Töltött káposzta kun leány módra! Aki tudni szeretné, milyen is az, csak Kiskunfélegyházáig kell utaznia és a falusi turizmus felvirágoztatását vállaló egyik helyi lakostól szállást és ellátást kérnie. A statisztikai adatok növekvő tendenciát mutatnak: évente egyre több városi család választja a nyaralás újfajta módját.

„A Dél-alföldi régiónak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, és mindez bárki számára hozzáférhető, ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív és az egészségturizmus számára. Ehhez hozzájárul az egyre népszerűbb falusi turizmus és a gazdag gyógy- és termálvíz készlet. Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Érdekes és vonzó lehet a változatos környezet, a tanyás településszerkezet, a különböző kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi és minőségi környezet”– hangzott el többek között május közepén a hódmezővásárhelyi Takács Ferenc Képző Központban rendezett kétnapos konferencián, a nagy számú résztvevőnek tartott előadások egyikén. „Azonban mindez nem elég ahhoz, hogy a ma már egyre igényesebb turista valóban jól érezze magát”- tette hozzá az előadó. Lássuk be igen nagy a konkurencia, hiszen az Európai Uniós csatlakozásunkkal kibővültek a turisztikai határok is. Változóban van a pihenés, a nyaralás minősége is. Ennek egyik jele, hogy a mind bonyolultabbá váló, rohanó világunk eredményeképpen egyre inkább vágyunk a mindennapok kerékvágásából kiszakító nyaralások alatt a könnyen érthető, egyszerű benyomásokra. Ennek egyik kitűnő formája lehet a falusi turizmus, amely olyan élményekhez juttatja egy család minden tagját, amelyre a nagyvárosi élet nem képes.

Egy Interreg Közösségi Kezdeményezés Program keretén belül hazai és szerb – határon is átnyúló – együttműködés keretében, 2007-ben olyan komplex rendezvénysorozatot szervezett a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara, amely teljes egészében átfogta a régió turizmusfejlesztését, a falusi turizmus valóban szakszerű megvalósítását. Olyan részletekre is ügyeltek a képzés kialakításában, mint például a gazdaudvaron történő élelmiszer előállítás, sütés-főzés-felszolgálás gyakorlata, vagy a marketing elsajátítása. Más szóval, céljuk olyan szakemberek képzése volt, akik családi vállalkozás keretében szállást és – igény szerint – étkezést, valamint programot biztosítanak hazai és külföldi turistáknak. A programok keretében ismertségek, kapcsolatok alakultak ki a határ két oldalán, amely megindíthat illetve továbbfejleszthet egy közösségi, intézményi együttműködést a térségben. Idén május 17-én és 18-án volt ennek a pályázati projektnek a záró konferenciája, amelyen nem csak az eddig lezajlott képzések mérlegét vonták meg, hanem a népi és iparművészeti kiállítás mellett, szabályos főzőversenyen mérték össze tudásukat a hazai és a Vajdaságból érkezett falusi vendéglátók. A Képző Központ saját szabadtéri kemencéjéből áradó illatok és vagy fél tucat bogrács ínycsiklandó látványa, valamint a terített asztalok voltak hivatva bizonyítani a képzésben részt vettek felkészültségét.

Szabó Zoltán