Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2007 November






Tartalomjegyzék Élelmiszer - tejágazat Az állattartás etikája Utolsó lap

Biológiai trágyakezelés

Szerző: Bükkösi István

Az Agrárágazat korábbi számában általánosságban írtam a korszerű (híg)trágyakezelésről, érintve a kérdés gépészeti és technológiai trendjeit, elsősorban a nagyüzemi hígtrágyás állattartó telepek vonatkozásában. Továbbra is a hígtrágyás tartástechnológiánál maradva, érdemes a korszerű hígtrágya kezelés egyes fejezeteiről külön is szólni.




Ma a biológiai hígtrágyakezelés elvét és előnyeit kívánom bemutatni. (A növekvőalmos tartás biológiai kezelését most nem érintjük.) Kezdjük mindjárt az elején, az ólakban, közvetlenül a trágya keletkezésénél. Már itt lehetőségünk van az üzemelési körülmények jelentős javítására. A kulcsszavak: víztakarékosság és biológiai hígtrágya kezelés.

 

Hígtrágya rendszerek a gyakorlatban

Magyarországon a gyakorlatban kétfajta hígtrágyás rendszerrel találkozunk: elavult szabad lefolyású vagy „duzzasztott” rendszer, illetve korszerű duzzasztott rendszer. Az első kategóriába többnyire azok a korszerűtlen épületek tartoznak, ahol a trágyacsatornák visszaduzzasztás nélkül, vagy rosszul működő duzzasztással üzemelnek (rosszul záró súberek, torlaszok, bukó élek, stb.). Jellemzőjük, hogy a híg rész lefolyik, míg a sűrű rész visszamarad. A folyamat könnyen öngerjesztővé válik, mert a felgyülemlett trágya szűkíti a keresztmetszeteket, ami még nehezebbé teszi a mozgást. Ezáltal még több anyag ülepszik ki. A csatornák feltelnek, gyakorivá válnak a dugulásokat. Az intenzív, bő vizes öblítés a víztakarékossági szempontok miatt ma már nem alkalmazható, sőt egyre inkább csökkenteni kell még az indokolt mosóvíz felhasználást is. A víztakarékosság azonban a trágya besűrűsödéséhez és a fent említett üzemelési problémákhoz vezet.

A korszerű trágyarendszerű épületek nagy alapterületű, duzzasztott trágyatálcákkal (lagúna) üzemelnek, időszakos ürítéssel. A mosóvíz felhasználás minimális. A tálcák elvben öntisztulóak, azonban gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy a lagúnák hidraulikai méretezése nem tökéletes, ürítéskor jelentős mennyiségű iszap marad vissza. Ez csökkenti a tálcák hasznos térfogatát, és tovább rontja a következő ciklus ürítésének hatásfokát, hiszen a visszamaradó iszap növeli a sűrűséget. A jelenség elhárítása többlet vízfelhasználást, élőmunkát (takarítás) igényel, és gyakrabban kell üríteni a tálcákat.

 

Trágyabontó oltóanyagok használata

A probléma kezelésére kiváló eszköz az enzimes-baktériumos trágyabontó oltóanyagok alkalmazása. Mint az eljárás egyik úttörője, személyes tapasztalataim alapján beszámolhatok arról, hogy a magyarországi induláskor – a 90-es években – mekkora értetlenség fogadta a módszert. Sokan szélhámosságnak, a pénzkicsalás újabb trükkjének tekintették. Mások túlzásnak, felesleges pénzkidobásnak, hogy még a trágyára is költsenek. Megint mások hamis illúziókat tápláltak és azt hitték, hogy a bio-enzimek alkalmazása egy csapásra megoldja az összes környezetvédelmi problémát. Éveknek kellett eltelnie, míg a dolgok a helyükre kerültek. Szerencsére ma már a tenyésztők és a környezetvédelmi szakemberek egyaránt hasznos eszköznek tartják a trágyabontó oltóanyagok alkalmazását, mert segítségükkel egyidejűleg megoldható a víztakarékosság, a trágyarendszerek problémamentes működtetése, és a módszer környezetvédelmi szempontból is előnyös.

 

A trágyában természetes módon jelenlévő mikroorganizmus népességet számos faj alkotja. Ezek életképessége és tulajdonságai jelentősen eltérnek egymástól. Csak bizonyos típusok végeznek olyan – számunkra hasznos – hatékony hulladék lebontási munkát, ami javítja a trágyarendszer üzemelési körülményeit. Sokszor azonban ezek a típusok nem eléggé „versenyképesek” a többi mikroorganizmussal vívott „táplálék konkurencia harcban” és nincsenek jelen kellő számban az ürülék képződésével arányos lebontás végzéséhez. A számunkra hasznos mikroorganizmusok feldúsítására szolgál az enzimes-baktériumos trágyabontó oltóanyagok rendszeres használata.

Leegyszerűsítve a következő kördiagram párral ábrázolhatjuk a biológiai minőségjavítás (bio-augmentáció vagy bio-remediáció) folyamatát:

A kezelések célja a válogatott C fajok bejuttatása a trágyarendszerbe, ezáltal az A fajok segítése és a nemkívánatos B népesség visszaszorítása. A kezelések hatására a mikrobiális populációban mind mennyiségi, mind pedig, minőségi javulás mutatkozik, ami fokozza a trágyarendszer emésztési képességét.

 

A trágyabontó készítmények (bio-enzimek) nagy számban tartalmazzák a biológiai működés javítására leginkább alkalmas mikroorganizmusokat. Segítségükkel a hígtrágyával kapcsolatos problémákat egyszerűen, olcsón és környezetbarát módon lehet orvosolni. A kezelt trágyarendszer emésztési képessége nő, a szerves hulladék anyagok intenzíven bomlanak. A bomlási folyamat során a trágya homogenizálódik, és a szilárd fázis nagy része oldatba megy át. A szerves anyagok lebomlásának egyik fő bomlásterméke a víz, így a trágyát az elbomlásából keletkező víz is hígítja. A bio-enzimekkel kezelt trágyarendszer tiszta, feltapadásoktól, kiülepedésektől mentes. A trágya híg és homogén. Könnyen ürül, dugulások nincsenek

 

A fokozott biológiai aktivitás a tározó medencékben gátolja a lebegő anyag kiülepedését, a fenékiszap kialakulását. Az alacsonyabb szárazanyag tartalom miatt a medence tisztán tartható, könnyen üríthető. További előny a rothasztó mikroorganizmusok háttérbe szorítása, ami a káros gázok keletkezését és a szaghatást jelentősen mérsékli. A hígtrágya elhelyezése, hasznosítása szempontjából is van előnye a kezelésnek. A lebomlás során a trágya tápanyagai feltárásra kerülnek, és a környezetkárosítás veszélye csökken, mert a növényzet által felvehető állapotban lévő tápanyaggal könnyebben tud a növénytermesztés kalkulálni.

 

A hatékony biológiai hígtrágya kezelés sikere három tényezőtől függ: 1) a telep egyedi adottságaihoz illeszkedő technológia kidolgozása, 2) jó hatásfokú oltóanyag alkalmazása, 3) az eredmények rendszeres visszaellenőrzése, szükség esetén a technológia módosítása.

 

Összefoglalás

A hígtrágya rendszerek problémái szinte kivétel nélkül az elégtelen biológiai működésre vezethetők vissza. A biológiai működés javítását az emésztési képesség fokozásával érhetjük el. Ehhez enzim és baktérium tartalmú speciális trágyabontó oltóanyagokat (bio-enzimeket) használunk.

Más oldalról megközelítve a kérdést, azt is látjuk, hogy a szigorodó környezetvédelmi szabályozás, és a tenyésztők növekvő költségérzékenysége kikényszeríti a hígtrágya mennyiségi csökkentését. Ez csak a mosóvíz csökkentésével érhető el. Így viszont, romlik a trágya mozgási képessége, ami üzemelési problémákhoz vezet. A trágyabontó bio-enzimek csökkentik a trágya szárazanyag tartalmát, ezért alacsony vízfelhasználás mellett is híg, homogén trágyánk lesz. A trágyarendszer tiszta, feltapadásoktól, kiülepedésektől, dugulásoktól mentes. Drasztikusan csökken a káros gázok és a kellemetlen szagok kibocsátása. A kezelt hígtrágya értékes öntözővíz és talajerő visszapótló anyag, feltárt tápanyagai könnyen hasznosulnak, szagterhelése alacsony.

A biológiai hígtrágya kezelés egyszerű, olcsó és környezetbarát.

 

Bükkösi István

Tel: 06 20 9344615

ifagus@monornet.hu








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01