Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2008 Szeptember






Tartalomjegyzék Feed Safety  Takarmánybiztonság Gabonaszellőztetéssel a jobb jövedelmezőségért! Utolsó lap

A tarlómaradvány környezetbarát lebontása


A fenntartható mezőgazdaság egyik alapvető ismérve a tápanyag-gazdálkodás és tápanyag-utánpótlás racionalizálása. A költségek csökkentése mellett a környezetvédelmi szempontok is meghatározzák az ésszerűen felhasználható kemikáliák mennyiségét.




 

 

A nagytömegű tarlómaradványok kezelése több szempontból is igen fontos. A bontásuk során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető tápanyag kerül a talajba, többnyire kolloidokhoz kötötten. A tarlómaradványok mineralizálódásának gyorsasága gazdasági szempontból is igen fontos. A szármaradványok intenzívebb bomlása a kevésbé jó előveteményeket is a jó elővetemény kategóriába sorolhatja. A mineralizáció gyorsításával elkerülhető a pentozán hatás, ami nagytömegű szármaradványok bedolgozása után csak jelentős mennyiségű, pótlólagosan adott nitrogén műtrágyázással, tehát a költségek emelésével kerülhető el. Az irányított mineralizáció további, nem elhanyagolható előnye, hogy a tápanyagokat kiegyenlítetten biztosítja a növények számára, ami fiziológiai szempontból kifejezetten előnyös. A kemikáliák felhasználásának csökkentése, a ráfordítások mérséklése, a biotermesztés térhódítása és a környezetvédelmi elvárások tették szükségessé a Phylazonit MC vizsgálatát, szerepének tisztázását a tarlómaradványok bontásában, annak érdekében, hogy egy könnyen és gazdaságosan felhasználható, környezetbarát termék kerüljön a termelők kezébe.

 

Módszer:

A kísérlethez a talajt a DE.ATC. kismacsi kísérleti telepéről hoztuk. A vízkapacitás megállapítása után a talajt a vízkapacitás 75%-áig feltöltöttük, majd a kísérleti edényekbe mértük. A napraforgó és a búza szármaradványait súlyállandóságig szárítottuk, majd ismert tömegű mennyiséget kevertünk a kísérleti edényben lévő talajba. A kontroll kezeléseknél a talajt desztillált vízzel, míg a Phylazonitos kezeléseknél a talaj felső, 15 cm-es rétegét 10l/ha mennyiségnek megfelelő Phylazonit oldattal nedvesítettük. Megmértük az edények tömegét, amit kétnaponta ellenőriztük, és szükség esetén vízzel kiegészítettük az edények tömegét. Így biztosítani tudtuk, hogy a kísérleti talaj víztelítettsége a kísérlet során állandó legyen.

 

A kísérletet 2 hét elteltével értékeltük. A szármaradványokat eltávolítottuk az edényekből, felületükről lemostuk a földet, majd 80 °C-on súlyállandóságig szárítottuk. A beméréskor és a visszaméréskor mért száraztömegek különbsége a kísérlet ideje alatt lebontott és mineralizálódott szármaradványokból adódik. Mértük kezeletlen talaj, a kontroll és a Phylazonittal kezelt talajok NPK tartalmát.

 

Eredmények:

 

Mértük a kísérlet előtti és a kísérlet utáni szármaradványok szárazanyagtömegét. Mérési eredményeinket az 1. sz. táblázatban mutatjuk be.

 

 

A Phylazonittal kezelt talajokban a szármaradványok bontása jelentősen meggyorsult, mindkét esetben több mint 10%-kal nagyobb volt a szármaradványok szárazanyagtömegének csökkenése a kontrollhoz viszonyítottan. Figyelembe véve a kísérlet rövid idejét, az eredmény figyelemre méltó. A különbség jelentősebb volt a napraforgónál. A napraforgó a kifejezetten rossz elővetemények közé tartozik. Szármaradványok intenzívebbé tett mineralizációjával az értékelése jelentősen megváltozhat.

 

Mértük a kontroll és kezelt talajok NPK tartalmát a kísérlet végén. Abszolút kontrollként a kismacsi területről behozott és semmilyen kezelést nem kapott talaj szerepelt. A mérési eredményeket a 2. táblázat szemlélteti.

 

A Phylazonitos kezelés minden esetben növelte a talaj tápanyagtartalmát a kontrollhoz viszonyította. A mérési eredmények teljes szinkronban vannak a súlymérésekkel. A Phylatzonittal kezelt tarlómaradványok súlyvesztesége a talaj felvehető tápanyagkészletét gyarapította. Figyelemre méltó, hogy az abszolút kontroll több foszfort tartalmazott, mint a kezeletlen kísérleti minta. Ez annak tulajdonítható, hogy a cellulóz bontó baktériumok ideiglenesen csökkenthetik a talaj foszfor és nitrogén készletét. Ez a hatás, ha mérsékeltebben is, de a nitrogénnél is megfigyelhető. A Phylazonit legkifejezettebb hatása a kálium tartalom fokozásában figyelhető meg. Feltehetően ezzel magyarázható a Phylazonittal kezelt állományok jobb stressztűrő képessége. A Phylazonittal kezelt területen termesztett állományok jobban tolerálják a vízhiányt. A kálium a fotoszintetikus aktivitást is fokozza. A kálium növényi szénhidrát-anyagcsere kulcseleme. A fokozott káliumellátás javítja a növények vízgazdálkodását, a növények vízleadása csökken, a párologtatás szabályozottsága is jobb lesz. A szántóföldi és laboratóriumi mérések szerint a Phylazonit fokozza a szárazanyag felhalmozást.

 

A kísérletek alapján a Phylazonit alkalmazása tarlókezelésre indokolt. A kezeléssel jelentős gazdasági előny érhető el, a befektetett összeg töredéke lehet az eredménynek. További vonzata az alkalmazásnak, hogy minőségileg jobb termékek állíthatók elő úgy, hogy a termés mennyisége nem csökken. A kemikáliák csökkent mértékű alkalmazása környezetvédelmi szempontból is fontos. Az mezőgazdasági termékek piacképessége is jobb.

A szer alkalmazását indokoltnak és hasznosnak ítélem, ezért javaslom.

 

Dr. Lévai László Ph.D.

 








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01