A szerves trágyák sokkal összetettebb vegyi anyagok, mint a műtrágyák, és amikor a földbe visszük őket, el kell telnie egy időnek ahhoz, hogy a bennük található tápelemek lebontható, szervetlen állapotúvá alakuljanak, amit a növények fel tudnak szívni. Ezek lassan ható (hosszú hatástartósságú) trágyák, különösen a nitrogén tekintetében, ha összevetjük őket a gyors hatású műtrágyákkal. Általában alacsony a sóindexük és egyszerre nagyobb mennyiségben is használhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék növényeink gyökérzetét. Esetükben, kisebb a nitrogénvesztés veszélye a nitrátok kimosódásakor, valamint kisebb a nitrátok halmozódásának veszélye az egyes konyhakerti- és takarmánynövényekben.

A különféle szerves trágyák (istállótrágya, komposztok, stb.) gyakori bevitele gyakran jelentős szervesanyag-növekedést idéz elő a talajban és ezzel együtt javítják a talaj fizikai és vegyi tulajdonságait: vízelvezetés, szellőzés, vízmegtartási kapacitás, tápanyagtartási képesség, a tápelemtartalom növekedése, a talaj szerkezetének javulása. Jelen munkánkban össze szerettnénk hasonlítani egy szerves trágya (»Organik«) hatásait a szokványos műtrágyák hatásaival 5 konyhakerti kultúra hozama és minősége tekintetében: paprika, paradicsom, vöröshagyma, krumpli és káposzta.

Anyagok és módszerek

Szabadföldi kísérleteket végeztünk 2002-2004 között egy közepes termőképességű, karbonátos csernozem típusú talajon Szremszka Mitrovica (Szerbia) környékén. A talaj alapvető agrokémiai jellemzői a következők voltak: gyengétől max. közepesig karbonátos (0,3–6,6%); gyengétől max. közepesig lugos reakció (pH a nKCl-ben 6,6–7,2); közepes humusztartalom és összes N (kb. 2,50 és 0,17 %), jellemzően alacsonyan hozzáférhető foszforszint (<15 mg/100g) és kedvezően hozzáférhető káliumszint (>20 mg/100g).

A 2003. évi paprika és vöröshagyma kísérleteknél (2.–3. táblázat) a következő trágyázási kombinációkat alkalmaztuk: 1. Kontroll terület = trágyamentes; 2. NPK+NPK; 3. NPK+Organik; 4. Organik+Organik. Az NPK adagolása: 7 kg/100m² (15:15:15) és ősszel és tavasszal került kiszórásra (2. kombináció). Az Organik adagolása: 20 kg/100m², a bevitel pedig a tavaszi vetés előtt történt, a 4. kombinációnál pedig ősszel is.

A 2004. évi paradicsom és káposzta kísérletek kombinációi: 1. Kontroll terület = trágyamentes; 2. NPK+NPK; 3. NPK+Organik és 4. Organik+Organik.

A krumpli esetében az 1.-3. kombinációk megegyeztek a paradicsom+káposztával, a 4. kombináció pedig: NPK+ 2x Organik volt.

A kísérleti területek mérete 100 m² volt, a kísérletek végrehajtása során pedig a nevezett kultúrák szántóföldi termesztésekor szokásos megmunkálási és növényvédelmi intézkedéseket tettük. A termésbetakarítás után átlagos talajmintákat vettünk az alapvető agrokémiai jellemzők meghatározása végett, amihez a szokásos elemzési módszereket alkalmaztuk.

Minden kísérleti kombinációból vettünk növényi mintákat (termés-), amit tisztítás után felaprítottuk, majd szárazanyag-, C-vitamin- és cukortartalmat határoztunk meg bennük. Ezután megszárítottuk a felaprított mintákat és ledaráltuk, majd savak keverékével vizes égetést végeztünk (H₂SO₄+HClO₄). Az így kapott oldatban a következőket határoztuk meg: nitrogént (desztillációval), foszfort (colorimetria ammóniummolibdáttal) és káliumot (lángfotometriával). Ca-t és Mg-t 550 ^oC-on történő száraz égetés után AAS-módszerrel határoztunk meg.

Eredmények

1. A kísérletekben alkalmazott szerves trágya összetevőit és jellemzőit az 1. tábla tartalmazza. Az ORGANIK egy hőkezelt, kórokozóktól- és csíráktól mentes, dúsított és granulált tyúktrágya. Enyhén lúgos hatású (pH 7,2), alacsony a nedvességtartalma és kedvező az NPK összetétele (5-3-2). Jelentős mennyiségű egyéb tápelemet tartalmaz: Ca, Mg, Fe, Mn és Zn.
2. A 2. táblázatban találhatók a 2003. évi paprika-kísérlet terméshozamainak és minőségének eredményei. A kapott eredmények egyértelműen igazolják az ORGANIK szervestrágya pozitív hatásait a terméshozam (33%), a szárazanyag tartalom (21,5%) és a C-vitamin (9,9%) tartalom növekedése terén, de jelentősen – a terméshozam többletnél is – nagyobb mértékű a kivett N-P-K tápelemek többletaránya (49,3-108%).
3. A 3. táblázatban a 2003. évi vöröshagyma-kísérlet eredményeit mutatjuk be hozam és minőség tekintetében. Jelen esetben is igen pozitív az ORGANIK hatása úgy a terméshozamra (+17,8%), mint a szárazanyag- (+16,5%) és a C-vitamin tartalomra (+11,9%), de leginkább az N, P és K kivételére (+50-78%).
4. A 2004. évi paradicsom-kísérlet eredményei a 4. táblázatban találhatók. Bebizonyosodott, hogy az ORGANIK alkalmazásával jelentős hatást értünk el: a hozamnövekedés +32,4%, a szárazanyag- +10% a cukortartalom pedig +10,6%. A tápelemek kivétele szintén megnövekedett: N, P, K, Ca és Mg átlag +19-51%.
5. Végeztünk kísérleteket krumplival is (csak 2004-ben) a paradicsoméhoz hasonló kombinációkban, de itt kétszeres adag Organikot szórtunk. A krumplinál is jelentős hozamnövekedést regisztráltunk (+30,5%). Ugyanúgy megnőtt a szárazanyag tartalom (+8,4%), mint a tápelemek kivétele is: N, P és K (48-87%).
6. Végezetül a 6. táblázatban bemutatjuk a 2004. évi káposzta-kísérlet eredményeit. Az ORGANIK hatásának köszönhetően megnőtt a terméshozam (+25,3%), megnőtt a C-vitamin tartalom (+8,8%) és a tápelemek kivétele is: N, P, K (15-111%).

Összegzés

Kísérleteink során, melyeket különféle konyhakerti kultúrákon végeztünk (paprika, vöröshagyma, paradicsom, krumpli és káposzta) szabadföldi körülmények között 2002.-2004-ig, egy közepes termőképességű, karbonátos csernozem talajon minden esetben többlethozam mutatkozott, ahol az ORGANIK nevű szervestrágyát alkalmaztuk. Ez a hozamnövekedés a  műtrágyás kezeléssel összahsonlítva átlagosan +25%-ot tett ki a különféle növényi kultúrák és különféle termésévek vonatkozásában, még akkor is, ha kivonjuk a kísérletben dupla adagban használt Organik eredményeit.

E kísérletek kivitelezésekor arra törekedtünk, hogy a műtrágya és szervestrágya különféle kombinációinak alkalmazásakor a 3 fő tápelemből (N-P-K) a talajba mindig ugyanakkora mennyiség kerüljön Ezt természetesen nagyon nehéz korrektül végrehajtani, mert az alkalmazott szerves trágyában nem olyan kiegyensúlyozottan oszlik el a 3 fő tápelem, mint pl. a műtrágyában. Ezenfelül, a felhasznált szerves trágyával a talajba viszünk sok más nagyon fontos tápelemet (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn), ami az egyik okozója lehet a termesztett konyhakerti növények terméshozam-növekedésének az ORGANIK alkalmazásakor.

Ismeretes, hogy a szerves trágyák javítják a talaj kémiai-fizikai tulajdonságait, ugyanígy javítják a mikrobiológiai aktivitást is, ezért szinte biztos, hogy ez is befolyással bír a terméshozam növekedésére.

Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a felhasznált szervestrágyában jelentős mennyiségű aktív humin- és fulvinsav található. Az említett anyagok stimulálják a növényt a növekedésben (különösképpen a gyökérzetet) és stimulálják a növény táplálkozási képességét és ezáltal hatással vannak a termés mennyiségének növekedésére (Nardi et al., 2004.). Ezek a tények szintén hatással lehettek a fentebb leírt hozamnövekedésekre.

A hozamnövekedés mellet, a kísérletek megmutatták azt is, hogy a szerves trágya alkalmazása jó hatással volt a növényzet általános kondíciójára. Ez jól látható a szárazanyag tartalom (+10-20%), a paprika és a vöröshagyma a C-vitamin tartalmának (+10%), valamint a paradicsom cukortartalmának (+18%) jelentős növekedéséből.

Az elvégzett kísérletek eredményei megmutatták, hogy az ORGANIK szervestrágya sikeresen alkalmazható a zöldségfélék szabadföldi termesztésében. Emellett az ORGANIK-ot tavasszal célszerű kiszórni 2 t/ha mennyiségben, úgy hogy ősszel NPK-t adunk hozzá (15-15-15) 350 kg/ha mennyiségben. Lehetséges teljesen lecserélni ORGANIK-kal a műtrágyákat úgy, hogy 2 t/ha Organikot szórunk ki ősszel és 1 t/ha mennyiséget tavasszal.

Dr. Miodrag JAKOVLJEVIĆ és dr. Bogdan MIHAJLOVIĆ

Mezőgazdasági Egyetem, Zemun, Szerb Köztársaság

Fordította: Kucsera Denis