzlet bővítéséhez a termelőtől. Szeretnék elérni az árrés maximalizálását, mert szerintük elfogadhatatlan, hogy az árrés és az áfa együttes mértéke egyes áruházláncoknál a 63 százalékot is meghaladja a vágott baromfi termékeknél. Az érdekvédők kérik, hogy a megállapodás megkötésében az FVM vállaljon aktív szerepet. Emellett a baromfitenyésztés fajlagos költségeinek csökkentése érdekében kezdeményezik, hogy a baromfi-feldolgozási melléktermékekből előállítható állati eredetű fehérje és zsír a keveréktakarmányokban ismételten felhasználható legyen. A MBSZSZ-nél úgy vélik: elfogadhatatlan, hogy a takarmány alapanyagoknál semmiféle árszabályozás nem működik. Az állattartók számára a nagy mértékű takarmányár-ingadozás teljes ellehetetlenülést okoz. Az állattartás finanszírozására hosszúlejáratú hitelcsomagokat szorgalmaznak állami kezességvállalás mellett. A jelenlegi erős forint árfolyam a rendkívüli exportorientált baromfiágazat számára hatalmas veszteségeket okoz.

Amennyiben az ágazat helyzete záros határidőn belül megnyugtató módon nem rendezhető, akkor nem marad más lehetőség, mint a demonstráció – tartalmazza a nyílt levél. A nyílt levéllel kapcsolatban az agrártárca szóvivője Dékány András elmondta: minden a miniszterhez érkezett levélre érdemben válaszolnak, de nem a sajtó útján kívánnak reagálni. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke korábban elmondta: a baromfiágazat éves árbevétele az utóbbi időben 250 milliárd forint körül mozog. Ez az idén várhatóan 2-5 százalékkal emelkedik, amit a szakember elsősorban a növekvő áraknak tud be. A mennyiség ugyanis szerinte csupán 1-2 százalékkal emelkedhet. Jelezte azt is, hogy az utóbbi hónapokban jelentkező – a takarmány árak drágulása miatti – 30-35 százalékos önköltségnövekedést a kereskedőkkel teljes egészében nem tudják elismertetni.

Bioélelmiszereket és biogazdálkodást népszerűsítő kampány

Az Európai Bizottság a belgiumi Foir de Libramont mezőgazdasági kiállításon indította útjára új biogazdálkodási kampányát, melynek jelmondata: „Ökológiai gazdálkodás. A természetért és Önért.” A promóciós kampány a biogazdálkodási szektorral együttműködve igyekszik tájékoztatni a társadalom egészét a biogazdálkodásról és a bioélelmiszer-termelésről, illetve azok előnyeiről. A kampány célja a fogyasztói tudatosság és a biotermékek iránti elkötelezettség növelése, különös hangsúlyt fektetve a következő generációk, a fiatalok és gyermekek tájékoztatására, akiknek nagy szerepük van a biogazdálkodás jövőjében.

„A biotermékek iránti fogyasztói igény folyamatos növekedése egyre több üzleti lehetőséget nyújt az élelmiszer-beszállítói lánc valamennyi résztvevőjének. Kampányunk elindításával felkérek minden, a biogazdálkodásban érintett személyt, hogy támogassa a biogazdálkodás alapgondolatát. – mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős európai biztos.

Az elmúlt években a bioszektor szereplőinek száma jelentősen megnőtt, kiegészülve a gazdálkodók, termelők, feldolgozók és beszállítók csoportjával. 2005-ben az EU-25-ben összesen 182.305 biotermelő- és szolgáltató volt, ez 2004-hez képest 13,4%-os növekedést jelent. Az elmúlt években a legtöbb tagállamban – az új tagállamokat is beleértve – az európai biogazdálkodók kiskereskedelmi piaca igen erős – 5-30%-os – növekedést mutatott. A megnövekvő fogyasztói igények a biogazdálkodási piac erősödését idézték elő, és új lehetőségeket nyitottak meg a gazdálkodók és feldolgozók számára.

A kampányt az Európai Bizottság indítja el a vidéki élet több aspektusát is bemutató Foir de Libramont mezőgazdasági kiállításon. Közös sajtótájékoztatójukon versenyt is hirdetnek a biogazdálkodás új logójának megtervezésére.  A sajtótájékoztatón olyan fontos közszereplők is megjelennek, mint Sabine Laruelle, a kis- és középvállalkozásokért és az önálló vállalkozókért felelős földművelésügyi belga miniszter; Benoit Lutgen, a Wallon régió mezőgazdaságért, vidékügyért, környezetvédelemért és turizmusért felelős minisztere; valamint Kris Peeters, a flamand kormány miniszterelnöke.

A sajtótájékoztatón bemutatásra kerül az Európai Bizottság kampányának központi eleme: a biogazdálkodásról szóló többnyelvű weboldal. Az élelmiszeripari és gazdálkodási szektor szakemberei 22 nyelven tölthetnek le a biotermelést és -gazdálkodást népszerűsítő marketing- és információs anyagokat. A kampánnyal kapcsolatos részletek megtekinthetők a www.organic-farming.europa.eu honlapon.

Forrás MTI