Magyarország 2009-ben áttér az SPS-rendszerre

Magyarország 2009-ben áttér az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerről az összevont területalapú támogatási rendszerre (SPS) az agrártárcánál készülő törvényjavaslat szerint – nyilatkozta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára március 4-én. Az áttérésre azért van szükség, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók. A jelenleg regisztrált 200 ezer gazdálkodó, aki most is kap támogatást, az SPS rendszerre való áttérés után is jogosult lesz erre. Az SPS rendszer lényege, hogy a termelés és a támogatás különválik egymástól, az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá válik és forgalomképes lesz. Ezzel kapcsolatban – azaz, hogy a támogatást vagyoni jogként lehet adni-venni – az államtitkár megjegyezte, hogy az agrár-kormányzat az SPS rendszerről készülő törvényi szabályozásban szeretne garanciális elemeket arra, hogy a földhasználat és a támogatás ne váljon el egymástól. A földhasználat és a támogatás elválása Gőgös Zoltán szerint ésszerűtlen, mert a támogatás nélküli föld értékcsökkent lesz, és azt nehezebb, szinte lehetetlen lenne eladni. Emellett azokat, akik mégis eladják a földhöz tartozó támogatást, várhatóan szankciókkal sújtják. Mindez azt jelenti majd az agrárminisztériumi vezető szerint, hogy az így keletkezett jövedelmet jelentős mértékben, esetleg 30-50 százalékos arányban megcsapolják. Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenleg regisztrált mintegy 200 ezer mezőgazdasági termelő kétféle módon jut majd támogatáshoz az SPS rendszerben. Az egyik támogatási forma az úgynevezett regionális komponens lesz, amely a támogatás nagyobbik hányadát, mintegy 70 százalékát teszi majd ki. Ez a jelenlegi számítások szerint hektáronként mintegy 30-32 ezer forint körül lehet hektáronként. Alkalmazni fognak egy úgynevezett történelmi alapon kiszámított pénzügyi támogatási formát is. Amennyiben egy adott évben a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységet folytatott – ez jelen esetben a 2006-os év lehet –, úgy tevékenysége után további támogatásra lesz jogosult. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az úgynevezett keresztmegfelelési kritériumoknak, amelyeket az Európai Unió előír. Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, úgy az egyes gazdaságokra szabott támogatásokat csökkenteni kell. Az államtitkár szerint az SPS rendszert azért kell bevezetni Magyarországon, mert ha ezt nem teszi meg az agrár kormányzat, úgy a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrár-támogatásának csupán a 60-65 százalékához juthatnak a továbbiakban. Az SPS rendszerre való áttérés ezt az arányt 80 százalék fölé emeli a kezdeti időszakban.

Nehéz helyzetben a fiatal gazdálkodók – Magosz

Nehéz helyzetben vannak Magyarországon a fiatal gazdálkodók, mivel a gazdálkodási körülmények nem ideálisak és pénzügyi helyzetük is kedvezőtlen – hangoztatta ifjabb Kis Miklós, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Ifjú Gazdatagozatának március 6-án. Az elnök a fiatal gazdálkodók helyzetét azért tartotta kedvezőtlennek, mivel a fiataloknak földhöz jutni szinte lehetetlen jelenleg Magyarországon, csupán úgy gazdálkodhatnak saját földjükön, ha azt idősebb társaiktól átveszik, vagy családi gazdaságukat a továbbiakban ők irányítják. Ifjabb Kis Miklós kitért arra is, hogy az Európai Unió támogatja a fiatal gazdálkodók indulását, így ezt a programot Magyarországon is meghirdették. Ám a rendelkezésre álló forrás a mostani uniós költségvetési időszakban mindössze 8 milliárd forint. Ennél azonban lényegesen többre lenne szükség, mivel 2.500-an pályázták meg ezt a projektet. Az elnök véleménye szerint legalább 25 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a mostani igényeket ki lehessen elégíteni. Ezért az agrártárcának javasolták, hogy a program finanszírozására forrásokat csoportosítsanak át. A Magosz Ifjú Gazdatagozatának 500 regisztrált tagja van, ugyanakkor a tagozatnak automatikusan tagja minden 40 év alatti Magosz-tag is. Répás József, a Magosz önkormányzati tagozatának vezetője és az ifjú gazdatagozat alelnöke arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak fontos szerepe van a fiatal gazdálkodók munkájának támogatásában, ezért is működik együtt a két tagozat. A helyi politikában ugyanis az önkormányzatok sajátos eszközeikkel támogatni tudják a fiatal gazdálkodók pályakezdését, indulását.

Génmódosított növények – továbbra is óvatosság kell

A génmódosított (gm) növényekre vonatkozó magyarországi köztermesztési tilalom nem tartható fenn örökké, ugyanakkor továbbra is óvatosságra van szükség a kockázatok teljes mértékű tisztázásához – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a témában rendezett konferencián Budapesten, március 6-án. A miniszter megjegyezte: a kormány nem tartja „ördögtől valónak” a biotechnológiát, hosszú távon a modern tudomány mellőzése nem kifizetődő. A gm-technológiát elutasító álláspontról való elmozduláshoz azonban 100 százalékig meg kell bizonyosodni arról, hogy a gm-növények engedélyezése a fogyasztókra nem gyakorol kedvezőtlen hatást, és a technológiát alkalmazni nem kívánó gazdák sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Jelenleg az agáriumban kulcsfontosságú gabonaágazatban a Magyarországról származó, génmódosítástól mentes termény gazdasági előnnyel jár, jó példa erre a magyarországi vetőmag-ágazat, ami az EU-ban volumenét tekintve Franciaország után a második helyen áll. A gm-növényekkel szembeni ellenállás eredményeként a gazdák 20-25 százalékos árelőnyt élveznek „tiszta” árujukkal a gm-vetőmagokhoz képest a nemzetközi piacokon. Egyelőre azonban hiányoznak azok a közgazdasági számítások, amelyek azt mutatnák meg, hogy a gazdák a gm-növények alkalmazásával elérhető többlethozamokkal vagy az azoktól való mentesség miatti árelőnnyel járnak jobban. Megítélése szerint ma Magyarországon a termelők nagyobb része ellenzi, mint támogatja a gm-növények köztermesztésbe vonásának engedélyezését. Gráf József megjegyezte, hogy a kormányon belül a gm-növények jelenleg engedélyezett kísérleti alkalmazását tekintve van vita. Amíg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a kísérleti alkalmazást is betiltaná, addig az FVM ennek a támogatása mellett van. A miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a köztermesztési tilalom majdani feloldásához nem feltétlenül a technológiával kapcsolatban egyre engedékenyebb Európai Unió nyomása vezet majd, mint ahogy ettől sokan aggódnak. Azt tartja inkább elképzelhetőnek, hogy pusztán a növénytermesztés biológiája miatt lehetetlenül el a tiltás. Utalt arra, hogy a környező országokban Ausztrián kívül mindenhol engedélyezett több gm-kukoricafajta alkalmazása, márpedig így egy nagyobb viharral gm-növények pollenjei bármikor bekerülhetnek az országba, és „megfertőzhetnek” kukoricatáblákat. Az ország gm-technológiával termesztett növényektől való mentessége addig áll fenn, amíg nem derül ki az első kukoricaszállítmányról, hogy a megengedett fertőzöttségi szintnél nagyobb mértékű a szennyezettsége. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy aggodalomra akkor sincsen ok, ugyanis Magyarország a világ legszigorúbb szabályozásával rendelkezik a gm- és a hagyományos növények együtt-termeszthetőségére. A jogszabályban előírt termesztési feltételek gyakorlatilag ellehetetlenítik gm-növények vetését. Ezek a szabályok puhíthatók, de előbb mindenképpen a tudomány oldaláról megfelelő válaszokra van szükség.

Jövő év áprilisáig közzé kell tenni az uniós mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeinek listáját

A jövőben közzé kell tenni az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesülők részletes adatait, így döntött az Európai Bizottság március 19-én. Az adófizetők pénzéről van szó, ezért nagyon fontos, hogy az állampolgárok tudják, mire használják fel ezeket a pénzforrásokat. Csak így garantálhatjuk, hogy megalapozott vita folyhasson a közös mezőgazdasági politika jövőjéről - mondta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a döntés után. Azért, hogy bárki információt kaphassanak arról, hogy egy magánszemély vagy vállalkozás mekkora támogatásban részesült, legkésőbb 2009. április 30-ig a tagállamok saját működtetésű, keresővel ellátott honlapokon áttekinthető és egységes módon közzé fogják tenni a kedvezményezettek teljes nevét, a település nevével és – ha rendelkezésre áll – a postai irányítószámmal együtt. A kifizetések támogatási forma (a termelőknek nyújtott közvetlen támogatás és más támogatási intézkedés) szerinti lebontásban jelennek majd meg. Az EU és a tagállamok által közösen finanszírozott vidékfejlesztési politika esetében mind az EU, mind a tagállamok által nyújtott támogatásra vonatkozó adatokat közzé fogják tenni. Minden év április 30-ig kell nyilvánosságra hozni a megelőző pénzügyi évre vonatkozó adatokat, amelyeknek az eredeti közzétételtől számított két évig a honlapon kell maradniuk. Az Európai Bizottság ezen kívül saját honlapot hoz létre, ahonnan minden egyes tagállami oldal elérhető lesz. A közzététel elvében már 2006-ban megállapodtak az EU-tagállamok, és a brüsszeli bizottság most rendezte a közzététel módját. A bizottsági direktíva szerint minden tagállamnak egy honlapon kell nyilvánosságra hoznia ezeket az információkat, mégpedig úgy, hogy a kedvezményezettek között név, település, támogatási összeg (és az adott pénznem), valamint e három kritérium kombinációja szerint lehessen keresni, és ezeket egyetlen adatsorként lekérdezni. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kedvezményezetteket arról, hogy adataikat nyilvánosságra hozzák, valamint fel kell hívniuk a figyelmüket az uniós adatvédelmi szabályokból eredő jogaikra, így garantálva, hogy az adatközlés az adatvédelmi előírásoknak megfelelően történjen. A 2007. január 1. és október 15. között kifizetett vidékfejlesztési támogatások adatait legkésőbb 2008. szeptember 30-án teszik közzé. Tekintettel az EU tagállamai között fennálló szervezeti különbségekre, az egyes tagállamok maguk dönthetik el, melyik intézmény felel a honlap létrehozásáért és üzemeltetéséért. A tagállamok - ha úgy döntenek - részletesebb információkat is közzétehetnek. A brüsszeli bizottság saját honlapot hoz létre, ahonnan elérhetők lesznek a tagállamok honlapjai.

Százmilliárdos fejlesztés a zöldség-gyümölcs ágazatban

Százmilliárd forintos fejlesztést kívánnak megvalósítani a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban, az elképzelések megvalósítását ösztönző forrásokra április 1-jétől már pályázhatnak a gazdálkodók nyilatkozta Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) igazgatója április 2-án. A fejlesztési program megvalósítását indokolja, hogy a magyar zöldség és gyümölcs iránt egyre nagyobb a kereslet nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Ezért az ágazatban rövid időn belül mintegy 800 ezer tonnával, a jelenlegi mintegy 2,8-2,9 millió tonnáról 3,5-3,8 millió tonnára szeretnék emelni a termelést. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) idei egyik kiemelt projektcsomagja a kertészeti ágazat fejlesztése. Az április 1-jétől induló kertészet fejlesztési program támogatásainak finanszírozására mintegy 20-25 milliárd áll majd a gazdálkodók rendelkezésére. A termelők az összköltség 40-60 százalékát igényelhetik támogatásként. A fejlesztési program keretében elsősorban a fedett termőhelyi kapacitást, azaz az üvegházak és a fóliasátrakkal borított termőterület nagyságát kívánják növelni. Jelenleg Magyarországon mintegy 3.500-4.000 hektár fedett termőterület van a zöldség-gyümölcs ágazatban. Ezt a fejlesztéssel 8-10 ezer hektárra szeretnék növelni. Nemcsak a terület nagyságát kívánják megduplázni, hanem az e területről származó áru mennyiségét is, évi 400 ezer tonnáról 800-900 ezer tonnára. A fedett termőhely növelését indokolja, hogy a belföldi és a külföldi piacon is megnövekedett a friss áru iránti kereslet. Az igényeket pedig csak a fedett termőhelyekről lehet biztonságosan kielégíteni, így küszöbölhető ki időjárástól való függés. Emellett várhatóan májusban elkezdődhet az a fejlesztési program is, amely a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás modernizálását, korszerűsítését tűzte ki célul a friss áru csomagolása, a hagyományos feldolgozói tevékenység, továbbá a mélyhűtött termékek előállításának területén. Erre a programra mintegy 20 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre. Az ültetvényfejlesztési program pályázata pedig már március közepén lezárult, aminek eredményeként 1.200 hektár gyümölcsös felújítására nyújtották be igényüket a gazdálkodók 7-8 milliárd forint értékben. Mártonffy Béla szerint amennyiben Magyarországon megvalósul a zöldség-gyümölcs ágazatban az előirányzott 100 milliárd forintos fejlesztési program, úgy az ágazat visszanyerheti a ''''80-as évek közepén már megvolt teljesítményét. Ez lehetőséget teremt az ágazat további fejlesztésére is.

Új rendelet a területalapú támogatásról

Elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül is igényelhető ez évtől az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás. A miniszter a múlt évi területalapú támogatási rendelet helyett újat alkotott, a szabályok többsége azonban változatlan maradt. Az első új szabály, hogy a 0,3 hektárnál kisebb mezőgazdasági területeket is be kell jelenteni – annak ellenére, hogy támogatás csak e felett jár. A múlt évi szabályok szerint a területek ellenőrzését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végezte, az új rendelet lehetővé teszi a szakhatóságok bevonását, illetve a helyszíni ellenőrzések mellett a térinformatikai módszerek használatát is. Új elem a rendeletben, hogy a támogatási kérem elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül nyújtható be, az eddigi formanyomtatvány helyett. Aki nem ezt választja, az MVH honlapjáról kinyomtatott, illetve a kérelemre megküldött űrlapokat használhatja. A kérelmeket idén is május 15-ig kell beadni. Június 2-ig jogkövetkezmények nélkül lehet az esetleges hiányt pótolni, de – új szabályként – sem a főlap, sem a betétlapok nem pótolhatók. Június 3. és 9. közötti pótlás esetén a támogatás napi 1 százalékának a levonása a szankció. A túligénylés jelenlegi szabálya az, hogy 5 százalék alatt automatikusan korrigál a hivatal, azon túl pedig egyeztetési eljárás indul. Az új szabály az uniós alap-rendeletre hivatkozik a túligénylésnél. A rendelet a parcella területe körül egy legfeljebb másfél méteres puffer zónát ismer el. Ha a túligénylés ebbe belefér, akkor lesz automatikus a csökkentés, és efelett kezdődik az egyeztetés, illetve ellenőrzés. Szintén új szabály, hogy ha változás következik be a termelő személyében, és ezt az új termelő 10 munkanapon belül nem jelenti be az MVH-nak, akkor mulasztási bírsággal sújtható.

Forrás: MTI