Magyarország ellenállása miatt nem született megállapodás az uniós agrártanácsban

a növényvédő-szerekről

Leegyszerűsítetten fogalmazva Magyarország akadályozta meg, hogy az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek május 19-i brüsszeli találkozóján döntés szülessen a növényvédő-szerek forgalomba hozatalával foglalkozó EU-rendeletről – jelentette ki a találkozót követően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az eredeti tervek szerint a minisztereknek megállapodásra kellett volna jutniuk a témában, de Magyarország és néhány más tagállam (köztük Nagy-Britannia és Írország), valamint az Európai Bizottság ellenkezése miatt nem került sor szavazásra. A rendelet szigorítaná, egyszerűsítené és az egyes termékekre is kiterjesztené a hatóanyagok engedélyezési rendszerét, és ennek érdekében egy új zónarendszert is bevezetne. Magyarország nem mond ellent a rendelet alapvető céljainak, azokkal teljes egyetértésben a fogyasztók maximális védelmét és biztonságát tartja szem előtt. A magyar álláspont szerint ugyanakkor a javaslatot szakmailag még nem készítették úgy elő, hogy a gazdálkodókat is biztosan jobbá és eredményesebbé tegye. A szakmai érveket sorolva Gráf József hiányolta a pontos hatástanulmányokat. Ma még van például olyan elemző, aki szerint a kivonásra kerülő hatóanyagok a szerek alig néhány százalékát érintik, míg mások szerint mintegy 90 százalékát. Nem fogadja el Magyarország azt sem, hogy összesen három övezetet hozzanak létre, és ebből a középsőben az Egyesült Királyságtól Romániáig (Magyarországon át) tizenhárom ország tartozzon. A magyar törekvés, hogy megbontsák ezt a nagyon eltérő adottságú országokból álló övezetet. További probléma az engedélyeztetési rendszer is, mert annak nyomán az azonos zónában a kis kutatóintézetekkel rendelkező országok szinte teljesen kiszorulnának. A rendelet ugyanis úgy intézkedne, hogy ha az övezeten belül az egyik tagállamban elfogadnak egy adott szert, azt a többi országban is kötelező elfogadni. Magyarország és más ellenzők mintegy fél-, háromnegyed évet nyertek a további lobbizásra. Az agrárminiszteri ülés további témái közül Gráf József kiemelte az élelmiszerárakról és a nemzetközi piac helyzetéről folytatott véleménycserét. E napirendi ponthoz fűzött hozzászólásában a magyar miniszter rámutatott, hogy az elmúlt években jelentősen változott a helyzet a világban, és az energiafüggőség mellett immár élelmiszerfüggéssel, sőt rövidesen édesvízfüggéssel is számolni kell, és ezek kezelésére az uniónak is fel kell készülnie. Mindezekre nem megfelelő válasz a termelés visszafogása, hanem ellenkezőleg: az unión belül is növelni kell a termelést, amelyet meglátása szerint egyre több uniós tagország kormánya oszt. Gráf József itt arról is beszélt, hogy az uniós támogatási rendszer a növénytermesztést részesíti előnyben, az állattenyésztés komoly hátrányban van. Ez most már uniós szinten is érzékelhető, de Magyarország már korábban rossz tapasztalatokat szerzett. A probléma egyik oka a támogatás és a termelés szétválasztása, amely a növénytermesztésben megfelelő nyereséget biztosít, de a másik fő ágazatban a miniszter szerint átgondolásra szorul. Spanyol és olasz kérésre szóba került a brüsszeli találkozón az Európai Bizottságnak az a terve is, hogy a gyümölcs- és zöldségforgalmazásra vonatkozó előírásoknál a minőségi kategóriák száma mintegy harmadára csökkenne. Ez rosszabb lenne a termelő országoknak, mert a sokféle kategória a termelőknek kedvező árfekvést és piaci hozzáférést biztosít. E felvetésekre válaszul a brüsszeli bizottság azt jelezte, hogy megvizsgálja az észrevételeket. Egy további napirendi pont keretében a miniszterek egyhangúan állást foglaltak a vegyi tisztítású hústermékek forgalmazása ellen. Ilyen módszerrel az unióban tilos élni, de például az Egyesült Államokban helyenként alkalmazzák. Szó esett még a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) folyó, átfogó nemzetközi tárgyalásokról is. Az uniós miniszterek ismételten jelezték: továbbra is szeretnék elkerülni, hogy az agrárium legyen az áldozat, ha semmi más területen nem jön létre egyezmény. Gráf József a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy már a jelenlegi uniós engedmények is aránytalanok, ráadásul figyelembe kell, venni, hogy az EU gazdáit szigorúbb állat-, növényvédelmi és más előírások kötik, mint amilyeneket az EU-n kívüli országok egy részében érvényesítenek.

A magyarországi tejtermelők is tiltakoznak az alacsony felvásárlási árak ellen

A magyar szarvasmarha-tenyésztők csatlakoznak az alacsony tejfelvásárlási árak miatt indult nyugat-európai tiltakozó mozgalmakhoz; erről döntött a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya június 4-i budapesti ülésén. A csatlakozás módjáról később határoz a választmány. Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: néhány hónapos növekedést követően az utóbbi hónapokban illetve hetekben jelentős mértékben, mintegy 20 forinttal csökkent a tej felvásárlási ára. A felvásárlók jelenleg már csak 80 forintot, de van ahol ennél is kevesebbet fizetnek egy liter tejért. A MOSZ titkára jelezte: véleményük szerint az árcsökkenést az Európai Unió hibás döntése okozta, a tejpiaci zavar annak köszönhető, hogy a bizottság április 1-jétől felemelte a tagországok tejkvótáját 2 százalékkal. Úgy vélte, erre nem volt szükség, mert tejhiány gyakorlatilag csak Olaszországban volt. Tóth István sérelmezte azt is, hogy Magyarország az unióban megszavazta a tejkvótaemelést, holott az a magyar termelőknek nem állt érdekükben. Így végül is a magyar agrártárca is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar tejtermelők jelenleg kevesebbet kapnak árujukért, mint néhány hónappal ezelőtt. Németországban a termelők már egy hete tiltakoznak az alacsony felvásárlási árak ellen, az országos demonstráció keretében – a szállítási bojkott mellett – gazdák ezrei vontak blokádot tejüzemek köré. A német termelőket már korábban támogatásukról biztosították Ausztria, Belgium, Luxemburg, Svájc, Hollandia és Franciaország egyes területeinek tejtermelői.

Módosult a földtörvény

Június 9-én terjesztette az agrárminiszter a parlament elé, és már el is fogadta a Ház a földtörvény módosítását, amely korlátozza a termőföld cseréjét és elajándékozását. A törvénymódosítás szövegénél legalább kétszer hosszabb indoklás a sajtóra hivatkozik, amely példákat hozott arra, miképpen játsszák ki a földjüket eladók és a vásárlók a törvényben szereplő elővásárlási jogot. A földtörvény ugyanis elővásárlási jogot ír elő a bérlőnek, a helyben lakó szomszédnak, a helyben lakónak (ha nem szomszéd), továbbá az államnak a Nemzeti Földalapot gyarapítandó. A felsorolás egyben sorrend is, ha kiesik az előző, akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát a következő. Miután az elővásárlási jog az adásvételhez kapcsolódik, egy jogi kiskapu segítségével cserével vagy ajándékozással eddig úgy is meg lehetett szerezni a földet, hogy ne kelljen azt felajánlani az elővásárlásra jogosultaknak. A csere esetén kis értékű tartós fogyasztási cikkek ellenében cserélt gazdát a föld – állítja az indoklás. A módosítás után csak földet földre lehet cserélni, de azt is megkötéssel. A két földnek azonos településen kell feküdnie, vagy pedig az egyik cserepartner bejelentett lakóhelyének azon a településen kell lennie, mint az a föld, amelyet csere címén meg akar szerezni. Az indoklás szerint az ajándékozásnál az volt a probléma, hogy a felek között sem rokonság, sem olyan érzelmi viszony nem állt fenn, amely indokolta volna az ingyenes tulajdonátszállást. Ezt úgy orvosolja a törvénymódosítás, hogy földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak és az államnak lehet. A korlátozások a törvény kihirdetését követő második hónap első napján – várhatóan augusztus 1-jén – lépnek hatályba.

                                                                                                          Forrás: MTI