Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2007 November






Tartalomjegyzék GÜTTLER  ŐSZI MAGÁGYKÉSZÍTÉSI TECHNOLÓGIA Utolsó lap

LAPZÁRTÁTÓL-LAPZÁRTÁIG





LAPZÁRTÁTÓL-LAPZÁRTÁIG

 

WTO-tárgyalásokon

Egy engedékeny EU lehetetlen helyzetbe hozhatja az európai termelőket. Jelenleg egészen más az alaphelyzet az Európai Unió mezőgazdasági ágazatában, mint amikor Magyarország és más államok csatlakoztak, ezért Brüsszelnek külön figyelmet kell fordítania a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül folyó agrártárgyalások hatásainak vizsgálatára – hívta fel szeptember 27-én Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az EU-tagországok és az Európai Bizottság figyelmét a témáról Brüsszelben folytatott agrárminiszteri találkozón. Franciaország mellett Magyarországnak volt a legkeményebb álláspontja ebben a témában. A tárca levélben is kérte hatástanulmányok készítését Brüsszeltől.

 

Tavalyelőtt „még tejtermékhegyek jellemezték az Európai Uniót, ma a készletek kifogyásáról és tejhiányról beszélünk. Akkor Magyarországon még 7-8 millió tonna intervenciós gabona volt, ami a kutyának sem kellett, ma gyakorlatilag gabonahiány van az országokban, és előbb-utóbb így fogunk járni a hústermékekkel is, ha a gabonaárak magasak lesznek”. Ha ezt még megfejeli az EU azzal, hogy engedékeny lesz a WTO-tárgyalásokon az unión kívüli termelőkkel szemben, akkor az európai, köztük a magyar termelőket teljesen lehetetlen helyzetbe hozhatja.

 

Az uniónak végig kell gondolnia egész stratégiáját. Nem a termelés szinten tartása és csökkentése a cél, mert ez öt évvel ezelőtt volt igaz, Magyarország az egyetlen tagország, amelynek nemzeti agrárstratégiája a termelés növelését tűzi ki célul.

Változatlan hozzáállással előbb-utóbb odaérhet az unió, hogy exportőr helyett importőr lesz, és gázfüggőség mellett akár élelmiszerfüggőség is következhet.

 

A tagállamoknak a hatástanulmányok révén képet kellene kapniuk arról, hogy a WTO-egyeztetések nyomán egyes termékek vámelengedése illetőleg az exportcsökkentés mit jelenthet. Furcsa lenne, ha az új tagországok az EU-ba lépés után két évvel számos előnyt elvesztenének, amelyért csatlakoztak.

 

Felvetésével a tagországok nagy része egyetértett, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy folynak a szóban forgó hatásvizsgálatok.

A most elfogadott tej-minireformcsomag elemei közül Gráf József kiemelte a zsírtartalmi kategóriák eltörlését. Üdvözölte az iskolatej-támogatás egységesítését, azaz zsírtartalomtól független kezelését is.

Lengyelország az ülésen évi öt százalékos tejkvótaemelést vetett fel. Magyarországon a kétmilliárd liter körüli tejkvóta elegendő – mondta el Gráf József.

A génmódosított kukoricaféleségek forgalmazásáról folytatott vitát értékelve – amely nem hozott döntést a három szóban forgó termék piacra engedése mellett vagy ellen – Gráf József úgy értékelte, a frontok megmerevedtek, egyetlen tagország álláspontjában sem következett be érzékelhető változás. Magyarország ezúttal is elutasította a génmódosított termékek unióba engedését.

 

A cukoripar szerkezetátalakítását szolgáló ideiglenes rendszerre vonatkozó politikai megállapodást Magyarország támogatta, de a helyi termelők kérése alapján a miniszter Brüsszelben szorgalmazta, hogy a termelők egy bizonyos mértékig az ipar döntésétől függetlenül is dönthessenek a termelés leállításáról. Gráf József hozzátette mindazonáltal, hogy ezzel az állásponttal voltak személyes fenntartásai, mivel e szabályozás mellett előfordulhat olyan helyzet, hogy az ipar kerül nehéz helyzetbe, ha körzetében abbahagyják a termelést.

 

Javasolta a magyar delegáció azt is, hogy a támogatás ne 75, hanem 100 százalék legyen azon gyáraknál, amelyek cukorról bioetanol előállítására állnak át, mint a kabai. A reformmal kapcsolatos kifizetéseknek pedig visszamenőlegesnek kell lennie.

Szót emelt Gráf József az ellen, hogy az EU-tagországok nem egyformán hajtják végre a tavaly életbe léptetett reformot: míg Magyarország például mintegy 25 százalék kvótát már visszaadott, a legtöbb tagállam ennél kevesebbnél tart. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a további leépítéseknél az eddigi kvótacsökkentéseket mindenképpen vegyék figyelembe.

 

Pálinkafortélyok

Se szeri, se száma a borfesztiválok után az őszi pálinkaparádéknak – de milyen is az eredeti magyar pálinka, amely ma már hivatalosan is hungarikum? Az igazi pálinka készítéséhez a szakemberek szerint kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlőtörköly használható fel, amelyet Magyarországon cefréznek, párolnak, érlelnek és palackoznak. Mind a cefréhez, mind a pálinkához tilos cukrot hozzáadni.

A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka van: teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag, egészséges, ép gyümölcs, mint alapanyag, gondos cefrekészítés és erjesztés, korszerű és kíméletes desztilláció, a pálinka pihentetése, palackozása illetve érlelése. Mindehhez azt is tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi nedű főzhető: 100 kiló sárgabarackból 14-15 liter kifogástalan pálinka nyerhető. Az sem mindegy, mely vidéken termett az a bizonyos gyümölcs. Magyarországon egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére.

Eddig öt pálinka kapott „származási helyétől” függően eredetvédelmet, méghozzá az a békési szilvapálinka, amely a Körösök völgyében termett vörösszilvából készült, a gönczi barackpálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka és a szatmári szilvapálinka.

Az Európai Unió területén pálinka néven csak a Magyarország területén termett gyümölcsből, itt főzött párlatot nevezhetjük – olvasható a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács kiadványában. Ausztria kivételt és jogot kapott a barackpálinka név használatára, de csak négy tartományában.

 

Tojásfogyasztás

Magyarország az egy főre jutó tojásfogyasztás szempontjából a világ élvonalába tartozik, az éves fogyasztás fejenként átlagosan 300 darab körül mozog – adott tájékoztatást október 2-án Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) titkára Budapesten, a tojás világnapja alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen.

Az elfogyasztott tojás 50 százaléka a kereskedelmi forgalomból származik, a nagy bolthálózatokban évente mintegy 1,2 milliárd darab tojást adnak el. E mennyiség mintegy 20 százalékát adja az import, amely az ország uniós csatlakozása óta emelkedik. Magyarországon a tojótyúk állomány megközelíti a 13 millió darabot.

A Baromfi Terméktanács titkára szerint a következő hónapokban az év végéig a tojás ára akár a 40 forintot is elérheti. A szakember ezt a takarmány- és az energiaárak növekedésével valamint a bérköltségek emelkedésével indokolta. A tálcás tojás átlagos nettó ára – amit kereskedők a termelőknek fizetnek – 18 forint körül mozog darabonként (októberi adat). A dobozos tojás ára ennél mintegy 3 forinttal magasabb. Erre az árra jön még az áfa és a kereskedelmi árrés, így alakul ki a fogyasztói ár, ami üzletenként eltérő.

A tojás világpiacon most a kereslet dominál. Jelenleg Magyarországon évente mintegy 2,75 milliárd tojást állítanak elő. Ebből a termelőknek átlagosan 25 milliárd forintos árbevételük származik. Földi Péter utalt arra is, hogy 2012-ig a magyar tojástermelőknek meg kell újítaniuk jelenlegi termelési technológiájukat. Ehhez mintegy 12 milliárd forintra volna szükség.

 

EU Forráskonferencia Hét

Szeptember közepén Brüsszelben elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatásait a múlt század 70-es, 80-as éveiben végbement mezőgazdasági korszerűsítés hatásaihoz hasonlította Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára október 5-én Budapesten az EU Forráskonferencia Hét rendezvénysorozatának agráriummal foglalkozó napján.

Az ágazat korszerűsítését az államtitkár azzal indokolta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság fejlesztése mintegy másfél évtizedes késésben van az unió fejlett országaihoz képest, ezért az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) legfontosabb célkitűzésének az ágazat technikai, technológiai fejlesztését, korszerűsítését nevezte.

Éppen ezért az UMVP első tengelyére, azaz modernizációra jut a legtöbb forrás: 2013-ig a fejlesztésre fordítható összes forrás 47-48 százalékát fordítják majd erre a célra. A modernizáció homlokterében az állattenyésztés fejlesztése áll. Erre az ágazatra mintegy 400 milliárd forint jut majd összességében. Az agrár környezetgazdálkodásra a források 32 százalékát, míg a vidékfejlesztésre mintegy 17 százalékát lehet majd fordítani. Ez utóbbi kérdéskörrel kapcsolatban az államtitkár aláhúzta: a vidék életminőségének javítása érdekében főként a helyi közösségek által megfogalmazott fejlesztési célokat, mindenekelőtt a helyi gazdálkodási körülményeket kívánják javítani. E programban 2.500 település lett érintett.

Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője közölte: az UMVP keretében összesen mintegy 1.300 milliárd forint fordítható fejlesztésre. Ebből az első tengelyre, azaz a technikai, technológiai feltételek jobbá tételére, mintegy 600 milliárd forint költhető. A második tengelyre, azaz az agrár környezetgazdálkodási feladatok megoldására, mintegy 400 milliárd forint fordítható. A vidékfejlesztési célok megvalósítására, azaz a harmadik-negyedik tengelyre, amely a Leader-programok megvalósítását is magában foglalja, mintegy 240 milliárd forint költhető. Emellett a programok megvalósítását segítendő további 50 milliárd forintot szánnak az úgynevezett technikai segítségnyújtásra.

 

Poul Skytte Chirstoffersen, az unió agrárbiztosának kabinetfőnöke elmondta: az európai közösség 2020-ig 20 százalékkal kívánja növelni energia felhasználásában a bio-üzemanyagok arányát. Az unió szakértői úgy vélik, hogy ehhez az EU termőterületének 15 százalékát kell felhasználni.

Az uniós szakértő beszélt arról is, hogy a cukor és a borreformra azért van szükség az Európai Unióban, hogy mindkét ágazatban a termelést gazdaságossá, versenyképessé lehessen tenni a következő években.

 

Fagykár-enyhítés

Az idei belterületi fagykár enyhítésére 3.068 kérelmet nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – adott tájékoztatást Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke október 15-én. Ebből a jogszabályi feltételeknek 3009 kérelem felelt meg. A többit – elsősorban a nem megfelelő jogalap miatt – elutasította a hivatal. A jóváhagyott kérelmekre megítélt, összesen 60,9 millió forint összegű támogatást – a termelői képviselettel kötött megállapodás értelmében a rendeletben előírt október 15-i határidőre – ki is fizette az MVH.

A 100 százalékos fagykárral kapcsolatos kérelmek száma 5.324 volt. Ebből az MVH 5.023-at fogadott el. Az ezekre megítélt támogatás összege 756,6 millió forint, amelynek kifizetése ugyancsak megtörtént október 15-ig.

A határidők betartása a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és az MVH szoros és hatékony együttműködésének valamint a falugazdászok és az MVH agrár-kárenyhítésért felelős munkatársai közötti jól szervezett munkának volt köszönhető.

 

3-4 milliárd forint a sertéstartók támogatására

Az idén és jövőre is a sertéstartók támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mintegy 3-4 milliárd forintot szán – tájékoztatta az újságírókat október 17-én Máhr András, a tárca szakállamtitkára, néhány órával azután, hogy a sertéstartók bejelentették: országos demonstrációt tartanak november első dekádjában.

Az FVM szakállamtitkára közölte: az agrártárca át kívánja vállalni a termelőktől az állategészségügyi díjakat, továbbá a takarmányellátáshoz szükséges pénzt hitelből is lehet majd finanszírozni, emellett ötéves úgynevezett konszolidációs hitelt is szeretnének nyújtani a sertéstartóknak, valamint vissza kívánják állítani az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely állatonként 1.800 forint.

 

Emellett az Európai Unióban a magyar agrárkormányzat kezdeményezi, hogy az EU léptessen életbe a sertéságazatban intervenciós intézkedéseket – bár erre több mint 20 éve nem volt példa – és úgynevezett magántároltatási rendszert is hozzon létre. Ez utóbbi segítené a gazdálkodókat a jelenlegi piaci anomáliák leküzdésében. A világpiacon csökken a sertéshús ára és e tendencia alól Magyarország sem kivétel. Máhr András nem tartja valószínűnek, hogy a magyar sertésállomány 1,5 millió körüli mennyiségre csökkenjen belátható időn belül. Azt viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az állomány 20-25 százalékkal mérséklődik a jelenlegi, mintegy 3,8 millió darabhoz képest. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az állattenyésztés feltételeinek fejlesztése prioritást élvez. Az elkövetkezendő években összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra lehet számítani ezen a területen.

 

Az EU csökkentené a mezőgazdasági támogatásokat, kötelezővé teszi a nyilvánosságot

Évi 100 ezer eurótól 10 százalékkal, évi 200 ezer eurótól 20 százalékkal, évi 300 ezer eurótól 30 százalékkal csökkennének a közvetlen kifizetések, mondta az EU mezőgazdasági biztosa, Mariann Fischer Boel szóvivője október 22-én. A részletes javaslatot a közeljövőben előterjeszti a mezőgazdasági biztos.

Az EU átlagában a gazdálkodó szervezetek és egyének 0,33 százaléka kap évente 100 ezer eurónál több közvetlen kifizetést az EU mezőgazdasági költségvetéséből, de az élen járó Nagy-Britanniában ez az arány 3,76 százalék. Nagy-Britanniában – az EU legutóbbi, 2005-ös statisztikája szerint – 6090 mezőgazdasági vállalkozás kap 100 ezer eurónál többet. A második helyezett ebben Németország, ott 5310 mezőgazdasági nagyüzem, a harmadik helyezett Franciaországban 3560 mezőgazdasági nagyüzem kap évente 100 ezer eurónál többet.

 

Magyarországon 300 vállalkozás kapott 2005-ben 100 és 200 ezer euró közötti, 50 vállalkozás 200 és 300 ezer euró közötti, 20 vállalkozás 300 és 500 ezer euró közötti és 10 vállalkozás 500 ezer eurónál több ilyen támogatást, az EU statisztikája szerint. A 100 ezer eurónál többen részesült vállalkozások az összes magyar mezőgazdasági vállalkozás 0,18 százalékát tették ki. Magyarországon a tipikus támogatás nulla és 1250 euró között van: a vállalkozások 83,72 százaléka volt ebben a csoportban 2005-ben.

Közben az EU mezőgazdasági miniszterei elhatározták, hogy 2009-től kötelező a mezőgazdasági támogatások részletes nyilvánosságra hozatala az interneten. Tizennégy országban már megtalálhatók ezek az adatok a világhálón – ezekből kiderül például, hogy Nagy-Britanniában az uralkodó Windsor-ház mezőgazdasági vállalkozásai évente 147 ezer fontnak megfelelő közvetlen kifizetést kapnak az EU-tól –  más országokban nem egységes a nyilvánosságra hozatal.

 

A mezőgazdasági vállalkozások átlagos bevétele az EU közvetlen területalapú mezőgazdasági támogatásaiból euróban, 2005-ös állapot:

Nagy-Britannia 21 391,4; Franciaország 17 266,9; Dánia 16 898,4; Németország 15 003,5; Luxemburg 14 136,0; Csehország 11 396,9; Svédország 11 138,8; Belgium 10 418,3 Írország 9 452,3; Finnország 7 121,5; Szlovákia 6 709,1; Hollandia 5 587,1; Spanyolország 4 951,3; Ausztria 4 934,7; Olaszország 2 601,6; Portugália 2 271,9; Görögország 1 746,8; Magyarország 1 554,6; Észtország 1 119,0; Lengyelország 507,9; Szlovénia 428,3; Lettország 368,0; Litvánia 343,4; Ciprus 231,7; Málta 73,3; EU-átlag 4 679,4.

 

A gépbeszerzési támogatások kifizetése

A gépbeszerzések támogatására közel 40 milliárd forint támogatást folyósít majd a közeljövőben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – nyilatkozta október 26-án Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Az eddig kiértékelt és elfogadott kérelem finanszírozására összesen rendelkezésre álló, mintegy 41 milliárd forint keretből mintegy 40 milliárd forint támogatás folyósítható. A gépbeszerzési támogatás kifizetését az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által biztosított támogatások egyik jogcíme az „Önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése” teszi lehetővé.

Az idén tavasszal meghirdetett támogatás iránti kérelmeket egy hónapon keresztül, június 15-ig nyújthatták be a gazdálkodók az MVH-hoz. Az MVH-hoz elküldött kérelmekből 4415 megfelelt a kiírás formai és tartalmi követelményeinek. Mintegy 300 hiánypótlásra szorul – ebből várhatóan még 150-et elfogadnak –  nyolc kérelmet pedig visszavontak.

A támogatás mielőbbi kifizetésének feltétele azonban, hogy a kedvezményezettek címére az MVH által már megküldött támogatási határozatok kézhezvételét követően az érintettek a lehető leghamarabb nyújtsák be – a szükséges bizonylatokkal is dokumentált, alátámasztott – kifizetési kérelmet.

 

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület közleménye

Az európai mezőgazdaságot és élelmiszer-ellátást súlyosan veszélyeztetné, ha az Európai Parlament javaslata érvényesülne a növényvédő szerek engedélyezésekor. Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének (ECPA) véleménye szerint súlyos károkat okozna az európai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak, ha a növényvédő szerek engedélyezésének szabályozása az Európai Parlament október 23-i, első olvasatban hozott határozatának megfelelően történne.

Az Európai Parlament képviselői a növényvédő szerek uniós forgalomba hozatalának feltételeit szabályozó új rendeletről szavaztak. A szavazás eredménye azt mutatta, hogy a képviselők többsége egy olyan felfogás támogatását választotta, amely korábban már biztonságosnak ítélt növényvédő szerek betiltását eredményezné.

Az ECPA szerint a parlamenti képviselők többsége nem vett tudomást arról a közismert tényről, hogy a növényvédő szert alkalmazó biztonságos technológiák nélkül a rovarok és gombák károsításának következtében táplálékunk 40%-a veszélybe kerül. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a Tanács további módosításai nélkül a mezőgazdasági termelők számára a fontos növénykultúrák védelmére nagyon kevés megoldás maradna.

Az ECPA főtitkára, Dr. Friedhelm Schmider, a következőket mondta: „Az európai fogyasztók folyamatosan hangsúlyozzák, hogy több, elfogadható árszínvonalú, helyi termelésű friss zöldséget és gyümölcsöt szeretnének. A képviselők azonban megnehezítették ezen igény kielégítését azzal, hogy megvonták azokat az eszközöket, melyekkel a termelők megfelelő minőségű és mindenki számára elérhető árut állíthatnak elő. A döntés komoly kockázatot jelent az élelmiszeriparra nézve is, mely az európai gazdaság egyik vezető ágazata, mivel hatékonyságának és versenyképességének megőrzése nagymértékben függ a mezőgazdaság termelte alapanyagoktól. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy az élelmiszeripar, mely mintegy 18 millió munkahelyet biztosít, arra lesz kényszerítve, hogy alapanyagait az EU-n kívülről szerezze be, egy olyan időszakban, amikor az export növelése a cél. A parlamenti képviselők nem vették figyelembe a lehetséges következményeket. A döntés drágább, és olyan importból származó élelmiszereket fog eredményezni, melyeket nem az európai szabványoknak megfelelő módon állítottak elő.”

Az ECPA továbbra is erőfeszítéseket tesz – együtt a mezőgazdasági termelőkkel, élelmiszeripari érdekeltekkel, törvényhozókkal és az Európai Bizottsággal – azzal a szándékkal, hogy olyan végső megoldás szülessen, amely jobban szolgálja a választók érdekeit. (Forrás: OTS-Hírvonal)

 

Kezdődik az uniós gabonaintervenciós időszak

Megkezdődik az új, intervenciós gabonafelvásárlási időszak november 1-jén, és 2008. május 31-ig tart – adott tájékoztatást november 1-én Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke.

Az idén a kukorica esetében jelentősen megváltozott a szabályozás, mert az Európai Unió a felvásárolható mennyiség felső határát összeurópai szinten 1,5 millió tonnában állapította meg. A búza, az árpa és a cirok viszont továbbra is mennyiségi korlát nélkül felajánlható.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál azonban a gabonafélék egyikéből sem számítanak felajánlásokra, tekintettel a piacon tapasztalható magas terményárakra.

Mindez már tendencia jellegű, mivel az elmúlt évben is megfigyelhető volt: amint az intervenciós ár fölé került a piaci ár, drasztikusan csökkentek a felajánlások. Tavaly a felajánlási időszakban a piaci árszint még alig volt magasabb az intervenciósnál, jelenleg viszont majdnem a duplája.

 

Az MVH ebben a gazdasági évben nem számít olyan mértékű piaci árcsökkenésre, amely a gazdálkodókat arra ösztönözné, hogy intervencióra ajánlják fel a gabonafeleslegeiket. Igaz, az utóbbi időben némileg gyengült a kukorica ára, hiszen három héttel ezelőtt még 220 euró – azaz mintegy 55.000 forint – volt tonnánként, jelenleg pedig 200 euró – azaz 50.000 forint – körül van a kukorica ára. De olyan mértékű visszaesés nem valószínű, hogy a piaci ár az intervenciós alá kerüljön, azaz elérje el az 101 eurót vagyis a mintegy 25-26 ezer forintot.

A 2005. évi rekordtermésből felvásárolt intervenciós készletekből még mintegy 100 ezer tonna búzát és 300 ezer tonna takarmánykukoricát tárolnak a magyarországi magtárakban. Ezeket a EU bizottsága belső, azaz unión belüli értékesítésre szánja, a tételek még vevőre várnak.

 

November közepén tüntetnek a sertéstartók

Várhatóan mintegy 50-60 helyszínen – köztük a fővárosban – tüntetnek majd a sertéstartók november 15-én, mivel úgy ítélik meg, hogy helyzetük teljesen ellehetetlenült. A tüntetés okaként a sertéstartók képviselői azt hozzák fel, hogy képviselőik és Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nemrégiben tartott egyeztető megbeszélése igen sovány eredményt hozott.

A titkár korábbi tájékoztatása szerint a felek csak abban értettek egyet, hogy az ágazat jelenlegi helyzete tragikus. A szakértők szerint fél éven belül a jelenlegi 3,8 millióról akár 2,5 millióra csökkenhet a sertésállomány. Az agrártárca azonban a helyzet javítására csak homályos ígéreteket tett. A Sertéstenyésztők Országos Választmánya szerint a minisztérium egyetlen konkrét ígéretet tett, mégpedig azt, hogy az úgynevezett állatjóléti támogatást, amely ez év április 30-ig járt a tenyésztőknek, még az idén kifizeti.

A sertéstenyésztők megbízottai ezért úgy döntöttek, hogy a jövő hónap közepén az ország 18 megyéjében és a fővárosban is tüntetnek érdekeik érvényesítése érdekében. Nógrád megye azért marad ki az országos tüntetésből, mert itt gyakorlatilag már megszűnt a sertéstartás.

Az utóbbi időben a húspiacon kialakult helyzetért nem a húsfeldolgozók a felelősek, az árcsökkenés az egész európai piacra jellemző folyamat – szögezte le a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöksége, amely szerint a rendkívüli piaci helyzetben a kormánynak át kell tekintenie, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére annak kezelésére.

A KSH adatok azt mutatják, hogy ez év augusztusában a tavaly augusztusi árakhoz képest a sertéshús fogyasztói ára 2 százalékkal emelkedett. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint viszont a vágósertés termelői ára augusztus végén közel 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A Magosz véleménye szerint a sertéshústermelés önköltsége kilogrammonként mintegy 100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat élősúlyban számítva. Azaz: míg a sertéstartók 1 kilogramm sertéshúst mintegy 350 forintért állítanak elő, addig a feldolgozók, felvásárlók csak mintegy 250 forintot adnak kilójáért, és ez a Magosz szerint tarthatatlan. Az ágazat válságának jeleit az is mutatja, hogy 2004-2006 között mintegy 100 ezerrel csökkent a kocák száma Magyarországon, a teljes sertésállomány pedig mintegy 1 millió darabbal lett kevesebb. Most a válságjelenségek előtérbe kerülésével azonban az érdekképviseleti vezető szerint tovább csökkenhet a sertésszám, akár 2 millió darabbal is. A szakértők úgy vélik, hogy a sertésszám csökkenése miatt viszont várhatóan már a jövő év elején 25-30 százalékkal emelkedhetnek az árak e piaci szegmensben.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az idén előreláthatólag mintegy 3-4 milliárd forintot, jövőre pedig szintén ugyanennyit kíván fordítani a sertéságazat támogatására. Mariann Fischer Boel, az unió agrárbiztosa magyarországi látogatásán szintén jelezte, hogy az európai sertéstartók számíthatnak uniós segítségre. Aláhúzta azonban, hogy a sertéspiacon tapasztalható válság nem európai, hanem globális jelenség, és így is kell kezelni.

 

 

(Forrás: MTI)

 








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01