Az idén 10 százalék körüli élelmiszer-infláció várható Magyarországon, a jó termés árcsökkenést nem okoz, de lassíthatja a drágulást, bár hatása inkább 2009 első félévében jelentkezik majd – áll az Agrár Európa Kft. és a Kopint-Tárki kutatóintézet Agrármonitor című összeállításában. A kutatók a mezőgazdasági termelés 10-15 százalékos bővülésére és az ágazati hozzáadott érték 15-20 százalékos növekedésére számítanak 2008-ban. Az alig növekvő lakossági jövedelmek valamint a magas fogyasztói árak mellett a belföldi élelmiszerpiac az év első felében tovább zsugorodott, enyhe növekedés legfeljebb az év utolsó hónapjaiban lehetséges. Az agrárexport a tavalyi csúcs után visszaesik, a kiviteli többlet a 2007. évi 1,6 milliárd eurótól alaposan el fog maradni. Az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése 2008 első félévében a tavalyi éves inflációnál kissé magasabb, mintegy 13 százalékos lesz. A második félévben, elsősorban a magas bázis miatt azonban már lényegesen lassul, 7 százalék körüli éves mértékre. Az árak tehát – a gyümölcs és talán az étolaj kivételével – az ősszel sem csökkennek, de lényegesen már nem is emelkednek. Kivétel lehet a sertéshús, amelynek ára az idén márciusig alig emelkedett (2,6 százalékkal egy év alatt), de a csaknem duplájára dráguló takarmányköltségek hatására áprilisban megindult az áremelkedés, és a kutatók szerint a java még csak most következik. A növénytermesztés eredményei alaposan meghaladhatja a tavalyit. A sertéstartási kedv a magas takarmányárak miatt mérséklődik, az FVM által összeállított költségcsökkentő intézkedéscsomag legfeljebb enyhíteni képes a gondokat. Nagy kérdésnek nevezik, hogy a májusban megindult termelői áremelkedés elegendő mértékű és elég tartós lesz-e a takarmánydrágulás ellensúlyozásához. Az új, egyelőre jónak ígérkező terméssel a búza, a kukorica, a napraforgó és a gyümölcs termelői ára csökkenni fog – de korántsem a két évvel korábbi szintre. A sertés felvásárlási ára pedig meghaladja a tavalyit a kutatók szerint. Mértékadó nemzetközi előrejelző műhelyekre hivatkozva az összeállítás arra figyelmeztet, hogy a mezőgazdasági termékek nemzetközi szintű áremelkedése a következő években folytatódik. A folyamat az idén és a következő 1-2 évben lesz gyorsabb ütemű, majd lelassul, ahogy a kínálat felveszi a lépést a kereslet emelkedésével. Középtávon a sokk enyhülni fog, a tavalyi áremelkedési ütemek nem ismétlődnek meg a mezőgazdasági termékeknél, de leképeződésük az élelmiszerekbe még nem ért véget. A fogyasztói árakig az egyes piacokon és termékeknél eltérő ütemben és mértékben fognak eljutni az áremelkedések. Ennek megfelelően az inflációs hatások is eltérőek lesznek.

A bioüzemanyag okozza az élelmiszer-árrobbanást

Nem a nagy felzárkózó gazdaságok keresletnövekménye, hanem legnagyobbrészt a bioüzemanyagok termelésének ösztönzése okozta az elmúlt időszak élelmiszerár-sokkját, áll a Világbank egy bizalmas jelentésében, amelyből a július 4-i The Guardian idézett. A vezető baloldali brit lapnak kiszivárogtatott elemzés még áprilisban készült, és az újság forrásainak vélekedése szerint azért nem tették közzé, hogy „ne hozzák kínos helyzetbe” George Bush amerikai elnököt. A hivatalos amerikai álláspont szerint ugyanis a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint 3 százalékáért felelős. A bizalmas világbanki jelentés szerint azonban a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz. A tanulmány szerint a fejlődő országok gyors jövedelem-növekedése nem emelte nagymértékben a globális gabonafelhasználást és nincs a jelentős áremelkedéseket okozó tényezők között. Ez utóbbi megállapítást független londoni elemző házak mindazonáltal vitatják. A Királyi Külügyi Intézet – székhelye után közkeletű nevén Chatham House – nemrég közölt elemzése különösen fontos áremelő tényezőnek nevezte a gyors jövedelemnövekedést a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában, ami a patinás londoni stratégiai kutatóközpont szakértői szerint az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is: a hangsúly sok esetben a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik, állt az elemzésben. A Chatham House becslése szerint a bioüzemanyagok terjedése 30 százalékban becsülhető felelősnek az élelmiszer-drágulásért. A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s által e hónap elején Londonban közölt átfogó elemzésben az állt, hogy az élelmiszerek magas ára nem átmeneti jelenség, ugyanis a drágulást főleg a kereslet és a kínálat szerkezeti átrendeződése vezérli. Kínálati oldalon ez abban mutatkozik, hogy a terményfélék és a művelhető földek hasznosítása az élelmiszer-ellátásról áttolódik a bioüzemanyag-gyártásra, a keresleti oldalon pedig ezt egyidejűleg kíséri a világ növekvő lakosságának szintén növekvő jövedelme, és az étkezési szokások ezzel járó változása, állt az S&P londoni elemzésében. A The Guardian által pénteken idézett világbanki tanulmány szerint azonban a bioüzemanyag-termelés háromféle módon is torzítja az élelmiszerpiacot. A gabonafelhasználást az élelmezésről az üzemanyaggyártás felé tolja el – az amerikai kukoricatermésnek most már a 30 százalékát fordítják etanolgyártásra és az EU-ban előállított növényi olajok mintegy feléből biodízelt készítenek –, emellett a mezőgazdasági termelőket arra ösztönzik, hogy bioüzemanyag-termeléshez különítsenek el földterületeket, és a gabonafélék piacán megindult pénzügyi spekuláció is felhajtja az árakat. A jelentés szerint az élelmiszerek drágulása világszerte 100 millió embert döntött szegénységbe, a megélhetési minimum alá szorítva őket.

Népszerű lett a repcetermesztés

Magyarországon az utóbbi években a kereslet jelentős emelkedése miatt mintegy 100 ezerrel, 250 ezer hektárra növekedett a repce vetésterülete, ami várhatóan tovább emelkedik még – mondta július 9-én Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Korábban Magyarországon a klimatikus és talajadottságok mintegy 150 ezer hektáron tették lehetővé a repce termesztését, a vetésterület jelentős növekedése a kereslet bővülése mellett a fagytűrő fajták megjelenésének köszönhető. Mivel biodízel a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módon a repcéből állítható elő, a bioüzemanyagok térhódításával a magyar termelők egy része is üzletet látott a repce termelés növelésében. A hektáronkénti termésátlag a korábbi 1,5-1,8 tonnáról 2,2 tonnára emelkedett. Ennek alapján az idén várhatóan mintegy 500-600 ezer tonna közötti termésmennyiséget vihetnek majd a magtárakba a termesztők. Vancsura József szerint a repce ma rendkívül jól eladható, nincs az a mennyiség, amelyet gyakorlatilag ne lehetne értékesíteni. Ezt mutatja a termény árának emelkedése is, amely a múlt évi 70 ezer forintról 100-120 ezer forintra nőtt. A GOSZ elnöke úgy véli: Magyarországon a repce vetésterülete várhatóan még növekedni fog, és elérheti a 300 ezer hektárt.

Középtávon egyensúlyban a növénytermesztés és az állattenyésztés

A magyar állattenyésztés technológiai hátterének korszerűsítése, megújítása várhatóan jövőre befejeződik, ezt követően optimális esetben 4-5 év múlva helyreállhat Magyarországon a növénytermesztés és állattenyésztés korábban megbomlott egyensúlya – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter július 14-én Budapesten, a 16. Szaporodásbiológiai Világkongresszus, az ICAR megnyitóján. A magyar állattenyésztés legfontosabb területei – a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarhatartás – mellett figyelni kell a juh- és a kisállattenyésztésre is. A tárcavezető emlékeztetett rá: az állattenyésztés csak a feldolgozóipari háttérrel együtt lehet hatékony, ezért ezt ugyancsak korszerűsíteni kell. A szaporodásbiológia eredményeinek gyakorlati alkalmazása nagymértékben javíthatja az állattenyésztés hatékonyságát. Véleményét alátámasztotta William M. Thatcher, az ICAR elnöke is, aki a konferencia alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: az állatok produktivitásának, reprodukciós képességének növelésével csökkenthető a környezeti terhelés. Wekerle László, a magyar Szaporodásbiológiai Társaság elnöke kifejtette: az állattenyésztésben a gazdaságos termelés egyik alapkövetelménye, hogy sok utód jöjjön a világra, mivel csak így biztosítható a megfelelő hatékonyság. A szaporodásbiológia azt a gyakorlati célt szolgája, hogy olyan állatcsoportokat vonjanak a tenyésztésbe, amelyekkel az állattartó telepek férőhelyeit optimálisan ki lehet használni. A konferenciát július 13-17. között tartják Budapesten, 62 ország tudósainak, kutatóinak részvételével. A fórum 4 plenáris ülésen, 12 szimpóziumon és 18 workshopon dolgozza fel a szaporodásbiológiát érintő tudományos és gyakorlati témákat. A programot három poszterszekció egészíti ki, 580 tudományos prezentációval. A külföldi résztvevők száma eléri az ezret. A világ vezető állat-szaporodásbiológiai szakemberei 1948-ban Milánóban határozták el, hogy létrehozzák az ICAR-t, egy olyan nemzetközi tudományos fórumot, amely négyévente tart konferenciákat. A szakemberek szerint a XX. század második felétől a szaporítási eljárásokban (mesterséges termékenyítés, embrió-átültetés, állatok klónozása) elért fejlődés ma még szinte beláthatatlan távlatokat nyitott meg az állattenyésztési gyakorlat számára. Az ember egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a természetes szaporodási folyamatokba, így tudása, szakértelme, döntéseinek megalapozottsága nagymértékben befolyásolja a reprodukciót és így közvetve a produkciót is, ami rendkívül nagy felelősséggel jár – hívják fel a figyelmet az ICAR tagjai.

Sikeres a budapesti Közép-európai Fiatal Gazda Központ

Sikeres volt a Közép-európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) működésének első éve, hat pályázati program keretében összesen 110 ezer eurót, azaz mintegy 28 millió forintot tudott különböző témák finanszírozására fordítani. Erről Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) elnöke beszélt július 15-én Budapesten sajtótájékoztatón, értékelve a CERYC működésének első évét. A Közép-európai Fiatal Gazda Központ az AGRYA kezdeményezésére jött létre a múlt év közepén azzal a céllal, hogy úgynevezett projektgeneráló és lebonyolító szervezetként szakértői és szervezeti segítséget adjon a régióban a fiatal gazdálkodóknak a térségben végzett szakmai munkához. A CERYC a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa, azaz a CEJA regionális szervezeteként is működik. A központ feladatai közé tartozik egyebek mellett kutatási programok szervezése, szakmai konferenciák valamint szemináriumok megrendezése, az agrárpolitikához és szervezetfejlesztéshez kapcsolódó elképzelések feltételeinek megteremtése, csereprogramok, szakmai utak lebonyolítása a régión belül és különféle információs szolgáltatások nyújtása a régió fiatal gazdálkodói számára. A Közép-európai Fiatal Gazda Központ működéséhez a magyar kormány öt éven keresztül anyagilag is hozzájárul csökkenő mértékben. Az első évben 70 ezer eurót, azaz mintegy 18 millió forintot adott a szervezet működésének támogatására. A második évben ez már 60 ezer euró, azaz 15 millió forint lesz, míg a harmadik évben a támogatási összeg ugyancsak csökken 12 millió forintra, azaz mintegy 48 ezer euróra. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára arról beszélt, hogy a szakminisztérium számára fontos a fiatal magyar gazdálkodók támogatása, mivel a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagéletkora közelít a 60 évhez és égetően szükséges a generációváltás. Örömmel nyugtázta azonban, hogy a fiatalok is érdeklődnek a mezőgazdaság iránt, amit az is mutat, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett fiatal gazdálkodók támogatását célzó projektre 2.500 pályázat érkezett. Ez 25 milliárd forint igényt jelent, amiből várhatóan 18 milliárd forintot lehet majd kifizetni. A sajtótájékoztatón részt vett Inga Klawitter, a CEJA főtitkára, aki szintén hasznosnak nevezte a Közép-európai Fiatal Gazda Központ működését, és az általa képviselt európai szervezet teljes támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket. Mikula Lajos újságírói kérdésre válaszolva jelezte: a CERYC tevékenyen részt vesz azokban az országokban, ahol még nincs fiatal gazdaszervezet a régióban, a szervezetek létrehozásában. Szlovákiában segítették a fiatal gazdák szervezetének megalakítását, és Romániában valamint Bulgáriában is támogatják hasonló szervezet alakítását. Pém Bálint, a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetségének (ASYF) elnöke elmondta: a szervezet megalakítása révén több anyagi forráshoz jutnak a Szlovákiában dolgozó fiatal gazdák.

Forrás:MTI

Fejleszt a Fendt

A Fendt traktorgyár éves forgalma 2007-ben meghaladta az 1 milliárd Eurót. 2007-ben közel 13.500 traktort gyártottak, amely mennyiséget az idei évben 15.000 db-ra kívánják emelni Marktoberdorfban. Az idei évben elindul a gyár bővítése is, aminek következtében 2012-re a gyár tervei szerint 20.000 db. traktor kibocsátására lesz képes évente.

Forrás: Axiál