Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2008 Február






Tartalomjegyzék Megnyitásra váró EMVA jogcímek A kukoricatermesztés 2007. évi eredményei Utolsó lap

Előszó


Az Agrárágazat februári különszámát most már évek óta a kukoricának és a napraforgónak szenteli. Ez az időszak a felkészülésé, a gazdálkodó fejében most áll össze az a sok terv és teendő, amit a kitavaszodáskor sokszor kampányszerűen el kell végezni. Az elmúlt években a tavasz szinte robbanásszerűen érkezett és azok, akik csak akkor kezdtek el gondolkodni az egyes input anyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szerek stb.) beszerzésén, esetenként ellátási nehézségekkel is találkozhattak.




 

 

 

A tél ezért kitűnő lehetőséget nyújt az alapos tájékozódásra. A mostani kiadvány összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek szükségesek a termesztési szezon sikeres indításához. Bemutatja a rendelkezésre álló fajtahátteret, különös tekintettel az újonnan elismert hibridekre, áttekinti a piaci lehetőségeket valamint informál a technológiai újdonságokról.

 

Különösen szeszélyes időjárású esztendőt hagytunk magunk mögött, és hasonlóban lehet még részünk. Ahogyan emelkedik a levegőben az üvegházhatást fokozó gázok aránya, úgy emelkedik Földünk átlaghőmérséklete, és úgy válnak mindennapossá olyan hőmérsékleti anomáliák, mint a szélsőségesen száraz évszakok, az özönvízszerű árvizek és a megszokottnál sokkal hidegebb vagy esetenként jóval enyhébb telek. Az időjárási szélsőségek által kiváltott környezeti stresszhatások a világ és egyben hazánk növénytermesztésének talán egyik legnagyobb korlátozó tényezői. Mindezek a hatások jól nyomon követhetők voltak kukoricatermesztésünkben, befolyásolták a termésátlagokat, és alapvetően érintették a fajtaválasztást is. Tavaly a kukorica országos termésátlaga nem érte el a hektáronkénti 4 tonnát. Hasonló volt a helyzet a szomszédos országokban is, mivel az aszály tulajdonképpen az egész Kárpát-medencét egyformán sújtotta. Az átlagosan nagyon gyenge termés mellett azért voltak olyan területek, ahol az időben érkezett kis mennyiségű csapadék felhúzta a termésátlagot.

 

Az elmúlt nyolc évből négy csapadékos, négy pedig száraz volt. Tanulságos végignézni, hogy az egyes évek időjárása hogyan befolyásolta a következő évi fajtaválasztást.

 

Fajtaválasztási tendenciák

2005-ben az országos termésátlag 7,6 t/ha volt, amely a legnagyobb termés, amit Magyarországon valaha betakaríthattunk. A termés mennyiségével szinte mindenki elégedett volt, de a magas szemnedvesség miatt a betakarítás elhúzódott, a szárítási költségek az egekbe szöktek. A kedvezőtlen tapasztalatok után 2006 tavaszán csak a korai (FAO 350-ig) tenyészidejű hibridek vetőmagjának volt jó piaca. 2006-ban Magyarországon tehát az átlagosnál nagyobb területen voltak igen korai és korai kukoricák. Az ősz beköszöntéig az idő hűvös, csapadékos volt, utána fordulat következett és kellemes száraz időszak köszöntött ránk. Még a hosszabb tenyészidejű kukoricákat is alacsony szemnedvesség tartalommal takaríthattuk be. A termésátlag 7 tonna felett volt, ami nem sokkal maradt el az előző évitől. Ne feledjük el, egy aránylag rövidebb tenyészidejű fajtaszerkezettel sikerült elérni. Ennek ellenére 2007 tavaszán a FAO 200-as hibridek vetőmagja a raktárakban maradt, a figyelem a hosszabb tenyészidő felé fordult.

 

2006 végén és 2007-ben sem téli, sem nyári csapadék nem hullott elegendő mennyiségben. Nemcsak a vízhiány miatt, hanem a magas nappali hőmérséklet miatt is szenvedtek a növények. A meteorológiai adatok szerint tavaly huzamosabb ideig volt 35 C°, sőt sokszor a 40 C°-ot is meghaladta a hőmérséklet, és ez a kukoricatáblákban sokszor még magasabb volt. Mind a termesztési kutatásokkal, mind pedig a nemesítéssel foglalkozó szakembereknek sok fejtörést okozott az elmúlt évek időjárása. A dolog azért nem egyszerű, mert az utóbbi évek termesztési feltételeinek összehasonlítása is világosan mutatja, hogy évről évre szélsőségesebbre forduló időjárási feltételekre kell technológiát kidolgozni, hibridet előállítani.

 

Nekem erről az egészről egy picit a különböző értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatás jut az eszembe. Biztosan többen vannak Önök közül, akik fektettek be már valamilyen típusú értékpapírba. Ilyenkor az ember körülnéz a piacon, kijelöli a befektetés időtartamát, kitűzi az elérendő profitot, elemzi a kockázatokat. Az egyes termékeket azonban csak a múltbéli teljesítménye alapján lehet összehasonlítani. A kibocsátó azonban minden esetben közli, hogy ez nem garancia a jövőbéli hozamra, hiszen az függ az adott gazdasági környezettől. Kicsit így vagyunk a fajtaválasztással is, csak a tenyészidőszakban fog eldőlni, hogy jól döntöttünk-e.

 

A választás megkönnyítendő az idén a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) közösen néhány nagy mezőgazdasági cég támogatásával (KITE, IKR, Hőgyészi Agrokémia) beindította a kukorica fajtakísérleteket.

Magyarországon a Biológiai Alapok Pályázatok megszűnése óta nem működik egy olyan független kísérleti rendszer sem, amely megfelelő objektív információt nyújtana a termelők számára az egyes fajták termesztési értékéről.

 

A VSZT-GOSZ Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérlet, mely elveiben követi az EU posztregisztrációs rendszereit, biztosítja, hogy a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak.

A kísérletben részt vevő szervezetek kiemelten fontosnak tartották, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért kezdeményezték a fajták posztregisztrációs rendszerének újraélesztését.

A szélsőségesen száraz és meleg időjárási viszonyok ellenére eredményesen sikerült a kísérleteket betakarítani és értékelni. A kísérleti eredmények szemlélése és az ebből levont következtetések kialakítása során azonban figyelembe kell venni, hogy ez jelenleg egyetlen év és egy rendkívül szélsőséges évjárat tapasztalatait foglalja össze. Sajnos korábbi évek eredménye összehasonlításként nem állt rendelkezésünkre. Ezzel együtt reméljük, hogy a hiteles és objektív információ segít a termelők számára a tudatos piaci döntéseik meghozatalában a fajtaválasztás során. Az eredmények egy részének ismertetése a jelen kiadványban is fellelhető, azonban a teljes anyag ingyenesen letölthető szervezetünk honlapjáról a www.vszt.hu címről.

 

Vetőmag helyzet

Az árutermesztéshez hasonlóan a vetőmag előállító területeken is gyenge lett a termés, ezért relatív (egyes hibridekből) vetőmaghiány keletkezett. Már az ősszel a korábbi évekhez képest is igen aktív volt a vetőmag piac, de a tavalyi előállítások kudarca után az idei vetések fajtaösszetételét a raktári készletek fogják meghatározni. Azok a termelők, akik már megpróbálták beszerezni a kukorica vetőmagot az idei vetésekhez, tapasztalhatták, hogy a kereskedők nem minden esetben tudták teljesíteni az igényelt fajtaösszetételt. A kukorica vetőmag előállító terület hazánkban 2004 óta csökken. A nagyméretű csökkenés egyik oka, hogy az elmúlt évek kukoricának kedvező időjárása kiemelkedő terméseket eredményezett egész Európában. Nagy készletek halmozódtak fel árukukoricából és vetőmagból is. A kukorica árutermő területe kissé visszaesett, az igény kukorica vetőmagra csökkent, így jelentős készletek halmozódtak fel a vetőmag előállítóknál. Azonban egy év rosszabb vetőmag termése és az áruterületek növekedése elegendő volt ahhoz, hogy egyes népszerűbb hibridekből hiányhelyzet alakuljon ki.

 

A napraforgó 2007 évi vetésterülete 532 ezer hektár volt, mindössze 0,5%-al kevesebb, mint 2006-ban, de közel 19%-al nagyobb, mint a 2001-2005 közötti évek átlaga. Az országos termésátlag 2 t/ha körüli volt, amely jól mutatja, hogy a búzával és még inkább a kukoricával összehasonlítva, a napraforgót kevésbé viselte meg a nyári forróság és az aszály. A hazai napraforgó termesztés iránti stabil keresletnek, valamint a közvetlen támogatások lépcsőzetes emelkedésének köszönhetően jövedelmező marad az elkövetkező években, ezért nem valószínű, hogy az összevont területalapú támogatás bevezetésével, a szántóföldi növények nemzeti kiegészítő támogatásának termeléstől történő leválasztásával a gazdálkodók közül sokan felhagynak e növény termesztésével.

 

Fajtaválasztás

A használt fajták jelentős része (96%) hibrid. Ha a fajtalistát átnézzük, jól látható, hogy az összes nagyobb világcég képviselteti magát fajtáival Magyarországon, de a hazai nemesítő helyeink sem maradnak el. A széles fajtaválaszték ellenére továbbra is problémát jelent, hogy nem tudjuk kihasználni ezen kiváló fajták adta előnyöket. Megdöbbentő adat, hogy az országos termésátlagok több mint 40%-al maradtak el a fajtakísérleti eredményektől az elmúlt három év átlagában, és nagy az ingadozás az egyes évek között. A 2005-2006-os csapadékos év ismételten bebizonyította, hogy a napraforgó egyik legfontosabb tulajdonsága a betegség ellenállóság. A 2007-es év ebből a szempontból kedvezőbb volt és a betegségek megjelenése az előző évekhez képest kevesebb fejtörés okozott a növényvédős szakemberek számára.

 

Az élelmiszeripari és az energetikai célú felhasználás nemcsak az olajtartalom növelését kívánja meg, hanem az olaj minősége is előtérbe kerül. Nagy érdeklődés várható a nagy olajsav tartalmú hibridek iránt. A megnövelt olajsav tartalom mellett a megváltoztatott zsírsav összetétel táplálkozástanilag, konyhatechnikailag, de a biodízel előállítás szempontjából is előnyös. A nagy olajsavtartalom következtében az étolaj kevésbé oxidálódik, a finomítás és tárolás során a minőségét tovább megőrzi. Konyhatechnikai vonatkozásban előnyös, hogy az ilyen étolaj füstképződés nélkül magasabb hőfokra hevíthető, hosszabb ideig.

 

A fentiekben vázoltak miatt a hibrid megválasztásakor a hibrid termőképességén kívül tekintettel kell lenni a termesztés biztonságára és a termés minőségére is. Az az értékes hibrid, mely évről évre változó időjáráshoz kitűnően alkalmazkodik és még szélsőségesen kedvezőtlen évben sem hagyja cserben a gazdáját.

A napraforgó vetésterülete várhatóan a jövőben sem fog csökkenni, esetleg kismértékben növekedni fog. A növekedésnek azonban határt szab a vetésváltási kényszer.

 

Ruthner Szabolcs








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01