Syngenta és Axiál: benne az első ötben

Immár 7. éve került megrendezésre a Legjobb Munkahely Felmérés Magyarországon. Idén minden eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítottak a vállalatok: közel 140 vállalat 30.924 dolgozója vett részt a felmérésben. Az idei évben is két – egy nagyvállalati és egy kis-és középvállalati – lista keretében tették közzé a felmérésben elért eredményeket.

A Legjobb Munkahelyek versenyében a képzeletbeli dobogó felső fokára nagyvállalat kategóriában a Market Építő Zrt. állhatott 2007-ben, a kis- és középvállalatok közül pedig a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. nyerte el az első helyet. A hetedik alkalommal elkészült felmérés révén nemcsak ők, hanem minden résztvevő nyert: a tulajdonosok, felső vezetők számára ugyanis kiderült, hogyan tehetők elkötelezettebbé, elégedettebbé az alkalmazottak. A Világgazdaságnak nyilatkozó első számú vezetők legtöbbje úgy véli, az őszinteség, a nyitottság, a bizalom nélkülözhetetlen főnöki erény, ezek nélkül nem lehet sikeresen irányítani a vállalatot. Ám úgy tűnik, az sem árt, ha a munkavállalói teljesítmények értékelését igazságos, következetes rendszer segíti. A Legjobb Munkahely Felmérés idei díjazottai a megtisztelő címet három évig használhatják.

A nagyvállalati listán igen előkelő helyezést ért el két, agrárszektorban dolgozó cég is.

A IV. helyezést a Syngenta Növényvédelmi Kft. érte el!

A vetőmagvairól és növényvédőszereiről ismert cég 59 főt foglalkoztat, éves árbevétele 16,5 milliárd Ft. Tulajdonosai a Syngenta Alpha (99 %) és a Syngenta Delta (1 %). A vállalatnál a fluktuáció mértéke 2 %. Az egy főre eső képzési költség 400.000 Ft/év.

Czigány Tibor, ügyvezető igazgató elmondta: nálunk a vezetés nyitott, érdeklődő, azonnal reagáló, etikus munkát végző és értékelő csapat, a „meg tudjuk és meg fogjuk csinálni” hozzáállás a szervezeti kultúra része – úgy vélem, igazi csapat vagyunk. Ez azért is fontos, mert hat év külföldi vezetés után „felnőtt” egy ambiciózus, szakmailag jól képzett magyar vezetői gárda, amely alaposan ismeri a hazai piaci helyzetet, a változásokat, részese volt a fúzió utáni céges kultúraváltásnak is. Ennek megfelelően, 2007-től teljesen magyar vezetéssel működik a cég. Lényegesnek tartom, hogy a vállalati célok mindenki által ismertek és elfogadottak, jól működő, átlátható teljesítményértékelési rendszerünk van, az egyéni célkitűzéseket félévente értékeljük, segítséget adva a minél professzionálisabb munkához. Ezenkívül visszajelzést kérünk a dolgozóktól, és hallgatunk a kritikára, felvetésekre.

A Syngenta-t követve, az V. helyen az Axiál Kft. végzett!

A főként mezőgazdasági és ipari gépforgalmazással, szervizeléssel és alkatrész-kereskedelemmel foglalkozó cég 490 dolgozójával 29,5 milliárd Ft árbevételre tett szert 2006-ban. A Harsányi Zsolt és Harsányiné Fodor Gyöngyi, 50-50 százalékos tulajdonában lévő családi vállalkozás átlagosan évi 93 500 Forintot költ dolgozói képzésére. A fluktuáció mértéke 4%.

Harsányi Zsolt, tulajdonos, ügyvezető: Tekintély és közvetlenség nálam nem zárja ki egymást. Sokszor nagyon is az utóbbi felé billen a mérleg, ami nem baj, mert így könnyebben nyílnak meg az emberek. Ahhoz, hogy a cég jól, sőt egyre jobban működjön, létfontosságú az összes dolgozó véleménye. Ha ezt őszintén nem osztanák meg velem, nem látnék rá mindenre, akkor nehezebb, talán lehetetlen is lenne mindenre a legjobb megoldást megtalálni. Annyiban volt könnyű ezt a légkört kialakítanom, hogy nagyon fiatalon kezdtem vállalkozni, a legelső kollégákkal egyívásúak vagyunk, hasonló képességekkel, kinek-kinek azonban más-más területen mutatkoznak meg az erősségei. Megfelelő önismeret és alapvető tájékozottság birtokában nem nehéz felismerni, hogy a munkatársak speciális tudása kiegészíti, erősíti a magunk ötlettárát. (forrás: Világgazdaság)

Magyarország ellenzi a kötelező lepárlás megszüntetését

Magyarország hat másik európai uniós tagországgal (Ciprussal, Franciaországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Portugáliával és Spanyolországgal) együtt ellenzi a borászati melléktermékek, a törköly és a seprő kötelező lepárlásának tervezett megszüntetését – nyilatkozott Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) igazgatója a közös álláspontot kialakító országok bor- és borászati melléktermék lepárlóinak egyeztetett véleményének kapcsán.

A hét uniós tagország ellenzi az Európai Bizottság napirenden lévő, az uniós borreformhoz kapcsolódó törekvését. Álláspontjuk szerint a borászati melléktermékek lepárlásának megszüntetése csak azzal járna, hogy felszámolnának az Európai Unióban egy szilárd és idáig jól működő szabályozást, amely lehetővé teszi a borászati melléktermékek további felhasználásának ellenőrzését.

A lepárlás megszüntetése emellett a lepárló üzemek bezárását és több ezer munkahely megszűnését is eredményezné az unióban a szakértők szerint. A kötelező lepárlás megszüntetésével jelentősen nőnének a borelőállítók költségei is, mert a melléktermékek megsemmisítését nekik kellene megoldaniuk. Mindez csökkentené versenyképességüket az unión kívül és azon belül is a harmadik országokban előállított borokkal szemben.

Magyarországon a lepárlás megszüntetése hasonló negatív hatásokkal járna, mint az unió egészében. Ezért a magyar szakminisztérium is támogatja a bormelléktermékek lepárlásának fenntartását.

Az Európai Unióban a 2006-2007-es borgazdasági évben 3,38 millió tonna melléktermék keletkezett, amelynek 92,3 százalékát, 3,12 millió tonnát pároltak le, 7,7 százalékát ellenőrzés mellett kivonták a piacról. Nagy András tájékoztatása szerint Magyarországon a jelzett időszakban 60 ezer tonna törkölyt és seprőt pároltak le összesen, ez átlagos mennyiség éves szinten.

A borreform még az ültetvény-korszerűsítést is hátráltatja

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő szerint a borreform alapján Magyarország kevesebb pénzt fog kapni a szőlőültetvények korszerűsítésére, mint a jelenlegi szabályok szerint. A képviselő november 15-i közleményében emlékeztetett: korábban már jelezte, hogy Magyarország vesztesként kerülhet ki a készülő borreformból. Mostanra szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy az úgynevezett „nemzeti borítékokkal” is rosszul járunk, holott a kormány ezen a területen remélt kompenzációt a majdani ültetvénykivágások miatt. Az Európai Bizottság a közösségi borrendtartás reformja során meg kívánja szüntetni az úgynevezett lepárlási támogatásokat, amelyeket főként azokban a nagy bortermelő országokban (Franciaország, Spanyolország és Olaszország) tudják kihasználni, amelyekben régóta egész régiók szinte kizárólag lepárlásra termelnek. Ezeket a felszabaduló forrásokat részben a kötelező kivágások finanszírozására fordítanák, részben úgynevezett „nemzeti borítékokat” hoznának létre, amelyekből az Európai Bizottság által meghatározott célokat, többek között az ültetvények korszerűsítését lehetne támogatni. A szőlőterületek modernizációjára a jelenlegi borrendtartás keretében is adható uniós támogatás. A magyar kormány eddig abban reménykedett, hogy a szőlőterületek kivágása miatt elszenvedett veszteségeket a „nemzeti borítékban” elnyert nagyobb összegű támogatással fogják kompenzálni.

A borreform tervezetéből azonban kiderül, hogy Magyarország a borreform következtében valójában évente közel 500 millió forinttal (2 millió euróval) kevesebb támogatást kap ültetvények korszerűsítésére, mint amennyit a 2007-2008-as gazdasági évben. Azaz, az erre a célra fordítható támogatás legalább egyhatodával fog csökkenni. Félő, hogy végül még ennyi pénz sem jut majd modernizálásra, mivel a nemzeti boríték számos más célra – például környezetvédelem – is felhasználható lesz. Ez azért aggasztó, mert Magyarország számára éppen az elöregedett ültetvények megújítása, modernizálása lenne a legfontosabb cél, mivel csak így lehet biztosítani hosszú távon a magyar bor nemzetközi és hazai versenyképességét.

Magyarország azért kap majd kevesebb uniós támogatást, mivel a „nemzeti borítékok” felosztásakor döntő szempontként vették figyelembe a támogatások múltbeli felhasználási arányait. Ezzel a módszerrel azonban éppen azok a tagállamok járnak jól, amelyek a legnagyobb arányban részesültek a lepárlási támogatásokból, és amelyek így a feleslegek kialakulásáért felelősek.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítására 510 millió euró jut 2007/2008-ban

Az Európai Unió Bizottsága 510 millió eurós indikatív költségvetést hagyott jóvá a bortermelő tagállamok számára a 2007/2008-as borgazdasági évre a szőlőültetvények szerkezetének átalakítására és az ültetvények átállításának céljára – tudtuk meg november 7-én az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletétől.

A szóban forgó rendszer – azaz a szerkezetátalakítás – a termelésnek a piaci kereslethez való igazítására szolgál. Az intézkedések magukban foglalják: a fajtaváltás, a szőlőültetvények áttelepítése, valamint az ültetvényen alkalmazott művelési módok tökéletesítésének támogatását. Nem tartozik a rendszerbe a természetes élettartamuk végéhez ért szőlőültetvények úgynevezett rendes megújítása.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a következőket fűzte a bizottsági határozathoz: ahhoz, hogy megbirkózhassunk az Újvilág bortermelői által támasztott kihívásokkal, kiemelt figyelmet kell fordítanunk boraink minőségének javítására. A szerkezetátalakítási program 1999 óta hasznos szerepet tölt be e tekintetben. Ugyanakkor hozzátette: „Egyértelmű, hogy nem érhetjük be ennyivel. Ezért van szükség a borpiac közös szervezésének mélyreható reformjára. Remélem, hogy az EU mezőgazdasági minisztereinek ülésén sikerül megállapodásra jutnunk a reformot illetően.

A közlemény arra is emlékeztet, hogy a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. évi tanácsi rendelet értelmében a tagállamok számára évente támogatás nyújtható meghatározott nagyságú szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához. A Bizottság a támogatásokat az egyes tagállamoknak az EU szőlővel beültetett területeiből való részesedése alapján, valamint az egyedi helyzeteket és szükségleteket is figyelembe véve megállapított objektív kritériumok alapján ítéli oda. Ennek alapján Magyarország a 2007/2008-as borgazdasági évben a szerkezetátalakítási program végrehajtására, 1472 hektár szőlőültetvény megújítására, 11,779 millió euró támogatást kap az Európai Uniótól.

A Magosz elutasítja az egységes európai földpiacot

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) levélben fordult az Európai Parlament magyar képviselőihez, hogy utasítsák el az egységes európai földpiac létrejöttét elősegítő európai talajvédelmi szabályozást. Ez a szabályozás a Magosz szakértői szerint jelentős előnyöket biztosítana a nem helyben lakó földszerzők számára, ezért a gazdák érdekeivel ellentétes.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a gazdák legjelentősebb európai érdekképviseleti szövetségével, a COPA-COGECA-val egyetértésben, ellenzi a talajvédelem uniós szintű szabályozását. A kialakított vélemény szerint az új talajvédelmi javaslat valójában nem erősítené a talajok védelmét, hanem csupán adminisztrációs többletterhet jelentene a gazdáknak. Magyarország esetében egy ilyen szabályozásra azért sincs szükség, mivel jelenleg is igen kemény jogszabályok vonatkoznak a talajvédelemre, tehát az új szabályozás semmilyen előrelépést nem jelentene.

A Magosz ugyanakkor aggódik amiatt, hogy a direktíva egyik célja a termőföldek adásvételének elősegítése az unión belül, ami szerinte a magyar érdekek szempontjából elfogadhatatlan.

A szövetség szerint az uniós szintű talajvédelmi előírások bevezetése azzal a veszéllyel járhat, hogy az EU a későbbiekben ezeknek az előírásoknak a teljesítését szabja feltételül a területalapú támogatás kifizetéséhez.

EU Elsőfokú Bíróság: ítélet a kukorica intervencióról

Magyarországnak adott igazat az Európai Bíróság a kukoricaintervencióval kapcsolatban, mivel Magyarország keresete nyomán részlegesen megsemmisítette az Európai Unió elsőfokú bírósága Luxembourgban november 15-én kihirdetett ítéletében az Európai Bizottságnak a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítására irányuló rendeletét. A magyar beadvány kifogásait megerősítve a testület úgy ítélte meg, hogy a brüsszeli bizottság, mivel az érintett termelőket nem tájékoztatta megfelelő időben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetéséről, megsértette a termelők jogos bizalmát.

A magyar kormány részéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) üdvözli a bíróság döntését. Az eljárást azzal a meggyőződéssel kezdeményezte Magyarország, hogy a magyar termelők védelme érdekében beadott kereset megalapozott.

A gabona intervenciós rendszer keretében az Európai Unió előre meghatározott intervenciós áron és feltételekkel felvásárolja az intervenciós időszakon belül felajánlott kukoricát, feltéve, hogy az ajánlatok megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek. Ezzel a gabonapiaci szereplők számára úgynevezett biztonsági hálót működtet.

A szaktárca felidézi: a bizottság 2006. október 18-án – 12 nappal a tavalyi intervenciós időszak kezdete előtt – a minőségi követelmények szigorítására irányuló rendeletet alkotott. Ez a rendelet egyrészt megszigorította a korábbi minőségi követelményeket, másrészt pedig a kukorica fajsúlyára vonatkozó új követelményt vezetett be. A rendeletet 2006. november 1-jétől lépett hatályba oly módon, hogy az így megállapított új minőségi követelményeket már a 2006 tavaszán elvetett, 2006 őszén betakarított kukoricára is alkalmazni kellett.

A kérdéses rendelet megalkotása során a magyar képviselők folyamatosan érveltek amellett, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó új minőségi követelménynek tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt való bevezetése és a megállapított irreálisan magas fajsúlykövetelmény jogtalan.

A magyar álláspont szerint az új követelmények a bizottság által elérni kívánt minőségi javulás helyett valójában az intervenciós rendszer ellehetetlenítésére irányultak. A rendelet – több tagországgal közösen képviselt magyar érvek és negatív szavazatok ellenére is – az Európai Bizottság megalkotta és kihirdette a vitatott rendeletet. Ezért a Magyar Köztársaság Kormánya 2006. november 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a rendeletnek a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény bevezetéséről szóló rendelkezései megsemmisítése érdekében.

A bíróság helyt adott Magyarország gyorsított eljárás iránti kérelmének. Így a tárgyalásra ez év május 22-én sor kerülhetett. A Bíróság döntése a tárgyaláson elhangzottak és az előzetesen beadott dokumentumok és bizonyítékok alapján történt.

Az EU elsőfokú bírósága ítéletében kiemeli, hogy az új minőségi követelménynek tizenkét nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt való bevezetésével a Bizottság megsértette e mezőgazdasági termelők jogos bizalmát, mivel nem tájékoztatta megfelelő időben az érintett termelőket a szóban forgó intézkedésekről. A termelők ugyanis már elvetették a kukoricát, és a termés fajsúlyát már nem tudták érdemben befolyásolni, mert ez a minőségi paraméter erősen fajtafüggő.

Az elsőfokú bíróság ítéletében azt is kiemeli, hogy a bizottság azon érve, miszerint a kukorica fajsúlya a minőséget nagyban meghatározó tényező, nemcsak hogy nincs alátámasztva semmilyen bizonyítékkal, hanem ezen kívül az elsőfokú bíróság rendelkezésére bocsátott iratok is ellentmondanak neki. Ezért a rendeletről meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved. E feltételek mellett az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a rendeletnek a kukorica fajsúlykövetelményére vonatkozó rendelkezéseit a magyar keresetnek megfelelően meg kell semmisíteni.

A bíróság döntése a magyar kormány és a magyar agrárium együttes elismertségét és súlyát jelenti – hangsúlyozza a közlemény. Az ítélettel a minisztérium azon törekvése nyert igazolást, amely szerint csak együttes erőfeszítésekkel és összefogással lehet hatékony sikereket elérni az Európai Unión belüli érdekérvényesítés területén.

Fiatal mezőgazdasági termelők – nagyobb üzem, több támogatás

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatását az üzemmérethez köti november 20-tól a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból folyósított támogatás életkorhoz kötöttsége nem változik, tehát továbbra is a 18-40 éves mezőgazdasági termelők minősülnek fiatalnak. Az idén júliusban megjelent alap-rendelet (amelyet most módosít a miniszter) szerinti támogatás egységesen 40 ezer euró volt, amelyet a fiatal termelő a tevékenysége kezdetekor vehetett igénybe.

Az összeg mostantól attól függ, hogy az ügyfél 4 évre mekkora üzemméret fenntartását vállalja. Vagyis 4-7 európai méretegység (EUME) esetén a támogatás 20 ezer, 7-10 EUME között 30 ezer, míg afelett 40 ezer euró.

A kifizetés is megoszlik, 90 százaléka jár a támogatásnak az adminisztratív feltételek teljesítése esetén. A maradék 10 százalék akkor jár, ha az ügyfél a vállalt méretre növelte a gazdaságát. Ezt az összeget január 1-31. között lehet igényelni a támogatás megítélésétől számított 4. év végéig. Az eredeti rendelet megengedte a július 1-30. közti igénylést is.

Már igényelhető a sertéshús magántárolási támogatása

A jelenlegi sertéspiaci zavarok enyhítésére, azaz az árcsökkenés megállítására a sertéshús magántárolási támogatást is igényelhetnek a gazdálkodók - áll a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) november 7-i tájékoztatójában. Ez ügyben az MVH csak azoknak a kérelmét fogadja el, akik a hús- és élőállat-ágazatban legalább 12 hónapja üzleti tevékenységet folytatnak és megfelelő hűtő-tároló kapacitással rendelkeznek. Csak olyan minőségű friss húsra nyújtható be magántárolás támogatására vonatkozó igény, amely olyan állatból származik, amelyet nem több, mint 10 nappal a termék magántárolására történő raktározásának időpontja előtt vágtak le.

A minimálisan felajánlható hús mennyisége 10 tonna kicsontozott termék, illetve 15 tonna más termékek esetében. A magántárolási támogatást 3, 4 vagy 5 hónapra lehet igénybe venni. Mindez sertéshús féleségenként eltérő mértékű támogatást jelent, ami 20-25 forint kilogrammonként és havonta. A magántárolásba kerülő hús maximális mennyiségével kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak korlátozást.

A magántárolásba bevont húsféleségek körét az MVH honlapján közzétett közlemény tartalmazza. Ebből a támogatás további feltételeit is megismerhetik az állattartók. A magántárolásra várhatóan legalább 5 hónapig lesz lehetőség. Ám az unió Bizottsága folyamatosan értékeli a piaci helyzetet, és ennek függvényében dönthet új magántárolás meghirdetéséről.

A sertéshús exporttámogatását, a gabonaimport-illeték felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság november 26-án azt javasolta, hogy az Európai Unió nyújtson támogatást további sertéshúsféleségek kiviteléhez, illetve hogy függesszék fel a gabonafélék egy részének importjára kiszabott illetéket, miközben Brüsszelben több száz gazda tüntetett az újonnan bejelentett agrárreformtervek ellen.

Mariann Fischer Boel, a mezőgazdaságért felelős biztos az EU-tagországok agrárminisztereinek ülését megelőzően jelentett be, hogy a piaci helyzet miatt a bizottság szükségesnek látja az exporttámogatás bevezetését számos friss sertéshúsféleség vonatkozásában. Egyúttal javasolja azt is, hogy függesszék fel a magántárolás támogatására nemrégiben létrehozott programot.

Mint a bizottsági közlemény emlékeztet rá, a piacon elsősorban a magas takarmányárak miatt alakult ki nehéz helyzet. A magántárolás – amelynek keretében az elmúlt egy hónapban összesen 85 ezer tonnányi húshoz kértek uniós hozzájárulást – segített ugyan az árak stabilizálásában, de a takarmányár-különbségek és az amerikai dollár gyengélkedése további lépéseket tesz szükségessé. Az EU néhány feldolgozott sertéshúsféleséghez jelenleg is nyújt exporttámogatást, ezek azonban csak kis részét teszik ki a piacnak.

A másik javaslat szerint megszűnne az importtarifa csaknem valamennyi gabonafélére az unióban. Brüsszel azt reméli, hogy a behozatalt könnyítő lépés segíthet enyhíteni az uniós piacot a rekordárak miatt jellemző feszültséget. Több gabonafélénél a 70 százalékot is elérte az áremelkedés, emellett idén nyártól a hagyományosan exportőr EU nettó gabonaimportőrré vált.

Mindkét előterjesztést még a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk.

Az uniós agrárminiszterek ülésének napirendjén szerepelt a gabonakérdés és a borreform, valamint az agrárreform-módosítási javaslatcsomag, amelytől a brüsszeli bizottság azt várja, hogy még korszerűbbé teszi az uniós agrárágazat néhány éve megkezdett jelentős átalakítását.

Az újabb reformok – mindenekelőtt a tejkvóták megszüntetése, illetve a termelési támogatások rendszerének átalakítása – ellen több uniós tagországból érkezett gazdák tüntettek a miniszteri tanácskozás helyszínén. A mintegy 200-300 tiltakozó elsősorban a tervezett intézkedések szociális hatásainak ellensúlyozását szeretné elérni az uniós tagországoknál.

Sertésértékesítő társaság alakult

Közös sertésértékesítő társaságot alapított 19 magántársaság és termelői csoport, amelyeknek tagjai megközelítőleg 400 ezer sertést állítanak elő jelenleg – közölte Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) az elnöke november 28-án. A Magyar Minőségi Sertés Kft a jövőben a közös értékesítést kívánja összehangolni – mondta Sákán Antal, akit a megalakult gazdasági társaság felügyelő bizottságának az elnökévé választottak. Az alapítók mellett további termelői csoportok és gazdasági társaságok csatlakozása is várható. Még több mint tíz jelentkezőnek igazgatósági, illetve közgyűlési döntéssel kell megerősíteni a csatlakozási szándékot.

Sákán Antal szerint a legfontosabb az, hogy egy országos szervezet alapköveit lerakták a sertéstartók, akik együtt tudnak működni a jelentősebb termelői csoportokkal is. Az összefogással lehetőséget látnak arra, hogy hazai előállítású, minőségi sertéshús kerüljön a fogyasztókhoz. Nem titkolt célja a szerveződésnek, hogy a tagok, a szerződéses partnerekkel együtt elérjék akár az egymilliós sertésszámot, és komoly vágóhídi kapacitást akarnak kiépíteni.

A most bejelentett agrárreform-felülvizsgálat nem jelenthet fordulatot

Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió agrárreformjainak „egészségügyi ellenőrzése” nem jelentene teljes felülvizsgálatot és fordulatot az agrártámogatások sorában, és az Európai Bizottság korábbi jelzéseinek megfelelően tartós és lényegi változásokat nem hozna – hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a javaslat uniós vitájában november 27-én.

Az agrárminiszterek brüsszeli találkozójáról beszámolva a tárcavezető elmondta: Magyarország mindig hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika igazi megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha az EU-tagországok között kiegyenlítődnek a támogatások. Dupla versenyhátrányt jelentene az új tagállamok részére, ha úgy csökkennének tovább a támogatások, hogy még ki sem egyenlítődtek.

Gráf József hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy a 2003-as reformok felülvizsgálatára szükség van, mert időközben jelentősen változott a helyzet az agrárpiacon, és ezt az évtized eleji változtatások nem veszik figyelembe. A reform a termelés szinten tartását vagy csökkentését célozza meg az akkori fölöslegekből kiindulva, miközben azóta a világban fogyasztási spirál indult el, amely a termelés növelésére adna lehetőséget. A tej esetében például a reform elhatározásakor jelentős fölösleg volt Európában, és hiába változott meg mára a helyzet, az EU most is az akkor elhatározottakat folytatja.

Fontosnak tartotta Gráf József azt is, hogy azon állatjóléti és növény-egészségügyi szigorítások betartását, amelyeket az EU előír, követeljék meg az unión kívüli agrárszereplőktől is, különben aránytalan és egészségtelen verseny alakul ki.

A támogatások termeléstől való teljes elválasztásával hosszabb távon Magyarország egyetért, de az állattenyésztés terén még szükségesnek tart bizonyos kötést a kettő között – jelezte a miniszter.

Az uniós támogatások üzemmérettől függő behatárolását (a nagyüzemi támogatási plafon csökkentését) illetően Gráf József úgy vélte, a bizottsági javaslatnak ez a része nem fog átmenni a tagországok szűrőjén, mert Brüsszel egyszer már próbálkozott vele, de a tagállamok nem járultak hozzá. Hazánkban az elképzelést most vitatják majd meg a szakmai szervezetekkel, de az első benyomások szerint Magyarországot nem érinti nagyon súlyosan. Budapest a kiinduló álláspont szerint a kialakult helyzet megtartását szeretné elérni. Az agrártámogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítása Magyarországot ma még szintén nem érinti közvetlenül, de az elképzeléseket részletesen elemezni fogják. Nem szabad elfelejteni, hogy a mostani változtatások a 2013 utáni időszakot jelzik előre.

Az intervencióval (állami felvásárlással és raktározással) kapcsolatban a magyar miniszter azt emelte ki, hogy el kellene kerülni a kukoricával kapcsolatos bonyodalmakhoz hasonlókat, és a többi gabonánál óvatosan kellene bánni a megszüntetéssel. Magyarország az óvatos leépítés híve, olyan csökkentésé, amely sohasem csökken nullára, de ha mégis, későbbi intervencióra akkor is meghagyja a lehetőséget.

Az új tagországok számára fokozatos bevezetéssel képzeli el a magyar miniszter az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés elvét, tehát azt, hogy a gazdáknak más típusú (környezetvédelmi, állatjóléti, növény-egészségügyi) előírásokat is be kell tartaniuk. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a rendszernek a régi tagországokban már mutatkozó gyermekbetegségei elkerülhetők legyenek.

A területpihentetés kötelezettségének tervezett megszüntetése Magyarországot nem érinti közvetlenül. Ugyanakkor az ország versenyhelyzetét némiképp rontja az újabb gabonatermő-területek bekapcsolása más országokban.

A tejkvóta fokozatos eltörlése 2015-re Magyarországot ugyancsak kevéssé érinti. Kétmillió tonnás tejkvótából az ország így is csupán 1,4 millió tonnát használ fel.

Forrás: MTI