Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2008 Szeptember






Tartalomjegyzék Villamosenergia piac- 2008 Integrált Minőségi Gyümölcstermesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Utolsó lap

Az »ORGANIK« szervestrágya alkalmazásának hatásai a zöldségtermesztésben





A szerves trágyák sokkal összetettebb vegyi anyagok, mint a műtrágyák, és amikor a földbe visszük őket, el kell telnie egy időnek ahhoz, hogy a bennük található tápelemek lebontható, szervetlen állapotúvá alakuljanak, amit a növények fel tudnak szívni. Ezek lassan ható (hosszú hatástartósságú) trágyák, különösen a nitrogén tekintetében, ha összevetjük őket a gyors hatású műtrágyákkal. Általában alacsony a sóindexük és egyszerre nagyobb mennyiségben is használhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék növényeink gyökérzetét. Esetükben, kisebb a nitrogénvesztés veszélye a nitrátok kimosódásakor, valamint kisebb a nitrátok halmozódásának veszélye az egyes konyhakerti- és takarmánynövényekben.

 

A különféle szerves trágyák (istállótrágya, komposztok, stb.) gyakori bevitele gyakran jelentős szervesanyag-növekedést idéz elő a talajban és ezzel együtt javítják a talaj fizikai és vegyi tulajdonságait: vízelvezetés, szellőzés, vízmegtartási kapacitás, tápanyagtartási képesség, a tápelemtartalom növekedése, a talaj szerkezetének javulása. Jelen munkánkban össze szerettnénk hasonlítani egy szerves trágya (»Organik«) hatásait a szokványos műtrágyák hatásaival 5 konyhakerti kultúra hozama és minősége tekintetében: paprika, paradicsom, vöröshagyma, krumpli és káposzta.

 

Anyagok és módszerek

Szabadföldi kísérleteket végeztünk 2002-2004 között egy közepes termőképességű, karbonátos csernozem típusú talajon Szremszka Mitrovica (Szerbia) környékén. A talaj alapvető agrokémiai jellemzői a következők voltak: gyengétől max. közepesig karbonátos (0,3–6,6%); gyengétől max. közepesig lugos reakció (pH a nKCl-ben 6,6–7,2); közepes humusztartalom és összes N (kb. 2,50 és 0,17 %), jellemzően alacsonyan hozzáférhető foszforszint (<15 mg/100g) és kedvezően hozzáférhető káliumszint (>20 mg/100g).

 

A 2003. évi paprika és vöröshagyma kísérleteknél (2.–3. táblázat) a következő trágyázási kombinációkat alkalmaztuk: 1. Kontroll terület = trágyamentes; 2. NPK+NPK; 3. NPK+Organik; 4. Organik+Organik. Az NPK adagolása: 7 kg/100m2 (15:15:15) és ősszel és tavasszal került kiszórásra (2. kombináció). Az Organik adagolása: 20 kg/100m2, a bevitel pedig a tavaszi vetés előtt történt, a 4. kombinációnál pedig ősszel is.

A 2004. évi paradicsom és káposzta kísérletek kombinációi: 1. Kontroll terület = trágyamentes; 2. NPK+NPK; 3. NPK+Organik és 4. Organik+Organik.

 

A krumpli esetében az 1.-3. kombinációk megegyeztek a paradicsom+káposztával, a 4. kombináció pedig: NPK+ 2x Organik volt.

A kísérleti területek mérete 100 m2 volt, a kísérletek végrehajtása során pedig a nevezett kultúrák szántóföldi termesztésekor szokásos megmunkálási és növényvédelmi intézkedéseket tettük. A termésbetakarítás után átlagos talajmintákat vettünk az alapvető agrokémiai jellemzők meghatározása végett, amihez a szokásos elemzési módszereket alkalmaztuk.

 

Minden kísérleti kombinációból vettünk növényi mintákat (termés-), amit tisztítás után felaprítottuk, majd szárazanyag-, C-vitamin- és cukortartalmat határoztunk meg bennük. Ezután megszárítottuk a felaprított mintákat és ledaráltuk, majd savak keverékével vizes égetést végeztünk (H2SO4+HClO4). Az így kapott oldatban a következőket határoztuk meg: nitrogént (desztillációval), foszfort (colorimetria ammóniummolibdáttal) és káliumot (lángfotometriával). Ca-t és Mg-t 550 oC-on történő száraz égetés után AAS-módszerrel határoztunk meg.

 

Eredmények

  1. A kísérletekben alkalmazott szerves trágya összetevőit és jellemzőit az 1. tábla tartalmazza. Az ORGANIK egy hőkezelt, kórokozóktól- és csíráktól mentes, dúsított és granulált tyúktrágya. Enyhén lúgos hatású (pH 7,2), alacsony a nedvességtartalma és kedvező az NPK összetétele (5-3-2). Jelentős mennyiségű egyéb tápelemet tartalmaz: Ca, Mg, Fe, Mn és Zn.
  2. A 2. táblázatban találhatók a 2003. évi paprika-kísérlet terméshozamainak és minőségének eredményei. A kapott eredmények egyértelműen igazolják az ORGANIK szervestrágya pozitív hatásait a terméshozam (33%), a szárazanyag tartalom (21,5%) és a C-vitamin (9,9%) tartalom növekedése terén, de jelentősen – a terméshozam többletnél is – nagyobb mértékű a kivett N-P-K tápelemek többletaránya (49,3-108%).
  3. A 3. táblázatban a 2003. évi vöröshagyma-kísérlet eredményeit mutatjuk be hozam és minőség tekintetében. Jelen esetben is igen pozitív az ORGANIK hatása úgy a terméshozamra (+17,8%), mint a szárazanyag- (+16,5%) és a C-vitamin tartalomra (+11,9%), de leginkább az N, P és K kivételére (+50-78%).
  4. A 2004. évi paradicsom-kísérlet eredményei a 4. táblázatban találhatók. Bebizonyosodott, hogy az ORGANIK alkalmazásával jelentős hatást értünk el: a hozamnövekedés +32,4%, a szárazanyag- +10% a cukortartalom pedig +10,6%. A tápelemek kivétele szintén megnövekedett: N, P, K, Ca és Mg átlag +19-51%.
  5. Végeztünk kísérleteket krumplival is (csak 2004-ben) a paradicsoméhoz hasonló kombinációkban, de itt kétszeres adag Organikot szórtunk. A krumplinál is jelentős hozamnövekedést regisztráltunk (+30,5%). Ugyanúgy megnőtt a szárazanyag tartalom (+8,4%), mint a tápelemek kivétele is: N, P és K (48-87%).
  6. Végezetül a 6. táblázatban bemutatjuk a 2004. évi káposzta-kísérlet eredményeit. Az ORGANIK hatásának köszönhetően megnőtt a terméshozam (+25,3%), megnőtt a C-vitamin tartalom (+8,8%) és a tápelemek kivétele is: N, P, K (15-111%).

Összegzés

Kísérleteink során, melyeket különféle konyhakerti kultúrákon végeztünk (paprika, vöröshagyma, paradicsom, krumpli és káposzta) szabadföldi körülmények között 2002.-2004-ig, egy közepes termőképességű, karbonátos csernozem talajon minden esetben többlethozam mutatkozott, ahol az ORGANIK nevű szervestrágyát alkalmaztuk. Ez a hozamnövekedés a  műtrágyás kezeléssel összahsonlítva átlagosan +25%-ot tett ki a különféle növényi kultúrák és különféle termésévek vonatkozásában, még akkor is, ha kivonjuk a kísérletben dupla adagban használt Organik eredményeit.

 

E kísérletek kivitelezésekor arra törekedtünk, hogy a műtrágya és szervestrágya különféle kombinációinak alkalmazásakor a 3 fő tápelemből (N-P-K) a talajba mindig ugyanakkora mennyiség kerüljön Ezt természetesen nagyon nehéz korrektül végrehajtani, mert az alkalmazott szerves trágyában nem olyan kiegyensúlyozottan oszlik el a 3 fő tápelem, mint pl. a műtrágyában. Ezenfelül, a felhasznált szerves trágyával a talajba viszünk sok más nagyon fontos tápelemet (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn), ami az egyik okozója lehet a termesztett konyhakerti növények terméshozam-növekedésének az ORGANIK alkalmazásakor.

 

Ismeretes, hogy a szerves trágyák javítják a talaj kémiai-fizikai tulajdonságait, ugyanígy javítják a mikrobiológiai aktivitást is, ezért szinte biztos, hogy ez is befolyással bír a terméshozam növekedésére.

Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a felhasznált szervestrágyában jelentős mennyiségű aktív humin- és fulvinsav található. Az említett anyagok stimulálják a növényt a növekedésben (különösképpen a gyökérzetet) és stimulálják a növény táplálkozási képességét és ezáltal hatással vannak a termés mennyiségének növekedésére (Nardi et al., 2004.). Ezek a tények szintén hatással lehettek a fentebb leírt hozamnövekedésekre.

 

A hozamnövekedés mellet, a kísérletek megmutatták azt is, hogy a szerves trágya alkalmazása jó hatással volt a növényzet általános kondíciójára. Ez jól látható a szárazanyag tartalom (+10-20%), a paprika és a vöröshagyma a C-vitamin tartalmának (+10%), valamint a paradicsom cukortartalmának (+18%) jelentős növekedéséből.

 

Az elvégzett kísérletek eredményei megmutatták, hogy az ORGANIK szervestrágya sikeresen alkalmazható a zöldségfélék szabadföldi termesztésében. Emellett az ORGANIK-ot tavasszal célszerű kiszórni 2 t/ha mennyiségben, úgy hogy ősszel NPK-t adunk hozzá (15-15-15) 350 kg/ha mennyiségben. Lehetséges teljesen lecserélni ORGANIK-kal a műtrágyákat úgy, hogy 2 t/ha Organikot szórunk ki ősszel és 1 t/ha mennyiséget tavasszal.

 

 

Dr. Miodrag JAKOVLJEVIĆ és dr. Bogdan MIHAJLOVIĆ

Mezőgazdasági Egyetem, Zemun, Szerb Köztársaság

Fordította: Kucsera Denis








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01