Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2007 November






Tartalomjegyzék Cserepes lemezek és trapézlemezek alkalmazása az agráriparban Biológiai trágyakezelés Utolsó lap

Élelmiszer - tejágazat

Szerző: Bakos Erzsébet




 

Kivonat az ÉFOSZ megbízásából Fórián Zoltán az Agrár Európa Kft. igazgatója által készített tanulmányból.

 

Összefoglaló

I. A mezőgazdasági termékek világpiacát 2007-ben a nagy mértékű áremelkedések határozzák meg. Ezek szükségszerűen elérik a fogyasztót, hiszen emelik az élelmiszergyártás költségét is. Hangsúlyozni kell, e folyamatok nemzetköziek, és hazánkat sem kerülik el. Az árak emelkedését a keresletnek a kínálatot meghaladó mértéke idézi elő.

II. Az elmúlt években az alábbi tényezők voltak azok (1. táblázat), melyek leginkább meghatározták a mezőgazdasági tömegtermékek világpiacának alakulását:

 

1. táblázat

  • A mezőgazdasági termékek üzemanyag célú felhasználása;
  • WTO tárgyalások (maga a tárgyalási folyamat, illetve a liberalizációs lépések);
  • Az amerikai kontinens egyes országainak növekvő befolyása a világpiacra: USA, Brazília;
  • Rendkívüli időjárási körülmények: aszályok, árvizek, tornádók, szökőárak;
  • A klímaváltozás rovására írt felmelegedés;
  • Kína, India, Oroszország gyorsuló gazdasági növekedése, ami miatt élelmiszerkereslete gyorsabban növekszik, mint termelése;
  • Oroszország egyre határozottabb agrárpiaci védelmi politikája;
  • Állatjárványok;
  • Az Európai Unió bővülése;
  • Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja;
  • Globalizáció az élelmiszer-feldolgozásban és -kereskedelemben;
  • GMO tiltások-engedélyezések;
  • Energia áremelkedések;
  • Eltérő termelési ciklusok a világ különböző térségeiben.

 

Ezek közül különösen erősödő hatást fejtenek ki ebben és az elkövetkező években a következők: a bioüzemanyagok gyártásának gyors növekedése; a rendkívüli időjárási körülmények, valamint olyan nagy fogyasztói piacok, mint Kína, India és Oroszország növekvő importigénye. Ezek közül magyarázatot leginkább a bioüzemanyagok piaca igényel az összefoglalásban.

 

A bioüzemanyagok piacán a bioetanol és a biodízel gyártása a trendek mozgatója. 2006-ban 45 milliárd liter bioetanolt, és 6 milliárd liter biodízelt állítottak elő a világon. Míg előbbi termelésében az Európai Unió alig 3, addig utóbbin 80 százalékos arányt képvisel jelenleg. Az előrejelzések szerint az USA etanol termelése 2016-ra a tavalyinak duplájára fog nőni. A brazil termelés a jelenlegi 21 millió hektoliterről 44-re fog emelkedni 2016-ra. Kína etanol termelése évi 3,8 millió hektoliterre fog bővülni a jelenlegi 2 milliós szintről. Az EU pedig ugyanebben a periódusban 10-ről 21 millió tonnára fogja bővíteni üzemanyag célú olajosmag termelését. Ez egyértelműen jelzi, hogy a bioüzemanyagok gyártása tartósan emeli a gabonafélék árait, a tendencia nem csak ebben az évben érzékelhető.

 

III. Mértékadó nemzetközi előrejelző műhelyek szerint a mezőgazdasági termékek áremelkedése az elkövetkező években folytatódni fog. Az ütem az idén és az előttünk álló 2-3 évben lesz gyorsabb ütemű, majd mérséklődik, ahogy a kínálat felveszi a lépést a kereslet emelkedésével. Középtávon a sokk, amit napjainkban leginkább a bioüzemanyagok termelése okoz, enyhülni fog. A tavalyi és idei áremelkedési ütemek azonban nem ismétlődnek meg a mezőgazdasági termékeknél, de az élelmiszerekbe való leképeződésük még csak most kezdődik.

 

IV. Az alapanyagok növekvő ára tovább fog gyűrűzni az élelmiszer-termékpályákon. Az elsődleges mezőgazdasági termékfeldolgozóknál (például malomipar, takarmánygyártás, növényolaj gyártás) gyorsabban, míg például a húsfeldolgozóknál néhány hónappal később fog ez megjelenni. A fogyasztói árakig az egyes piacokon és termékeknél eltérő ütemben és mértékben fognak eljutni az áremelkedések.

 

Fontos annak érzékeltetése, hogy e folyamatoknak az élelmiszerfeldolgozók nem előidézői, sokkal inkább elszenvedői.

V. A hazai gazdálkodás körülményei rendre eltérnek a nemzetköziektől.

A fenti környezeti tényezőkön túl ilyen specifikumunk például:

·         a gabona-intervenciós rendszerrel kapcsolatos helyzetünk,

·         egyelőre még pozitív agrár-külkereskedelmi egyenlegünk vagy

·         a termelők alacsony szintű szervezettsége,

·         a fekete és szürkegazdaság jelentős súlya,

·         a termékpályák egyes szintjei érdekérvényesítő képességének szintén rendkívüli egyensúlytalanságai.

A sort hosszan folytathatnánk:

·         az öntözött területek alacsony arányával,

·         a technológiai lemaradásokkal,

·         a nem termelő beruházások nyomasztó súlyával,

·         a rendetlenséggel a termelői fejekben.

 

VI. A nemzetközi piaci tényezők között az egyik leginkább hangsúlyosnak a globalizációt tartjuk. Ennek egyik oldala a kereskedelmi láncok egyre nagyobb túlsúlya a lakosság élelmiszerrel való ellátásában. Önmagában a kereskedelem modernizációja kifejezetten üdvözlendő folyamat, de mivel erős érdekérvényesítő képességgel jár együtt, hatását ki kell emelnünk az élelmiszerárakkal összefüggésben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ennek nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt 10 évben mindössze háromszor (2000, 2001 és 2006) emelkedtek jobban az élelmiszerárak, mint az átlagos fogyasztói árindex. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az élelmiszergazdaság akarva-akaratlan nagy szerepet játszott az infláció alacsonyan tartásában.

 

A fordulat e tendenciában 2005 végén következett be. Azóta az élelmiszerek 12 havi drágulása meghaladja az átlagos fogyasztói árindex növekedését, s az előző hónaphoz viszonyított változás is rendre ezt mutatja. Nem nehéz megjósolni, hogy ez az év hátralévő hónapjaiban is várhatóan így lesz.

Az élelmiszerek ipari értékesítési és fogyasztói árának változási üteme eltérő. Előbbiek rendre elmaradnak utóbbiaktól. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek fogyasztói ára gyorsabban nő, mint az élelmiszeripar átadási ára, vagyis a kereskedelmi szféra az áremelkedések körüli pszichikai előkészítés (erős média-zaj) igazi haszonélvezője. Másik oldalról a mezőgazdaság termelői árainak növekedése is tendenciózusan magasabb, mint az élelmiszeriparé.

 

Az idei piaci helyzet rendkívüliségét jelzi, hogy az élelmiszeripar árainak emelkedési üteme egyre közelít a fogyasztói árakéhoz. (A két árindex közelít egymáshoz, különbségük csökken.) Vagyis a viszonylagos áruhiány miatt a feldolgozók árérvényesítő képessége valamelyest javul. E folyamat az év további hónapjaiban is folytatódni fog, sőt ez akár a jövő év első felében is jellemező lehet. Várhatóan az év közepétől a mezőgazdasági árak emelkedési üteme is meg fogja haladni az élelmiszeriparit. Mivel a mezőgazdasági árak a kukorica betakarítás idején fogják a csúcsot elérni, novembertől előre jelezhetően lassul majd a mezőgazdasági árak emelkedése.

 

VII. Az Eurostat felmérése szerint a magyarországi élelmiszerárak 2006-ban az EU 27 tagállamának átlagától 29 százalékkal maradtak el. Az árszint alapján 37 európai ország közül holtversenyben a 27-29. helyen állunk, ami összhangban van a fejlettségünkkel. A felzárkózási folyamat során az árak közeledni fognak a nyugati országokban megfigyelhető szinthez, ám ez a folyamat még hosszú évekig fog tartani. Ha a liszt és a kenyér árait vetjük össze, akkor arányunk még alacsonyabb, az EU-27 átlagának 60 százaléka. A húsárak tekintetében az új és még újabb tagok közül nálunk a legmagasabbak az árak, de így is csak a közösségi átlag 65 százalékán állnak. A tejtermékek és tojásárak esetében áraink 83 százalékon állnak.

 

XI. A mezőgazdasági termékek áremelkedése hatásának megítélésénél célszerű tisztában lenni azzal, hogy az állattenyésztésben a takarmány a legnagyobb költségtényező. Bár erre vonatkozó pontos arányok csak 2005-ig állnak rendelkezésre, az elmúlt időszak áremelkedéseinek tudatában kijelenthető, hogy az állattenyésztők költségeinek – állatfajtól függően – 50-66 százalékát e tétel képezi.

 

XIII. Kontinensünkön és a világpiacon egyaránt gyors ütemben emelkednek a tejtermékek árai. A magas takarmányár, az üzemanyagok magasabb ára, az ausztrál és új-zélandi kínálat csökkenése (szintén aszály miatt), az EU csökkenő tehénállománya, szabályozási reformja okozza az áremelkedéséket. Az emelkedő periódus várhatóan 2010 után korrekcióba fordul, de csak kis mértékben lesz visszaesés. A tejtermékek világpiacán az áremelkedés tartós folyamatnak tekinthető.

 

Konklúziók

A mezőgazdasági alapanyagárak növekedése miatt a világ minden részén tart az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése. Ez a folyamat Magyarországon is elkezdődött. Az érintett termékek körét könnyű meghatározni: a költségemelkedés minden élelmiszert érint. Azokat is, melyek nem közvetlenül mezőgazdasági alapanyagokból készülnek, mivel az adalékanyagok használata e termékeknél is általános, s ezen adalékok nagy része is mezőgazdasági alapanyagból készül.

 

A kilátások tekintetében érdemes mindjárt szétválasztani az idei évet és a következőket. A semmiképpen nem átlagos idei évben a mezőgazdasági termékek drágulása kiugróan magas. Az, hogy ez milyen mértékben jelenik meg az élelmiszeripari kibocsátási és a fogyasztói árakban még kétséges. Ami biztos azonban az az, hogy valamilyen mértékben mindenképp. A fenti jelenségek ugyanis nem csak nálunk történtek meg. A csatlakozás óta folyamatosan bővülő élelmiszer import szállítóit is sújtja. A kínálat tehát csökken, ami áremelkedést jelent. A mértéket a kereskedelmi láncok üzletpolitikája határozza meg. Aki továbbra is mereven ragaszkodik a valós vagy relatív árvezető pozícióhoz, – a fogyasztókra hivatkozva – nem fog jelentős áremelést átengedni. Most azonban történelmi esély mutatkozik arra, hogy a láncok gondolkodásában végre valóban hátrébb kerüljön az ár, és olyan tényezők kerüljenek előtérbe, mint minőség, megbízhatóság, rugalmasság, pontosság. Kétségtelen, a jelentős áremeléseknek korlátot szab a kereslet esetleges visszaesése, amit a mérték meghatározásakor figyelembe kell venni a feleknek.

Úgy véljük, hogy az év hátra lévő részében az élelmiszerárak emelkedési üteme növekedni fog. Ezt egy rendkívüli áremelkedésként foghatjuk fel, mely az egyes termékeknél időben nem esik egybe. Mértéke a különböző élelmiszereknél igen eltérő. Az elkövetkező hetekben várható rendkívüli átlagos áremelkedést 10-15 százalékra becsüljük a jelenlegi (szeptemberi) árakhoz képest. Mivel – véleményünk szerint – a mezőgazdasági alapanyagok árának ugrásszerű emelkedésén már túl vagyunk, de növekedésük fennmarad, a jövő évtől is tartós, de az idei őszinél lassúbb élelmiszer árnövekedésre kell a fogyasztóknak számítani.

 

Nemzetközi tendenciák, kilátások

A világ élelmiszerpiacain zajló folyamatok hatásai a magyar fogyasztót is elérik. Az egyes tényezők érvényre jutásának mélysége eltérő, de anélkül, hogy e tendenciákat át ne tekintenénk, nem kaphatunk teljes képet sem a jelenlegi hazai viszonyokról, sem a kilátásokról.

 

A 20. század a viszonylag olcsó erőforrások és a mezőgazdasági termelés gyors növekedésének időszaka volt. A mezőgazdasági termelés, a termelékenység bővülése földrajzilag jellemzően nem esett egybe a népesség növekedésével. Ennek ellenére a kínálat gyorsabban nőtt, mint a kereslet, az árak viszonylag alacsonyak voltak. Napjainkban azonban fordulóponthoz érkezett a világ. Elsősorban a bioüzemanyagok termelésének növekedése, a nagy népességű ázsiai országok gyors gazdasági növekedése révén a helyzet gyökeresen változik meg.

 

 A kereslet egyre több terméknél haladja meg a kínálatot, az árak emelkednek. Ennek már tavaly óta tanúi vagyunk, hiszen egyes mezőgazdasági tömegtermékek árai rég nem látott ütemű növekedésbe kezdtek. A három leginkább érintett térség az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió, de Ázsia is beállt a sorba. A hatások szükségszerűen végiggyűrűznek egészen a fogyasztóig. Míg az elmúlt évig a fejlett országokban gyakorlatilag folyamatosan csökkent a lakosság élelmiszerre fordított kiadásának aránya a jövedelmében, addig ez a tendencia ebben az évben fordulni látszik.

Az elmúlt években az 1. táblázatban szereplő tényezők voltak azok, melyek leginkább meghatározták a mezőgazdasági tömegtermékek világpiacának alakulását.

 

A itt szereplő tényezők az egyes termékpályákon sajátos kombinációkban hatnak. Ilyen például a tejtermékeké, melyen a fent is említett három ország növekvő importigénye (Kína, India, Oroszország) élénkíti a világpiacot, miközben az ausztrál exportot az aszály, az argentint az emelkedő exportadó csökkenti. Az ezek hatására emelkedő világpiaci árak hullámára felültek az EU exportőrei is, akik a közösségi tejszabályozás reformja révén így könnyedén szabadultak meg korábbi intervenciós készleteiktől. Az EU-ban a kereslet növekedése ellenére csökken a tehénlétszám.

 

Tejszektor

Magyarországon a tej felvásárlási árak emelkedésbe kezdtek. Júliusban például mintegy 3 százalékkal nőttek. Ahogy azt a nemzetközi részben már bemutattuk, kontinensünkön és a világpiacon egyaránt gyors ütemben emelkednek a tejtermékek árai. A magas takarmányár, az üzemanyagok magasabb ára, az ausztrál és új-zélandi kínálat csökkenése (szintén aszály miatt), az EU csökkenő tehénállománya, szabályozási reformja okozza az áremelkedéséket. Az emelkedő periódus várhatóan 2010 után korrekcióba fordul, de csak kis mértékben lesz visszaesés. A tejtermékek világpiacán az áremelkedés tartós folyamatnak tekinthető.

 

Az Európai Bizottság kihasználta a kedvező alkalmat, a világpiaci árak emelkedését, és kezdeményezte a vaj és a sajt exporttámogatásának nullára csökkentését. Azért nem a végleges megszüntetést, mert egy esetleg újraindítási igény esetén gyorsabb aktiválni a rendszert, mint újra „átverni” a jogalkotási procedúrán. Ezzel a legnagyobb agrár-exporttámogatási tételt iktatja ki az EU, így idejekorán eleget tett 2013-ig vállalt WTO-kötelezettségének.

 

E folyamatok nem hagyják érintetlenül a tejtermékek magyarországi piacát sem. A sajtok kiviteli támogatásának megszűnése csökkenti az exportőrök nyereségét. Ennek ellenére nem várható, hogy az alacsony jövedelmezőségű belföldi piacon próbálkoznak majd, hiszen az áremelkedések némileg ellentételezik a támogatást. Olyanok biztosan lesznek, akik emiatt folyadéktejüket feldolgozás nélkül próbálják majd exportálni.

Sajtexportunk már eddig is gyors ütemben épült le. Tavaly már csak 13,7 ezer tonna sajtot adtunk el külföldön, miközben a csatlakozás előtt, például 2003-ben ennek csaknem kétszeresét, 23,6 ezer tonnát. Kivitelünk sajátsága, hogy EU-n kívüli országokba irányul, jellemzően a Közel-Keletre.

 

A sajtimport ezzel szemben szárnyal. Ma már a piac közel harmadát külföldi sajt fedi le.

Itthon a tejárak júliusig egy év alatt 9 százalékkal emelkedtek, amiben a piaci tényezők mellett a beltartalmi értékek javulása is szerepet játszott. A termelői tejárak emelkedése nem áll meg. Elég megemlíteni, hogy továbbra is növekszik a nyerstej export, főleg Olaszországba. Ennek ára jelenleg az azonnali üzleteknél 100 forint körül van literenként, ami egészen irreálissá tette a hazai viszonyokat. Ez egyre nyomasztóbb felvásárlási gondokat okoz a tejiparnak, amely az import készítmények áradatával is birkózik. A Tej Terméktanács adatai szerint az első félévben 10 százalékkal vásároltak fel kevesebb tejet a hazai feldolgozók. A tejár az export és a takarmányhiány miatt az év végére akár a 80 forintot is elérheti.

 

A fogyasztói piacon a joghurtfélék ára emelkedett a legjobban, de több terméknél csökkenést is regisztráltak. Ennek ellenére a tejtermékek árának további emelése elkerülhetetlen. Azokban az országokban, ahonnan az import érkezik, a miénkhez hasonlóan emelkednek a tejárak, amit tovább kell hárítaniuk. A tejtermelők számának csökkenését is újra élénkíteni fogja a növekvő takarmányköltség. A feldolgozók reorganizációja is tovább folytatódik. Érzékelhető, hogy az erős márkák tulajdonosai egyre inkább csak a magas hozzáadott értékű termékekre koncentrálnak. A tejtermékek belföldi piacának növekedésében is megtorpanást hoz az idei év.

 

Tej Terméktanács

A Tej Terméktanács rendelkezésre álló első hét havi adataiból megállapítható, hogy a felvásárolt tej mennyisége bázis szintű és a beltartalmi értékek sem térnek el a bázis időszakban mérttől. 2007. I-VII. hónapokban a tej felvásárlási átlagára 65,96 Ft/kg volt, amely 7,25%-kal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Hazánkban ma a felvásárolt tej több, mint 99%-a extra minőségű, azaz megfelel az EU által előírt minőségi követelményeknek.

 

A belföldi értékesítés az év első hét hónapjában tejegyenértékben számolva mintegy 10%-kal marad el a bázis időszaktól. Legnagyobb csökkenés az értékesítési palettán legnagyobb volument jelentő fogyasztói tejben és a sajt és túró kategóriában volt, ezeknél elmondható, hogy minden harmadik liter, illetve kiló külpiacról származik. Mintegy 30%-os a csökkenés az amúgy is rendkívül alacsony vajértékesítésben, ahol szintén gazdag a külpiaci kínálat. A tejszíneladás visszaesésében szerepet játszik a külföldi termék jelenléte.

 

Export vonatkozásában az elmúlt hét hónapban elmondható, hogy nagyságrendileg bázis szintű. Alapanyag tejből a feldolgozók 110 millió tonnát vittek ki elsődlegesen olasz piacra

(ez a termelők által közvetlenül exportált mennyiséget nem tartalmazza), míg a késztermékeknél az ún. orientális típusú ( Hajdú és Krémfehérsajt) exportja domináns. A késztermékek zöme a harmadik piacokon értéksül, kivételt csak a savanyított termékek köre jelent, amelynek célországa az Európai Unió.

 

A szabályozott piac működtetésének legnagyobb akadályai:

- a közvetlenül a termelők által értékesített nyerstej mennyiségének nem megfelelő nyomon követése,

- az óriási volumenben külpiacról beáramló kommersz minőségű, olcsó árú tejtermék,

- a kereskedelmi láncok erőpoziciója a beszállítók kiszolgáltatottsága,

- a ma is létező ún. szürke gazdaság, melynek szereplői szintén a körön kívül tevékenykednek.  

 

Bakos Erzsébet

 








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01